Dunántúl, 1919. szeptember (9. évfolyam, 179-202. szám)

1919-09-02 / 179. szám

2. oldal. Eltemette az agyag : Magyar Irak Szövetsége | HÍREK Szerencsétlenül járt fuvaros Pécs. szept. 1. (A az érnem immértárától Könnyen végzetessé válható sze­rencsétlenség történt ma délelőtt 11 óra tájban a­ Zsolnay-féle mau­zóleum környékén. Egy szegény fu­varos agyagot ásott, hogy elszállít­sa. A Tinér aláásott rétegek a leg­utóbbi esőzések folytán­ meglazul­tak, leszakadtak és maguk alá te­mették, ahonnan eszméletlen álla­potban húzták elő. A szerencsétlen­ség részletei a következők: Szebényi Imre kemenceké­­szítő megegyezett G­e­­­r­i­n­g­e­­r Samu 32 éves pécsi fuvarossal, hogy a Zsolnay-gyár tulajdonát ké­pező, a mauzóleum mellett elterülő agyagtermelő telepről agyagot ás ki és szállít neki. Geiringer ma dél­előtt k­ óra tájban épein javában dolgozott és két inasgyerek, T­a­­k­á­c­s Emil és S­z­a­b­ó Mihály se­gédkeztek neki. A kitermelt agyag­­terület itt széles terraszokban emelkedik egymás fölé. Geiringer épen a mélyebben fekvő rétegek között ásott, amikor a feje fölött meglazult az agyagtömeg, amit ő lehajolva nem is vett észre. Egy-­­­szerre mintegy 3 köbméter terje­delmű agyagtömb vált le és több darabban lezuhant. Az egyik körül­belül egy köbméter nagyságú agyagtömb épen Gerringerre zuhant és maga alá temette. A szerencsétlenséget a körülötte foglalatoskodó inasgyerekek vették észre. Kihúzták a szerencsétlen em­bert, aki eszméletlenül feküdt. Élesztgetni kezdték, majd pedig a szerencsétlenségről értesítették a rendőrséget. Tolnai Vilmos dr. tb. tiszti főorvos és D­e­r­n­e­r Jó­zsef tb. rendőrfogalmazó azonnal a helyszínére mentek. Geiringer ad­digra magához tért, de magával te­hetetlenül feküdt. Amint a rendőr­orvos megállapította, a jobb olda­lán bordatörést és lábszártörést szenvedett. A mentők segítségével beszállították a városi közkór­házba. A szerencsétlenség kapcsán e­ rendőrség azt tapasztalta, hogy az agyagkitermel­és szabálytalanul és nem a kellő gondossággal történik­. Ezért vizsgálatot indítanak, hogy a történt szerencsétlenség ügyében gondatlanságért nem terhel-e vala­kit a felelősség. protanosoioidiONO Az oroszországi állapotok — A Dunántúl értesülése — Helsingsfors, szept. 1. Szentpéterváron dühöng a ko­lera. A bolsevista újságok legutolsó számaikban arról írnak, hogy Oroszországot nagy veszedelem fe­nyegeti délnyugatról, mivel a ma­gyarországi állapotok rendbehoza­tala után a román hadsere­­ felsza­badul. A Pravda című újság paran­csot közöl, amely érint a szovjet Orszországban 1900. évben szüle­tet ifjakat kivétel nélkül mind fegy­verbe hívják. Lenin Szentpéterváron a követ­kező értesítést teszi falragaszokon közhírré: „A főtolva­jok, a fehér csapatok vezérei ezek: Judenics tábornok, Rodziankos tábornok, gróf Palen, gróf Beckendorf és Balaskovics ez­redes. Ezeket a fosztogatókat azon­nal meg kell ölni, vagy letartóztat­ni. 509.70 rubel annak, aki ezeket élve, vagy halva behozza.“ Pécs, szept. 1. A bolsevizmus rettenetes vihara elzúgott Magyarország felett, a vi­har után ébredni kezd mély ájulá­sából­ a nemzeti öntudat. Nem tudták tovább tétlen fájda­lommal nézni a nemzeti szellemi sü­­lyedését. Nem lehet, hogy a ma­gyar írók, de az igazán m­agyar írók egyetlen gondolat tiszta zászlaja alá ne álljanak akkor, mikor az or­szágnak szellemi vezérlete olyan kezekbe került, akik mindenn közös­séget megtagadtak a nemzeti esz­mével. Nemcsak a közösséget ta­gaddák meg, de —■ rettenetes vád! — húszesztendős, éretlen sajtóka­landorok hóhérokkal üldöztették ezt az ezereszt­endős tragikus gon­dolatok Természetes következménye az eseményeknek, hogy a magyar írók útja most elválik azok útjától, akik magukat magyar íróknak nevezik ugyan, de csak a nyelvük magyar, gondolatviláguk és érzésük azon­ban olyan idegen ettől a földtől, mintha nem is édes gyermekei, de esküdt, konok ellenségei lennének a magyar földnek­. A katasztrófa utáni első fellé­legzés pillanatában megalakult a Magyar Írók Szövetsége, melynek hivatalos programja­ja a követ­kező: 1. Az írói szabadság és egyéniség tiszteletben tartása és védelme mel­lett a szellem és a munka közössé­gében egyesíteni a magyar szépiro­dalom, újságírás és tudományos irodalom erőit, hogy a nemzet újjá­­alkotásának és fellendítésének mű­vét minden képességükkel, a szer­vezettség egész hatalmával szolgál­hassák." 2. Biztosítani a magyar írók, új­ságírók és tudományos írók anyagi érdekeit, anyagi és szellemi függet­lenségüket,­­ megteremteni egy­mással való­ érintkezésükben az is­meretség, az eszmecsere és a meg­értés minden anyagi és szellemi fel­tételét, — gondoskodni a szövetség tagjainak tehetségük, igényeik és hajlamuk szerint­­való elhelyezé­séről. 3. Megszabadítani a magyar iro­dalmi, művészeti és tudományos életet az üzletesség és a pajtáskor­dás bénító nyűgeitől, — elhárítani a becsületes alkotás, a jogos érvé­nyesülés, a független kritika min­den akadályát, megnemtesíteni a magyar közönség ízlését, — sza­bad, harmonikus kifejlődést bizto­sí­tani a jövendő magyar írói nemze­déknek. 1­4. Programm s­zerűen megvédeni a magyarság összes érdekeit,, egy felsőbbrendű nemzetnevelés és nem­zetvédelem kultúrpolitikájával a magyar fajiság teremtő és megtartó érdek­eit beleépíteni a szellemi fej­lődés igazi nemzetköziségébe. anaaaüaaarJOBoaciBCj Nem jó a német szén — A Dunántúl értesülése — Róma, szept. 1. Németország elkezdte a szén szállítását. A szén azonban silá­nyabb minőségű. DUNÁNTÚL Kedd, 1919. szeptember 2. "■*" -..... Kiegészítik az infant-csapatokat Fiuméban — A Dunántúl értesülése —­­ P­á­ri­s, szept. 1. A Journal des Debats írja: ! v Olasz körökben beszélik, hogy Fiuméból csak néhány katonai ha­tóságot helyeznek át. A­ fiumei an­­tantcsapatok számát pedig­ ki fog­ják egészíteni. A Vezúv ismét működik — A Dunántúl értesülése — Budapest, szept. 1. Egy szűkszavú római távirat je­lenti, hogy szombaton este ismét kitört a Vezúv és a láva az úgyne­vezett Pokol völgy felé folyik. Egy­előre veszedelem nincsen. I­ ­— Tcholak-Antich Vojin ezredes­­elutazása. (A szerb sajtóiroda köz­lése.) Tcholak-Antich Vojin ezredes a Szerb-Horvát-Szlo­vén királyság újonnan kinevezett katonai kikül­­z­döttése a párisi békekonferenciára tegnp délután 1 óra 17 perckor utazott el Pécsről. Búcsúztatására a pályaudvaron megjelentek: Vui­­c­s­i­c­s Koszta alezredes a bara­nyai megszálló csapatok új pa­rancsnoka, Pandurovics Lász­ló dr. kormánybiztos-főispán és ne­je, Raj­its Szvetiszláv, Baranya vármegye alispánja, Mészáros László vármegyei főjegyző­ és neje, L­i­tt­k­e József nagyiparos, B­e­­rits Szvetiszláv a pécsi járás fő­szolgabírója, R­a­s­i­t­s Gábor vár­megyei másodfőjegyző, Dobro­­v­i­t­s Milán közélelmezési igazgató, Dobrovits Péter festőművész, Fodor Arthur színművész, F­o­­d­o­r Tibo£ lapszerkesztő. Azonkí­vül megjelent a Pécsett állomásozó csapattestek egész tisztikara s a távollevő csendőrszázad parancs­nok képviseletében S­i­mi­c­s csend­őrhadnagy. Tcholak­ Antich ezre­destől a polgári hatóság nevében Pandurovics László dr. kormány­­biztos vett búcsút, megköszönve azt a támogatást, amelyben a volt parancsnok a Szerb-Horvát-Szlo­­vén Királyság érdekében a közigaz­gatási hatóságot mindenkor részesí­teni szíves volt és azon reményé­nek adott kifejezést, hogy az ezre­des párisi missziójának befejezte után ismét visszatér Pécsre, hogy­­ megkezdett, minden tekintetben si­kerrel koronázott működését foly­tathassa. Majd Mészáros Lászlóné és Fodor Arthur virágcsokrokat ad­tak­ át az ezredesnek, mire az ezre­des a megjelentek mindegyikétől legszívélyesebben búcsút vett. Erre a pályaudvaron egybegyült nagy közönség lelkes zsiv­ó és ébjen kiál­tása mellett a vonat megindult és Tcholak-Antich Vojin ezredes a vá­rost elhagyta. — Magyar kormánybiztosi kine­vezések. A magyar kormány Herbst Géza alispánt Vas vármegyébe, Sonntag Jenő nyugalmazott fő­­­ispánt, pedig Moson vármegye«kor­mánybiztosává nevezte ki. — Uj egyetemi tanárok. A ma­gyar minisztertanács a budapesti tudományegyetem hittudományi ka­rán megüresedett keresztény er­kölcstan tanszék­ére Wolkenberg Alajos dr. nyilvános rendes tanárt, az ő kinevezése folytán üresedésbe jövő hitszónoklattani tanszékre és egyúttal­ egyetemi hitszónokká Vass József dr.-t, a szent Imre kollé­gium igazgatóját nevezte ki nyilvá­nos rendes tanárrá a törvényszerű illetményekkel. — Visszajöttek a felmunkások. A pécsi munkanélküli hivatalnokok, mint már megírtuk, az aratás befe­jezése után a nagy uradalmakhoz szerződtek aratási és cséplési mun­kákra. Az első csoport, mely Bie­dermann Rezső báró birtokán, Gusztávművén dolgozott, ma visz­­szatért Pécsre. A fej­munkások meg voltak elégedve az elhelyezésükkel. Az élelmezésükért napi 12 koronát fizettek ugyan, de a rájuk eső ga­bona százalék mintegy 8—-10 mé­ter mázsát tesz ki. Nemcsak búzát, hanem rozsot, árpát és zabot is kaptak. A többi csoport is befejezi néhány nap múlva a munkát és visszatér ismét Pécsre. — Naumann Frigyes meghalt. N­a­um­ann Frigyes dr., aki a kö­zépeurópai gazdasági egységnek szóban és irodalmi téren egyik leg­ismertebb propagálója volt, a na­pokban meghalt. Naumann a német demokrata Párt, elnöke volt. — Elhunyt pécsi iparos. Pécs ipa­ros osztályának, régi polgárságának egy tisztességben, becsületben, szorgalmas munkában megörege­dett derék tagja költözött el az é­­k sorából, idősebb Graumann Gusztáv hentesmester hunyta le fá­radt szemeit rövid szenvedés után életének 62-ik évében. Sok évtize­den át munkálkodott szerényen, zajtalanul s neve mégis általáno­san ismertté vált. A derék iparos, jó üzletember, ha polgár n­eve köz­­becsülést érdemel. Graumann Gusz­táv erre méltóképpen rászolgált Kapitális nélkül, két keze munkájá­val alapozta meg vállalatát s a kül­földdel élénk üzleti összeköttetést tartott fönn. Gyermekeiből derék és hasznos polgárokat nevelt. Idő­sebb fia, Gusztáv, az alapismeretek elsajátítása után éveket töltött kül­földön, hogy tökéletesítse szaktu­dását s a szerzett ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagodva tért haza s atyja mellé állva munkálko­dott az üzlet felvirágoztatásán, amelyben ifjabb fia, Bála is nagy segítségére volt. Mind a két fiú ki­vette részét a világháború szenve­déseiből s ma mind a ketten ön­állóan folytatják iparukat. Az el­hunyt mester nemcsak iparának­ vált díszére, de mint a város tős­gyökeres,régi, hű polgára is elisme­rést érdemel. Egész életén át sok jótékonyságot gyakorolt. Végtele­nül egyszerű, magába zárkózott, közönségesnek látszó ember volt; szive azonban nemesen érzett s cselekedeteiben dicséretes emberi kiválóság nyilvánult meg. A tisztes­séges munkában eltelt és végre ki­merült élet elhunytéval őszinte ke­gyelettel lobban föl a szívekben a részvét. Elhunytét gyászolja özve­gye, három gyermeke Graumann Gusztáv, Béla és Ilonka, férjezett Székely Mihályné, két menye, uno­kája és széleskörű rokonság. Teme­tése szeptember 3-án, szerdán dél­után 4 órakor lesz a családi házból, Zsolnay Vilmos­ út 43. sz. Leli üd­véért a szentmise áldozatot szep­tember 3-án reggel fél 8 órakor az Ágoston,-téri templomban mutatják be az Urnák.­­ Szombathelyt és Nagykani­zsát nem szállották meg. Néhány nappal ezelőtt az a hír terjedt el, hogy Szombathelyt a románok, Nagykanizsát pedig a franciák szállták m­eg. Ezek a hírek nem fe­lelnek meg a valóságnak. Szombat­helyen ugyan járt egy román misz­­szió a megszállás ügyében tárgyal­ni, d­e a szombathelyi hatóságok maguk is fenn tudták tartaii a ren­det és igy nincs szükség az idegen csapatok megszállására. — Lezuhant repülőgép. Bécsből jelentik, hogy az asperni repülőté­ren tegnap egy Caproni gép lezu­hant és darabokra tört. Utasai, 4 olasz katonai személy, azonnal meghaltak. — * Szamuelív titkos irataiból. S­z­a­mu­e­lí . holttestének ag­­noszkálása alkalmával a kiküldött bizottság Szamuel úr iratai­­ között egy táviratot talált, amelyet unius 6-án adott fel Szombathelyre Kun Béla. A távirat szövege a követke­ző: ..Használjon fel minden eszközt, hogy a dunántúli ellenforradalmat elfojtsa, minden kivétel nélkül cse­lekedjék, az engedékenység árt az ügynek. A rendes vasúti forgalmat helyre kell állítani, hogy az élelmi­szer szállítmányokban semmiféle zavar elő ne állj­on, a katonai­­vona­tok után az élelmiszer vonatok az elsők. A vasutas ezred megfelelően szerveztessék az egész Dunántúlon, Kun Béla.. . — Bajáki volt népbiztos a rend­őrségen. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Bajáki Ferenc volt kommunista népbiztost Buda­pesten elfogták és a főkapitánysá­gon őrizetbe vették

Next