Dunántúl, 1920. február (10. évfolyam, 2-24. szám)
1920-02-04 / 2. szám
fefizetési ár: .art - 200 E, tszerre 100 ,','évre Kz^ 45 50 Fxw*#** . ,7 Eter Hóra ,• 15 1 •■óv s4m'ára helyben s 40 fillér •egy szánvára vidéken 100 (Mér Kiadóhivatal: fusmirica 4 szén». Kiadd teldonja: 222 ?ócs, 1920. Jelen*ár %. Szerkesztőségi Lyceum utca 4 szám. Szerkesztőség telefonja • 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyiktér sorcikini 2 kor szám. Sok romáén főként áz^u az egy honap alatt, mijf * község megszokott tag)at UIJWHiái sóit nélkülözni, Az esemény-ten^W1 tente, nehéz egy" V érdekesebbet kihalászni- A hullámok a magyar béke ügyét tartják felszínen. A matf^1’ Béke‘feltételek sub" ^- Nem thiába zokotr’ !« s°k magyar anya: _ Hát ezért kellett a fiamat felükózni?-1 V magyar kormánynak február 0zért kettedikéig kell a választ a békéltételekre megadni, \S_felsorolhatatlan további eset V^^kű/.Ők bizony a legtöbb szombri—miniig a háború következményeinek nyomasztó Tmvo-^ alatt vagyunk. Még mindig nem tudunk örömhíreket vinni széjjel, az feléltél küzködő emberek közé. A szolgm hírek sokasodnak még mindig.:A Duna áradásai január teaphín sok helyen okozott súlyo károkat. Ahalálozások száma isjedtékenyen megnövekedett. íg ‘jól dőlnek ki mellé. . \az elube . .. t abolsevizmus uj ■9*.. diletet yetv-vtei^ ^ ^ piP " között a.szofrAén még az, hogy ''cat hónap alatt hibéte^,, magasra szöktek újra» az áraik. alatt egy hónap alatt szinte elvi$ane_m ül .megdrágult az élet, s. lánckereskedelem pedig elérte tolztatásának legnagyobb fokát. Kerevednek áriával, élelemmel, pénzminden elképzelhető dologgal. Mester-s*^ - . _.. . . . . hajtják fel az urakat nap-nap után, ^ a,. volna a kitérhetetlen kötelesség ny, hogy megfojtsák az életet akunk körül egyre jobban szükíny drágasági hurokkal, és hogy állunk ny fix bérrel del** A ^'növekvő drágaságf1 Uhrtcttensérr« Urát vinniük .Yit, nufc, hogy nem mouj^^ fej i bocsátanak el, nem löknek * morés^ kétségbeesés fej lógató •• ajai koz ■ hmnyászkodással viselnek el az^iL ^n.„. ......... ■! 1 nék bele^vpanaszkodásunk, ha nt... látnák napról-napra a vig maciósoknak, éjszakai dáridóknak nédődését, ha nem látnák a jólét K !* féktelen tobzódását. A két ' -let néz fel&^^s/emet egymással, Vajjon hová fejsítik ez? Vájjon * balgasággal való fokozódó életfjeimet miként fogják levezetni. !l fogunk megállani és mikor? A 11- Lei a kilátástalan szomorú síj*ín van- Jó színe erről gondolod azoknak, akiknek módjukban volharáévudókal elzavarni a teh jövőt fenyegető komor felle- tt. Rablógyilkosság a mecsekszabolcsi országúton Egy elcsapott lovas rendőr agyonvert egy munkást . Avadó vércseppek a csizmán Pécs, febr. 3. (A Dunántúl tudósítójától.) Vakmerő és kegyetlenül elkövetett rablógyilkosság történt tegnap este 11 óra tájban a pécsváradi országúton. Egy megbízhatatlanságáért és különféle gonosztettei miatt a városi szolgálatból elcsapott lovasrendőr agyonvert egy villanyszerelőt, azután kifosztotta. A gonoszlelkű embert ma reggel letartóztatták. MargUrtpl Strakin telefonon azt a hírt közölték a rendőrséggel, hogy j a Mecsekszabolcsi országúton a volt Percs-féle vendéglőtől egy kilométerre, az útszéli árokon egy holttestet találtak vérbe fagyva. Külley M altén rendőr-felügyelő több rendőr kíséretében, nyomban a helyszínére sietett és megejtette a vizsgálatot. A környékbeli házakból a holttest köré gyűlt emberek hosszas találgatások után megállapították, az áldhat kilétét A szereredtettel viet ért embert Kovács Józsefnek hívták és villanyszerelő volt. A 29 éves derék, szorgalmas fiatalember a Pécsváradi országút 49. szám.alatt lakott szüleinél. A később odaérkezett Tolnai dr. rendőrorvos megállapította, hogy Igvács Józsefet valami súlyos tárgy...v] verték agyon. A szerencsétlen fe*--hernek a feje csaknem a felismerhetetw^^-.g össze , volt zuzva. Külley Zoltán rendőrfelügyelő, majd a pytonzásban segédkező H. Gyurka Joes.C polgári biztos a tragédiára vonatkozi, a kefeftezőket állapították meg. Kovács J0.3Vt vAranyszerelő tegnap este nagyobb társasággal mulatott együtt a Mohácsiországúton levő Kupi-féle vendéglőben. A társaságban volt Szabó István foglalkozás nélküli egyén is, aki Kovács József mellé ült. Szabó István a múlt év elején még városi lovas rendőr volt, amely állásától azonban elcsapták Meganapttwiwot, hogy állandóan meglopta renesőrtár a szolgálatában is a legsúlyosabb szarkái fib.,ztikai kitvetteit. Élcsapatára óta lánckert^- - *-----—LA, mAnipula.fiókkal foglalkozott, Szabó Istvánígy látszik már a mulatozás alatt elhatározta, hogy meggyilkolja Kötetes Józsefet Erre vall, hogy küönféle ürügyek alatt,arra bírta Korcsot, hogy mutassa meg a pénzjácáját, mennyi pénz van benne. » Kovács elő is vette a tárcáját váltott két darab ezer koronást. .. Este 10 óra tájban az egész társaság elhagyta a vendéglőt ott, ahol a pécs-bátaszéki, országút a Mohácsi -orrzágutát keresztezi, külön váltak. Szabó István kijelentette, hogy még egy darabig elkíséri Kovács" Józsefet. El is indultak a volt Percs-féle vendéglő felé. Az volt a tervük, hogy még elborozgatnak, mielőtt hazatérnének. A vendéglőt azonban már zárva találták. Elhatározták tehát, hogy haza indulnak. A vendéglőtől egy kilométerre, Szabó István rátámadt Kovács ,Ujcifre. Letéperte a földre és az országútról felkapott kővel összeverte Kovács Józseffel A szerencsétlen ember már a második ütéstől meghalt. A második ütés jobb halántékát teljesen szétzúzta. A gonoszlelkű ember ezután elrabolta Kovács József 4000 koronáját. A holttestet behúzta az útrzenti árokba, ő maga pedig hazament. A rabolt pénzt beledugta a szalmazsákba. PesCge és három gyermekek már aludtak, és mit sem tudtak a rablógyilkosságról. Nagy volttehát a családmeglepetése, írókor a rendőrség emberei ma délután egy óra tájban beállítottak a lakásba és elmondták, mi járatban vannak. Az asszony úgy látszik nem sok jól tételezett fel férjéről, mert mikor a rendőrség emberei beléptek a szobába, így szólt: — Úgy látszik, hogy az uram ismét elkövetett valamit. Mikor értesült, hogy az urát -Rablógyíkossággal vádolják, meg®4itjent és nem akart hinni. Csak mikor házkutatás során a szalmazsákba ertaii€gtalálták a 4000 koronát, esett későbétbe. Szabó István először tagadott. A valaltás során azonban Külley Zoltán rendőrfelügyelő észrevette, hogy Kovács csizmáin vérnyomok vannak. Észrevette még, hogy a kabátja ujjain is VT m ‡›■».. Jótibor ezekre figyelmeztette Kovácsot,'am megtört és ezt mondotta: ‹ Ne bántsanak kérem, beismeér ütöttem agyon és raboltam ki Kovács JA-rácsét." A beismerő vallomás után Külley Zoltán a rablógyilkost letartóztatta és a rendőrségre kísértette. Kovács József holttestét ma délután 3 óra kor boncolták fel. A legfelsőbb haditanács tagjai — A Dunántúl ertestiUse — Páris, február 2. A legfelsőbb haditanács tagjaivál 1920. évre.Joffre és Pellin tátmagyokat, Hubert, Maisire, Artbeott,, Guillaumat, Nivepelangin, Deveney, Boucheron de risseudy, Degoute és Bautie hadistálytábornokokat nevezték kb .fein lett a tanács, alelnöke. A népszövetség — A Dunántúl értesülése — Berlin, jan. 3. A népszövetség francia egyesülete, mint járisból káviratozzák, tegnap délután a Sorbone egyetemen Poincaré elnöklésével diszülést tartott. • ■ Egyidejűleg ,a népszövetség céljait és jelentőségét az ■ i összes francia »kulakban ismertdték. A pécsi gázgyár megváltása Augusztusban a város tulajdonába megy át Pécs, febr. 3. Pécs város közönsége 1869. au-gusztus 23-án szerződést kötött Estein L. bécsi bankházzal, hogy a szerződés fajtalma alatt kizárólag az engedményes vagy jegutódalak hat le légszeszcsöveket a város utcáin és terein és a közvilágítást is kizárólag a pécsi gázgyár látja el. A szerződés értelmében a telep teljesen ingyen létesíti az összes világítási berendezéseket, a város csupán az elfogyasztott mennyiséget fizeti. A légszesz gyártására szükséges épületek felállítására 2400 négyszögöl területet engedett át a város használatra a szerződés tartamára. A jégszesz világítás kezdetétől 5 esztendeig a gyár minden községi adótól és tehertől mentességet élezett. Azt is kikötötték, hogy egy égőnek 15 darab h-'tofl «dearingyertya világával kell felérni«, a láng óránkint 7 és fél angol köblábnyi légszeszt fogyaszt. Az ilyen légszesznek az ára 1000 köblábankint magánosok részére 5 forint 50 krajcár, községi épületeknél 4 forint, az utcák és terek világításánál pedig 2 forint 66 és kétharmad krajcár volt kezdetben. A 37. szakaszból álló szerződés biztosítja a város közii-aégernek azt a jogát, hogy a világítás megkezdéséte is.Amikor 25 év letelte után a felmondásnak a légszesztársulat híd fél esztendővel előbb történő közlése esetében a telepes összes ingós ingatlan tartozékaival együtt becsáron megválthatja. A becsérték kiszámításánál figyelembe kell venni a telep utolsó 10 évének átlagos tiszta jövedelmének 5 és fél százalékkal való tőkésítését. Mivel az első 25 év elmúltával a város nem élt a megváltási joggal és a szerződést fel nem mondta, az további 25 évig volt érvényben. A múlt évvel ez is lejárt, most azonban a város közönsége nem óhajtja elmulasztani a megváltási jog igénybevételét. Mostmár azonban az utolsó tíz esztendő jövedelmének 10 százalékos tőkésítése szolgál a megváltás alapjául. Ezt a szerződést 1874. november 4-én az Eppstein-cég a Guttmanntestvérek bécsi kereskedő cégre ruházták át, amely a gázgyárat a v. vn Oron megvette. Guttmannék viszont 1876. november 14- én a trieszti általános osztrák-magyar légszeszvilágítási társulatra cedálták a szerződést,amely változatlanul fennállott. Csupán a gőzefogyasztási árai változtak a szén árának az utóbbi időben történt torribilis drágulása folytán. Pécs városa szombaton tartottanácsülésén elhatároza, hogy a égszeszgyárat megváltja és erről a trsulatot a mai napon értesítette, egyúttal az intézet könyveinek, valmint a műszaki berendezés kivizsgálására szakértőket küldött, s szakértők Kollár Nándor, a budapesti székesfővárosi gázművek heretteigazgatója és Markovits Dárd pécsi felső kereskedelmi iskolai tanár, akik már meg is kezdtékunkájukat. Minthogy, 4 szerződés haondása ma történt meg, 6 hó,av múlva, vagyis 1920. augusztuban a gázgyár, egész berendelvővel a város közönségének tartlmába megy át, a szakértőők ármegállapitott becsértéken.