Dunántúl, 1922. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

r"Tí­­oTE Tai. v befejezését. A fegyvernem és csa­pattest szabadon választható. Bár a szolgálati kötelezettség 12 eszte­ndő megszakítás nélkül, az első 6 évet leszolgált egyének, ha a viszonyok­ megengedik, szabadsá­golhatók. A jelentkezőknek nem kell mindjárt a 12 évi szolgálatot elvállalni, hanem egyelőre csak a rövidebb néhány heti, de 6 hónapot semmi esetre meg nem haladó pró­baszolgálatra kell magukat köte­lezniük. Az eddigi katonáskodást­ beszámítják.­­ A honvédség kötelékébe belépni óhajtóknak Pécsett a városi kato­nai ügyosztálynál, vidéken a járási főszolgabírónál kell jelentkezniük. Vjgement arbitraires — voilá cc Vque nous trouvons sur un champ de bataille qui aurait pu étre i'aréne d'un Jugcment de Dieu et ;qui est^ devenü le paíurage d’un iyeau d'or de grande dimension. Ceux qui ont Irahi le Chris5 en űaissant tuer des millions d’intel­­"lectuels Russes, ceux qui ont kCherchéc á étouffcr les cris des jviciinnes par les louangcs qu’ils se chantcnt á eux mémes, ceux P úi ont détruit toutes les libertés .'avant guerre par des mcnsurcs jptyupidement mechanics (visas qvexatoires, blocus, afíamemenis jjartificiels), — tous ces homines d'état reluisants d'ignorance et ces politiques des pacotille, protago­­aiistes de l'infame comédie actuel­­le, sc verront punis par la Justice Divine. Nous savons bien que ce .b'est pas cette justice qui in­­quiete les criminals, dont la psy­chologic sc developpc maintenant íen liberté uniquement parce-que cette inquietude leur manque, — mais la negation de Diue et le tnépris de Scs ’ comandements ne créeront pas tine inpunité ä ceux dönt la méchanceté fait lói. i L'Europe n'éxiste plus. Eile cede la placc a la Sccicté des Na­tions. Le nationalisme se voit so­cialise et internationalise. Aprés avoir violó toutes ses frontiéres (mteríeures, l'Europe cherclie a crone qu'il n'en dóit plus éxister. On'fait semblant de (te pás comprendre que les fron­­^iéres ne sont pás des barrages, jnais des points d'appui. On fait l pas -ires décisií vers e grand j immúnisaié politique, vers la éstruclion des idées nationalis­­s, qui torment bcaxité morale >s mouvements réligluex, seien-, fiques et noblement artistiques e l'Humanité Chrétienne. • 11 ny a plus d’Europe. Szentegat, 28. Décembre 1921. Prince Galitzin-Moaravline. űányát, vadul önkényes határo­zatokat találnak azon a csatame­zőn, amely az istenítélet arénája lehetett volna, ellenben ma egy kolosszális aranyborjú legelőié. Azok, akik elárulták Krisztust, millió számra engedvén legyilkol­ni az orosz intelligenciát; azok, akik igyekeztek az áldozatok jogait elfojtani azokkal a dicséretekkel, amelyeket önmaguknak zengenek; azok, akik a háború előtti szabad­ságokat ostobául gonosz intézkedé­sekkel lerombolták, (vexáló vízu­mok, blokád, mesterséges kiéhez­­tetések stb.), mindezek az embe­rek, akik tündököltek tudatlansá­gukkal, ezek a söpredék politiku­sok, a mai infámis komédia fősze­replői ... mindezek az emberek reszkessenek az itteni igazságos büntetéstől. Jól tudjuk, hogy ez az igazságosság nem nyugtalanítja ezeket a bűnösöket, akiknek lelki­­ismerete épen azért lesz szabados­sá, mert az ez a nyugtalanság nem bántja őket. Ámde az Isten taga­dása és parancsainak megvetése nem biztosítanak büntetlenséget azok számára, akiknek törvény a gonoszság. Európa nem létezik többé. Áten­gedi helyét a nemzetek szövetsé­gének. A nationalizmus szociali­zálva lett, sőt intemationalissá lőn. Miután leromboltattak az osz­­szes belső határok, Európa el akar­ja velünk hitetni, hogy nem kell neki tovább léteznie. Úgy látszik, hogy nem é»-tjk meg, hogy a hatá­rok nem csak arra jók, frog-y—vá­mot lehessen szedni, hanem tá­maszpontok is. Hatarozottan a kom munizmus felé közeledünk, a nem­zeti eszmék lerombolásához, ame­lyek a keresztény emberiség vallá­sos, tudományos és művészi moz­galmainak erkölcsi szegénységéi képezik. ve Nincs többé Európa! Szentegát, dec. 28. 1921. Galitzin-Mouravlina herceg DUNÁNTÚL" Földet kaphat, aki katona lesz Nem kell mindjárt 12 évi szolgálatot vállalni . P­é­c­s, dec. 31. — A honvédelmi­­miniszter, mivel a trianoni béke a­­hadkötelezettséget Magyarorszá­gon megszüntette, felhivja az or­szág hadképes férfi lakosságát a m. kir. honvédségbe való belé­m. kir. honvédségről szóló tör­­vénycikk 10. §-a értelmében a fol­yótér feltételei a következők: a) magyar állampolgárság; b) ’ testi és szellemi alkalmasság; \) erkölcsi érdemesség és nem­­' szempontból való megbizható-K és meg nem hala­(gyermektelen cz­­illapot.) jfcég viselt rend . / 6 '-100 koron fe 11. r-zo­­g.20v! ke­r 12.00 -21.00­­- 22 1.O - (por ) pénzbeli illetéken kívül az önkén­tes jelentkezők természetben teljes ellátásban (elhelyezés, élelmezés, ruházat) fognak részesülni. A szol­gálat folyamán szolgálatképtelen­né váló katonai egyének a katonai nyugdíjtörvény szerint járó nyug­ellátásban fognak részesíttetni. Lehetővé kívánja tenni a kor­mány, hogy a földbirtokreform ér­telmében földhöz jutható egyének katonai szolgálatuk teljesítésének ellenértékeképen földhöz jussanak. Ezek lehetőleg falujukban pénzbeli illetékeikből 2—3 hold földet kap­hatnak. A föld vételárának kifize-­­tését úgy tervezik, hogy az érde­­­­keltek zsoldjuknak csak egy kisebb részét kapnák kézhez, a nagyoké­­ részt pedig a földbirtok vételárá­­nak összegyűjtése céljából takarék­pénztári betétként nevükre gyü­mölcse-bőteg elhelyeznék. Arról i­s gondoskodnának, hogy a szolgá­­­latból való kilépésükkor a szükse­g »»es gazdasági beruházásokra i­lentékenyebb tőkeösszeg álljon i­ rendelkezésükre. . . Az értelmiség: pályákra keszi, ,'lők ra.rí-'- «, szaktanulmányokat tol kötelékébe belépé­sen kedvezőbb fel - ..­­ .‘o..­­ . . - áókat lehetővé teszik a rer.de • ''n­'Lylla . látogatást *s xam­iliumJB __ * . ’ ••• .... '. o* Vasárnap, 1922.. Január 1. A­ megszállás alatt felemelt lakó­két továbbra is fizetni kell ! Pécs, dec. 31. — A hivatalos lap mai száma rendeletet közöl a szerb megszállás alól felszabadult terü­leteken a lakbérek rendezése ügyé­ben. A rendelet szerint, ha a szerb megszállás alól felszabadult terü­leteken alkalmazásban volt idegen jogszabályok alapján a megszállás ideje alatt a bérbeadó vagy a ható­ság a lakásoknak vagy egyéb helyi­ségeknek bérét oly összegekre emelte, vagy olyan összegekben ál­lapította, meg,, am­ely a felszaba­dulás után hatályba lépett magyar rendeletben megszabott legmaga­sabb mértéket meghaladja, ezt az összeget kell továbbra is a köve­telhető legmagasabb bérösszegnek tekinteni. Ehhez képest mind a je­lenlegi bérlők, mind üresedés ese­tében az új bérlők is ezt az össze­­get hitelesek bérként fizetni. Azon az alapon, hogy ez az összeg a megszabott legmagasabb 1 get meghaladja, bérleszáll | követelhetnek.­­ ] Az említett területen ] 1 jlakások és egyéb helyis' I ' | cetében, amelyekért a I [ legmag­abb bérösszeg J ' berössz ^et fizetnek. 1 ’ I az érvényben levő k ] ’ ;zabá­­rok szerint van 1. . . | Olyan lakás vagy egyéb]| .bérét, az­­év az rHénybagi;^e. I i- jén nem. Volt bérbeadva abban az I . összegben­ kell megszabd, amelyet | j az illető helyen hasonló lakásért I - vagy egygéb helyiségén általában ] 3 fizetnek. -—- I A rerc lelet kihirdetésének nap-^l­ján lép «iletbe, még pedig a folya-^B L másban levő ügyekben 1921. nov.H1­t első napijától kezdődő hatállyal. 1 1 M teleii'»­­is terisis :1. Uwm- 1 Pécs, dec. 31. — Pénzintézete­inknek a megszállás alatt elmaradt közgyűlései most kerülnek megtar­tásra. A Pécsi Kereskedelmi és Iparbank R. T. 1919. és 1920. üzlet­­éveinek eredményéről tegnapra összehívott közgyűlésén számolt ba, melyen úgy a részvényesek­­ sorá­ból, mint a társintézetek képvisele­tében is sokan jelentek meg. A közgyűlést Nendtvich Andor kir. tanácsos, polgármester vezette. •Megnyitójában visszapillantást ve­tett arra a súlyos helyzetre, mely­be a város, annak minden intézmé­nye, és ezek között a Pécsi keres­kedelmi és Iparbank is jutott, de ürömmel állapítja meg, hog­y a gondos és lelkiismeretes vezetés úgy a bank saját vagyonát, mint az őrizetére bízott nagy értékeket megmentette. Ez a két elmúlt év legszebb eredménye, de elismerés illeti a vezetőséget az elért 536, 560 K 26 f. tiszta haszonért is, mely az intézet állandó fejlődésének bizo­nyítéka. A jegyzőkönyv hitelesíté­sére Fürd Gyula k­eresk. tanácsos, és dr. Angyal Béla kir. közjegyző részvényeseket, annak vezetésére dr. Áronffy Rókus jogtanácsost, a tárgysorozat­­ előadójául Bolgár Tivadar vezérigazgatót kérte­k fel. A teljes terjedelmében felolva­sott igazgatósági jelentés felsősor­ban a° megszállás nehéz idejévél foglalkozik és hálás köszönetté adózik a Somogymegyei ■­­ pénztárnak, mely nemcsaló­­nak, hanem az egész­­ mikor gondjaiba Majd Klndl József, az igazgatóság B 1919-ben elhunyt elnökinek nagy I érdemet semfj« te!­6« Retkovits I Károly felügyelfi,­ bizottsági tag le- ■ köszönését jelenti b ■■ -- B nos sajnálkozást i -betegsége ■ okából vált meg pc buzgalom- ■ mai »töltött tisztsi - ism­erle- ■ ti a szerb felügyelet «.áros befolyá- ■ sát­ár­ank működésére és utal az- ■ így a megszállás mégis arány -­­­lag csekély 72.000 K költséget rótt csupán az intézetre,a­mely a sok ■ akadály dacára is módot talált ar- ■ ra, hogy az alapszabályaiban elő- ■ irt céljait az elmúlt két évben is­­ megvalósítsa. így a Pécsi Kereske- J delmi és Iparbank támogatásával!« közel 100 hadból visszatért pécsi B katona iparosnak és kiskereskedő- B nek folyósított csetély kamatra! ■ 1000 K-tól 5000 K-ig terjedő kosz- ■ rzabb lejáratú segédkölcsönt, hogy*­­ azok munkaeszközöket­, anyagot és B t árut vásárolhassanak, s üresen la-H , járt műhelyeikben ; munkát ismer ; megkezdhessék. Jvékenyen vet* ) részt a városi szükségpérizek forga*­l­­omba hozatalában 5 a „Balics­né-■ - esi szőlősgazdák részvényla. .-■■’.s«-j - gának megalapitásiban. Végül m­ in-i­elenütt ott volt, lol a szerb és a­­ kommunista uraim által elnyo­­­­mottak és az elzárás folytán ma­­a­gukra hagyott intézmények tám­o­­­r­íratására városi is magyar érdek- i. ből a töke önztlen felajánlása i- szükségesnek mtatkozott. D­r. Az általános regelégedési Ad el ibeszámoló után részvényese.: ac­él Ivében Gombor, de dr. szólalt fel k- ; Kiemelte a jelntés és a menet ■- t mindazon része, mely­i­k azt íga­­l Szólják, hogy az igazgatóság és aj felügyelő bizotság, valamint a '•.v' bank vezériga^tója, annál: he* f lyettese és a tsztviselők a részre. ' ' tv. esek legfel­­sebb elismeréséi - jól érdem -Hék. meg -s '■‘.■Pji rffes,-­­ivotta hogy, a feli-.­. • B ■ IB ghLtJ&B

Next