Dunántúl, 1919. június (9. évfolyam, 111-133. szám)

1919-06-01 / 111. szám

Vasárnap, 1919. hum­­. DUNÁNTÚL Hamisított élelmiszerek vegyvizsgálása A telet paszterizálják Pécs, május 31. (A Dunántúl tudósítójától.) A közélekiezés szempontjából rendkívül hátrányos, hogy a rendőrség nem tud vegy­­vizsgálatokat tartani. Erre nagy szükség vol­na, mert az élelmiszerhamisítás nagyon elsza­porodott. Még a háború előtt is, amikor bőven volt minden, akadtak olyan lelkiismeretlen el­árusítók, akik hamisították a paprikát, vizez­ték a tejet, hígították az ecetet, szóval ott ha­misították­ az élelmiszereket, ahol arra alka­lom kínálkozott. A miniszteri rendelet értel­mében a vegyvizsgálatokat eddig a rendőrség a keszthelyi vegyvizsgáló intézetben végez­tette. Míg a rendes postai és vasúti forgalom tartott, nem volt a vegyvizsgálatok miatt fen­­akad­ás. Mióta azonban Pécs el van zárva a világtól, arra még gondolni sem lehetett. Pe­dig az élelmiszer hamisítók soha nem voltak oly nagy számban, mint manapság. A rendőrkapitányság, miniszteri rendelet értelmében, nem fogadhatja el élelmiszerha­­misítás ügyében az orvosi véleményt döntő­nek és vegyvizsgálat elrendelését kívánja. En­nek hiányában a rendőrség nem is tud mos­tanában eljárni az élelmiszerhamisítások ügyében. Ez a tarthatatlan helyzet arra kény­szeríti a rendőrséget, hogy új megoldást ke­ressen, amelynek segítségével sikerül ismét vegyvizsgálatokat tartani. Mint értesülünk, ebben az ügyben a tárgyalások már megin­dultak és lehetséges, hogy hamarosan sikerül is megfelelő megoldást találni. Tegnap például valaki feljelentést tett a rendőrségen, hogy teljesen élvezhetetlen, sőt az emberi szervezetre ártalmas ecetet vásá­rolt. A rendőrség most ezt az ecetet az egyik pécsi tanárral vizsgáltatja meg vegyileg. A tej hamisítások ügyében még valahogy el tud járni­ a rendőrség. Baj az, hogy a tej pasz­­terizálása alig van divatban Pécsett. A pécsi tej­csarnok bejelentette a rendőrségen, hogy május 14. óta paszterizálja az elárusítandó tejet, amely körülbelül napi 4000 liter. A paszterizálási költségeket azonban csak a ká­véházaknak és az intézeteknek számítja fel, literenként 40 fillérjével, míg a közönség nem fizet azért semmit. Ez a paszterizálás is csak addig tart, míg elegendő hűtőanyaga lesz a tej­csarnoknak. Vannak tejkereskedők, akik úgy akarnak segíteni a romlásuk kitett tejen, hogy abba szódabikarbónát kevernek. Ez azonban, csak pár óráig óvja meg a tejet a romlástól, míg a paszterizálás legalább 24 órára. Tekintettel arra, hogy a tejellátás vesze­delme közel van, szükséges volna, hogy a rendőrség valamikép megállapodásra jutna a pécsi tej­csarnokkal, nem­ volna-e lehetséges, hogy a Pécsre kerülő tejet mind paszterizál­­nák. Bizonyos méltányos díjat szívesen fizet­ne a közönség, mintsem, hogy forralás köz­ben, a fazekában romolják meg a tej. Igaz, hogy paszterizáló készülék csak egy van Pé­csett, de a kérdést talán mégis csak meg le­hetne valahogy oldani. A vegy­vizsgálatokra vonatkozólag is talán sikerül új megoldásra jutni. Csak így sikerül megfékezni a túrin­tul elszaporodott élelmi­­szerhamisítókat, szemembe mered mondani? Még be is isme­red. Legalább annnyi tisztesség volna benned, mint más emberben, hogy letagadnád. Nem, neked a tetejébe kérkedned kell. Most már tisztán látok, most már tudom,, hogy miért kell neked a Tátra Füred helyett. — De drágám, hiszen magad mondtad az előbb, hogy oda lösz, ahová akarom. Én csak épen, hogy megemlítettem a Tátrát, hiszen ez nem végleges. — No még csak az hiányzott volna. Talán bizony véglegesen akartál volna letelepedni Tátrában? De lásd, hogy nem vagyok félté­keny, nos igenis a Tátrába fogunk menni az idén. — Én nem megyek. — Persze, most egyszerre nem kell a Tátra. Szóval megijedtél? — Dehogy ijedtem meg. De téged annyira felizgat ez a Tátra, hogy én nekem már egy­szer és mindenkorra elég volt ebből a tátrai nyaralásból. Nekem csend kell, nekem béke kell, nekem Füred kell. — Miért kell neked most egyszerre Füred? —­ Azért, mert nekem fáj a te cukorbajod. Én csak Füredet szeretem a szívbajával, a mólójával, a vasizével, a drágaságával, a hárs­fáival, vérszegényeivel, a szúnyogjaival és ér­elmeszesedéseivel. Füred az élet. Füred a boldogság. Gyűlölöm­ a Tátrát és minden csu­­csait. Ezt kiáltom csak folyton a füledbe. — El Füredbe! Szabadka, májius 31. A Patria­rk­a. A Brassóba szállított magyar hadifoglyok között van Kratochwoll ezredes is, aki a ma­gyar kommunista ellenes csapatokat vezette — Jó, azért ne lármázz mindjárt. Azt hi­szed, hogy én talán rajongok Füredért. Azt hiszed, most visszahódítasz. Téved barátocs­­kám. Maga az előbb elvetette a sulykot. — Ki mint vet, úgy arat. Tátrát vetettem, Füredet arattam. De ha akarod tudni és nem megyek Füredre. — Nem jösz Füredre? — Nem. — Ha kérlek akkor se? — Akkor se? — Ha könyörgök? — Hiába. — És miért nem ha szabad kérdenem? — Először azért mert megbántottad a tü­­dőcsúcshurutomat, másodszor, mert amikor én a Tátrába akartam menni, akkor te Füred­re akartál, mert a nyaralás olyan irtózatos szer, hogy arra nincs pénzünk, negyedszer, nem tudunk utazni, ötödször, mert az idén nem is lesz nyaralás. — Hát akkor mire volt jó ez az egész ko­média? — Arra, hogy ha már nyaralni nem is, de legalább vitatkozni, összeveszni tudjunk­ a nyaralásról. Mert hidd el Cuncakám, minden nyaralás így kezdődik s leégéssel végződik. Ebben a leégésben is részünk­hez aháért a hónap a vége felé közeledik. Zavargások Bulgáriában — A Dunántúl értesülése — Bukarest, május 3­. Bukaresti lapjelentések szerint Bulgáriában nagy zavargások törtek ki. A helyzet igen komoly. Sem a kormány, sem a katonaság nem képes a zavaroknak véget vetni. Vörös karszalagos bolgár katonák csatlakoznak a néphez. Magyarosztrák pénzü­gyi egyezmény — A Dunántúl értesülése — Budapest, május 31. A magyar tanácskormány és a német-osz­trák kormány képviselő egy 4 szakaszos pénz­ügyi egyezményt tárgyaltak le, amely az áru­forgalom felvételéről is intézkedik. Az osz­trákok letéteink kiadását a magyar tanács­­kormány lehetővé teszi, ha a magyarok ausz­triai letéteit viszont letiltják és Ausztria le­hetővé teszi a szocializált magyar üzemek fe­lett való rendelkezést. Magyarország hajlan­dó minden áruszállítást készpénzben kiegyen­líteni. A megkötött áruszerződések lebonyolí­tását kölcsönösen nem akadályozzák. Az osz­trák tulajdont képező, Magyarországon szo­cializált üzemekért kártérítést fizetnek már­cius 22-iki vagyonátlaggal. Ezek az egész mény főbb pontjai. Kratochwil­ ezredes román hadifogságban — A Dunántúl értesülése. — 3 oldal A népzenészek bérmozgalma Maradi a tányérozás, de más pályára mennek Pécs, május 31. (A Dunántúl tudósítójától.) A cigányok kevéssel azután, hogy Pécset­ megalakították a népzenészek helyi szakszer­vezetét, bérmozgalmat indítottak, hogy a ke­resetük lépést tartson az állandó drágulással. Először csekélyebb mérvű béremelést kértek a kávésoktól, de azok nem mutattak kellő en­gedékenységet. Azután határozták el magukat a memorandum elkészítésére, amelyben to­vább mentek eredeti kérésüknél. Arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy ők öntudatos munkások és a kávés alkalmazottai, bérüket pedig ugyancsak a kávés, ne pedig a közönség fizesse. Ezért memorandumuk fő kívánsága a tányérozás eltörlése. Minden kávéházban n­agy zenekar játszók és a zenekar napidíja 260 K legyen. A kávésok kereken visszautasították a ze­nészek kívánságait. Ezért vált szükségessé a békéltető tárgyalás, amely ma délelőtt 11 óra­kor kezdődött az iparhatóságon. Jelen voltak a zenészek szakszervezetének bizalmi férfiai és az összes érdekelt pécsi kávés. A kávésok azon az alapon tagadták meg a zenészek kívánságainak teljesítését, hogy ez újból a kávéházi árak emelését vonná ma­ga után, amit a legutóbbi drágulás után na­gyon súlyosnak tartanak a közönségre nézve, hajlandók azonban a zenészeknek napi 10, a prímásoknak 20­­ fizetést adni tányérozáson kívü­l, mert elismerik, hogy az általuk felaján­lott összegből ma nem lehet megélni. A tá­nyérozás helyébe lépő kávéházi áremelést sze­rintük azért sem lehet életbe léptetni, mert ez a délelőtti és délutáni vendégeket indoko­latlanul sújtaná. Darázs Józsi a népzenészek szervezetének elnöke erre azt indítványozta, hogy csupán az esti órákban emeljék az árakat, amikor ze­ne van. A kávésok azonban ezt a közvetítő indítványt sem fogadták el. A zenészek belát­ták, hogy a megegyezés lehetetlen. Kijelen­tették, hogy sztrájkba nem lépnek, de foko­zatosan más foglalkozást fognak választani. A fiatalabbak, kottához értő intelligens ci­gányok mint népzene tanítók remélik, hogy fognak annyit keresni, mint most kávéházbant. Egyikük bejelentette, hogy szatócsüzletet nyit egy másik harctéri tapasztalataira hivatkozva az egyik rendőrségi tisztviselőt, mint volt had­nagyát hívta tanyul, milyen jól megtanult ár­kot ásni. A többiek elhatározták, hogy elmen­nek szőlőt kötözni. A kérdés megoldása tényleg nehéz és ha a cigányok tényleg más foglalkozást vállalná­nak, akkor fog bebizonyosodni, melyért nagy szükség van a cigányzenére a kávéházakban. Az an­gol munkásság követelése —­­A Dunántúl értesülése — London, május 31. Az angol szakszervezeti kongresszus vég­rehajtó bizottsága átnyújtotta Bertar Lawnak a­­bányászok, vasutasok és szállítómunkások szövetségének határozatát, amely az oroszor­szági intervenció abbahagyását, a katonai be­hívások és a Németország elleni blokád meg­szüntetését követeli. A szövetség általános sztrájkkal fenyeget, ha nem teljesíti a kor­mány követeléseit. Bonar Law válasza nem elégítette ki a szövetséget, Horne munkaügyi miniszter Párisba utazott, hogy Lloyd George­­val megbeszélje a helyzetet. Éhség és siárvá­r az orosz városokban —­­A szerb sajtóiroda közlése — Belgrád, május 31. Kopenhágiaiból beférkezett fairek szerint a bolseviknek rohamosan ürítik ki Moszkváit, hol a terror, éhség és járvány dühöng. Szent­péterváron a tífust árasszák A Havas-ügynökség belsingforsi jelentése: Szentpéterváron a bokevildek által felfo­gadott munkásság fellázadt s utód­­harc fo­lyik a bolsevikiak s az angol eskiadron között.

Next