Dunántúl, 1919. szeptember (9. évfolyam, 179-202. szám)
1919-09-02 / 179. szám
2. oldal. Eltemette az agyag : Magyar Irak Szövetsége | HÍREK Szerencsétlenül járt fuvaros Pécs. szept. 1. (A az érnem immértárától Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt ma délelőtt 11 óra tájban a Zsolnay-féle mauzóleum környékén. Egy szegény fuvaros agyagot ásott, hogy elszállítsa. A Tinér aláásott rétegek a legutóbbi esőzések folytán meglazultak, leszakadtak és maguk alá temették, ahonnan eszméletlen állapotban húzták elő. A szerencsétlenség részletei a következők: Szebényi Imre kemencekészítő megegyezett Geringer Samu 32 éves pécsi fuvarossal, hogy a Zsolnay-gyár tulajdonát képező, a mauzóleum mellett elterülő agyagtermelő telepről agyagot ás ki és szállít neki. Geiringer ma délelőtt k óra tájban épein javában dolgozott és két inasgyerek, Takács Emil és Szabó Mihály segédkeztek neki. A kitermelt agyagterület itt széles terraszokban emelkedik egymás fölé. Geiringer épen a mélyebben fekvő rétegek között ásott, amikor a feje fölött meglazult az agyagtömeg, amit ő lehajolva nem is vett észre. Egy-szerre mintegy 3 köbméter terjedelmű agyagtömb vált le és több darabban lezuhant. Az egyik körülbelül egy köbméter nagyságú agyagtömb épen Gerringerre zuhant és maga alá temette. A szerencsétlenséget a körülötte foglalatoskodó inasgyerekek vették észre. Kihúzták a szerencsétlen embert, aki eszméletlenül feküdt. Élesztgetni kezdték, majd pedig a szerencsétlenségről értesítették a rendőrséget. Tolnai Vilmos dr. tb. tiszti főorvos és Derner József tb. rendőrfogalmazó azonnal a helyszínére mentek. Geiringer addigra magához tért, de magával tehetetlenül feküdt. Amint a rendőrorvos megállapította, a jobb oldalán bordatörést és lábszártörést szenvedett. A mentők segítségével beszállították a városi közkórházba. A szerencsétlenség kapcsán e rendőrség azt tapasztalta, hogy az agyagkitermelés szabálytalanul és nem a kellő gondossággal történik. Ezért vizsgálatot indítanak, hogy a történt szerencsétlenség ügyében gondatlanságért nem terhel-e valakit a felelősség. protanosoioidiONO Az oroszországi állapotok — A Dunántúl értesülése — Helsingsfors, szept. 1. Szentpéterváron dühöng a kolera. A bolsevista újságok legutolsó számaikban arról írnak, hogy Oroszországot nagy veszedelem fenyegeti délnyugatról, mivel a magyarországi állapotok rendbehozatala után a román hadsere felszabadul. A Pravda című újság parancsot közöl, amely érint a szovjet Orszországban 1900. évben születet ifjakat kivétel nélkül mind fegyverbe hívják. Lenin Szentpéterváron a következő értesítést teszi falragaszokon közhírré: „A főtolvajok, a fehér csapatok vezérei ezek: Judenics tábornok, Rodziankos tábornok, gróf Palen, gróf Beckendorf és Balaskovics ezredes. Ezeket a fosztogatókat azonnal meg kell ölni, vagy letartóztatni. 509.70 rubel annak, aki ezeket élve, vagy halva behozza.“ Pécs, szept. 1. A bolsevizmus rettenetes vihara elzúgott Magyarország felett, a vihar után ébredni kezd mély ájulásából a nemzeti öntudat. Nem tudták tovább tétlen fájdalommal nézni a nemzeti szellemi sülyedését. Nem lehet, hogy a magyar írók, de az igazán magyar írók egyetlen gondolat tiszta zászlaja alá ne álljanak akkor, mikor az országnak szellemi vezérlete olyan kezekbe került, akik mindenn közösséget megtagadtak a nemzeti eszmével. Nemcsak a közösséget tagaddák meg, de —■ rettenetes vád! — húszesztendős, éretlen sajtókalandorok hóhérokkal üldöztették ezt az ezeresztendős tragikus gondolatok Természetes következménye az eseményeknek, hogy a magyar írók útja most elválik azok útjától, akik magukat magyar íróknak nevezik ugyan, de csak a nyelvük magyar, gondolatviláguk és érzésük azonban olyan idegen ettől a földtől, mintha nem is édes gyermekei, de esküdt, konok ellenségei lennének a magyar földnek. A katasztrófa utáni első fellélegzés pillanatában megalakult a Magyar Írók Szövetsége, melynek hivatalos programjaja a következő: 1. Az írói szabadság és egyéniség tiszteletben tartása és védelme mellett a szellem és a munka közösségében egyesíteni a magyar szépirodalom, újságírás és tudományos irodalom erőit, hogy a nemzet újjáalkotásának és fellendítésének művét minden képességükkel, a szervezettség egész hatalmával szolgálhassák." 2. Biztosítani a magyar írók, újságírók és tudományos írók anyagi érdekeit, anyagi és szellemi függetlenségüket, megteremteni egymással való érintkezésükben az ismeretség, az eszmecsere és a megértés minden anyagi és szellemi feltételét, — gondoskodni a szövetség tagjainak tehetségük, igényeik és hajlamuk szerintvaló elhelyezéséről. 3. Megszabadítani a magyar irodalmi, művészeti és tudományos életet az üzletesség és a pajtáskordás bénító nyűgeitől, — elhárítani a becsületes alkotás, a jogos érvényesülés, a független kritika minden akadályát, megnemtesíteni a magyar közönség ízlését, — szabad, harmonikus kifejlődést biztosítani a jövendő magyar írói nemzedéknek. 14. Programm szerűen megvédeni a magyarság összes érdekeit,, egy felsőbbrendű nemzetnevelés és nemzetvédelem kultúrpolitikájával a magyar fajiság teremtő és megtartó érdekeit beleépíteni a szellemi fejlődés igazi nemzetköziségébe. anaaaüaaarJOBoaciBCj Nem jó a német szén — A Dunántúl értesülése — Róma, szept. 1. Németország elkezdte a szén szállítását. A szén azonban silányabb minőségű. DUNÁNTÚL Kedd, 1919. szeptember 2. "■*" -..... Kiegészítik az infant-csapatokat Fiuméban — A Dunántúl értesülése — Páris, szept. 1. A Journal des Debats írja: ! v Olasz körökben beszélik, hogy Fiuméból csak néhány katonai hatóságot helyeznek át. A fiumei antantcsapatok számát pedig ki fogják egészíteni. A Vezúv ismét működik — A Dunántúl értesülése — Budapest, szept. 1. Egy szűkszavú római távirat jelenti, hogy szombaton este ismét kitört a Vezúv és a láva az úgynevezett Pokol völgy felé folyik. Egyelőre veszedelem nincsen. I — Tcholak-Antich Vojin ezredeselutazása. (A szerb sajtóiroda közlése.) Tcholak-Antich Vojin ezredes a Szerb-Horvát-Szlovén királyság újonnan kinevezett katonai kikülzdöttése a párisi békekonferenciára tegnp délután 1 óra 17 perckor utazott el Pécsről. Búcsúztatására a pályaudvaron megjelentek: Vuicsics Koszta alezredes a baranyai megszálló csapatok új parancsnoka, Pandurovics László dr. kormánybiztos-főispán és neje, Rajits Szvetiszláv, Baranya vármegye alispánja, Mészáros László vármegyei főjegyző és neje, Littke József nagyiparos, Berits Szvetiszláv a pécsi járás főszolgabírója, Rasits Gábor vármegyei másodfőjegyző, Dobrovits Milán közélelmezési igazgató, Dobrovits Péter festőművész, Fodor Arthur színművész, Fodor Tibo£ lapszerkesztő. Azonkívül megjelent a Pécsett állomásozó csapattestek egész tisztikara s a távollevő csendőrszázad parancsnok képviseletében Simics csendőrhadnagy. Tcholak Antich ezredestől a polgári hatóság nevében Pandurovics László dr. kormánybiztos vett búcsút, megköszönve azt a támogatást, amelyben a volt parancsnok a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság érdekében a közigazgatási hatóságot mindenkor részesíteni szíves volt és azon reményének adott kifejezést, hogy az ezredes párisi missziójának befejezte után ismét visszatér Pécsre, hogy megkezdett, minden tekintetben sikerrel koronázott működését folytathassa. Majd Mészáros Lászlóné és Fodor Arthur virágcsokrokat adtak át az ezredesnek, mire az ezredes a megjelentek mindegyikétől legszívélyesebben búcsút vett. Erre a pályaudvaron egybegyült nagy közönség lelkes zsivó és ébjen kiáltása mellett a vonat megindult és Tcholak-Antich Vojin ezredes a várost elhagyta. — Magyar kormánybiztosi kinevezések. A magyar kormány Herbst Géza alispánt Vas vármegyébe, Sonntag Jenő nyugalmazott főispánt, pedig Moson vármegye«kormánybiztosává nevezte ki. — Uj egyetemi tanárok. A magyar minisztertanács a budapesti tudományegyetem hittudományi karán megüresedett keresztény erkölcstan tanszékére Wolkenberg Alajos dr. nyilvános rendes tanárt, az ő kinevezése folytán üresedésbe jövő hitszónoklattani tanszékre és egyúttal egyetemi hitszónokká Vass József dr.-t, a szent Imre kollégium igazgatóját nevezte ki nyilvános rendes tanárrá a törvényszerű illetményekkel. — Visszajöttek a felmunkások. A pécsi munkanélküli hivatalnokok, mint már megírtuk, az aratás befejezése után a nagy uradalmakhoz szerződtek aratási és cséplési munkákra. Az első csoport, mely Biedermann Rezső báró birtokán, Gusztávművén dolgozott, ma viszszatért Pécsre. A fejmunkások meg voltak elégedve az elhelyezésükkel. Az élelmezésükért napi 12 koronát fizettek ugyan, de a rájuk eső gabona százalék mintegy 8—-10 méter mázsát tesz ki. Nemcsak búzát, hanem rozsot, árpát és zabot is kaptak. A többi csoport is befejezi néhány nap múlva a munkát és visszatér ismét Pécsre. — Naumann Frigyes meghalt. Naumann Frigyes dr., aki a középeurópai gazdasági egységnek szóban és irodalmi téren egyik legismertebb propagálója volt, a napokban meghalt. Naumann a német demokrata Párt, elnöke volt. — Elhunyt pécsi iparos. Pécs iparos osztályának, régi polgárságának egy tisztességben, becsületben, szorgalmas munkában megöregedett derék tagja költözött el az ék sorából, idősebb Graumann Gusztáv hentesmester hunyta le fáradt szemeit rövid szenvedés után életének 62-ik évében. Sok évtizeden át munkálkodott szerényen, zajtalanul s neve mégis általánosan ismertté vált. A derék iparos, jó üzletember, ha polgár neve közbecsülést érdemel. Graumann Gusztáv erre méltóképpen rászolgált Kapitális nélkül, két keze munkájával alapozta meg vállalatát s a külfölddel élénk üzleti összeköttetést tartott fönn. Gyermekeiből derék és hasznos polgárokat nevelt. Idősebb fia, Gusztáv, az alapismeretek elsajátítása után éveket töltött külföldön, hogy tökéletesítse szaktudását s a szerzett ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagodva tért haza s atyja mellé állva munkálkodott az üzlet felvirágoztatásán, amelyben ifjabb fia, Bála is nagy segítségére volt. Mind a két fiú kivette részét a világháború szenvedéseiből s ma mind a ketten önállóan folytatják iparukat. Az elhunyt mester nemcsak iparának vált díszére, de mint a város tősgyökeres,régi, hű polgára is elismerést érdemel. Egész életén át sok jótékonyságot gyakorolt. Végtelenül egyszerű, magába zárkózott, közönségesnek látszó ember volt; szive azonban nemesen érzett s cselekedeteiben dicséretes emberi kiválóság nyilvánult meg. A tisztességes munkában eltelt és végre kimerült élet elhunytéval őszinte kegyelettel lobban föl a szívekben a részvét. Elhunytét gyászolja özvegye, három gyermeke Graumann Gusztáv, Béla és Ilonka, férjezett Székely Mihályné, két menye, unokája és széleskörű rokonság. Temetése szeptember 3-án, szerdán délután 4 órakor lesz a családi házból, Zsolnay Vilmos út 43. sz. Leli üdvéért a szentmise áldozatot szeptember 3-án reggel fél 8 órakor az Ágoston,-téri templomban mutatják be az Urnák. Szombathelyt és Nagykanizsát nem szállották meg. Néhány nappal ezelőtt az a hír terjedt el, hogy Szombathelyt a románok, Nagykanizsát pedig a franciák szállták meg. Ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. Szombathelyen ugyan járt egy román miszszió a megszállás ügyében tárgyalni, de a szombathelyi hatóságok maguk is fenn tudták tartaii a rendet és igy nincs szükség az idegen csapatok megszállására. — Lezuhant repülőgép. Bécsből jelentik, hogy az asperni repülőtéren tegnap egy Caproni gép lezuhant és darabokra tört. Utasai, 4 olasz katonai személy, azonnal meghaltak. — * Szamuelív titkos irataiból. Szamuelí . holttestének agnoszkálása alkalmával a kiküldött bizottság Szamuel úr iratai között egy táviratot talált, amelyet unius 6-án adott fel Szombathelyre Kun Béla. A távirat szövege a következő: ..Használjon fel minden eszközt, hogy a dunántúli ellenforradalmat elfojtsa, minden kivétel nélkül cselekedjék, az engedékenység árt az ügynek. A rendes vasúti forgalmat helyre kell állítani, hogy az élelmiszer szállítmányokban semmiféle zavar elő ne álljon, a katonaivonatok után az élelmiszer vonatok az elsők. A vasutas ezred megfelelően szerveztessék az egész Dunántúlon, Kun Béla.. . — Bajáki volt népbiztos a rendőrségen. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Bajáki Ferenc volt kommunista népbiztost Budapesten elfogták és a főkapitányságon őrizetbe vették