Dunántúl, 1919. november (9. évfolyam, 221-254. szám)

1919-11-01 / 221. szám (229. szám)

IX tfljeigam, 22t. Szombat '"«u­. tm9. november 1. **************..............................******^*TrrYi‘iYiri‘‚n ------------rmnnnn nn nirlVuwi ,umuAMiuiMuuijiA\A¥%¥‹Y·Y·Y‚Y‚y'‚ii'‚r‹Yi~i' Előfizetési ár: Szerkesztőség: Lyceum­ utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint ~ 2 kor Egész évre . . . 120­— Félévre .... 60­— Negyedévre . . . 30 — Egy hóra .... 10— Egy szám ára 50 fillér. Kiadóhivatal: Múzeum­ utca 4 szám. Kiadó telefonja: 222. Az emlékezés fájdalmas ünnepe köszönt ránk. A kegyelet kirobbanó fénye mel­lett, az emlékezésben életre tá­madnak elhunyt szeretteink, akik ma újra hiányoznak. Az emléke­zés fellépi az eltakart múlt fá­tyolét és elmúlt idők szomorúsá­ga között járunk. Fájó ez a visz­­szapillantás. Fájó, mert elhagytak legjobbjaink, fájó, mert a szenve­déseknek borzalmas sokasága si­kolt a fülünkbe. Mintha csak a kö­zelmúlt minden fájdalma és szen­vedése életb­e kelne ebben az emlékezésben. Háborúk, forradal­mak, emberek kiömlött vére, ret­tenetes szenvedése, özvegyek, ár­vák zokogása mind-mind benne él abban a borzalmas múltban, amelynek tehetetlen tanúi vol­tunk. Ebben a múltra való keserű emlékezésben könyben könyörül a fájdalom. Felzokognak a régi sírások, elfelejtett szenvedések törnek fel és eltemetett, megsira­tott életekkel beszélgetünk a ki­­engesztelődés, a szeretett hizeldő szavaival. Egy napra a temetők hangulata feltárja előttünk a múl­tat, de holnapra már az élet za­ja eltakarja előlünk s csak a má­nak élünk utbra. Pedig ez az emlé­kezés a halottakra nem csak a múltba vezet vissza, hanem meg­mutatja a jövőt is. Ez a jövő bár­milyen úton haladjunk is feléje, a temetőhöz visz. Életünk bizony­talanságát hirdeti a temetők belát­hatatlan fejfaerdeje. Szeretteinket siratjuk halottak napján, holott önmagunkat kellene siratni. A múl­tat kell siratnunk életünk miatt. Az emberi halandóság figyelmez­tetés kell, hogy legyen arra, hogy az emberi életet, azt a röpke időt, az örökkévalóságnak egy szem­­rebbenésnyi idejét úgy éljük le, h­ogy ahoz bűn ne tapadjon. Az emberiségnek a halálban való kö­zös sorsa, közelebb kell, hogy hozzu­ az embereket, népeket és meg kell, hogy tanítson ezt a rö­vid életet egymásnak és egymásra kellemessé tenni. A halottak birodalmát járva, el­vesztett szeretteinket siratva üs­sön eszünkbe a jövő és a múlt emlékeinek áldozva kezdjünk új élethez, olyan emberi élethez, a­mely a visszaemlékezést, a múlt­ba való eltévelyedést nem teszi olyan fájdalmassá, olyan szomorú­vá, mint a jelen idő. Az életben való ez a megtisztulás volna a legszebb kegyeletes emlékezés, amelyet a halottaknak áldozha­tunk. Az ellátatlanok lisztje Kontingentálják bárányában a búzát és kukorica. — Tilos a vasút szállí­tás — Pand­urovics kormánybiztos rendeletete Pécs, október 31. Pandurovics László dr. kormánybiztos-főispán ma rende­letet adott ki a gabonával el nem látott lakosság élelmezésének biz­tosítására. A rendelet igen nagy fontossággal bír Pécs város egész lakosságára. A szerb-horvát-szlo­­vén közélelmezési miniszter meg­­bízta a kormánybiztos-főispánt, a Baranya, Somogy, Tolna megyék megszállott részein, valamint a Pécsett lakó ellátatlan lakosság élelmezésének 1920­ augusztus 15-ig leendő biztosításával. Ezért a kormánybiztos először is további intézkedésig megtiltja a búzának és kukoricának vasúton való szál­lítását. A rendelet közli, hogy nem lesz rekvirálás, mert a gazdák remél­hetőleg önként fel fogják ajánlani fölösleges készleteiket. De ha ez az eljárás nem vezetne teljes ered­ményre, kényszereszközöket fog­nak igénybe venni. A szükséges bú­za és kukorica mennyiséget egy bi­zottság állapítja meg, amelynek cí­me az ellátatlanok élelmi szükség­­letét kontingentáló bizottság. Tag­jai lesznek ennek­ Vakanyac Milán dr., Förster Jenő és K­á­­r­á­s­z József, továbbá a baranya­­,vármegyei gazdasági egyesület és a kisgazdák részéről 2­2 tag, azonkívül a szociáldemokrata szak­­szervezet, a keresztényszocialis­ta párt, a bányaigazgatóság, a pécsi kereskedők részéről egy-egy tag és egy-egy póttag, a malomiparosok részéről ifjú Türr Mihály, a pé­­cs birtokosok részéről Dürn­­ba­cher Ferenc, végül járáson­ként egy-egy nagy és egy kisbirto­kos. A bizottság a pécsi kereskedelmi és iparkamara helyiségében fogja üléseit tartani. Első ülésre novem­ber 10-én délelőtt 10 órakor jön­nek össze, amikor Pécs városának valamint a pécsi és pécsváradi já­rás gabonaszükségletéről fognak tárgyalni. A következő napon a baranyavári, siklósi és sellyei, az­után pedig a mohácsi, barcsi, szi­getvári járás és Bátaszék kerül sorra. A bizottság feladata, hogy az 50 holdnál naivabb kiterjedésű birto­kosokkal, kereskedőkkel, malom tulajdonosokkal és cséplővállalko­­zók­kal az általuk beszállítandó készletet megállapítsa. Amennyi­ben a kívánt mennyiség nem jön össze, az egyes járásokban a fő­szolgabírók részvételével megálla­pításra kerül a 10—15 holdas gaz­dák által a saját élelmi és gazda­sági, valamint vetőmagszükségletén kívül feleslegként beszolgáltatan­dó készlet. A termények árát ké­sőbb fogják megállapítani és az át­vételkor készpénzben a termelőnek kifizetni. Minden termelő köteles a bizottságnak pontos adatokat szolgáltatni az egész búza és kuko­rica termésről, a maga szükségle­teiről, a történt eladásokat pedig okmányokkal igazolni. A kontingentáló bizottság mű­ködése elé sok reménnyel tekint Pécs egész lakossága. Ausztria költségvetése 8 milliárd 5 milliárd fedezetlen Pécs, okt. 31. IA Dunántúl értesülése.) Az­ osztrák nemzetgyűlés az 1919-20 évre szóló költségvetés tervezetet összeállította. Az ál­lam kiadásai 8452 millióra rúgnak, míg a bevételek 3454 milliót kép­eselnek. A fedezetlen kiadás te­hát csaknem 5 milliárd. A pénz­ügyi törvény felhatalmazza a kor­mányt, hogy a hiányt hitelművele­tek révén fedezze, és az álamadó­­ságnak az ország területén esedé­kes részleteit prolongálja. Felhat­talmazást kapott továbbá a kor­­mány, hogy a volt osztrák és kö­zös kormányok tulajdonában levő vagyont és követeléseket felhasz­nálja. A pénzügyi törvény a nem­zetgyűlés kiadásaira 3,9 milliót, az elnökség kiadásaira 24.000 koro­nát szavazott meg. Az államadós­ság fél és fél millió, amelyből 36 milliót az egyes országok vesz­nek át. A pénzügyi törvény a rendőrség és a csendőrségre 104, a hadsereg­re 258, h­idirokkant járulékokra, özvegyi díjakra és a hadifoglyok hazaszállítására 320, tanügyi ki­­adásokra 33­­milliót állapított meg. A monopolizálások révén a követ­kező bevételekre számít az állam: dohány után 328, só után 47, cukor után 15 és államsorsjáték után 66 millióra. A likvidálás révén Ausz­triának 1,2 milliárd kiadása lesz, amellyel szemben 67 millió bevétel ál. A nyivános bevételek egy mil­­liárdra rúgnak, amelyből adóra 545 millió jut. Vámokból 67 és haszná­lati adóból 229 millió folyik be. Összehasonlításul álljon itt a kö­vetkező statisztika: a cseh-szlovák köztársaság költségvetésében a fe­dezetlen összeg: 4­, az SHS. ki­rályságé 2,6, Lengyelországé 2, Németországé 7 milliárd, Angliáé 275,6 millió font, Oroszországé 31 milliárd rubel, Olaszországé 2.2 milliárd líra és Franciaországé, 12 milliárd frank. Ezek a számok a hár­borús idők teljes súlyát mutatják. De míg ezek az államok munkát és hitelt találnak, Ausztria elértékte­lenedett pénzérték­ előtt á­l, néma üzemekkel, minden seg­íts­ég nélkül. - j a.a©3©»®®e®©©»®©®0$8®©® sa Az uj angol kabinet — A Dunántúl értesülése — Amsterdam, okt. 31. Lloyd George elnöklete alatt tegnap megalakult az új kabinet. Külügyminiszter Lord Curson, gyarmatügyi államtitkár pedig Milner lord lett. Kun Béláékat nem adják ki — A Dunántúl értesülése — Bécs, okt. 31. Az osztrák kormány elutasította a bajor kormány kérését Leurens kiadatására vonatkozólag. Eluta­­­­sította továbbá a magyar kormány­nak Kun Béla és társai kiadatásá­ra vonatkozó kérését is. A meg­okolás az, hogy egyikük se köve­­­­tett el közönséges bűncselek­ményt. S miért haragudott Ferenc Ferdinand a magyarokra Czernin gróf visszaemlékezése: Pécs, október 31. (A Dunántúl értesülése.) Czernin gróf volt osztrák­magyar külügyminiszter­­,a n­a­­p i­s­­ cím alatt visszaemlékezése­ket adott ki, amelyben Ferenc Ferdinánddal foglalkozik. Elbeszéli, mert volt Ferenc Ferdi­­nánd oly elkeseredett ellensége a magyaroknak. Ferenc Ferdinánd fiatalabb éveiben gégebajban szen­vedett, úgy, hogy az orvosai le­mondtak az életéről. A trónörökös csakhamar azt észlelte, hogy kör­­­nyezete nincs irányában a régi figyelemmel és észrevette, hogy esetleges halála esetén öcscse, Ottó főherceg felé terelődik a közfigye­lem. Ezt tapasztalta az akkori kül­ügyminiszternél, Goluchowszky­­nál is, aki közbelépett a császár­nál, hogy a trónörökös részére szükséges járandóságokat ezentúl Ottó főhercegnek adja ki, mert Fe­renc Ferdinánd amúgy is elve­szett. Ettől az időtől kezd­ve a fő­herceg nem is akarta látni a kül­ügyminisztert. Különösen hatott a beteg főher­cegre egy epizód, amely, a monar­chia déli részén történt, ahová üdülni ment. Az egyik nap magyar újság került a kezébe, amely bur­koltan örömét fejezte ki a trónörö­kös betegsége fölött és a trónörökös visszalépéséről nyíltan irt. Ferenc Ferdinánd erre megrázta a fejét és így szólt: — Most meg kell gyógyulnom. Egészséges akarok lenni, mert meg akarom mutatni a magyaroknak, hogy korán örültek. Ettől az időtől kezdődik a trón­örökös gyűlölete a magyarokkal szemben. Azt gondolta, hogy a­­ magyar politika veszélyes a Habs­burgok uralmára. Ezért fordult­­ ezentúl fokozottabb figyelemmel a­­ magyar politika felé. Gyűlöletében odáig ment, hogy objektív ítélet­­ nélkül mindenben kimutatta ma­­­­gyar­ellenes érzelmeit. A trónörö­­k -­esnek ez a tendenciózus viselke­­­­dése természetesen reakciót szült­­ Magyarországon és az nagy ellen­ségeskedésre vezetett Ferenc Ferdi­nánd és T­i­s­z­a István gróf között. Egy évvel a szerajevói merénylet előtt Tisza gróf audiencián jelent meg a trónörökösnél a Belvederé­­ben. Az audiencia után a trónörö­kös elbeszélte Czernin grófnak, hogy Tisza gróf egész könyvtárt vitt magával a kihallgatásra és tör­vénykönyvekkel a kezében magya­rázta a magyar álláspont­­ igazsá­gát. A főherceg erre azt válaszolta Tiszának, hogy fütyül a magyarok által fabrikált törvényekre. Erre a sértésre Tisza fehér lett, mint a fal és szó nélkül távozott a teremből. Elbeszéli végül Czernin gróf, hogy a trónörökös Aerenthal gróffal is hasonló lólábon állott. Legjobb viszonyban volt Károly főherceggel, a későbbi császárral.

Next