Dunántúl, 1920. szeptember (10. évfolyam, 173-197. szám)

1920-09-01 / 173. szám

I ám Évfolyam II H. szám. Szerda ?ées, 1020. szeptember t­ér» F¥ apu em mm . . r» in H^eteeww . i& '8 Ivui­ . :* ® torn ára *4áéfe»­'eMufema i IC&5BÖ® :* 4. ajuk«*. MMvutt» i %£& f%l KÉJ A yvi |i DUnAnTUL ££«fl 4. • ÜMrttnd­daei telelQe).c *50 az*m 9144­ ­­szavazatot adtak le a hi­vatalos jelentés szerint a vasárnap és hétfőn zaj nélkül lezajlott bizottsági tagválasztásokon. Tekintélyes szám, de ha még ennél is többet mutattak volna ki, ha leszavazott vol­na az egész város és mi egyedül állanánk, akkor sem tudnánk mást érezni, mást írni, mint a m­i hi­tünk és meggyőződésünk, hogy a leg­nehezebb viszonyok között, komoly időkben a legsúlyosabb feladatot vál­lalta magára a kezdeményező szoci­alista párt vezetősége, amikor a felelős­ségteljes választásokba belement. Nem a választások, hanem ennek következ­ményei és előre nem látható fejlemé­nyei adnak okot az aggodalomra és bizalmatlanságra mindazoknak, akik nem pártszemüvegen át nézik az éle­tet és a mai válságos gazdasági hely­zetet. Egy pillanatra sem volt kétségünk abban, hogy a szociáldemokrata párt a maga kezdeményezte és irányította választásokból győzelmesen kerül ki. Ennek a győzelemnek minden körül­mények között való biztosítására meg voltak az összes eszközei. És a párt élt is minden eszközzel. A választás elég okot szolgáltatna a tárgyilagos kritikának, de az­­igénybevett eszkö­zöknek minősítését nem tartjuk annyi­ra jelentősnek, mint inkább a lényeget és a lényegben azokat a tégeket, ame­lyek a választások folyományaként előállanak. Nem becsüljük és nem ki­csinyeljük le a választás eredményeit. Ténykedéseiket mindaddig míg mó­dunkban esz, érdemük szerint fogjuk bírálni. A szocialista párt által hivatkozott többségi kérdést nincs módunkban el­dönteni. Ha elfogadjuk is azt a hipot­­hézist, hogy Pécs város lakóinak több­sége szocialista alapon áll és ellene volt a mai városi rezsimnek, nem fo­gadjuk el, mert nem fogadhatjuk el, többségi politikának azt a politikát, a­melyet a pártvezetőség ** utóbbi idő­­ben folytat, még akkor sem*ha a lezaj­lott választások sikere ezt látszanak igazolni. A gazdasági helyzetből folyó elégedetlenség, a jobb jövőnek a remé­nyében vagy az új hatalomtól való ér­­dekféltés, a pártban érvényesülő terro­­risztikus eszközök és egyéb kedvező körülmények segítségül szolgáltak a választás sikeréhez. De ez a siker ki­merült a két választási nappal. Ami ezután következik az érdekli a töme­geket, akik felfokozott igényeiknek kielégítését remélik. Az a feltételezett többség, amely a népakarat kifejezéseképpen megnyilat­kozott nem jelenti a választott politi­kai irányzatnak helyességét. Volt ab­szolút többsége a szabadelvű pártnak, a koalíciónak, a munkapártnak, volt hatalmas többsége az októberi magyar forradalomnak is, csaknem egy egész ország tapsolt és ujjongott akkor és volt többsége, legalább is látszólagos többsége a magyar bolseviki uralom­nak. De vájjon ki mondhatná, hogy ezek a többséggel dicsekedett politi­kai alakulatok a legkiválóbban szol­gálták országuk és népük sorsát? Az eredmények, a tapasztalatok szomorú tanulságok ezen a téren. És e tanulsá­gok nyomán, mi ha még annyira is hálátlan és népszerűtlen ez, ha egyedül maradunk is nem osztjuk, nem helye­seljük, nem követjük azt a politikát, amely ma érvényesülni látszik. Mi szeretnék legjobban, ha csalód­nánk, de ha még annyi jóakaratot is vinnének bele politikájukba az érvé­nyesülők, ettől a csalódástól alig tud­ják megmenteni a tömegeket. Az in­tellektuális polgárság nélkül ép úgy nem lehet célt érni, mint a munkásság­gal való megértés nélkül. Ezt vallot­ták eddig ,ezt hirdetjük ma is. A jelen viszonyok között a helyzet az, hogy a munkásvezérek mai politikája sokkal súlyosabb áldozatot fog jelenteni, sokkal nagyobb csalódást fog hozni a külön utakon való haladással, mint azzal a kisebb áldozattal, amely mi­előtt késő volna a megértést szolgál­hatná. A polgárságnak ezen az állás­pontján sem a türelmes számok nagy­sága, sem a hatalmi helyzet előnye nem változtat és nem is fog változtani. Rajits SHS. kormánybiztos a pécsi helyzetről Pécs, aug. 31. — Lapunk munka­társa felkereste tegnap Rajits Szvetisz­láv Baranyavármegye SHS. kormány­biztos-főispán helyettest és a ma ak­tuális kérdésekre nézve meginterjú­volta. A kormánybiztossal folytatott beszélgetésről alábbi tudósításunk szá­mol be: — Mit szól kormánybiztos úr, — kérdezte munkatársunk — a belgrádi Politika cikkéhez, mely egy Baja-Ba­­ranya új államegység alakulásáról ír és egy esetleges új magyar hadsereg szervezéséről? — A cikket olvastam és sokat hallottam beszélni egy ilyen alaku­latról, de hivatalosan a kormány­nál erről nem tárgyaltam. — Reálisnak ítéli-e meg kormány­­biztos úr a városi bizottsági tagvá­lasztásokat? — A választásokat nagy fontos­ságúnak tartom, mert a nép meg­nyilatkozása plebiscitamnak is ve­hető. — A megyében is megejtik a válasz­tásokat? — Ez nem bizonyos, de lehet­séges, ez a kormánnyal folyó tár­gyalásoktól függ. — Mi sors vár a városi tisztvise­lőkre? — Ez az új közgyűléstől és új takácstól függ. — A városnál történő változások nem fognak esetleges szocializálások­ra vezetni? — Szociális intézkedések lesz­nek, de szocializálás semmiesetre. — A rendfentartást a városban ki fogja gyakorolni? — A városi rendőrség. A határ­­rendőrség valószínűleg megszűnik.­­ Mely hatóság gyakorolja a cen­zúrát? — A cenzúra megmarad tovább­ra is a főispáni hivatal kezében. — Tud-e a kormánybiztos úr egy Pécsett alakítandó magyar ellenkor­mányról? — Erről sokat hallottam beszél­ni. Úgy tudom, hogy a volt Károlyi­kormány egyik tagja Juszi Oszkár le is jön Pécsre, de az ellenkor­mány alakításáról hivatalos tudo­másom nincs. — Mi hatást tulajdonít kormánybiz­tos úr egy esetleges pécsi magyar el­lenkormány alakulásának? H h ha mérsékelt polgári irányú lenne, akkor igen veszedelmesnek tartanám a mai magyar kor­mányra. A beszélgetés további folyamán utalt a kormánybiztos arra, hogy bár­milyen változás lesz is a városnál az a­­ belső rendet, békét és nyugalmat nem­­ érintheti és a megszálló hatóság eset­­­­leges bolseviki irányzatnak elejét veg­­ veszi, ilyet meg nem enged. A moszkvai szovjet összeomlás előtt B­é­c­s, aug­. 31. — A Neue Freie Kressenek jelentik Kopenhágából. A moszkvai szovjet a kormányhatalmat veszélyben látja a lengyel és délorosz események következtében. Szibériából valamennyi csapattestet Dvinszk és Charkov környékére küldték, ahonnan gyors menetelésben irányítják a front felé. Új angol jegyzék Oroszországhoz B­é­c­s, aug. 31. — A Neue Freie Pressének jelentik Londonból. Dip­lomáciai körök értesülése szerint noha az orosz válasz engedékeny, nem­ te­kinthető kielégítőnek. Az angol kor­mány ezért újabb jegyzéket küld Mosz­kvába, de semmiféle tárgyalást nem engedélyez a válasz megérkeztéig. Az ukrán külügyminiszter a bolsevizmusról Pécs, aug. 31. — Nikovskij Andre­­jev ukrán külügyminiszter az orosz bolsevizmusról így nyilatkozott: — Az orosz munkásság kulturáli­san annyira fejletlen, hogy nem lehet a bolseviki eszmény zászlóhordozója. A bolseviki vezérek is észrevették, hogy Oroszország már nem is jó talaj a kommunizmus számára és most kül­politikai sikerekkel akarják helyzetü­ket javítani. A bolsevizmus­ legjobb el­lenszere a földbirtokreform. Mi ezt meg is valósítottuk és a nagy birtoko­kat felosztottuk a parasztok között. A parasztok ugyanis sohasem tudnak megbarátkozni a szövetkezeti földbir­tokkal és emiatt örökös az elégedet­lenség­ és a lázadás. Ezért van az, hogy­­ a szovjet kormány hatalma csak a va­­j­sai vonalak végállomásáig terjed. Az ukrán nép e téveszmék ellen küzdve, felépiti a maga államát. Ebben nagy segítségére van a vallásos érzület, fej­lődése. Az azelőtt meglehetősen kö­zönyös paraszt most esküszik papja szavára. A lengyelek további előnyomulása V a r s o. aug. 31. — A lengyel csa­patok bevonultak Kamiovkába és Stru­­milovba. Több Szibériából toborzott csapattest letette a fegyvert. A 60. divíziót szétverték. Más szibériai csa­pattestek, megtagadták az engedelmes­­­­séget. Német területre eddig 80.000 vörös katona menekült. A bolsevikiek­­nek eddig 50.000 halottjuk van. Újabb offenziva Kopenhága, aug. 31. — A Ber­­lingske Tidence varsói levelezője köz­li: A nagy lengyel offenziva a lengyel csapatok kifáradása és a bolsevisták növekvő ellentállása miatt egyelőre befejeződött. Suvalki és Augusztáv irányában nagy vörös csapatkontin­genseket szállítanak. Kovnónál meg­kezdődött az oroszok offenzívája. Berlin, aug. 31. — Königsberg­­ből jelentik: A lengyel lovasság Au­gusztá­vnál érintkezésbe jutott a litvá­nokkal. Lomza vidékén hangos harci zaj jelzi, hogy ezen a helyen nagy bol­seviki erők bukkantak fel. Egyes szám­ára helyben 1*40 K, vidéken 1*50 K. Egy bolseviki dandár megadta magát Berlin, aug. 31.— A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti: A lengyel csapatok Keletgaliciában a­ bolseviki osztagokat a Dnyeszter vidékéről és a Bug balpartjáról teljesen elűzték. A bolsevista csapazoknak azt a részét, a­melyeknek sikerült a Dnyeszter jobb­partját elérni, visszavetették és be­kerítették, vagy elfogták. Egy négy­ezer főből álló bolsevista dandár, a mély szorodenkánál átlépte a folyót, bekeríltetése után az utolsó emberig megadta magát. Londoni jelentés sze­rint az orosz hadsereg főparancsnoka kijelentette a Daily Heroldnak, hogy tíz nap alatt a vörös hadsereg erősebb lesz, mint valaha. SHS hírek Belgrád, aug. 31­. — A zagrebi operaszínház október 2-án ünnepli fen­­állásának ötven éves jubileumát. Troubridge a dunai hajózás jövőjéről Budapest, augusztus 31. — Trou­bridge angol tengernagy a Nemzetközi Dunabizottság elnöke a bizottság lefolyt évi működéséről és az aktuális dunai kér­désekről az alábbi­­érdekes nyilatkozatot tette egy újságíró előtt: — Tavaly augusztus közepe táján ér­keztem Budapestre a szövetségközi Duna­bizottság megszervezése céljából. Az első év alaposan próbára tette a bizottság mun­kabírását. Az első év munkájának eredmé­nye a Dunán látható. Ahány állam csak van a Duna mentén, annak a hajói kivétel nél­kül megfordulnak Budapesten. Természete­sen ez még mindig nem az igazi és még csak m­eg sem közelíti a Budapest által lebonyolítandó forgalmat. Elvünk a kereske­delemnek és a hajózásnak a lehető legna­gyobb mértékben való szabaddá tétele és így a forgalom megkönnyítése. A versail­­lesi, st.-germaini, neuillyi és trianoni békék megkötése óta a bizottság nemzetközivé lett és a szövetségesek delegáltjaival egy asztalnál foglalnak helyet Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária képvi­selői is, akik már részt vettek a júniusi pá­risi konferencián.­­ A Dunabizottság ellenőrzése alá tar­toznak a Duna összes olyan mellékfolyói is, amelyek legalább két országon keresztül folynak vagy két országot érintenek, így nemzetközi folyamokká deklarálták a Drá­vát, a Tiszát és a Marost. A hajók a mi menetlevelünkkel közlekednek.­­ A hajózásnak legnehezebb és legké­nyesebb pontja a szénkérdés, de már ez is megoldást nyert. Sikerült keresztülvinnem, hogy a tescheni és a pécsvidéki bányákból a dunai forgalom ellátásához szükséges sze­net megkapjuk. Ezt a bizottság osztja fele az egyes hajósvállalatok között. —■ Néhány napja jöttön vissza az Al­­dunáról és itt szerzett tapasztalataim alap­ján kijelenthetem, hogy minden a legjobb mederben halad. A dunai forgalom jövőjét a lehető legszebbnek látom. Célunk, hogy a partmenti államok közt békés hangulatot teremtsünk, mert csak normális, nyugodt politikai viszonyok között fejlődhet ki az a kereskedelem, amely az általános jóléthez és az ország gazdasági fellendüléséhez­ vezet. Lloyd George­, Millerand és Giolitti találkozása Milano, aug. 28. — A C­ori­ere della Sera közli, hogy Lloyd George és Giolitti legközelebbi tanácskozásán Mill­er­and is részt fog venni. E tanács­kozások folytatásai lesznek a luzerni konferenciának, amelynek célja a néma­zetekkel való béke megteremtése. A Szovjetoroszország részéről támasztott követelések Legyelországot önállósá­gában veszélyeztetik. Anglia és Olasz­ország mindent elkövetnek, hogy az általános békét megteremtsék.

Next