Dunántúl, 1919. december (9. évfolyam, 255-276. szám)

1919-12-02 / 255. szám

1. oldal. A színészek nem tudnak megélni A hetyárak felemelését kérik Pécs, dec. 1. (A Dunántúl tudósítójától.) A pécsi nemzeti színház tagjai jóformán a színiszezon kezdete óta állandóan panaszkodnak, hogy nem tudnak megélni. A színház ugyan állandóan tele van, de a bevételek mellett olyan túl nagy kiadások merülnek fel, hogy a konzorcium tagjai közt felosztandó jövedelem se­m­mikép sem elegendő a színé­szek megélhetésére. Hogy ne nyo­morogjanak, azon csak a helyárak felemelésével lehet segíteni. Ez irányban kérvényt is adtak be a város tanácsához és magasabb hely­árak megállapítását kérik. A beadvány hivatkozik arra hogy a legutóbbi héten 24360 K volt a színház egész bevétele, amiből 12830 koronát emésztettek fel a kiad­­k. A tagok közt való kiosz­tásra tehát mindössze 11530 K ma­radt. Ebből az összegből egy 14 egy­ségre szerződött 140, egy 20 egy­ségre jogosult színész pedig mind­össze 200 koronát kap, ami egy heti megélhetésre tényleg nem elegen­dő. Hivatkoznak a színészek arra is, hogy Szegeden, tehát vidéki, város­ban is már 60 K egy páholy és 20 K a zsöllye ára-Hogy megélhessenek kérik a helyáraknak a következő mérték­ben való felemelését. A páholy ára legyen az eddigi 32 helyett 40 K, a zsöllye első sorai 10 helyett 14 a többi sorok 8 helyett 12, a tám­lásszék 6 K 50 f helyett 8 K 50 f, az első emeleti erkély I. sora 10 K helyett 14, a többi sor 6 K 50 f he­lyett 8 K 50 f, a másodemeleti er­kély első sora 3 K 50 f helyett 4 K 20 f, áll. évi III. sor 3 K helyett 3 K 60 f, a két utolsó sor 2 K 50 f helyett 3 K 10 f, a földszinti álló­hely 2 K 20 f helyett 3 K, a diák­jegy 1 K 80 f helyett 2 K 20 f, má­sodemeleti állóhely 1 K 80 f helyett 2 K 20 f, karzati állóhely 1 K 20 f helyett 1 K 50 f. Az új árak átlag 25—40 száza­lékkal lennének drágábbak a je­lenlegieknél. A város tanácsa már a legközelebbi ülésén tárgya­lás alá veszi a kérelmet, de minden valószínűség szerint, csak a szín­­ügyi bizottság véleményének meg­hallgatása után fog dönteni. Amennyiben a helyárak feleme­lésével tényleg a kis fizetésű színé­szek nehéz megélhetési viszonyán akarnak könnyíteni, szociális szem­pontból olyan intézkedés kívána­tos, hogy a helyárak felemeléséből szármzó többletet ne az egységek arányában osszák fel, fordított arányban és a legmagasbb gázsival bírók ne legtöbbet hanem legkeve­sebbet kapjanak abból. A hamisított Baranya-bélyegek felmentették a vádlottakat . Pécs, dec. 1. st (A Dunántúl tudósítójától.)­­ A pécsi pasik és távírda igaz-­­­gat.,óság, mint ismeretes, 1919. áp­rilis havában, a forgalomból már kivont­­bélyegkészletet bélyegek­­hiányában „Baranya 1919“ felül­nyomással látta el. A felülnyomott bélyegek kibocsátása után néhány héttel hamis felülnyomású bélye­gek jelentek meg a bélyegpiacon. Annak idején megírtuk, hogy a pé­csi posta és távirda igazgatóság feljelentésére a hatóság megindí­­tottta a nyomozást. A vizsgálat be­fejeződött és a pécsi törvényszék a mai napra tűzte ki a bélyeg­ hami­­sítási ügy tárgyalását. Három ha­misítási ügyben négy vádlott állt ma a pécsi törvényszék büntetőta­nácsa előtt. A tanács enöke V­á­­sár­helyi István törvényszéki Ibiró volt, tagjai pedig Szüts Je­nő dr. és V­a­r­g­a József törvény­széki bírók. A vádhatóságot Pin­tér Jenő ügyész képviselte, a tár­gyalási jegyzőkönyvet Novák László dr. törvényszéki jegyző ve­zette. Az első bélyeghamisítási ügy­ben M­a­r­c­z­i­n János, a pécsi iro­dalmi és nyomda részvénytársaság gépmestere volt vádolva, Marczin ugyanis a maga készítette klisék­kel 1928 korona névértékű bélye­get látott el „Baranya 1919'' felül­nyomással és ezeket a bélyegeket a forgalomba hozta. A vádlott a tárgyaláson beismerte tettét. El­mondta, hogy az eredeti felülnyo­­mású bélyegek kliséjét ő készítet­te, így ismerte az egyes bélyegeit sajátságos jelzéseit, később ő sa­ját részére is készített kliséket és ezek segítségével nagyobb meny­­nyiségű bélyeget nyomott felül. A felülnyomott bélyegek egy részé­nek kibocsátása után a részvény­nyomda munkásait, megkérdezték, hogy akarnak-e bélyeget venni. A munkások akkor még nem tudták, hogy­­a felülnyomott bélyegekért néhány nappal a kibocsátás után milyen magas árat fizetnek és el­adták vásárlási jogukat Marczin­­nak. Majd mikor a munkások meg­hallották, hogy milyen jó üzleti be­fektetés a „Baranya 1919"­ felül-­­ nyomású bélyeg, visszavonták a Marczinnal kötött üzletet. Ezután az eset után készítette Marczin a hamis felülnyomású bélyegeket és ezeket Tóth Istvánnal Budapest­re küldte azzal a meghagyással, hogy ott névértéken adja el. Mar­czin arról sem tud semmit, hogy Tóth a bélyegeket milyen módon értékesít­ette. Marczin vallomása után a bün­tetőtanács G­a­r­a­i Dezső posta­­főtanácsost, a postaigazgatóság képviselőjét hallgatta ki. A posta magánosoknak csak névértéken adott el bélyegeket. Adott el ugyan a posta névértéken felül is, de csak bélyegkereskedőknek. Biró Jenő dr. ügyvéd, Marczin védője kijelenti, hogy ebben az ügyben hamisításról nem lehet szó, mert Marczin a bélyegeket nem hozta forgalomba. Marczin tette tehát nem képez bűncselekményt. A törvényszék a bélyeghamisítás helyett csalást lát az ügyben fen­­forogni, ezért úgy határozott, hogy a vádlott a bizonyítás kiegészítése végett kérheti a tárgyalás elnapo­lását. A védő kérte Tóth István tanú kihallgatását és Garai meg­kérdezését arra vonatkozólag, hogy a posta magánosoknak meg­engedte-e, hogy a saját bélyegei­ket felülnyom­assák. Garai kijelen­tette, hogy egyeseknek felülnyo­­matták a bélyegeiket, de ezeknek vagy fizetni kellett felü nyomásért vagy a bélyegek mennyiségének egyharmadát kellett a postának át­adni. A védő kéri a vizsgálat ki­egészítését arra, hogy Tóth Ist­vánnak milyen része van ebben az ügyben és hol vannak a Marczin által készített bélyegek. A tör­vényszék a védő kérésére elna­polta a tárgyalás megtartását. Egy másik ügyben Horváth Ferenc és Koller József pécsi lakosok voltak bélyeghamisítással vádolva. Beismerték tettüket, de kijelentették, hogy a bélyegeket csak emlékbe akarták eltenni. Ezt a tanúk is megerősítették. Mikor Horváth egy 14 koronás kollekciót akart eladni, egy bélyegkereskedő meglátott nála egy 50 filléres ha­mis bélyeget és feljelentette. Mirtl kijelentette, hogy az 50 filléres bé­lyegeket próbanyomású bélyegek­nek nevezték a postán. Amikor a hamis 50 filléres bélyeget megta­lálták, a posta még nem bocsátotta ki a próbanyomású bélyegeket. Schwarcz Gábor dr. védő kérte a vádlottak felmentését. A tör­vényszék a vádlottakat felmen­tette. Az ügyész felebbezett. P­o­ll­á­k Ferenc pécsi okos is bélyeghamisítás­sal volt vádolva. Kis­fia közvetítésével 2 darab fe­kete nyomású Zita bélyeget adott el B­o­d­ó Mór pécsi tanítónak. A főtárgyaláson azzal védekezett­, hogy a bélyegeket a börzén vette. Otthon a fia elkérte és Bódénak 50 koronáért eladta. Mártis szak­értő vallomása az, hogy a két bé­lyeg olyan precíz hamisítvány, hogy csak a bélyegszakértők tud­ták megállapítani a hamisít­ást­. A törvényszék Pollik Zsigmondot is felmentette. Ostromállapot Alexandriában — A Dunánál értesülése — P­á­r­is, dec. 1. Az egyiptomi forrongás állandó­an tárol. Allenby tábornok, akit, az angol kormány nemrég nevezett ki főkormánybiztossá, proklamációt tett közzé, amelyben az egyiptomi autonómia kiegészítését és biztosí­tását ígéri, de a pr­okl­am­á­ciónak nem volt meg a kívánt hatása. Az egyiptomi nacionalista párt ellen­­proklamációban tiltakozott az an­gol erőszakoskodások ellen és be­jelentette, hogy tovább harcol Egyiptom függetlenségéért. Az ut­cai harcok napra-napra tovább folynak. Szaíd basa kormánya le­­­mondott és Vagbah basa elnöklete alatt, aki a Szaid-kormány pénz­ügyminisztere volt, új kormány ala­kult. Csütörtökön újabb véres ösz­­szeütközésre került a sor Alexan­driában. Tizenegy halott és 60 se­besült maradt az utcákon. Másnap a katonai hatóság ostromállapotot rendelt el Alexandriában. Szomba­ton újabb forrongások törteké ki. DUNÁNTÚL Kedd, 1919. december 2. Wilson üzenete a kongresszushoz Pécs, dec. 1. (A­­Dunántúl értesülése.) November 19-én este 11 óra­kor az amerikai szenátus elnapolni magát, miután Wilson visszavonta a békeszerződést. Háromszor sza­vazott a szenátus­i békeszerződés ratifikálásáról, de mindig ered­ménytelenül, mert az alkotmány­ban megkívánt kétharmad többsé­get sem Wilson pártja, sem Lodge pártja nem érte el. A kérdés ezzel holt­ponthoz érkezett és Wilson nem tehetett egyebet, mint hogy visszavonja a szerződést. Wasing­­toni jelentés szerint az amerikai kongresszusnak december 1-én kezdődik az új ülésszaka. W i­l­­­­s­o­n, aki mindeddig nem nyilatko­zott a szenátusban történtekről, bejelentette, hogy december 1-én üzentet intéz a kongresszushoz s ebben fejti ki álláspontját a béke­­szerződés ratifikálásáról. Amerikai lapok véleménye sze­rint a szemítus állásfoglalása nem fedi az amerikai nép közhangula­tát, mert a nép többsége óhajtja a békeszerződés ratifikálását és a népszövetségbe való belépést, csak azt kívánja, hogy a ratifikálás oly formában történjék, amely nincs ellentétben az alkotmánnyal és nem korlátozza az Egyesült Álla­mok cselekvési szabadságát. Álta­lában az az amerikai lapok véle­ménye, hogy Wilson üzenetének hatása alatt és a közvélemény nyomására a szenátus kénytelen lesz a békeszerződést ratifikálni, de csak a karácsonyi ünnepek után, mert Wilson valószínűleg nem nyújtja be addig újra a béke­­szerződést a szenátus elé, amíg meg nem győződik arról, hogy a ratifikálás gyorsan és simán meg fog történni. HÍREK — Évforduló. A szerb sajtóiroda közli: Ma egy éve történt az SHS. királyság megalakulása, amelynek keretében egyesültek a Szerb-, Horvát- és Szlovén országok. Ezt az ünnepet a Pécset megszálló csapatok és hatóságok is megün­nepelték. — Helyreigazítás, A szerb sajtó­iroda közli: A pécsi lapokban elfer­dített hírek jelentek meg az om­áni misszió pécsi tartózkodásáról ille­tőleg. Illetékes helyről ennek hely­reigazításaképpen a következőket­ közüik: Charles P­o­­­a­rr­y M­o­o­re amerikai vezérkari alezredes, An­dré W­isbecq francia tüzérszáza­dos, W. H- R­o­g­e­r­s britt hadnagy, Mario Martini olasz lovashad­nagy, hágókból álló antant misszió látogatást tettek tegnap G­y­or­gy­e­v­i­c­s György alezredes bara­nyai megszálló csapatok parancs­nokánál és ma dr. Panduro­­v­i­t­s László kormánybiztos-főis­pánnál. A lapok ama híre, hogy a szerb parancsnokság és a szerb fő­ispán a magyar fővezérségt­ől ka­pott volna sürgönyt, nem felel meg a valóságnak, mert az ántánt misz­­szió ideérkeztéről szóló sürgönyt nem a magyar fővezérség, hanem a budapesti ántánt­ misszió küldte.­­• A vasutasok petróleuma. A vasutasok petróleumszükségletét legközelebb a város fogja kiutalni. Ezért nemrég jelentkezniök kellett az igényű tartóknak a kerül­eti bi­zottságoknál. Csupán az I. és IX. kerületben nem történt még meg a vasutasok petról­eumszükségle­­tének bejelentése. Ennek a két ke­rületnek a vasutas lakói tehát még szerdán délután 6—7 óra kö­zött jelentkezhetnek az utalvány­kiadó bizottságnál. — Az állandó kabaré ügye. A város tanácsa a színügyi bizottság­hoz utasította Füredi Béla szín­igazgató és Német Nándor szí­nész kérelmét, akik a Deák­ utca 3. szám alatt levő Polgári-szálló , helyiségét állandó kabarénak akar­ják átlakítani, ahol egyúttal gyer­­mekszínházat, hangversenyeket, kulturdélutánokat is lehetne tar­tani. Bár a színügyi bizottság nem javasolta a kérelem teljesítését, azóta a környéken levő házak tu­lajdonosai pártoló kérvényt adtak be a város tanácsához, engedélyez­ze az állandó kabarét, hogy ők a mostani emlatóhely kellemetlen­ségeitől megszabaduljanak. Füredi és Német viszont beterjesztették a­­ részl­etes tervrajzokat az átalakí­tásról. A város tanácsa a közel­jö­vőben aligha foglalkozik az ügy­gyel. — A bar­anyabáni vásár. A ba­ranyabáni elöljáróság értesítette a pécsi rendőrséget, hogy folyó évi decemebr hó 8-án megtartandó or­szágos vásárra vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. — További burgonyakiosztás. A IX. kerület lakói előjegyzett­­burgonyaszükségl­­etüket szerdán, december 3-án vehetik át a Xavér­­utcai városi élelmiszerraktárban. — Iparosok szakcsoport alakulá­sa. Az ipartestület helyiségében tegnap alakult meg a kelme és ru­hafestők, vegytisztitók, női és férfi kalap továbbá a fűző és ernyő ké­szítők szakcsoportja. Az iparos szövetség szaktanácsába Schwartz Károly és Loki Leó delegálhattak. Felkérik az itt felsorolt szakmák­hoz tartozók közül azokat, akik a megalakuláson nem vehettek részt, hogy belépésüket saját érdekük­ben mielőbb jelentsék be a szak­csoport titkáránál, Lőbl Leónál (Hungária gőzmosói személyesen, írásban vagy telefon útján.

Next