Dunántúl, 1920. március (10. évfolyam, 25-49. szám)

1920-03-25 / 45. szám

­ A nyomor hangjai Mire kell a gyorssegély alap? Pécs, március 24. Az újságíró tolla helyett beszélje­nek itt azok a síró hangok, amelyek a nyomor. Szívesen vállalná­k bármiféle könyörületes szívekhez. Ilyen hangok naponta érkeznek hozzánk, szóban és írásban, amelyeknek őszinteségéről módunkban van meggyőződni. Ezekből a levelekből mutatunk itt be néhányat: „Férjem a harctéren szerzett beteg­sége kövekeztében meghalt. Visszama­radtam 6 gyermekkel. A rém nagy drágaság mellett megélhetésünk két­ségbeejtő. Hozzá még 70 éves édes­anyámról, tehát 8 személyről kell gon­doskodnom. 10 korona havi nyugdíjat kellene kapnom és gyermekeim után 4—4 korona nevelési járulékot, de ezt sem kapom.­" Egy másik levél: „Szeretettel könyörög egy szeren­csétlen, beteg, nyomorult asszony, ki­nek két, szép kis gyermeke van s bete­gen fekszik, segítsenek rajta, már el­gyengült az éhségtől." Egy úgynevezett „burzsuj‘‘-ról az alábbi sor okát vettük: „Írásban ajánlom be jelen sorok át­adóját, aki nyug­­tanító. Nagyon ké­rem, szíveskedjék a Dunántúl gyors­segély alapjából valami segítségben ré­szesíteni. Igen rászorul. Évi nyugdíját, amely 680 kor., már egy éve nem kap­ja. Igen tisztességes, derék ember." Egy magas képzettségű, ma már nyugdíjban lévő úriember szégyenkez­ve, pirulva kopogtatott a szerkesztőség aj­taj­án. — Idáig jutottam uram, hogy mun­kában eltöltött hosszú élet után, öreg napjaimban segítséget kérjek. Már két­szer visszafordultam, hogy nem me­gyek be, de ma mégis rákényszerít a nyomor. Sz­vesen vállalnék bármiféle állást, de egy törődött öreg ember munkája kinek kellene? Egy szegény asszony panasza : •­ Férjem elhagyott. Három gyer­mekemmel magamra maradtam. A legkisebbeket nem­régiben temettem el. Magam, beteg és munkára képtelen vagyok. Eddig édes­anyám járt nap­számba és ő tartott fenn bennünket, de most ő is kidőlt és teljesen magunk­ra hagyatva, kétségbeesve várjuk a holnapot.“ Az egyik nemes szivü pécsi orvos írja: „Férje már 6 éve távol, nagy anyagi nehézségek közt él 4 gyermekével, kik közül kettő most beteg. Gyorssegélyt kérek számukra." A nőegylet egyik tagja írja ez ajánló sorokat: „özvegy, négy gyermeke van, a leg­idősebb inas, ennek a keresményéből élnek. Az asszony beteg. Kérem a pártfogásukat számukra." Egy másik ezeket írja egy szegény asszonyról: „Valamikor jobb napokat élt. El­szegényedett, önhibáján kívül. Ma már munkaképtelen. Ezt az úri családból származott nénikét jóindulatába aján­lom." Ma délután például egy 82 éves fél­­szemű aggastyán kereste a jószivek adományából folyó segítséget. És igy tovább egész serege azoknak a leveleknek és élőszóval előadott nyo­morúságoknak, amelyek lépést tarta­nak a drágaság növekedésével. Ezek számára indítottuk meg a gyűjtést a gyorssegély alapra. Az eddig gyűjtött összeg 8740 korona. Több az adakozó kedv megcsappant. A mai napig 6920 koronát fizettünk ki arra tényleg rá­szorult sorsüldözött szegények között. Az alánunk ma már kifogyóban, de szerencsére még sokan vannak,­ akik még nem adtak, de módonkban van adni. Ezek bizonyára lehetővé teszik, hogy az életgondok súlyos perceiben a gyorssegély alap segítségére lehes­sen az igazán szegényeknek. A gyors­­segély alanhoz érkező adományokat idenkint nyugtatjuk a lapban, míg az erről szóló elszámolást havonkint jut­tatjuk át a városi hatósághoz betekin­tés, illetve ellenőrzés végett. 'eeeeetroeeeeeeeeeeeettetKroeettt' A tisztviselőkről Orvos, patika és közös konyha Pécs, március 24. Tekintetes Szerkesztő Úr! Mint előfizetője és érdekelt, engedje meg, hogy Dunamenti vasárnapi cik­kére választ adhassak. Dunamenti­­ régóta ismerője a tisztviselők, jelzővel­­ el sem látható helyzetének. Valahány­szor — és régóta — olvasom cikkeit, s belőlem mindig a hála érzetét váltotta­­ ki és ma is ezer és ezer köszönet talán­­ eredményes kezdeményezéseiért!­­ Kettő már gagyog is, mint a beszélni kezdő gyermek, de hogy nem marad-e meg dadogónak, arról az alanti szá­mok fognak némi­­tájékozást nyújtani. És ezzel kikapcsolom Dunamén­tit, mert ő csak elismerést érdemel. Első, az ingyenes gyógykezelés. Egy tisztviselő, kinek fizetése a mostani drágaság mellett havi liszt- és zsír­­szükségletére sem­legendő és kérdőjel alatt áll még napontai táplálkozása és ezzel csak a gyomor volna még elin­tézve, semmi ne is, nem fizethet havon­ta 30 K-t, egy évre 360 K orvosi költ­séget, hanem boldog, ha ezen a pén­zen egy évre való babot, lencsét és talán még zöldséget be tud szerezni. Ennek egyedüli hasznát talán a ma­gasabb fizetésű osztályúak látnák vagy azok a szerencsétlen családok, kiket a nyomorúság mellett még állandó be­tegség is látogat. Sok három gyerme­kes családot ismerek, kik egy évben egyszer vagy kétszer kénytelenek or­vost hivatni, arra pedig sok a 360 K. A gyökeres segítség szerintem nem ebben volna, hanem — csak példát akarok mondani — a pécsi orvosok határozzák el, hogy a tisztviselő csalá­dokat mondjuk békeáron kezelik ad­­di­g, míg helyzetük meg nem változik. Ehhez hasonlót cselekedhetnének gyógyszerészeink is. Már csak azért is jó volna, mert minden tisztviselő családnak meg­van a maga orvosa, ki ismeri a családot, az esetleges régebbi­­ bajokat és a megszokott orvos kezelné betegeinket. Második nagy probléma a tisztvise­lői konyha. Nem vágom mélyen bele fejszémet, dacára, hogy hasonló kato­nai intézménynek 26 hónapig álltam az élén. Csakk egyes számokat akarok pa­pírra vetni. Egy X. fizetési osztályú tisztviselő­nek 650, egy IX. fizetési osztálybelinek pedig havi 760­­-ja van. Veszek átla­gul egy 5 tagú családot és ezen család, s úgy vélem, beéri 4 adaggal. 30 napra !­­gy ebédje belekerül 600 K-ba. Marad az elsőnek 50, a másik tisztviselő csa­ládnak 160 K-ja kenyérre, lisztre, reg­gelire, vacsorára, mára, szénre, mosás­ra, világításra. Ugyebár nem kérdés, hog­y ez futja-e a fentmaradó összeg­ből. Ily módon segítve nincs. Viszont igaz, e nélkül sem­ lehet a fizetésből megélni. Csak azokon volna m­adínt segítve, kik nem tisztán fizetésükből élnek ma sem, avagy 1 vagy 2 család­taggal bírnak. Vagy tán helyesen sejtek, amikor arra gondolok, hogy ez intézmény eddig burkoltan azt a célt szolgálja, hogy feleségeink a házi munkától rész­ben mentesítve, kézi munkával vagy varrással lendíthessenek sorsukon. E jóindulatú törekvések nem adhat­nak gyökeres segítséget. Nem könyör­­adomá­nyt kérünk. Ha már mindenre­ lemondhatunk és minden ki van élve belőlünk, önérzetünk vérré vált. Egyintézm­ény létesítését kérjük, ni. a bányaigazgatóság mintájára, kik munkásaikat csekély pár koronáért el­tudják látni liszttel, zsírral, hússal és mindennel. A bányaigazgatóság mintá­jára mozduljanak meg a tőkések, hi­szen mi oly jó anyag vagyunk a be­csületes törlesztéshez. Egy közalkalmazott. 2. oldal. DUNÁNTÚL Mibe­n a posta? A külföldre szóló táviratok díjai Pécs, március 24. (A Chil­ántul tudósítóiétól) A napokban megemlékeztünk már a pécsi postaigazgatóság megszállott te­­rület­én április 1-én életbe lépett posta, távíró és telefondíj szabásról. Az új díjszabást a pécsi postaigazgatóság kü­lön lenyomatban közli, amely első­sor­ban a különleges postai szolgálatok di­jairól számol be. E szerint: Azonossági könyv kiállítási dija 6 K. Expressdij­aj belterületre levél, érték­levél, utalványnál 1. 20 K .csomag 3 K. bj külkézbesítő terület 10 K. Fekbér csomagonként kincstári hivataloknál napi 30 fill. Feladási igazolvány kiállí­tása levélgyűjtő szekrénybe dobott ajánlott levelekről 40 fill. Fiókbérlet kulccsal zárható fióknál havi 12 K, kulccsal nem zárható fióknál havi 8 K, Kifizetési felhatalmazás 1 K. Különle­ges postai kézbesítési kikötés vagy ilyent tartalmazó meghatalmazás nyil­­vántartása egész évre 250 K, V2 évre 150 K, x4 évre 100 K, 1 hónapra 40 K, 1 napra (esetre) 5 K. Meghatalmazás nyilvántartása 1 esetre vagy 15 napig 1 K. hosszabb időre éven­rint 6 K. Térti­vevény (kifizetési értesítés) 1 K. Tu­­dakozvány 1 K. Vámközvetitési díj le­vélnél 60 fill., csomagnál 150 K. Visszajelentés (n­em kézbesíthető cso­magnál) 1 K. Záros táska kezelése 5 K. Távirati díjszabás 1920. április 1-től. A belföldi forgalomban Magyarorsz­ág­­nak a szerbek által megszállt terüle­tére egy szó díja 40 fill., táviratonként legalább 4 K. Magyarország többi ré­szébe egy szó díja 70 fill, táviraton­ként legalább 10 K. Üdvözlő táviratok vasár- és ünnepnapon csak­ mint sür­gős (D) adható fel. A külföldi forgalomban Albániába (csak Valonába) egy szó 6.80, távira­tonként 15­ 0, Ausztria egy szó —.70, táviratonként 10.—, Belgium 3.30, 15.—, Csehország —.70, 10.—, Dánia 3.50, 15.—, Finnország 9.— 15.—, Franciaország (Andora és Monaco) 3.—, 15.—, Gibraltár 5.10, 15.—, Gö­rögország (szárazföld) 2.80, 15.—, Gö­rögország (szigetek és Kréta) 3.30, 15.0, Jugoszlávia (S. H. S. királyság) —.70, 10.—, Lengyelország 3.30, 15.—, Luxemburg 3.50, 15.—, Nagybritannia 5.80, 15.—, Németalföld (Hollandia) 3.—, 15.—, Németország 1.50, 10.—, Norvégia 5.—, 15.—, Olaszország 3.80, 15—, Portugália 5.10, 15.—, Románia —.70, 15.—, Spanyolország 4.50, 15.—, Svájc 1.90, 15.—, Svédország 3.90, 15.—. Külföldre szóló távirat csak a feladó veszélyére és felelősségére ad­ható fel. A máshová szóló táviratok szódíját esetenként Pécs I. számú postahivatal közli. Egyéb szolgáltatások díjai a követ­kezők: Távirat küldöncdíj 10 K, telefonon való közvetítési díj 50 ill., dijnyugta 25 fik, táviratlap (közönséges, sürgős, állami, válaszutalvány) ára 10­­ ill., táv­­iratlap (szelvényes) ára 35 fill., távirat másolási dij rímenként és 100 szavan­ként 2 K. Hitelezési díj a telefonon vagy utólagos leszámolt.s mellett fel­adott táviratok kezdéséért évi 100 K, különleges kézbesítési nyilvántartása egész évre 250 K, jó évre 150 K, 14 évre 100 K, 1 hónapra 40 K 1 napra (esetre) 5 K. Lakodalmi táviratoknak meghatározott időben egyszerre való képe­veríté­se 25 K. Rövidített távirati rímek nylvántartá­sa évi 150 K, ha a távirati üzletszabályzattól eltérő, vagy meg nem engedett szó-összevonások­­ból van alkotva, akkor 225 K. ooBoa PumHWWxwwwwBgBgBBgcBP Ezer koronát adok annak, ki neki egy üzlemhelyisé­­get szerez, esetleg elcserélném olcsó lakásomat. A kölözködési költségeket megté­rítem. Alánotokat ..üzlet“ címen a kiadóhivatalba kérek. Csütörtök, március 25. HÍREK — A Dunántúl szegényeiért. A Dunán­­túl szegényeinek gyorssegély alapjára újab­ban a következő adományokat vettük­­és nyugtatjuk hálás köszönettel: Áldozat: 8540 K összesen: 8740 K azaz nyolcezerhétszáznegyven korona a mai napig befolyt összeg. — Gyümölcsoltó Boldogasszony. A kora tavaszi idő poetikusan szép első Mária ün­nepét üli a keresztény világ március 25-én. Az ünnep az angyali üdvözlet emléknapja, az angyal ajkáról felhangzó üdvözlet, az ,Ave Maria­ ünnepe, a Megváltó fogantatá­sának napja. Nálunk Gyümölcsoltó Boldog­­asszonynak nevezik ez ünnepet, ami jellemzi azt, hogyan kapcsolja össze a néplélek az egyház ünnepeit a gazdasági év bizonyos szokásaival. Az ünnepet nálunk teljes fén­nyel tartják meg. Pénteken Hétfájdalmú Bol­dogasszony napja lesz, ami azonban csak tisztán egyházi s nem külső ünnep. — Egyházi zene a székesegyházban. A székesegyházi énekkar Gyümölcsoltó Bol­dogasszony napján a következő műsort énekli: Goller Missa in hon. St. Stephani 4 szól. vk. orgonával (As-du­r.) — Offerte, h­am. Goller Ave Maria 4 szól. vk. orgo­nával (Es-dur.) — Délután 3 órakor timrepi completorium­. — Az uj városi százkoronások. A város tanácsa tegnap felhívta a pécsi nyomdatulaj­donosokat, hogy az uj városi százkoronások nyomására tegyenek ajánlatot és mutassa­nak be papírmintákat. A százkoronások nyomására eddig csak a pécsi Irodalmi és könyvnyomda­ részvény­társaság tett aján­latot. — A pécsi taní­tók szakszervezete felosz­lott. A pécsi tanítók szakszervezete, amely­ből már korábban a tanítók nagy része ki­lépett, most végleg feloszlott A szakszer­vezet vagyonát a munkásképző egylet kap­ta meg. — A keresztényszocialisták pénteki elő­adása. A pécsi keresztényszocialista párt szokásos pénteki szociális iskoláját e héten is megtartja a párt József­ utca 13. szám alatti helyiségében. Az előadó ezúttal Kiss Edit, aki a Kereszténység és szociálizmus címmel tart értekezést. Az előadás 6 órakor kezdődik. Érdeklődőket szívesen lát a párt vezetősége. — Halálozások: Pilisi Ney Béla keres­kedelemügyi miniszteri tanácsos 72 éves ko­rában meghalt Budapesten, Lányi Szidi, a vidéki színészet egyik úttörő tagja 55 éves korában meghalt Deé­­sen. —■ A szentlőrinci vasutas otthon. A szent­­lőrinci vasutasok vasárnap tartották rendes évi közgyűlésüket, melyen a tagok nép­számban jelentek meg. A rendes tárgysoro­zat keretén belül egyhangú lelkesedéssel díszelgőknek megv­álasztották Szírj Ká­roly főfelügyelőt, ottani állomásfőnököt, akinek fáradhatatlan ügybuzgóságának és áldozatkészségének köszönheti az „Otthon" létesítését. A tisztikar kevés változattal a régi maradt. — A hadirokkantak cipészüzeme. A hadi­­rokkantak és özvegyek szövetsége megnyi­totta cipész­üzemét és kéri a rokkantakat, hogy szükséges rendeléseikkel támogassák az üzemet. A szövetség felhívja a közönség ügyelmet, hogy elsőrendű munkákat, vala­mint javításokat jutányos áron és pontosan eszközölnek. Kérik a közönség pártfogását. A hadirokkantak cipész üzeme a Király­ utca 11. szám­ alatt, a pénzügyigazgatósági épü­let udvarában levő raktárhelyiségben van. — Új viteldíj emelés az SHS. vasútvona­lakon. Április 1-től kezdődőleg drágább lesz az utazás az SHS. vasutakon. Az utazási dí­jat úgy állapították meg, hogy az I. osztá­lyon 3, a H­on 2 és a Ill-on egy korona lesz a viteldíj kilométerenként. — Karcag ajándéka Horthy magyar kor­mányzónak. Karcag városa száz katasztrálts hold földet ajándékozott Horthy Miklós kormányzónak, mint a nemzeti eszmék és ősi vitézségek kiváló képviselőjének. A kor­mányzó az ajándékot a legkitűnőbb és leg­kiválóbb karcagi fiúnak ajánlotta fel. .­Alt később választanak ki. Cserkuti lakos 100 K Könye Lajosné 100 K

Next