Dunántúl, 1920. szeptember (10. évfolyam, 173-197. szám)

1920-09-01 / 173. szám

2. oldal A Tisza*per Budapest, aug­. 31. — A szom­bati tárgyalás kezdetén Mondada tár­gyalásvezető felolvasta a kir. ügyész­ségnek átiratát, amelyben Váry dr. főügyész megállapítja, hogy a buda­pesti kir. ügyészség Kovács vizsgáló­­bíróval való érintkezése során kizáró­lag törvényes jogait és kötelességét gyakorolta. Az első tanú, Kenessey Elek főhadnagy elmondta, hogy lát­ta Gärtnert a forradalom napjának dél­előttjén a Mária Terézia laktanya ud­varán és Metzger századostól 10—15 megbízható katonát kért, hogy letar­tóztasson egy vizsgálóbírót, aki Tisza lakásán van elbújva. Lukács Jenő cukrász elmondta, hogy Gärtnert ismerte és szájhősnek tartotta. Egy alkalommal azt mondot­ta, menjünk ki Tiszát megölni. Farkas Ilona tanúvallomása szerint, aki abban az időben Gärtneréknél nevelőnő volt, Gärtner a forradalom napján elmesélte hogy fen volt Tisza lakásán hat em­berrel és revolverét nekiszögezte Ti­sza homlokának és állítólag azt mond­ta: megállj kutya, most a véreddel fi­zetsz. A tárgyalást vasárnap folytat­ták. Budapest, aug. 31. — A vasár­napi tárgyalás során felolvasták Po­gány Frigyes dr. miniszteri tanácsos beadványát, amelyben elmondja, hogy Brassóban már október 30-án tudtak a hrit Tisza meggyilkolásáról. Felolvas­ták az időközben az SHS. államba tá­vozott Steiner Ferenc volt tengerész­vallomását, amely szerint Friedrich Ti­sza meggyilkolására embereket kere­sett.­­ Az első tanú Halász Lajos dr. a Ká­rolyi kormány sajtófőnöke szerint a­­ gyilkosokat azok között kell keresni, a­­­kik a miniszterelnökségen pénzt kapo­­­tak. Dobó egyszer hozott igazolványt­­ Holtai aláírásával, hogy ő Károlyi tes­­­­tőrje. Összesen 30—32.000 koronát fiz­­­zettek ki a sajtófőnökségnél huszonöt­­ ember részére. Hogy különböző helye­­­­ken összesen mennyit fizettek ki, nem­­ tudja, csak azt tudja, hogy az ilyen­­ pénzeket a rendelkezési alapból vet­­­­ték. Vadász Lipót a következő tanú el­mondta, hogy Dobót két nappal a gyilkosság után Károlyi őrzésével bíz­­­­­ák meg. A köztársaság kikiáltása előtt pár nappal találkozott Károlyi­val, aki Tisza meggyilkolásáról vissza­tetsző, tettetett sajnálkozással beszélt, mint a­ki részleteket is tud róla. El­mondta, hogy október 27.én beszélt , utoljára Tiszával, akinek nyomott volt a hangulata. Felemlítette Tiszának, hogy rettenetes baj, hogy a kormány kiejtette a gyeplőt a kezéből és az anar­chia ragályszerűen terjed. Tisza kije­lentette, hogy ha uralomra jut az anar­chia, annak vezetői megegyeznek ab­ban, hogy ,,engem meg kell ölni, fel kell négyeim és véres csontjaimat a vá­ros falára kell kiszögezni.“ Lévai kér­désére elmondja Vadász Lipót, hogy ha el akarná mondani, kik vettek részt a forradalomban, olyan neveket kellen­e mondani, amelyeket idehozni nem akar. ,, Kisfaludy László volt országos fegy­­intézeti igazgató szerint Vágó meg­említette neki, hogy Károlyi Mihály még az órát is tudta, amelyben Ti­szát meggyilkolják. Friedrichre vonat­kozólag nem nyilatkozott előtte Vágó. Szembesítéskor Vágó azt állítja, hogy Kisfaludy László előtt Friedrichről is beszélt, aki tagja volt a Nemzeti Ta­nácsnak, mint ahonnét eredt Tisza meg­gyilkolásának terve. Kisfaludy fenn­tartja vallomását. Takács Lajos ügyészségi irodaigaz­gató elmondta, hogy Vágó előtte egyre­ ártatlanságát hangoztatta és kérdésére elmondta, hogy Károlyi is tudott Ti­sza meggyilkolásáról. Vágó ezt tagad­ja. Ő említette Károlyi és Friedrich nevét, mire Takács azt mondta: — Meri-e most mondani, mikor Friedrich a miniszterelnök? Ezután zárt ülés következett, ame­lyen Strausz István ert hallgatták ki. A tárgyalást hétfőn folytatták. fi magyar miniszterelnök betegsége Budapest, augusztus 31. — Teleki Pál gróf megbetegedett és mert betegsége hosszabb ideig fog tartani, a kormányzó he­lyettesítésével R­u­b­i­n­e­k Gyula kereske­delmi minisztert bízta meg. DUNAKÍTUI. ­ A cseh külügyminiszter a kis antantról Prága, aug. 31. — Benes dr. cseh külügyminiszter Belgrádban és Buka­restben folytatott tárgyalásai után visz­szatért Prágába. Az SHS­ állammal és a Romániával folytatott tárgyalásokról és a kis­ antant céljairól Benes az aláb­biakban nyilatkozott: " A mai nemzetközi helyzetben a cseh államnak két eseménnyel szemben volt szüksége új orientációra. Az egyik az, hogy a békekonferencián mindent elvégeztünk, a tescheni döntés után a munkát teljesen befejeztük és a hatá­rok kérdését végérvényesen tisztáztuk. A másik fontos kérdés az orosz-len­gyel háború által teremtett helyzet, Ke­let és Nyugatnak egymáshoz való vi­szonya .Államunk szempontjából szük­séges volt megfelelő lépéseket tenni abban az irányban, hogy stabilizáljuk külpolitikai helyzetünket, megállapít­suk külpolitikánk jövendő irányait és eldöntsük, kikkel járhatunk egy uton, hogy a békekonferenciák által terem­tett helyzetet és megállapított hatá­rainkat biztosítsuk. Belgrádi és buka­resti utazásom e kettős célt szolgálta.­­ A jugoszláv és román kormánnyal folytatott tárgyalásaim teljes ered­ményre vezettek. Allisfice convention jött közöttünk létre, hogy a trianoni békét biztosítsuk. Megállapítást nyert hogy a napirenden szereplő kérdések­ről" mind a három kormány ugyan­azon a véleményen van. A békekon­ferencia döntését végleges elintézésnek tekintik. Mindhárom állam úgy fogja fel hivatását, hogy ők most tulajdon-­­­képpen a béke erői és védelmezői és ebben a hivatásukban mindent meg-­­ tesznek a béke real­iálására. — Köztársaságunk már kinyilat­koztatta teljes semlegességét és ezt minden körülmények között meg is fogjuk őrizni. A jugoszláv és román kormányok hasonló álláspontra helyez­kedtek. Meggyőződésem, hogy a végle­ges békébe­­ nem vezet el más út, mint a nyugalom Keleten. Hiszem hogy úgy a lengyelek, mint a bolsevikiek be fog­ják látni, hogy a háborút tovább foly­tatni nem lehet. Ez lenne a legüdvö­­sebb nemcsak Európára, hanem mind­két félre nézve is. — Többször kijelentettem már, hogy mi Magyarországgal békességben aka­runk élni, hogy nekünk nincsenek el­lenséges szándékaink, de nyugodt le­het mindenki afelől is, hogy ide ellen­ség nem teheti be a lábát. Mi sem­mit sem tetünk Magyarország ellen, nem zavarjuk új berendezésében és állami létének konszolidációjában, de ha ennek ellenére a magyarok kalan­dos vállalkozásba bocsátkoznának, azt nem tűrhetnénk ölhetett kezekkel, kü­lönösen a most kötött megállapodások után. Ha erre rászánják magukat, úgy barátságban élhetnek velünk, míg el­len esetben meg kell fontolniok, hogy annyira körül vannak véve más törek­vésű államokkal, hogy minden vállal­kozásuk meddő maradna. He ezt belát­ják, úgy szövődhetnek köztünk jó­­ szomszédi vonatkozások, erre törek-s­szünk is, de értékeljék és értsék meg kellően a helyzetet a magyarok is. Az a kolaboráció, amely köztünk Jugosz­lávia és Románia között létesült, min­den irányban biztossá teszi helyze­tünket. A szocialisták városi bizottsági tagválasztása Pécs, aug. 31. — Vasárnap és hétfőn­­ folyt le a nemzeti tanács által elrendelt vá­­­­rosi bizottsági tagválasztás. A párt agitá­ciójának eredményeként a szervezett mun­kásság nagy része szavazott. A választóknak legtöbbnyire a szavazóhelyiségek ajtajában adták kezükbe a csak utolsó délután nyil­vánosságra hozott jelöltlistát. Sokan ezt sem kapták kézhez, hanem a bizalmi fér­ , fiúk maguk helyezték el a szavazólapot az­­ urnába. A szociáldemokrata párt úgy ellen-­­­őrizte szakszervezeti tagjainak szavazatait, hogy a szavazásra jelentkezők tagsági iga-­­­zolványait lepecsételték a­ szavazásnál. A kortesek hétfőn egész napon át szemmel­­ tartották a szervezett munkásokat, laká­saikra jártak és követelték, hogy leszavazó­­­zanak. Arra is volt eset, hogy Pécsett tar- t tózkodó osztrák állampolgárt büntető kö­­­­vetkezményekre való hivatkozással akar­tak a szavazásra kényszeríteni. Így a ke­­vésbbé informált polgárságból is többet rá­vettek a szavazásra. A választást zenével kezdték és fejez­ték be. A szocialista lapok adatai szerint — amiket nincs módunkban ellenőrizni — az I. kerü­letben 1350, a II. kerületben­ 1552, a III. kerületben 1003, a IV. kerületben 2422, az V. kerületben 1846, a VI. kerület­ben 971, összesen 9144 választó szavazott le a szocialisták által állítólag összeírt 12783 választó közül. Az eredményt este fél 9 órakor P­o­­­á­c­s­i János hirdette ki a Széchényi­ téren a munkászenekarok zene­­kísérete mellett. A hivatalos lista a következő volt: I. kerület: Pécs Lajos éttermi munkás, Pozsgai Ferenc ács, Siklósi István dr. ügy­véd, Szöbonyai István földmunkás, Farkas János cipőül?, APTi Tra T' József újságiró, Kar­dos Imre dr. ügyvéd, Krausz Adolf nyom­dász, Göncz Lajos vasúti tisztviselő, Krisz­tián Mihály gazdálkodó, Lépes György mér- i nők, Keresztesi Andor asztalos, Stein La­­j­­os dr. orvosT'Rapp Dezső tisztviselő, Pau-­­­lovics István ácsmester, Wollák Gyula ta-­­­nár, Fischer János bőrmunkás, Gombos La­jos tisztviselő. II. kerület: Geng Géza épitőmunkás, Poda Ferenc ács, Ferencfi Ferenc famunkás, Bodnár Zsigmond tanfelügyelő, Ferics Má­tyás sütőmunkás, Doktor Sándor dr. orvos­tanár, Gráner Izidor pékmester, Truckenbrad Károly tisztviselő, Ripperger Márton gazdál­kodó, Bauer Károly lakatosmester, Kispap János gazdálkodó, Bodó József vasutas, Berki György vasmunkás, Horváth Sütke Imre gazdálkodó, Szabó István famunkás, Rasics Gábor tisztviselő, Krisztián István gazdálkodó, Novákovics Alajos épitőmun­kás. III. kerület: Bak J. szabómester, Báder­­ Antal épitőmunkás, Kovács József kerami­­kai munkás, Sarbak János szabómester, Jankovics András épitőmunkás, Nyéki Jó­zsef gazdálkodó, Pendl Rudolf sütőmunkás, Eibek János vasmunkás, Korenika Gyula pékmester, Gaál György építőmunkás, Szut­­ter Lajos kefekötő, Kocsis Mátyás fuvaros, Graics István kőmivesmester, Till István kereskedelmi alkalmazott, Mihálovics János gazdálkodó, Minker Ádám nyomdász, Steinbach György ács, Tóth Antal nyomda­­tulajdonos. IV. kerület: Szabó Ferenc festő, Gadó István gazdálkodó, Radó Jakab könyvelő, Weller Antal cipész, Mattenheim József vasmunkás, Hajdú Gyula dr. ügyvéd, Fitz Károly tisztviselő, Polácsi János tanító, Jandó György vasmunkás, Leithám Árpád nyomdász, Vágner József vasmunkás, Pécs József vendéglős, Magyar Dezső famunkás, Herbert András vasmunkás, Hajdú Imre dr. tisztviselő, Dolmányos Béla földmunkás, Schwarz Gábor dr. ügyvéd, Schmira Károly kőmives. V. kerület: Gotthardt József sütőmunkás, Bildhauer József vasutas, Weizer Ferenc kárpitos, Schneider Ferenc téglamunkás, Gallovics György földmunkás, Nikolics György tisztviselő, Kozma József vasmun­kás, Felber József vasmunkás, Kübler Mi­hály dohánygyári alkalmazott, Beer Frigyes tisztviselő, Leikauf Jenő keramikai munkás, Domsics Antal keramikai munkás, Bein Fe­renc vasmunkás, Szeitz Lajos vasúti alkal­mazott, Jenczer József szabómunkás, Wom­­mert Rezső vegyimunkás, Kaszapovics Fe­renc gazdálkodó, Wilk János vasmunkás. VI. kerület: Misángyi József építőmun­kás, Dézsi János vasmunkás, Máté István famunkás, Breitenbach Antal bányamunkás, König József bányamunkás, Prohászka Gyu­la bányamunkás, Beck Sándor bányamun­kás, Niedling Dömötör bányamunkás, Hoch János bányamunkás, Glibonszki Mihály tisztviselő. Franciaország katonai akcióra készül a németek ellen Essen, aug. 31. — Az utóbbi na­pokban nagy csapattömegeket irányí­tottak Franciaországból a megszállt területre és Elszász-Lothar­ingiába. Minthogy a laktanyák már zsúfoltak, a szállítmányokat napokon át a szabad­ban táboroztatják. Az északi határvá­­rakba tízezer tartalékos vonult be, az­zal a­ rendeltetéssel, hogy fölváltsák a megszálló csapatokat, ha ezekre ka­tonai akció végett szükség lenne. Szerda, 920. augusztus 1. A Wapssii SHS. katonai attassa a diplomaáciai viszony felújításáról Szubotica, augusztus 31. — B­o­d­i Miro alezredes budapesti SHS. katonai attasé a napokban Szuboticán járt és nyilatkozott a diplomáciai viszony újra felvételéről. Bodi alezredes ezeket mondta: — A demars után megszakadt diplomá­ciai összeköttetést újra helyreállítottuk. Az SHS­ állam budapesti követe M­i­r­o j­e­v­i­c­s Milán meg is érkezett Budapestre instruk­ciókkal és az akkreditációs levéllel. A ma­gyar kormány akkreditálta is, ami termé­szetes, mert a követküldést a két kormány megállapodása előzte meg. Petro­vics János dr. ügyvéd, volt igazságügyi államtitkár ezeket mondta. " A diplomáciai összeköttetés feleleve­nítése azt jelenti, hogy ezentúl a két állam nem az antant missziók útján érintkezik a halasztást nem tűrő ügyek elintézésénél, hanem követeik útján. A békeszerződés alá­írása után azonnal fel lehetett volna venni a diplomáciai kapcsolatot, de eddig közbe­jött külpolitikai okok miatt halogatta ezt a két állam. Magyarországnak Belgrádban ügyvivője van, W­o­d­i­a­n­e­r Rezső báró. Lehet, hogy a magyar kormány őt nevezi ki követté. Az SHS. állam a követ kineve­zése után vissza is rendelte B­á­­­c­s Lá­zár dr. konzult. Az ügyvivőség feloszlott és örökébe a követség lépett. Az, hogy a diplomáciai viszonyt a trianoni szerződés ratifikációja nélkül újították fel, nem olyan nagy eset, mert a ratifikáció úgy is csak formaság, hisz a békeszerződés az aláírással kötelezővé vált és életbe lépett. Hir Deschanel lemondásáról Basel, aug. 31. — A svájci lapok jelentik Párisból. Jól értesült körök­ben azt erősítgetik, hogy Deschanel elnök szeptember 9-én semmi esetre sem fogadja el újra állását, aminthogy balesete után egyáltalán kétséges hogy az elnöki széket ismét elfoglalhatja-e. A magyar honvédelmi mi­niszter Friedrich ellen A nemzetgyűlés pénteki ülése Budapest, augusztus 31.­­ A nemzet­gyűlés pénteki ülésén Sréter honvédelmi miniszter válaszolt E­r­e­k­y Károlynak és tiltakozik az ellen, mintha a katonabírósá­­gon megsértették volna a jogrendet. A tör­­­­vényszék meggyőződése és lelkiismerete szerint jár el. Az emberek fejéből végre le kell csapolni a forradalmi lázt. A forradalmi szaltomortáléknak egyszer már véget kell vetni. E­r­e­k­y Károly augusztus 14-én egy gyűlésen úgy nyilatkozott, hogy Friedrichet és az intranzingens keresztények vezéreit le akarják gyilkolni. Azzal is vádaskodott, hogy a kormány a román királyt akarja ma­gyar királynak csak azért, mert Teleki­nek és Bethlennek Erdélyben vannak a birtokai. Elmondta, hogy egy magasrangú katonának puccsot ajánlottak fel és meg­kérdezték tőle, hajlandó-e átvenni a veze­tést egy puccs esetén. Kijelenti, hogy D­o­­b­ó­t csak azért szállítják autón a tárgyalás­ra, mert jelenleg a helyőrségi kórházban mint beteget kezelik. Védelmébe veszi ez­után a honvédelmi miniszter H­e 1t -­­­t, aki nem rabolt, mert idegen pénzek nem voltak a kezén és Heltait a polgári bíróság sem találta bűnösnek. Ereky Károly kijelenti, hogy mindig­­ az ország talpraállításán fáradozott. Kije­lenti, hogy a jogrend megsértése tényleg előfordult. Az említett népgyűlésen meg­említette, hogy a szegedi terroristák meg akarják Friedrichet gyilkolni. A többi ada­tok valótlanok. Lázítani nem szokott, mert szerinte, aki üti a zsidót, az hazaáruló. Puccsról semmiféle katonával nem tár­gyalt. A honvédelmi miniszter válaszát nem veszi tudomásul. Sréter honvédelmi miniszter kijelenti, hogy vádjait fentartja. Tudomása van arról, hogy júniusban megbeszélés folyt, amelyek 65-en vettek részt. Iratokat vesz ki a zse­béből és így szól: — Itt vannak az adatok. (Nagy zaj.) Ezután zárt ülés következett, amely után az elnök kijelenti, hogy a honvédelmi mi­niszter nem állította azt, hogy a mozgalom­ban képviselők is részt vettek. A Ház a honvédelmi miniszter válaszát tudomásul vette.

Next