Dunántúl, 1919. július (9. évfolyam, 136-152. szám)

1919-07-03 / 136. szám

2 oldal. Az olvasóközönség idegei A világszenzációk Itatása P­é­c­s, július 2. (A Dunántúl tudósítóiétól.) A világháború kitörése óta az olvasó­kö­zönségnek sokszor egy nap alatt annyi világ­­szenzációban lehetett része, mint máskor egy év alatt. Az így egymást kergető és dübörgő események a közönség idegeit is megedzet­ték, eltompították vagy kifárasztották. Az olvasó­közönség ma már a legnagyobb lelki felindulás nélkül veszi tudomásul azokat a szenzációkat, amelyek máskor megremegtet­ték volna egész valójában. Csak emlékezzünk vissza például a Titanic elsülyedésére. Vagy valamely más nagyobb szabású esemény­re. A világsajtó heteken keresztül tárgyalta és a műveit emberiség még hetek múlva is annak a hatása alatt állott. Elég volt legtöbb­ször egy egy szenzációs gyilkosság, rablás, ön­­gyilkosság, hogy nagy területek érdeklődését és részvétét váltsa ki és tüzetesebb megbe­szélésekre adjon alkalmat. A világháború ádáz harcaiban jöttek az­után a H ö f e­r jelentések, amelyek az olvasó reggeli kávéja mellé szállították a halottakat és sebesülteket tízezerszámra. Az első hóna­pokban még nagy hatással voltak az olvasóra. Később már csak olyan volt a hatásuk, mint­ a börze jelentésnek, amelyek az árfolyamo­kat jelzik. Az orosz fronton nap-nap után pusztuló drága emberéletek, a Champa,Joéban vagy Verdun alatt halálba rohanó tízezrek tu­sijának híte mellett minden nagyobb lelki ha­­tás nélkül haladt el a lerongyolt idegzetű vagy a közömbössé vált olvasó. A világháború sorsa már eldőlt, de a világ­események még egyre kergetik egymást. A sajtó nem fogy ki a szenzációból, ha azokat mindjárt csak akár sorban is közölheti. Az ol­vasó idegeit még egyre tépik, marcangolják a megrázó események. Bárhogyan is iparkodik hogy megtépázott idegeit gyógyítani próbálja, a sajtó, mint a világesemények krónikása eb­ben útját állja. A világháború nagy drámája végleges befe­jezés felé közeledik. Az idegölő eseményeket felváltják ismét a hétköznapok, amelyek na­gyobb események nélkül suhannak el, illetve, mikor az eseményeket a sajtó kénytelen szes­zadóvá felfújni. Ezekben az eseménytelen napokban majd az olvasók is rá­é­nek elmél­kedni a világháború eseményei felett. Az ol­vasó­közönség idegei ismét meggyógyulnak és eljön az idő, mikor valamely szerencsétlenség híre ismét a részvétet váltja ki az emberiség lelkében és mint egy ember fordul abba­­ irányba. Nemcsak azért, hogy kíváncsiságát kielégítse, hanem, hogy érdeklődjék mennyi­ben járulhat a szerencsétlenség enyhítéséhez. DUNÁNTÚL Cssztartók, 1919. minis 3. Zeneestélyek a kávéházakban Kávéházi cikkeknél 50­­ a zenedij Pécs, julius 2. (A Dunántúl tudézitójától.) Az iparhatóság már huzamosabb idő óta foglalkozott a zenészek bérmoz­galmával. So­káig vajúdott az ügy, mert a kávésok állan­dóan arról panaszkodtak, hogy minden cikk folytonosan drágul. A hatóság ragaszkodik a legutóbb megállapított kávéházi árakhoz, a közönséget sem merik újabb terhekkel zak­latni. Ezért egy kávés kivételével valameny­­nyien arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a népzenészek követeléseit nem teljesítik. A népzenészek ugyanis 8 tagú zenekar részére 260­0 napidíjat kértek. Ennek fejében azon­ban beszüntetik a tányérozást, ami egyébként is lealázó volt rájuk nézve. A nép­zenészek mozgalmát elősegítette a színházi előadások befejezése, aminek folytán a színházi zenekar tagjai kereset nélkül ma­radtak. A színházi zenészek többnyire pécsi illetőségűek és a színháznál való foglalkozta­tásuk tartotta, őket Pécsett. Amennyiben az új színiszezon megindulásáig nem találnának keresetforrást, ez a körülmény feltétlenül a zenekar szétoszlását vonná maga után. Ha pedig egyszer szétszélednek, a jövő sziniévad zenéje nincs biztosítva. Ezt a kulturális szempontból lényeges eseményt szintén figye­lembe vette az iparhatóság. Ezért első­sorban arra az álláspontra helyezkedett hogy a nép­­zenészek és a színházi zenekar esetleges ér­dekellentéteit elsimítsa. E célból újból kézbe vette a hatóság a zenészek ügyét. Minthogy a színházi zenészek és a népzené­szek elég könnyen megegyeztek, túra, felvet­ték ft kávésokkal való tárgyi vás fonalát. A népzenészek it engedtek eredeti követelése­ikből és tegnap megáll­apodásra jutottak a tag­abb kávéházakkal. E megállapodás ér­telm­ében minden népzenekar visszamegy leg­utóbbi alkalmazási helyére. A Royal, Nádor, Pannónia és Otthon kávéházakban 8 tagú ze­­nekar játszik napi 180 koronáért, amely 10 naponként kerül kifizetésre. Az összegből a prig»«« 40, a zenekar többi tagjai pedig 20 koro­mával részes­edik. A Hungária kávéház to­vábbra is n­api ISO koronát fizet­ a 8-tagú ze­nekarnak Mint eddig. A Központi kávéházban 6 tagú zenekar játszik napi 70 koronáért. Egyik kávéházba«­eera tányéroznak, de min­den zen­ekarnak szabadkeresete van az egyes ■Jutató asztaltársaságoknál A színházi zene­kar felváltva, a Reval és Nádor kávéházakban valasmit a kabaréban fog játszani. Ez a megállapodás azonban csak akkor vi­hető ki, ha,­tt kávésoknak módjukban van na­gyobb forgalmmat elérni vagy a zeneestélyek kiadásaiit zenedíg alakjában áthárítani a kö­­zönség­re. A zeneestélyek szórakoztató jelle­ge ftl near vitatható, ezért mint luxuscikk­ kü­­­­lön díjazásra tarthat számot.­­ Az iparhatóság a ma délben, folytatólagosan­­ megtartott tárgyalás során csupán a­ kávézók­­­­ra vonatkozóan hozzájárult a zenedíjaknak a m­ától kezdődő életbeléptetéséhez. Zenedíjak­­ címén a kávéházi cikkek 50 fillérrel, bor,­­ pezsgő, pálinkák pedig egy koronára­ drágul­hatnak zeneest­élyek alkalmával, természete­sen ugyancsak a zene tartama alatt este 8—12 óra között. A zenedij címén felmerülő kü­lönbség egyedül a kávést illeti. A helybeli előfizetők a lap expediálása kö­rüli esetlegee »atlaszaikat telefonon szíves­kedjenek közölni­s kiadóhivatallal (Telefon 2—22. szám. A D«ná*fut évi előfizetési ár« *4 kor., fA éve 42 kor., negyedévre 2­ kor, egy hóra 7 kor, Megüreedelhető a Dumánk?! Irjadéhivata­­lábam (Lyc«uas­ u. 4), a D**á*t*f könyvkeres­­k«d«eben, a Wessely és Morváth-féle nyomda­­fizeesbe» (Munkácsy Mihály­ utca 9.). A szerk .iztéki«ár­közlései Belgrad, jntius 2. A trónörökös tegnap Valjevó­­ba utazott, hogy megtekintse az ottani harcteret. Né­hány napot fog az úton tölteni. _ , , i­'-t B­e­l­g­r­á­d, julius 2. A cseh-szlovák közársaság belgrádi követe, Jalina a „Demokratia“ munkatár­sa előtt a következő kijelentést tette: „Amióta önök közt vagyok, a legjobb benyomásokat szereztem. Rendkívül m­eg vagyok elégedve a szíves fogadtatás­­sal és a trónörökös közvetlenségével. Szívem mélyé­ből szeretem a szerb néniet és azon szeretetre, melyet velem szemben tanúsított, csak szeretettel válaszol­hatok. Ezt be fogom bizonyítani működésemmel.“ A két állam egymásközti politikai viszonyáról a követ­kezőket mondotta Jalina: „Nézze meg a most vajúdó Európa új térképét, látja-e a mi államaink helyzetét. Érzi-e, mennyire szükséges a két állam szövetsége, mennyire szükséges a kis államok egymásközti szö­vetsége, hogy ellen tudjon állni az eljövendő támadá­soknak. Amikor majd a béke alá lesz írva, reá lesznek kényszerülve a kis államok, hogy szövetségre lépje­nek s így biztosítsák fejlődésüket, békéjüket és jövő­jüket. Legközelebbi feladatom az, hogy­ a mi államaink megegyezésre jussanak a követendő eljárás tekinteté­ben. Amikor majd meg­lesz a két állam között­i szö­vetség, csakis azon leszünk, hogy biztosítsuk államunk békés gazdasági és kulturális fejlődését. A legnagyobb nehézséget ezen cél elérésére az képezi, hogy nem sikerült közös határt létesítenünk. Merem állítani, hogy Német-Ausztria és Magyarország békéjének és rend­jének szolgálna az a körülmény, ha közös határt sike­rült volna létesítenünk. Más népek leigázásáról ná­lunk szó sem lehet. Ezt bizonyítják a cseh-szlovák köztársaságban a minap lefolyt községi választások. A mi népeink századok óta demokraták és nem óhaj­tanak más népet igába hajtani. Mi országainkban biz­tosítani kivárunk más népeknek a fejlődést és a lét­érdeket.“ P­a r­i­s, mnlas 2. Tegnap nagy ünnepségeknek szín­helye volt Paris. A francia parlament 4.300.000 frankot szavazott meg július 14-nek, mint a győzele­i­k nap­jának megünneplésére. Paris, julius 1. Párisi hírek szerint Németország­­köteles lesz 160 katonai és 30 polgári szentélyt kiadni, kiket a háború felidézéséért felelősségre fognak vonni Paris, Julius 2. A szovjet­ kormány felhívást bo­csátott ki, amelyben elrendeli, hogy az 50 koronán fe­lüli bankjegyeket szolgáltassák be. Ezen bankjegyért Magyarországon érvényüket vesztik. Paris, iulius 3. A párisi orosz polgári konferencia tiltakozást jelentett be a békekonferenciának, mert a •■'békeszerződés »látásának szertartásához nem hívták meg Versaillesba. Pécs, iuliu* l. A rigómezei cast* évfordulóját nagy ünnepségek között ünnepelték meg Mohácson, igen sokan mentek ki Pécsről Mohácsra, ahol bandérium várta a vendégeket. Délelőtt M i­h a­­ c s i­c­s pópa, a párisi kiküldött beszélt, azután T­­­o­s­z­i­c­s tanfel­ügyelő tartott beszédet. Délután megkezdődtek a ka­tonai játékok, a népünnepélyek, este pedig koncertet tartottak, melyen egész Mohács részt vett. Az ünne­pélyt táncmulatság fejezte be. A vendégek kittaci han­gulatban tértek vissza Pécsre,­ w^őiiiBB4isatas:«Bas£.6;aBStsaraííaatn®Bai.'áöa* por Nézze meg alanti áruinkat, melyek versenyárak­ban kerülnek eladásra: Férfi nkaszSiei métif­e 90 K-tél !sfj. DbbU sidles Zsúp II I!M „­ás szimpla Hisckartei 22 IIN Zffirsk 18W II Slffii­k 16 IIH Frisoia balliszt 18 1»W ftsuKner és Justus divatárukereskedők Kir&ty-u. It Mór-u. sarak. N éz» meat “SS®

Next