Dunántúl, 1920. március (10. évfolyam, 25-49. szám)

1920-03-02 / 25. szám

­­x. és fdigaiB 25 tupa. Redd Has* 1020. március 1. IWWWWWWWWWWI W<WWW¥IW»W<WW<Wt»¥WMfeMWW»WWWWWWW Előfizetési Ar: A c , .. . Szerkesztőség! tttíjíts:iiitta Egész évre . 180 200 Félévre . 90 100 Negyedévre. 45 50 egy hóra . . 15 1? •Egy szám ára helyben 80 fittér Egy szám ára vidéken 300 Kitér Kiadó avatai: 1|«E3,Mitea 43 szám­, SiasW fekíouís: 222, Lyceum-QlM 4 szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kéziratokat nem utSalni vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soron kint 2 kor Szocialisták vagyunk, hangzott fel a vád ellenünk tegnap azok részéről, akiknek úgy látszik fáj, hogy van lap, amely a szociális eszméket evangéliumi tisztaságuk­ban őrzi és védi A hang, amelyen ez a vád feldúlt kedélyükből kisik­lott, nem lepett meg. Sőt természe­tesnek találtuk, hogy felkavart lel­kek szenvedélye csak a fogalmak zűrzavarát lökheti ki magából. Vádként emelik ellenünk azt, a­mit a higgadt megfontolás elisme­réssel és érdemül tud be nekünk. Szocialisták vagyunk. Örömmel tölt el ennek megállapítása azok részéről, akik azt hitték eddig, hogy a szociális eszmék szolgálatában kizárólag ők állanak. Igazuk van, mi is szocialisták­ vagyunk. Ha szo­­cializmus az, amit neve mond, a tár­sadalom nagy érdekeinek szolgálata és védelme, a­kkor szocialisták va­gyunk. Ha szocializmus az, hogy a múlt társadalmából selejtezzünk ki minden intézményt, amely valaha szárny és vitorla volt a fejlődés tengerén, de ma megmerevedett és teherré lett, mert­­ez egyén érdekeit szolgálja a milliók rovására, akkor mi is szocialisták vagyunk. Mert mindenkor minden ember jogaiért és eszméiért küzdöttünk. Ha szoci­alizmus az, hogy a történelmi fejlő­dés nagy haj­tókerekét, a keresztény szeretetet, amely egyént és nemze­tet és emberiséget ölel át, hacsak egy lendülettel is előre segítsük, akkor szocialisták vagyunk mi is. De ha a szocializmus az, hogy gyűlöletet hirdessünk és osztály­harcot és­ osztályuralmat, akkor nem vagyunk szocialisták. Ha szo­­cializmus az, hogy a lélek szárnyait megnyirbáljuk és minden magasabb vágyat elfojtsunk benne, akkor nem vagyunk szocialisták. Akkor nem is voltunk azok soha. Mert az eszményeinket és a kereszténysé­günket nem tagadtuk meg soha. Nem tagadtuk meg akkor sem, amikor egy új világrend vajúdásai zavarták meg a lelkeket. Nem mi magunk voltunk, akik a kibontako­zás derengésében és félhomályá­ban egy-egy gondolatnak és terv­nek felcsillagolását láttuk, amely elől nem zárkóztunk el, mert jóra is vezethetett volna. Kerestük a jót és a jobbat és elfogadtuk, bár­kitől jött is az. De mikor nyilván­való lé®, hogy ez a jó csak ürügy a történelmi intézmények lerombo­lására, mikor egy-egy intézkedésen mint szakadékon át beláthattunk abba az őrjöngő káoszba, amely a lelkekben forrott, amely hitvallók vérében fürdött és kéjelgett, amely démoni erővel akarta r­ombad­önteni legszentebb eszményünket: a ke­reszténységünket, akikor undorral fordultunk el mindentől, atré­t rend­szerré emeltek. Akkor urult erővel éledt a lelkünkben a hit, hogy szo­ciális reformot kereszténység nélkül megvalósítani nem lehet. Ilyen szocialisták és ilyen kom­munisták voltunk mi. Az uj horvát kormány — A Dunántúl értesülése. — Zágráb, márc. 1. — Belgrádi jelentés szerint a régens tegnap alá­írta az uj horvát kormány kineve­zési okmányait. Belügyi biztos lett Potocsnják Frankó dr., igaz­ságügyi Gyurgyevics Nikola dr. bródi ügyvéd, vallás- és közok­tatásügyi B­a­z­a­­­a Albert dr. egye­temi tanár, szociális ügyi Dezs­­m­a­rr Milivoj dr. az Obzor szer­kesztője és földmivelésügyi biztos lett Gyermanovics Acsim. Az S. H. S. királyság külpolitikája —­ A Dunántúl értesülése, — B­e­l­g­r­á­d, márc 1. — Spalaj­­k­o­v­ic­s dr., a külügyminiszter he­lyettese kijelentette, hogy az új kormány külpolitikájában semmi változás ne­m lesz. Radics a parasztpárt vezére kisza­badult a fogházból — A Dunántúl értesülése,­­­Zágráb, március 1. — Az új belgrádi kormány Radics Ist­vánt, a parasztpárt vezérét 1 évig tartó előzetes letartóztatásából szabadlábra engedte. Vele együtt kiszaadultak a fogházból Páz­­m­a­n József dr. és Preberg Vla­dimir dr. egyetemi tanárok is, aki­ket hónapokkal ezelőtt tartóztat­tak le. Polk követ lemondott — A Dunántúl értesülése — P­á­r i­s, február 28. Washingtonból jelentik, hogy Polk követ benyújtotta lemondá­sát, mert Colbey, az új államtitkár, elhatározta, hogy újból megkezdi a viszonyt Oroszországgal Ezt hír szerint Wilson is jóváhagyta. r»a*»i?!**­%»«*b««»*»e«s»B«****WKs*iE'3e08»8«see»6sssrsrt«B9Mi Keddi levél A nyomor tanyák képe - A kétféle ma­gatartás — Segély az ántantmissziók út­ján után Rendkívüli adó a luxus kutyák Mozgalom a nyomorral szemben Pécs, március 1. A helyi lapok mindegyikében találunk időnként egy-egy szenzációs leleplezést valamely nyomozásról. Mennyi fájdalom­nak, mennyi titkos és nyilvánvaló ke­servnek színhelyére vet világot az ilyen időnkénti nyilvánosság elé hozatal. Ilyen­kor meg­ megdöbben néhány pillanatra az, kinek módjában van az eledelek sokasá­gában válogatni s a kiálló lelkiismeret el­­némitására előhoz tárcájából ötven vagy száz koronát, mit meg nem érez, — és ezzel elintézte ügyét a lovagiasság sza­bályai szerint. Sokan beérik egy részt­vevő sóhajjal, vagy egy szórakozott ásí­tással, mely után érdekesebb cikket ke­resnek s a Hegyalja­, meg Puturkik, utcák sötétségét nem zavarja meg to­vábbra sem a valódi segítő szeretet át­­melegítő fénye. Kétféle magatartással viseltethetünk a kiáltó nyomorúsággal szemben. Vagy úgy, mint az egyszeri nagyságos úr, ki a hozzá belépő, lerongyolódott, béna kol­dus lakára így kiáltott fel: — „Dobjátok ki mert megreped a szi­vem !“ Vagy részvétet érzünk, mely segíteni képez. Azokhoz szólok most, kik ez utób­biak közé tartoznak. Szervezzünk (esetleg a jótékony egyletek választmá­nyai utján), egy komolyan felkészült tár­­saságot, mely az egész város területét felosztva, bejárja az összes nyomor ta­nyákat, hol komoly környezettanulmányt végez és annak az eredményeit — az egyének neveinek elhallgatásával — tár­ja a nagy társadalom elé. Lássuk hát tisztán, a maga borzalmas valóságában a nyomor nagyságát. És ha a különféle ántant missziók olyan készséggel szál­lítanak Budapest szegényeinek élelmet, talán még ruhát is,­­ a megdöbbentő pécsi statisztika talán elérne valamit az ugyanezen ajtón való kopogtatással is. Második lépés lenne az összes jóté­kony egyesületek együttes ülése, me­lyen a könyörülő szeretet hatalmas mun­katerének felosztása és a segítő akció ér­dekében teendő indítványok megvitatása lenne a megbeszélés tárgya. Egy ötlettel azonnal szolgálhatok. Múltkor nálam járt a városi negyedmester az évenkinti ösz­­szeírás teljesítése végett s az udvaron őr­­­­ködő, lánravert ebemet lukszuskutyának minősítette. Szegény kutya, melynek egy percig sincs szobában helye, mely nem aludt még divánon, csak künn a szabad­­­­ban, legfeljebb deszka házikójában hú­zódva meg a vihar elől, —­ime ilyen elő­léptetésben részesült. Nem azért a tíz korona ebadó különbözetért hanem az igazságért tiltakoztam becsületes házőrző kutyám megsértése ellen. Annyival is in­kább, mert már akkor feltámadt bennem a gondolat, hogy a szikszos kutyákra nem harminc, hanem háromszáz korona adót kellene kivetni és ezt az adó­jövedelmet oda adni azoknak a mezítlábas, ruhátlan, ■nyomorgó gyermekeknek, kik a külvárosi utcák házaiban dideregnek addig, míg a lukszus kutyák a jól fűtött szalonok pam­­lagain gondosan fürösztött, kifésült és felszalagozott, no meg jól táplált testtel szundikálgatnak. Hej de sok szegény gye­reket lehetne jól tartani azzal az áldozat­­tal, amibe a kedvenc szobakutya kerül. Ami jól van, tartson kutyát az, akinek módjában van, — de fizessen is érte! Ez csak egy ötlet! A többivel álljanak elő mások azon a komoly tanácskozáson, melyet fentebb indítványoztam. Ne ér­jük be azzal, hogy itt-ott, alkalomsze­­rűleg adunk egy-egy ebédre valót, vágj’ egy pár cipőt, néhány kiló fát, szenet, hanem indítsuk meg a tervszerű, komoly hadjáratot az összes nyomortanyák kiál­tó szenvedéseinek megszüntetésére, a szeretet fegyvereivel. Ha a járványok ellen ilyen egyetemes fellépéssel lehet csak célt érni, próbál­junk meg szeme közé nézni annak a ször­nyű rémnek, a csontkező Nyomornak, mely annyi százakat fojtogat városunk­­ban, Dunaweat­ " lit **» i't'tv* an &Q fűlét*, widtefr"««» 1®s» fi­lét*. Az eladó városi házak Pécs, március 1. (A Dunántúl tudósítójától) Jellemző a mostani nagy ingat­lan vásárlási kedvre az az óriási érdeklődés, ami a városi bérházak iránt nemcsak Pécsett, hanem az egész környéken megnyilvánul. A már sok felől és gyakran jelentkező érdeklődésre ismertetjük ezúttal az eladandó városi házakat. Pécs városa két épülettömböt szándékozik eladni. Egy-egy épü­lettömb három házat foglal magá­ban. Mind a hat bérház az 1912. évben épült az Irányi Dániel-téren. A bérházak a legmodernebb kívá­nalmaknak megfelelően épültek; 2, 3 és 4 szobás lakásokból állnak. Minden lakásnak van külön előszo­bája, fürdőszobája, konyhája és cse­lédszobája, azonkívül közös mosó­­konyhával, vasalószobával és szá­­rítópadlásokkal van ellátva. A lakások szobái parkettázottak, villamosvilá­gítássa­l bírnak. A konyhák gázrezsóval vannak felsze­relve, a fürdőszobák kályhái pedig gáztüzelésre vannak berendezve. Az összes bérházak csatornázás­sal és vízvezetékkel vannak ellátva. Az egyik épülettömbben van ti­zenkét 4 szobás és huszonnégy 3 szobás lakás, két házmesteri lakás­sal. A másik épülettömbben van tizen­nyolc 2 szobás és huszonnégy 3 szo­bás lakás, három házmesteri lakás­sal. Az épületeket vagy egy vevőnek, vagy pedig hat részre osztva külön­böző vevőknek adják el. Tekintettel arra, hogy az Irányi Dániel-tér közvetlenül a belváros közelségében van, az eladandó in­gatlanok a főreáliskola és az épülő törvényszék közvetlen szomszédsá­gában, a város egyik legelőkelőbb helyén fekszenek s tőkebefektetés­nek ezidő szerint a legalkalmasabb módot nyújtják annál is inkább, mert még körülbelül 10 évi állami adómentességben is részesülnek. Az írásbeli ajánlatok kellő óva­dékkal ellátva, 1920. március 15-ig nyújthatók be Pécs város polgár­­mesteréhez. ­ Erzberger bukása Berlin, márc. 1. — Mint politi­kai körökben híre jár, a kormányt támogató pártok körében tartott megbeszéléseknek az az eredmé­nye, hogy Erzberger kényte­len lesz mint pénzügyminiszter le­mondani, akár mi is a közte és Helfferich között folyó per vége. Híre jár, hogy Erzberger nemzetgyűlési mandátumáról is le­mond és szülőföldjére, Wörtern­­sbergbe vonul vissza.

Next