Dunántúl, 1919. március (9. évfolyam, 52-60. szám)

1919-03-20 / 52. szám

2. oldal. Van már bűnbak Pécs, márc. 19. Vettük az alábbi levelet: Szászvárott népgyűlés volt, amelyen a szó­nok többek közt ilyeneket mondott: „Azért vannak Pécsett és Baranyában szerbek, mert a pécsi püspök és a papok hívták őket.“ Ez a tények elferdítése, mert a szerbek Károlyi és szociáldemokrata elvtársai által aláírt szerződés alapján jöttek. Szabó Géza szászvári plébános közbe is ki­áltott, hogy a szónok hazugsága „nem igaz.” Erre a szónok által felingerelt nép neki ron­tott a plébánosnak és hogy állításukat bebizo­nyítsák, kést szegeztek mellének, agyba-főbe verték, úgy hogy ma is ágyban fekvő beteg. A szerencsétlen embert csak az mentette meg az agyonveréstől, hogy ősz édes­anyja és édes­apja saját testükkel fogták fel a fiuknak szánt ütéseket. Amikor a plébánost már nem érték el, félholtra verték az édes­apját. Hetek óta hallunk kósza pletykákat arról, hogy miképpen kerültek a szerbek Pécsre és Baranyába? Egyesek azt mondják, hogy a püspök és a kanonokok hívogatták, mások azt suttogják, hogy a gazdag zsidók könyörögtek nekik, hogy jöjjenek, védjék meg őket a nép bosszúja ellen.­"A zsidók elleni vád lassan el­csitult, a papok elleni azonban annál maka­­csabbul tartotta magát. Érdekes, hogy főképp a szociáldemokrata munkásság körében van a hit elterjedve. Vidékről már ismételten értesültünk, hogy a meg nem szállott területeken szabadon agitáló szociáldemokrata szónokok nyíltan terjesztik az ily vádakat, de nem vettük komolyan, mert nem tudunk elképzelni nagyobb képtelenséget, mint ezt a vádat és azt hittük, hogy csak kom­promittáló lehet valamely pártra, ha agitátora ily, a közismert tényekkel ennyire ellenkező állítást kockáztat meg. Igazán nem mertük volna feltételezni arról a a munkásságról, amely oly büszke az öntuda­tos jelzőre, hogy emlékező tehetsége nem nyú­lik vissza négy-öt hónapra, amikor még a szerbek nem voltak Magyarországon, amikor Károlyi Mihály majdnem kizárólag szociálde­mokrata vezérek társaságában leutazott Bel­­grádba, hogy a francia tábornokkal tárgyalja­nak a fegyverszüneti feltételekről. Egyetlen püspök vagy kanonok sem volt közöttük, ami­kor beleegyeztek abba, hogy az antant­ csapa­­tok megszállják Magyarország több városát, köztük Pécset. Mindezt közölték a lapok teljes részletesség­gel. Ha tehát most a magyar népkormány által köztársasági propaganda céljaira gyűjtött 41 millió koronányi agitációs alap költségein utaz­tatott szociáldemokrata szónokok azt hirdetik, hogy a szerbek maguktól nem jöttek volna be és itthon keresik az ő bejövetelüknek okát, akkor ezt az okot csak a fegyverszüneti szer­ződésben kereshetik, amelynek alapján a szer­­bek, — akik állítólag maguktól nem jöttek volna be — mégis bejöttek. Annyira bejöttek, hogy most eredeti szándékuk ellenére ki sem akarnak menni. Nagyon gyanús, hogy a felelős egyének és pártnak agitátorai bűnbakot keresnek: ez be­ismerése annak, hogy ők hibázták el valahol a dolgot. De hát attól nem mennek haza a szerbek, ha a szociáldemokraták valamennyi püspököt és papot agyonveretik is a félrevezetett öntu­dat tulajdonosaival. Csalással, hazudozással lehet vagyont, sőt úgy látszik, gyilkos tömege­ket is szerezni, de nem lehet országot kormá­nyozni. —rr. DUNÁNTÚL Csütörtök, 1919. március 20. Bolsevizmus Angliában Egy volt internált tapasztalatai Pécs, március 19. A napokban érkezett meg ötödfélesztendős angliai internáltságába! G­o­n­d­e­k Károly pin­cér és érdekes intim részleteket mesélt el a­­háború alatti Anglia belső életéről, bajairól és rendjéről. G­o­n­d­e­k 10 hónappal a háború kitörése előtt érkezett Londonba, ahol állást vállalt, amelyből a világháború kitörésekor elmozdítot­ták és mint ellenséges külföldit, koncentrációs táborban internálták. Gondek az Isle of Man nevű szigetre került, ahol 4—5 telepen több mint tízezer német, török, bolgár, magyar, osztrák stb. internált volt. Magyarok körül­belül 1000-en voltak a szigeten. Az angolok az internáltakat felváltva mezei munkával foglalkoztatták, amikor is kifogásta­lanul kitűnő ellátást élveztek. Nem mondható ugyanez az internáltak táborában eltöltött idő minden részére. Eleinte jól élelmezték őket a táborban, de később rosszabb lett az ellátás, az adagok kisebbek és rosszabb minőségűek lettek. Ebben az időben sokat éheztek, külö­nösen áll ez az egész 1917. évre, amikor egész Angliában nagy szükség volt az élelmiszerek­ben a német tengeralattjárók eredményes mun­kája miatt. Gondeket, most januárban bocsátották el a táborból. Elmondta, hogy Angliában is erősen elütötte a fejét a bolsevizmus és a kommu­nizmus, amely egyelőre ott is a nagyüzemek és a hallatlanul nagy birtokok ellen irányul. Gyakoriak mostanában a belső zavarok, ami­ket óriási erélyességgel sietnek elfojtani. A háború alatt nagyon kegyetlenül bántak el az angolok honfitársaikkal, ha azok háború­­ellenesek voltak. A nazarénusokkal pedig, akik több százezren vannak Angliában és soraik között csupa intelligens ember, ügyvéd, orvos, tanár stb. tömörült, még kegyetlenebbül bán­tak el. Ezek nemcsak, hogy fegyvert nem fog­tak, de olyan munkát, ami a háború sikerét szolgálta, nem végeztek el. Emiatt a legkisebb büntetés 2 évi kényszermunka volt, amelynek kiállása után újra megkísérelék a „puhitást“, ami ha nem sikerült, újra 2 évi kényszermunka lett a következménye. A szerencsétlen nazarénusok közül ma is vagy tízezer szenvedi a sanyarú fogságot amiatt, hogy nem voltak hajlandók a háború szekerét tolni. Így fest a demokratikus, szabad Anglia, amely­ben szintén legázoltak és letörtek minden igaz embert a kapitalizmus és az imperalizmus őrületéért! Az uj szabolcsmegyei kormány­biztos (A Dusántól tu­dósítók mik taietonjaient­et. Nyíregyháza, márc. 19. Szabolcsmegye polgári elemei között nagy elkeseredést okozott az a körülmény, hogy a vármegye kormánybiztosává váratlanul Kiss Rólandot nevezték ki. Kiss Róland bemutat­kozásánál, amelyen a katonatisztek is részt­­vettek, megkérdezte a küldöttségtől, hogy kik a szervezett munkások. Mikor azok jelentkez­tek, a kormánybiztos azokkal kezet fogott, a többiekkel nem. A jelenlevő tisztek izgatottan tárgyalták ezt az udvariatlan eljárást és egy önkéntes előlépve, a kormánybiztos elé nyúj­totta kezét. A kormánybiztos tüntetőleg hátra­dugta mindkét kezét. Erre a tisztek eltávoztak és elbeszélték a városban, hogy milyen az új kormánybiztos. Tegnap a nyíregyházai helyőr­ség értekezletet tartott, elítélte a tisztek eljárá­sát és követelte, hogy azok, akik nincsenek megelégedve a kormánybiztossal, távozzanak a városból. Ez meg is történt. A szavazóigazolványok magszerzése Pécs, márc. 19. A magyar nemzetgyűlési választásokra nagy­ban folynak az előkészületek szerte az ország­ban. Most tették közzé azoknak a városoknak és nagyközségeknek névsorát, ahol valaki csak akkor gyakorolhatja választói jogát, ha előbb szavazó igazolványt szerez. A városok között Baranyából Pécs, a nagyközségek közül pedig Mohács szerepel. A szavazóigazolványokat az összeírási bizto­sok állítják ki, akiket Budapeste a belügymi­niszter, a többi városokba és községekbe a kormánybiztos-főispán nevez­ ki. Az összeírási biztos mellé bármely országos pártnak helyi szervezete bizalmi egyént és helyettes bizalmi egyént jelölhet ki írásbeli nyilatkozattal. Joga van bizalmi egyént kijelölni ezen kívül együt­­tesen száz olyan választónak, akiknek kétség­telenül van választójoguk. Minden háztulajdonos, házbérlő vagy meg­bízottja, házfelügyelő, hat hónapig terjedheti elzárás és 20­ 30 koronáig terjedhető pénzbün­tetés terhe alatt köteles a Liszthivatalból a vá­lasztói jogosultság megállapításához szükséges bejelentési lapokat átvenni és a lakók között kiosztani. A bejelentőlapot ki kell tölteni és a kitöltött bejelentőlapokat a háztulajdonos van megbízottja összeszedi. Minden házban, ahol kettőnél több lakás van, a ház lakói a beje­­lentőlapok kitöltésének és beszolgáltatásának ellenőrzésére bizalmi egyéneket választanak és pedig úgy, hogy egy-egy bizalmi egyénre leg­följebb öt-hat lakás jusson. Ahol csak egy vagy két lakás van, ott a szomszédos házak válasz­tanak bizalmi egyént és pedig úgy, hogy egy­­egy bizalmi egyénre legföljebb öt ház jusson. A bizalmi egyének a bejelentőlapokat látta­­mozzák és ezzel igazolják a bevallott adatok valódiságát és a bejelentőlapokkal kiadott gyűjtőívekbe beírják minden bejelentőnek ne­vét. A bizalmi egyének részéről megvizsgált bejelentőlapokat a háztulajdonosok vagy meg­bízottaik kötelesek az összeírási biztoshoz visz­­szajuttatni. A bizalmi egyének ügyeljenek arra, hogy a beszolgáltatás tényleg megtör­ténjen. Az összeírási biztos a bejelentőlapot átvizs­­gálja és a szavazóigazolványt magán a beje­lentőlapon kiállítja. Ha az adatok szerint a be­vallónak törvényhatósági és községi választó­joga is van, akkor az igazolvány ugyanazon a bejentőlapon törvényhatósági és községi vá­lasztójogra is kiállíttatik. A kiállított szavazóigazolványokat ismét a háztulajdonosokhoz kell juttatni, akik azt a lakók között kiosztják, a lakók pedig a szava­zási igazolvány átvételét a gyűjtőiven aláírá­sukkal elismerik. A gyűjtőíveket az összeíráti biztosnak ismét vissza kell adni, aki azokat megőrzés végett a polgármesternek, illetve a járási főszolgabírónak adja át. A város vagy község külterületére az össze­­írási biztos is godoskodhatik bejelentőlapok kiosztásáról és begyűjtéséről. Evégett a pártok bizalmi egyénei is terjeszthetnek elő kérelmet. A francia pénzügyminisztert leszavazták. (A Dun­­án tol­­tu­r­ájának taktol­jetentése.) Bern, március 18. A francia kamarában lefolyt pénzügyi vita következménye az lett, hogy 529 képviselő kö­zül csak 243 szavazott a kormány mellett, 108 szavazott ellene, 177-en pedig nem szavaztak. Ez maga után vonja Klotz pénzügyminiszter bukását. Helyébe Raoul Pérez, a költségvetési bizottság elnöke kerül. Klotz pénzügyminiszter legkérlelhetetlenebb ellensége volt Németor­szágnak, aki a pénzügyi problémák minden egyszerű megoldását ellenezte.

Next