Dunántúl, 1919. január (9. évfolyam, 1-21. szám)

1919-01-08 / 5. szám

Szerda, 1919. január 8. DUNÁNTÚL Tízezer koronás bankó Néhány szó arról a pénzről, amit nem fo­gunk látni Pécs, jan. 7. Sok mindent megél az ember. Megéltük azt, hogy győztünk a háborúban, megéltük azt, hogy elvesztettük a­ háborút, megéltük a forradalmat, megéltük, hogy be Schwimmer Róza meghatalmazott miniszter lett, sőt azt is megéltük, hogy a kormány tízezer koronás bankjegyet nyomatott. Tiszteletlenség volna a kormánnyal és az új bankjeggyel szemben, ha csak úgy egy-két odavetett szóval napi­rendre térnénk felette. Erről a pénzről, amelyet még sohasem lát­tunk és bizonyára sohasem is fogunk látni, illik legalább is annyit elmondani, hogy hogy néz ki. Bizonyára friss és jó egészségnek ör­vend. Csinos külsejű is lesz, mert hiszen tíz­ezer ikroncsi ellenében már érdemes egy kicsit leöltözni. De nem árulunk zsákban macskát. Eláruljuk a nagy titkot, honnan tudtuk meg, hogy néz ki majd ő nagyméltósága az új tíz­ezer koronás. A hivatalos lap legutolsó száma közli az új bankjegy részletes leírását. * Az új bankjegyek kibocsátását az osztrák­magyar bank december 19-én kezdte meg bu­dapesti, bécsi és prágai főintézeteinél, vala­mint az összes fiókintézeteinél. Az új 10.000 koronások szélessége 192 mil­liméter, magassága 128 milliméter; mindkét oldalukon vízjegy nélküli papírra vannak nyomtatva, az egyik oldalon magyar, a másik oldalon német szöveggel. A 185 milliméter széles és 120 milliméter magas ibolyaszínű, tulajdoni képes jegyképet , guillocherozettákkal kitöltött, ugyanoly színű derékszögű keret szegélyezi. E keret baloldali felső és alsó sarkán egy-egy kerek stilizált ró­zsafüzér van, melynek belső részén halvány világoszöld alapon kék guilloche a „10.000‘‘ számot sötét színben, ibolyaszínű szegéllyel tünteti fel. A bankjegy jobb felén a kerettel azonos dí­szítésű szalagon, tojásdad kivágásban, esz­ményi női fej látható, melynek sötét ha­ját jobboldalt szőlőlevelek és szőlőfürt, baloldalt rózsák díszítik. E képet virágsza­lagok és rózsafüzérek övezik; az utób­biak a fej felett tojásdad koszorúvá alakul­nak, me­lyben a fent leírt kivitelű ,,10.000“ szám foglaltatik. A magyar szövegű oldal bal felének közepe­­táján a magyar korona országainak címerét ábrázolja, melytől jobbra és balra a jegy név­értéke kizárólag magyarul e szavakkal „Tíz­ezer korona“ van megjelölve. E szavakat mind­egyik oldalon felül és alul díszített rövid sá­vok szegélyezik s ezekkel együtt négyzetala­kot ábrázolnak. A német szövegoldal a magyar korona or­szágainak címere helyett a stilizált ausztriai császári sast mutatja. A jegyszöveg a bank mégjegyzésével a jegy magyar szövegű írásmezejében ekként hang­zik: „Az Osztrák-magyar bank e bankjegyért bárki kívánságára azonnal fizet bécsi és buda­pesti főintézeteinél tízezer korona törvényes ércpénzt. Bécs, 1918. november 2-án. Osztrák­­magyar bank. Aláírva Gruber alkormányzó, Pranger főtanácsos. Schmid, vezértitkár. * Van ebben az uj tízezer koronás bankjegy­ben minden császári sas, ibolyaszin, kék guilloche, mely nem tévesztendő össze a rokon­­hangosú magyar gulyással. Ez a guilloche annyit jelent, — előbb megnézzük majd lexi­kont — ja igen, röviden: görbe vonalakból álló diszrajz. Szóval, ennek az uj banknótá­nak van :guillossa, van­al és föl kormányzója, ibolyaszine, szőlőfürtje, talán csak éppen — fedezete nincsen. HEREK. — A hatóságok karácsonyi üdvözlete a szerbekhez. A szerb parancsnokoknak hoz h-'­zánk intézett karácsonyi üdvözleteit viszton­­zadó Oberlammer Antal pécsi, Kere­­s­e György dr. baranyai kormánybiztosok, továbbá Nendtvich Andor polgármester és Szenge Ferenc alispán levélben fejez­ték ki szerencsekivánataikat, a karácsonyi ünnepek alkalmából a dárdai és pécsi szerb parancsnokságnak, a tisztikarnak és a le­génységnek. Ugyancsak szerencsekivána­tai­kat fejezték ki a szerb karácsony alkalmá­ból az ágostai evangélikus és református egyházak lelkészei is. — Szerb tisztek a pécsi kaszinóban. Ma délután 6 órakor Krsztics tüzéralezre­des több tiszt társaságában látogatást tett a pécsi Nemzeti Kaszinóban, ahol körülbelül egy órán át időzött és kedélyesen elbeszél­getett a kaszinó jelen volt tagjaival. — Pénzügyi kinevezés. A pénzügyminisz­ter Hell Kornél volt pécsi pénzügyőri fel­ügyelőt a budapestvidéki pénzügyigazgatóság­nál a VII. fizetési osztályba nevezte ki. Hell Kornél áthelyezéséről már korábban hírt ad­tunk, kinevezése most jelent meg "a hivatalos lapban. — Áthelyezett csendőralezredes. Lázár Jenő csendőralezredest, a kaposvári csendőr­­szárny parancsnokát Nagyváradra helyezték át. Lázár Jenő távozását a csendőrök szer­vezkedő gyűlésén követelték, úgyszintén ideig­lenes utódjának, Tóth Kálmán András csendőrszázadosnak az eltávolítását is.­­ Szabadliceumi előadás. Kedden dél­után a görög tragédiáról tartott előadást a szabadliceumban Kápolnai Zsigmond dr. jogakadémiai és tanítóképzőintézeti tanár. Előadásának menete a következő volt: Az ó­kori görögség történelmének legfényesebb, legnemzetibb és legmozgalmasabb korszaka volt a Krisztus előtti V. század első három évnegyede. A perzsa háborúk után Athén ra­gyogó szellemi élet középpontjává lesz. Ebből a szellemi műveltségből emelt ki Kápolnai dr. egy mozaikot, bemutatván a görög tragédia eszmevilágát. Bevezetésül a rossz kérdését fejtegette, amely néha katasztrofálisan zúdul az emberre. A kereszténységben a szerető isteni gondviselésnek, a pogányságban az isteni igazságosságnak melengető Gondolata őrizte meg a lélek harmóniáját és békéjét. A görög tragédiák sem sors­tragédiák, mint ahogy őket nevezni szokás, hanem az isteni kiegyenlítő igazságszolgáltatás példázói. Szépen igazolta előadó ezt különösen Sophokles­z­­­e­k­­­r­á­­jából és Antigonéjából. — A gépjárművek pécsi szakértője. A belügyminiszter az 1919—1921. évek tartamára a pécsi kerületbe Pécs város székhellyel Bor­bély Gyula okleveles gépészmérnököt, kerü­leti iparfelügyelőt nevezte ki hivatalos gépjár­mű kerületi szakértővé. — Uj részvénytársaság Pécsett A Hunnia vajtermelő vállalat január 2-án részvény­­társasággá alakult át. Az új társaság, mely „Hunnia tejgazdaság r­­t.­A cég alatt a régi keretek között folytatja az üzletet, 300.000 korona teljesen befizetett részvény­­tőkével alakult meg. Az igazgatóság tagjai: W­a­l­d­b­a­u­e­r Henrik nyug. ezredes elnök, P­o­lt­á­k Sándor dr. ügyvezető igazgató, Lengyel Béla és Soltész Zoltán dr. — Vajkiosztás zsirjegy ellenében. A Hun­nia tejgazdaság r. t. Majláth­ utca 26. szám alatt levő kimérő helyiségében naponkint délelőtt 8-tól 10 óráig zsirjegyek ellenében vajat ad ki. Egy zsirjegyért 8 deka vaj kap­ható. Egy deka vaj ára 24 fillér. A vállalat kéri a közönséget, hogy a kiadás gyorsabb eszközölhetése végett saját érdekében a vaj árát, pontosan megszámlálva a vásárlásnál tartsa készen. 5 oldal­­: Tilos a demarkacio­­nális vonal átlépése Csak a határállomásokig lehet utazni Pécs, január 7. A mai napon ismét egy olyan intézkedés lé­pett életbe, amely az eddiginél élesebben vá­lasztja el a szerbek által megszállott Bar­anya­megye részeit a meg nem szállott területek­től. A mai naptól kezdve a vonatok Pécsről csak a megszállott területek határáig közle­kednek. A határállomáson lekapcsolják a sze­relvényt és a mozdony csak a podgyászkocsit és a postakocsit viszi át a másik állomásra, ahol ezeket az ott összeállított vonathoz kap­csolják. A demarkacionális vonal átlépése te­hát szigorúan tilos. A határállomások, ameddig Pécsről igazol­vány­ mellett lehet utazni, a következők: Újdombóvár felé Rakóca-Godisa, Bátaszék felé Bátaszék, a Kaposvár-Szigetvár közti vonalon Gá­lost­a, a Kapo­svár-Barcs közti vonalon Kadarkút, a Somogyszob-Barcs közti vonalon Lábod. Ezeken az állomásokon túl egyelőre senki sem­ utazhat. Épen úgy tilos a határok átlépése Magyarország meg nem szállott részei felől. A határállomások között szerb őrség teljesít szolgálatot a vasúti pályatesten, hogy a hatá­rokon senki se mehessen át. A kocsiforgalmat ugyancsak szigorúan ellenőrzik. A Pécsre való utazási tilalmat a fővárosban fellépett kiütéses tífusz ellen való védekezés­sel indokolják. A kiütéses tífusz ellen való védekezés cél­jából Bácska és Bánát megszállott részeinek, érintkezését is megszakították a fővárossal. Budapest felől a közlekedést csak akkor ál­lítják helyre, ha konkrét adatok érkeznek arról, hogy a járvány már nem terjed. Az ország más részeiben a szénhiány aka­dályozza a közlekedést így Debrecen­­b­e­n, ahonnan vasárnap indult az utolsó vo­nat Budapestre és hétfőn a vicinálisok for­galma is megszűnt. Debreczeniben egy heti időtartamra jósolják a forgalom­ teljes szü­­z­esését. Hasonló szénmizériák vannak Temes­­vá­r­o­tt is, amely Pécsről kapta legutóbbi szénkészletét, amelyek azonban teljesen ki­fogytak, úgyhogy ott is meg kellett szüntetni a vasút közlekedést. —- Új évi üdvözlés megváltása. A mai na­pon Angster Emil és Angster Osz­kár 20—20 koronát küldöttek lapunk szer­kesztőségéhez új évi megváltás címén a pé­csi Szent Vince egylet szegényei számára. — Az utbiztosi pályázatok közlése. A ke­reskedelmi miniszter ma érkezett reltd­elete felhívja Pécs poglármesterét, hogy amennyiben a város törvényhatósági útbiztosi állásra pá­lyázatot hirdetne, a pályázati hirdetmények egy példányát küldje meg a magyar tisztek és továbbszolgáló altisztek országos szövetsé­ge állásközvetítő hivatalának (Budapest, IV., Váci­ utca 38. szám). A kereskedelmi minisz­ter ez intézkedése a munkanélküliség csökken­tését célozza.­­ Holttest az akácfán, Sárok és Főher­ceglak között, az országúton egy akácfára felakasztott holttestet találtak az arra járók. A helyszínére kiszállt hatóság emberei a holt­test zsebében egy 1918. december 17-én kiál­lított utazási igazolványt találtak. Ennek ada­tai alapján megállapították, hogy az illetőt Daenhauer Györgynek hívták és hogy Baranyabánból Pécsre akart utazni. Hogy ön­­gyilkosság vagy gyilkosság forog-e fenn, azt a további nyomozás fogja megállapítani. Tekin­tettel arra, hogy Daenhauer Györgyöt senki nem ismeri, a rendőrség ez után is fel­hívja esetleges hozzátartozóit, hogy jelentkez­zenek a rendőrségen.

Next