Dunántúl, 1920. november (10. évfolyam, 225-246. szám)

1920-11-03 / 225. szám

■f«. ittfali» «,tftw, Zipfisaetti ár t 4. Wi»SK a$«« 4w . 3^? rlli­tffir . , Hjö ti* ,cáévi* , 75 h£~ra , , 25­­’ &eáa its helybe» torn mér Tgy 1.vári ára vidéken SV5. fMtitr StadeUtesetsT; IgzatMfeHrtes 4. szép. SM* Mc*OH$« fer fits, 1029. no vembe? 3. fäeikcaiS^gs Smfcmii&iif tiMffitps |p»3s?ifc* ii%i28äfe ®»r£s& mmt»- maamm-fmk A megélhetés kérdése az a probléma, amely ma a legégetőbb, a legszigorúbb s a legaktu­álisabb. Ez a téma faliép­e nő esemé­nyeknek, politikának, ez a téma uralja kizárólagos szuverenitással a mai ál­datlan helyzetet. A hatalmi és politikai lefekvéseknek egyik lendítő eszköze volt az a biztatás, az az ígéret, ame­lyet az életen való könnyítéssel hirdet­tek azok, akik az átalakulás, a rend­szer változás, a szociális berendezke­dés szükségességét vallották. Egy hó­nappal ez­előtt, az­ élettel és megélhe­téssel elégedetlenkedők sietve támo­gatták azt az akciót, amely a jobb jö­vő ígéretével igyekezett az érvényesü­lési politikának hangulatot teremteni. A változások megtörténtek ugyan, de az élet a régi maradt. Azaz, dehogy a régi. Egészen új ez, a drágulásnak napról-napra növekvő újdonságával. Egy rettenetes komoly tél veti előre a termesztő hidegét. De nemcsak ettől a fenyegető téltől borzadunk, hanem a megélhetésnek egyre növekvő ará­nyától is. Nem tudunk eléggé fűteni, mert a drága szénhez is csak alig jut­hatun s az olcsó városi fa is kétezer korona. A kenyér, a mindennapi ke­nyér ára is olyan magas, hogy alig tudjuk megszerezni. A többi élelmi­­cikk­ a zsír, a hús, a tojás, a cukor pe­dig már valóságos luxuscikk lett. A to­jásnak az ára ma darabonkint 7—8 korona. Ez előtt egy hónappal két ko­rona volt a tojás darabja, de az igazi szegénységnek ez is mérhetetlen drága volt. Egy hónap alatt egyetlen élelmi­­cikk ilyen hatalmas ugrást tett. A töb­bi is csak alkalomra vár. A drágasá­got illetőleg veszedelmesen közeledünk az orosz arányokhoz. A piac drágul és pillad. A mai viszonyokra jellemző, hogy faluhelyen való vásárlás alkalmá­val nem pénzt, hanem gabonát kértek ellenértékűt tojásnak, méznek stb. Ha az áremelkedés ilyen méretekben ha­lad, akk­or kiszámíthatatlan sors vár azokra akik heti, havi fizetésükből ten­getik életüket. A megélhetés súlyos gondjai mellett szomorúan tapasztaljuk, hogy a politi­kai érdeklők mellett jelentéktelenné törpül el a kis egzisztenciák megél­hetési kérdése. A rendszerváltozással új intézkedések csak politikai téren történtek. Személyek érvényesültek, kaszinók, körök bezárultak, a munka­­nélküliség növekedett és az élet drág­­­gult­. A kilátás pedig az, hogy még drágább lesz minden. Az adózásból várt jövedelmek még a városi háztar-­­ tás és üzemek ellátására sem lesznek­­ elegendők, mert a kivetett adók nagy-­­ sága nem jelent még készpénzt, a tör­­­­peadók­ fizetésére pedig a törpe fizeté-­­ sek nem elégségesek. A közel jövő csak­­ olyan dermesztőnek, fagyosnak ígérke­zik, mint az időjárás. Ezt az elégedet­lenségben fokozódó életet, amelytől fázunk, sietteti az a politika, amely­nek fő gondja ma nem az élet megjaví­tása, hanem az uralom biztosítása. Görögország régense Paris, nov. 2. — A görög képviselő­ház százharminchét szavazattal há­rom szavazat ellenében Kunduriotisz­­ tengernagyot régenssé választotta. A nagyszovjet elvetette a lengyel békeszerződést Mrrhn, nov. 2. — A Lokalanzeiger jelenti Moszkvából. A nagyszovjet a lengyelekkel Rigában kötött egyez­ményt elvetette. A szovjet ülése, amely nagyen viharot vert, hétfő hététől teg­zetig tartott. Kerenszki a bolsevista uralomról Oroszország jövőjéről és Wrangel sze­repéről Prága, nov. 2. — Kerenszki az orosz bolsevik­ uralomról, Oroszország jövőjéről és Wrangel tábornok szere­péről egy újságírónak a következőket mondotta: — Álláspontom a bolsevikokról ál­talában ismeretes. Elitélem és megve­tem a vörös terror uralmát, mint ahogy minden terrornak ellensége vagyok, jöjjön az akár jobbról, akár balról. Oroszország hároméves szenvedése megmutatta, hogy a bolsevizmus nem egyéb, mint a terror határtalan uralma. — A bolsevizmus legveszedelme­sebb következményét azonban abban látom, hogy véres és terrorisztikus tetteikkel a gyűlölet olyan magas at­moszféráiéit fejlesztették a burzsoázia köré, hogy az a legreakcionáriusabb irányzattal is szimpatizál, csakhogy tőlük megszabaduljon. — Attól azonban mégsem kell tar­tani, hogy a bolsevizmust Oroszország­ban a reakció uralma fogja felváltani, mert az orosz parasztot többé nem le- ■ het a reakció számára megnyerni. Én különben azt hiszem, hogy sehol Euró­pában a reakció nem támaszkodhatik a falu népére. — Ezzel megmondtam. Wrangel­ sze­repéről is a véleményemet. Wrangel misszióját nem­ tartom egyébnek, mint szép katonai kalandnak. — A végleges bék­e csak akkor fog Európában megerősödni, ha a demokra­tikus államforma győzedelmesen kerül ki a különböző irányok döntő ütköze­téből. SHS. hírek Beográd, nov. 2. — A beográdi kor­mány A Nap című lapot az SHS. állam érdekeibe ütköző cikkei miatt az állam területéről kitiltotta. — A 10. és 2. ko­ronás bankjegyeket rövidesen bevon­ják és helyükbe egy dinárosokat és 50 párás pénzjegyeket adnak ki. Amikkel pénzeket is rövidesen forgalomba hoz­zák. A L­e­g­i­n­j­a dr. horvát bán és helyettese R­o­j­c­s Milán közt­­komoly nézeteltérés támadt, amelynek folytán Rojcs Milán állítólag lemond állásáról. A francia kormány jegyzéke Angliához Berlin, nov. 2. — A francia kormány válaszolt arra a nagykövetek értekez­letéhez intézett angol jegyzékre, amely bej­elnti, hogy Anglia lemond a versail­­lesi szerződés 18. cikkében megállapí­tott jogáról a német magánvagyon te­kintetében. A francia válasz hangsú­lyozza, hogy a szerződés 18. cikkét senki sem változtathatja meg, még a szövetségesek egyike sem. A szerző­dést az összes szövetségesek együtt dol­gozták ki és együtt írták alá. Minden revízió vagy változtatás csak általános megegyezés alapján jöhet létre. Fran­ciaország fenntartja tehát azt az állí­tását, hogy a 18. cikk mindenben ér­vényben marad és hogy Angliának nin­csen joga, hogy egymaga helyezze azt hatályon kívül. _ Milano, nov. 2. — Mint a Secolo je­lenti, a francia közvéleményben félre­ismerhetetlenül meglátszik a békeszer­ződés revíziójára irányuló mozgalom. Az erre vonatkozó törekvések bizo­­nyos, hogy célt fognak érni. Blaziláz Pécsett 4 új mozit akarnak létesíteni • Pécs nov. 2. — A vállalkozási kedv az anyagdrágaság miatt csak nagyon lassan indul meg Pécsett. Legnagyobb részt ez az oka a mindenütt felpana­szolt lakáshiánynak és munkanélküli­ségnek. Akikben mégis volna némi vál­lalkozási kedv, azok is helytelen irány­ban kísérleteznek. Ezt mutatja, hogy a városhoz négy kérvény érkezett be, a­melyekben a kérvényezők mindegyike mozi­nyitásra kér engedélyt. Ez a mo­ziláz azért is beteges tünet, mert a kérvényezőkben alig lehet közcélokért, a kultúra terjesztéséért való lelkese­dés, amit a mozi amúgy is csa­k indi­rekte szolgál, hanem az Apollo pro­­jektográf részvénytársaságnak a város­sal kötött szerződésben biztosított ki­váltságos helyzetét akarják megboly­gatni. Inkább a nyerészkedési vágy ösztönzi az embereket, mert látják, hogy a mostani egyetlen mozinak ál­landóan nagy közönsége van. Az egyik kérvényt Nagy Béla dr. és Waldbauer Henrik adták be, akik a volt Uránia-bioszkóp helyén akarnak újból mozit létesíteni. Kérvényükben arra hivatkoznak, hogy az Apollo nem elégíti ki az igényeket. Vitatják, hogy az egyetlen mozirészvénytársaság a 15 esztendei monopóliumról szóló szerző­dés pontjait nem is tartotta be, sőt ma­ga a szerződés is elvileg helytelen. A mozi részéről pedig abban nyilvánul meg a szerződésszegés, hogy az Apollo mellett az Uránia mozgóban is játsza­nia kellene, amit pedig szüneteltet. Az Apolló ezekkel a vádakkal szemben arra hivatkozik, hogy az Uránia egyet­len kijáratával, amely közvetlen­ül ve­­títőkamara mellett van, nem alkalmas mozinak, mert tűzveszély esetén a me­nekülés lehetetlen. Ebből a helyiségből pedig amelyet kulturelőadások céljai­ra tartott fenn. Nagy Béla dr. az egyik kérelmező mint háztulajdonos tavaly azzal az ürüggyel lakoltat­ta ki a mo­zit, hogy kislakásokká akarja az elő­adói termet átalakíttatni. Mozinyitáshoz kér engedélyt a vá­rostól Gruber Győző hírlapíró, a Pé­csi Napló volt munkatársa, de a he­lyiségről kérvényében nem tesz em­lítést. Steiner Imre a Deák­ utcai Polgári kávéház helyiségében óhajt mozit léte­síteni, ahol régente már voltak ilyen előadások. A negyedik kérelmező Bartl Adolf Pécsbányatelepen szándékozik­ mozgó­­­­színházat létesíteni.­­ A kérelmek még nem­ kerültek tár-­­ gyalás alá. A régi városi vezetőség­­ által az Apollóval kötött 15 éves kizá- s rólagossági szerződést az új városi ve­­­­ze­tőség most felülbírál­hat­ja, hogy jogi­­ szempontból megtámadható-e és az­­ Apollo betartotta-e a rendelkezéseket.­­ Az új tanács csak ezután foglalkozik , érdemben a kérvényekkel. Amint ér­tesülünk a Malom­ utca és az Irányi Dániel­ tér közt rövidesen tető alá ke­rül a Park-mozi, amivel a közönség igényei teljesen kielégíthetők. Ezek után a moziversengés is jobbára med­dővé lesz és a vállalkozási kedv is in­kább a kislakások mielőbbi megépíté­sében találhatna produktív munkát, a­miivel a lakáshiány és munkanélküli­ség megoldásához közelebb vinné a várost és jót tehetnének úgy, hogy a maguk pénzét­­ kellőleg kamatoztat­hatnák. Egyes szám­ára helyben 150 K, vidéken 1000 HL ­ Az uj városi tisztviselők P­é­c­s, m.v. i. — Az új vátrosi fi­­­­zetőség által létesített központi b­i­zottság szombaton foglalkozott az ál­­­­lásokra beérkezett kérvényekkel. A 406 kérvényező közül a következőket nevezte ki a bizottság: A főpénztárnoki állásra megválasz­tották Cséby Józsefet. Az erdőmesteri állásra kinevezték Somogyi László gazdászt. A lakáshivatal vezetője fe­kete Ferenc dr. emigráns ügyvéd lett. Tanácsjegyzők lettek a közélelmezés­­nél Szigeti Géza dr., a polgármester tőitkára Geleji Dezső dr., az árvaszék­nél Szommer Károly joghallgató, a pénzügyi ügyosztálynál Papp Béla jogszigorló, az adóhivatalnál Murányi József joghallgató, a főjegyzői hiva­talnál Mátyás József joghallgató. A rendőrkapitányi állásokra kine­vezték K­o­­­n­r­á­t­h Péter volt­ fő­hadnagyot és Flamm­dor dr. volt bajai rendőrkapitányt. Rendőrfogalmazók lettek Cserta Béla és Radó Sándor végzett joghallgatók. Rendőrtisztekké Dolmányos Bélát és hegy­biztosi minőségben Novákovics Alajost, polgári biztosokká Anton­­Jó­­zsefet, Homann Jánost, Spollár­­Jó­zsefet és Nagy Mihályt nevezték ki. A főszámvevői teendőket a még Kaufmann Lajos városi számvizsgáló végzi. Irodatisztek lettek: Csébi Lajos, Holmich József, Vass Andor, Kollár Jenő, Jaczkó József, Komor Imre, Horváth Lajos, Gál Ernő, Foki Jó­­zsef, Bodzás István, Krausz Józaef­ Hajós Béla. Mérlegkezelő Arnolf Ádám. Javadalmi hivatali alkalmazot­tak: Erdős Ferenc, Hegedűs István, Kiss Gyula, Kovács György, Hollós Jenő, Csicsek Ferenc, Töröly József, Vörös Gyula. Új rendőrök lettek: Pro­­hászka Károly, Gyallai József, Kovács János, Kovács József, Iga,» Istva», Kutyáncsik Sándor, Molcser Ferenc, Nán János, Kovács Andor, Gulyás Já­nos, Markó Gyula, Kovács Imre, Pap Mihály, Weisz Sándor, Deák József, Engelmann Alajos, ifj. Szoboszlai Ist­ván, Jenecki József, Jenecki Vilmos, Krausz J. A görög király Malátáról Athén, nov. 2. — Sándor király ha­lálát vérmérgezés okozta. Az é letevős, 27 éves királyt egy majom a kezelőjén és a lábán megmarta. A maláta egész­séges volt, mert a kézseb begyógyult, csak a lábeele állt ellen minden orv­osi kezelésnek. Úgy látszik, hogy a ruha­szövet, vagy más idegen anyag felim­­­álta a sebet, aminek köveike a lábon, borzalmas haláltusa után, a király­on­­szenvedett. Az elhunyt királyt a tró­non öccse, Pál herceg követi. Athén, okt. 30. — November 7-«« lesznek a kamarai választások, melyek az általános tízkies választói jog alap­ján folynak le, azzal a különbségge­, hogy a nők szavazati joggal »«» bír­nak. Venizelosz miniszter­elnök és a kormány eddig a liberális többségre tá­maszkodott és minden valószínűség a mellett szól, hogy ez a párt fog győz­tesen kikerülni az urnák mellől. Vilá­gos tehát, hogy Görögországba»­em belpolitikai ,sem külpolitikai vározás te«».

Next