Dunántúl, 1920. december (10. évfolyam, 247-269. szám)

1920-12-01 / 247. szám

BL toMam ni Szerda fia, WM. december 1­­0Ke$MB»ulea 4w uaaaDUNANTU B4ffeM«sai Hurt Eetas tat« Rfchtau? mjw» m* m . 3n0 »6$ n­. 196 m ih m` m .'■,!* SO írtra ffltátn 4r» b#«ptf3­ s*»o mé* Efe; talál ára vkM'km­ t*€0 WUt K\ad6tiiT»tói s Szerkesztőség: Cycenm­otea 4. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetés díjszabás szerint Nyilttér soronkint 4 doc. ­755- -1920. Határrendőrség Pécs RENDELET Közhírré teszem, hogy december el­seje, mint a szerb-horvát-szlovén nem­zet egyesülésének ünnepe ünnep gya­­■ánt megünnepelendő a vasárnapi munkaszünet betartása mellett. Kivé­telt csupán a közüzemek képeznek. A porbélyüzletek d. e. 11-ig nyitva tarthatók. Az összes iskolákban az előadások szintén szünetelnek. Pécs, 1920. nov. 30. Vlaskalin Müón, s. k. határrendőrségi főnök. ■ CD B CD ■ CD » CD fi CD ■ CD Dl CD ■ CD ■ CD » Egy uj hónap n­orb­in... 7 karácsony hónapja köszönt r­ánk. A gyermek sereg örömre várakozása mel­lett, régóta, várt, titkos reménye ez az árváknak, a szegényeknek is. Ez a hónap volt mindig az, amely a szunyó­káló szeretetet felébresztette csendes álmából és részvétre hangolva jóté­konyságra bírta azokkal szemben, a­kik elhagyatva, örömtelenü­l, gondok­ban, nyomorban tespedve a szeretet melegsége nélkül élik ezt a hideg, fa­gyos életet. Kicsi árvák és elgyen­gült aggok türelmetlen reménykedés­sel siettetnék a napokat, hogy közelebb hozzák a szeretetnek azt az ünnepét, , amely morzsát juttat az ő számukra is. És mégis mit látunk? Részvétlenséget, sivár nemtörődést azokkal szemben, a­kik a társadalom tehetőseinek segít­ségére vannak utalva. Árvaházakból, szegényházakból, a nyomor tanyáiból fájdalmas panaszok zokognak fel, hrttogy az idei karácsony szomorúbb lesz­­ minden eddiginél. Az évről-évre meg­ismétlődött jótékonyság teljesen meg­csappant, az adakozó kedv komor el­­zárkózottsággá változott, csak a szegé­nyek, elhagyottak száma és remény­kedő várakozása gazdagodott. Az em­beri részvét és nemes érzés nehéz, téli álmát alussza. A szocialista hatóság önmaga belső dolgaival és gondjaival bíbelődik, a szegények, nyomorgók helyett csak a politikát látja és szolgálja. A­ vagyon, a tőke elrejtőzik. Leplezi, titkolja a jólétet s ha meg is szólal a lelkiisme­ret hangja, ha meg is volna a hajlan­dóság jót tenni, elnémítja az előrelá­tás, az óvatos félelem, nehogy a meg­nyilatkozó jótékonyság bizonyságot, tanúságot tegyen a tehetőségről. A bo­héma közvétlenségnek ez a sivár ki­látása jelentkezik karácsony hónap­jában. Árvaházak, jótékony intézmények reménykedve lesik, hogy ez a hideg közöny felenged a szeretetnek ebben a hónapjában. Nem hihetjük, hogy itt Pécsett, ahol a vigalmaknak, a jó életnek annyi megnyilatkozását ta­láljuk, ahol olyan könnyen szereznek és adnak ki súlyos pénzeket, ott ne találjon megértő visszhangra a szegé­lt nyék kiáltó szava, ne jusson segítség ártatlan árváknak, sír szélén álló, te­hetetlen öregeknek. Várakozással, reménykedve fogad­juk karácsony hónapját, bár jól tud­juk az élet nehezebb, elviselhetetle­nebb, a szegénység és nyomor nagyobb lesz. De az élet gondjaival, a termé­szet hidegével csak megküzdünk, ha az emberszeretet fellobbanó lángjánál melegséget találnak azok is, akiknek semmijük, senkijük, sincsen. Ezekről gondoskodni, a szegénység és nyomor otthonába egy kis örömet varázsolni a legszebb adó, amellyel a keresztény szeretet, önmagának és szenvedő em­bertársainak tartozik. Az élettel járó súlyos terhek rovatában olyan elenyé­sző csekély ez az emberbaráti adó, de annál nagyobb és jelentősebb azok számára, akik azt élvezik. a cd a cd r cd a cd a cd e cd s cd b cd » cd ■ A görög, orosz és török kérdés bonyodalmai London, nov. 39. — A legutóbbi he­tek váratlan eseményei arra indítot­ták az antant kormányok vezetőit, hogy tanácskozásra jöjjenek össze Londonba. A tanácskozások tárgya a görög és orosz helyzet, a török béke e­setleges revíziója és a német kártérítés kérdése. Leygues francia miniszter­­elnök már Londonba utazott, ahova meghívták Giolittit és az új görög mi­niszterelnököt is. Az ántánt nem volt elkészülve Ve­­nizelosz bukására, ami aktuálissá tet­te Konstantin király visszatérését. Az ántantnak nem a személy ellen van­ ki­fogása, haem a győzelemre jutott el­lenzék ellen, amely nem hajlandó a nyugati hatalmak eszköze lenni a tö­rökkel szemben. Oroszországban Wrangel leverése folytán Leninek megerősödtek és az ántantnak ezzel az új helyzettel is számolni kell. A török szerződés is zsákutcába jutott és, ezért a sévresi bé­keokmány revíziója vált esedékessé. Leygues francia miniszterelnök Londonban javasolni fogja, hogy fi­gyelmeztessék a görögöket Konstan­tin visszahívásának súlyos következ­ményeire. Ez esetben Szmirnát olasz ellenőrzés alatt visszaadnák Törökor­szágnak, a Dedekanézost pedig az ola­szoknak, míg Thrákiából önálló álla­mot alakítanának egy később megha­tározandó nagyhatalom felügyelete alatt, és Görögország minden pénz­ügyi támogatását beszüntetnék. A londoni értekezlet után Lloyd George és Leygyes Genfbe utaznak, hogy résztvegyenek a népszövetség gyűlésének a görög kérdésről folyta­tandó vitájában. Az SHS. választások Osijek, nov. 30. Az SHS. válasz­tások tegnap még nem értek véget tel­­­­jesen és így a végleges eredmény még ismeretlen. Csak egyes helyekről ér­keztek jelentések a választás eredmé­nyéről. A jelentések megegyeznek ab­ban, hogy a választások a legnagyobb rendben folytak le. Az eddigi eredmé­nyek a következők: Virovitica megyében kaptak a Ra­dics párt 3, a kommunisták 2, a Hrvats­ka Zajednica, a demokrata párt, a nép­párt és a radikális párt egy-egy man­dátumot. Osijeken a szavazatok száma a kö­vetkező: Hrvatska Zejednica 1050, a kommunisták 760, a radikálisok 508, a horvát néppárt 247, a demokraták 193, a szociáldemokraták 41, a paraszt szö­vetség 31 és a Radios párt 15. Zagrebban a Hrvatska Zajednica 2, a demokraták, a Frankpárt és a Radios párt egy-egy madátumot nyertek. Beogradban a radikálisok, a demok­raták és a kommunisták egyenlően 2—2 mandátumot szereztek. Zomborban vasárnap ez volt a sza­vazatok aránya: szocialisták 856, ra­dikálisok 408, bunyevácok 204, de­mokraták 172 és a kommunisták 30. Szubotica—Szabadkán a radikáli­sok, demokraták és a kommunisták két-két mandátumot nyertek. Br­ódban a kommunisták 887, a Zajednica 274, a demokraták 174, a néppárt 87, a radikális párt 63, a Ra­dics párt 41, a Frank párt 73 és a cse­hek 5 szavazatot nyertek. Zemunban a szavazatok a követke­zőkép oszlanak meg: radikálisok 889, Hrvatska Zajednica 240, demokraták 222, kommunisták 145. Pozsega városban a kommunisták 621, a Zajednica 277, a demokraták 113, a néppárt 76, a radikálisok 41, a csehek 23, a Radics párt 17 és a Frank párt 8 szavazatot nyertek. Pozsega környékén a szavazatok így alakultak: a Radics párt 1758, a kom­munisták 690, a néppárt 636, a radi­kális párt 463, a Zajednica 392, a de­mokraták 364, a csehek 110 és a Frank párt 41. A dolnji-miholjaci kerületben a Ra­dics párt 1396, a kommunisták 875, a paraszt párt 393, a Zajednica 339, a radikálisok 222, a demokraták 131, a néppárt 114 és a szocialisták 81 sza­vazatot nyertek. Zagreb nov. 30. — Radics Istvánt vasárnap szabadlábra engedték. Dél­után 5 órakor Radics megjelent a vá­lasztási helyiségben és ezzel a kije­­lentéssel: Éljen a köztársaság!, leadta szavazatát. Még nincs végleges eredmény Hétfőn újból összeül a ma­gyar nemzetgyűlés Nem szüntetnek meg egy minisztériumot sem Budapest, nov. 30. — A magyar nemzetgyűlés a tí­z napos szünet után hétfőn újból összeült. Az ülés csak formális volt. Napirend előtt Rassay Károly szólalt fel a nemzetgyűlés szu­verenitása ellen elhangzott támadások tárgyában. Szmrecsányi György az ébredők ügyében a magyarországi és külföldi sajtóban megjelent rágalmak ellen. Schandl Károly az állatállo­mányt fenyegető keleti marhavész tár­gyában terjesztett elő sürgős javasla­tot. Szilágyi Lajos és Friedrich Ist­ván mentelmi jogukon ejtett sérelmüket jelentették be. A bizottságok által előkészített tör-­sze­­vény javaslatok közül elsőnek két pénz­ügyi javaslat, az adó elől való mene­külésről és a Pénzügyi Központról szó­ló javaslat kerül napirendre, ezután térnek át az igazságügyminiszter ja­­vada­tára, az állami adók hathatósabb védelméről, majd pedig a belügymi­niszternek a közigazgatási javaslatait tárgyalják. Teleki miniszterelnök és Rubinek miniszter külön nyilatkozatban hívták fel a közvéleméy figyelmét, hogy egyes miniszteri tárcák megszüntetése még nem aktuális, mert erről csak az al­kotmányjogi reform keretében lehet A smunkáskérdés megoldása Magyarországon A szak­szervezetekben tilos lesz a politizálás Budapest, nov. 30. — Az állami rend védelméről, a munkásbiztosító pénz­tár államosításáról, a közigazgatás reformjáról és az új házszabályokról szóló törvényjavaslatok letárgyalása után a nemzetgyűlés egyik legközelebb­bi feladata lesz a munkáskérdés meg­oldása. A munkáskérdés megoldása ügyében rövid időn belül kodifikális bizottság ül össze. A munkáskérdés megoldásáról illetékes helyen a követ­kezőkép nyilatkoztak: — A munkáskérdés megoldásának első feltétele az, hogy minden rendel­kezésre álló erővel új munkaalkalma­kat kell teremteni. Ehez szükséges, hogy a szűkében levő nyersanyagok gazdaságos felhasználása céljából a gyárüzemeket kontingentálják, a nyers­­anyagok szétosztását központosítsák. Meg kell szüntetni a munkásság poli­tikai bizalmatlanságát. A szakszerve­zeti életet törvényhozási úton kell sza­bályozni, még­pedig úgy, hogy abból a politizálás gyökerei is eltávolítha­­tók legyenek. Törvényhozás útján kell elismerni a szakszervezeteket létjogo­sultságát. Szakszervezeti ügyekben vagy független bíróság ítélkezik mint Franciaországban, vagy, mint Ausz­­­triában, munkaügyi hivatalokat kell felállítani. A gyárüzemekben munkás­választmányok szükségesek alkalmas összekötő kapocs gyanánt munkás és munkaadó között . A munkáskérdés megoldása a 19. század kilencvenes éveitől kezdve idő­szerű Magyarországon, most pedig, a­mikor a szociáldemokrácia nem szűnik meg az osztályharc felé kiéleződni, időszerűbb, mint valaha. Egyes szám­ára helyben 1*50 K, vidéken 1*60 K.

Next