Dunántúl, 1922. február (12. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

2£l­i évfolyam kína szám. i Pécs Előfizetési ár házhoz szállítva vagy Egész évre » , 600 , Félévre . . . i 300 Negyedévre 150, Egy hőn . , * 50, Egyes szára ára S' K Kéziratokat nem adunk vissza. 1922. február K. Szerda Szerkesztőség . .. Líceum­ utca 4. szám Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal, Leyceum­ utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja 932. számra* Hirdetés díjszabás szerint Tavaszra megindul az építkezés az or­szágban Az ipartörvény módosítá­sának vitája 1Budapest, jan. 31. — A nemzet­gyűlés mai ülésén Hegyes­ül a 1 m­y miniszter beterjeszti fehérfoszforos gyújtó eltiltásáról szóló törvényjavaslatot. Utána rátértek az ipartörvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslat tár­gyalására. Az első szónok S­z­­­e­­rényi József báró, ki szerint a kisiparosságnak inkább a jövőjét kell nézni, mint a múltját. A gaz­dasági kibontakozás szempontjá­ból fontos, hogy többet termel­­jünk. Ehez pedig az iparfejlesztés szükséges. Nagy baj, hogy elmu­lasztottuk a kisiparból közép, majd pedig a gyáripart fejleszteni. Támogatás hiányában a kézműipar­­hanyatlani kezdett. A német ipar azért helyezkedett el a hatalmas­­gyáripar mellett, mert annak védő­szárnya alatt állott. Németország­ban csak az lehet mester, ahol a mesteri vizsgát letette. Nem ellen­zi a képesítést. Ereky Károly hibáztatja, hogy a céhrendszerről való áttérés ugrásszerűen történt. A szak­lapok ezt a javaslatot reakciós­nak nevezik. Már­pedig, ha a ban­károk, ügyvédek, nagykereskedők meg vannak védve, akár ezt a ja­vaslatot nem lehet reakciósnak ne­­vezni. Fontos, hogy a kisiparos előnyös feltételek mellett k­aphas­­­son hitelt. Visszautasítja Szteré­­nyinek azt a vádját, hogy a mo­nopóliumot a keresztény, irányzat teremtette meg. Szterényi József báró ki­­jjelenti, hogy Ereky félreértette Szavait, ő csak annyit mondott, hogy a vállalatok sohasem grasz-­ jszáltak úgy, mint aj keresztény irányzat mellett. Bud­aváry határozati javas­latot terjeszt be az iparosság ré­­­szére anyagraktárak felállítása iránt és a vendéglők zárórájának­­egyenlő megállapítása iránt. Mahunka Imre kifejti, hogy a javaslat 3000 kisiparos kíván­sága és annak megszavazása az iparostársadalom nyugalmát te­­­remti meg. Az iparosság jövőjét a tanoncoktatásban látja és azért helyes, hogy a szakoktatást egye­dül a műhelyben kell végezni. Giess­wein Sándor szerinti "biztosítani kell az ipartestületek önálló hatáskörét. Méh­el­y Kálmán hibázhatja, hogy a törvényjavaslat által az iparosok, a kereskedők és egyes iparhatóságok önkénykedésének lesznek kiszolgáltatva. Ezután az elnök bejelenti, hogy a legközelebbi szlés február 1-én lesz, amelyen az ipartörvény mó­dosítása és a munkáspénztárról szóló törvényjavaslat fog szere­pelni. Ezután B­r­ó­d­y, Ernő­­terjesz­­tette be sürgős interpellációját. El­mondta, hogy a lakáskérdés egye­düli megoldása az építkezés, kéri a kormányt, ne engedje elmúlni a 8-ik tavaszi építkezés nélkül. Most, r. Hogy 10.000 hivatalnokot elbor­­h­csájtanak,­­a felszabaduló hivat­a­­ti­­os helyeket, valamint a kaszár-­k­nyákat és katonai raktárakat át it kellene alakítani lakásokká. A Pécs, jan. 31. — Pécs város tör­vényhatósága ma délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tartott az egyetem ügyében. Fischer Ferenc dr. főispán az elnöki szék mellett, állva nyitotta meg a közgyűlést és azzal kezdte, hogy meg kell emlékeznie arról a fájdalmas gyászról, amely XV. Benedek pápa halálával nem csak a katolikus egyházat, de az egész dlágot érte. (A közgyűlés vala­mennyi jelen volt tagja feláll gyá­sza jeléül.) XV. Benedek pápa a csaták zajában foglalta el Szent Péter örökét, de minden erejével a békéért küzdött, hogy a fegyve­rek zaját elnémítsa. Igaz barátja volt nemzetünknek is, indítvá­­nyozza, hogy a közgyűlés adjon őszentsége Halála felett érzett mély gyászának kifejezést. Ezután áttér a közgyűlés a napi­rendre. Od­er Hammer­­Antal főjegyző ismerteti a pécsi egye­tem ügyének, lapunkban már rész­letesen kifejtett előzményeit és mai állását. A következő javasla­tot terjeszti a közgyűlés elé: — Mondja le a törvényhatósági bizottság 1. azt, hogy amidoil fájdalmas érzésének ad kifejezést azért, hogy az egyetem elhelyezésére nézve tett kormá­nyigéretek ellenére a honvédelmi kormány a’ hadapród­iskolát főreáliskolával kapcsolatos internátus céljaira birtokba veszi, ebben a város közönsége jogos kí­vánságának mellőzését és az egye­tem Pécsre helyezésének lehetet­­­lenné tételét látja, ugyanekkor változatlanul ragaszkodik ahoz, hogy az Erzsébet tudomány­egye­tem egész teljességében, ne cson­kán, főkép ne az éppen annyira lakásügyet szeretné, ha a függet­len bíróságra bíznák. B­e­r­n­o­l­á­k miniszter kijelenti, hogy a békebeli kormányokat ter­heli a súlyos mulasztás, amiért nem építkeztek. A lakásépítés ma horribilis pénzbe kerül és azt képtelenek­­ vagyunk eszközölni, de reméli, hogy a tavasszal na­gyobb tőka segítségével meg fog indulni az építkezés. A kaszárnyá­kat már eddig­ is részben lakás, részben pedig közintézmény elhe­lyezésére fordították. A közhiva­talokat tovább megszüntetni nem lehet, mint amilyen mértékben az már megtörtént. Az ülés negyed 4-kor ért véget, kívánt orvosi fakultás nélkül Pécs­re helyeztessék; 2. bár elismeri a törvényhatósági bizottság azokat az érdekeket, amelyek a honvédelmi kormányt arra késztetik, hogy a főreálisko­­lával kapcsolatos internátust itt elhelyezze és a város szívesen is látná, ha ezen intézmény itt he­lyeztetnék el falai között és saj­nálattal venné, ha máshova kelle­ne hely hiányában vinni­, mégis szembeállítva ez intézetét az egye­temmel az utóbbit nemcsak fonto­sabbnak ismeri, hanem egyenesen lehetetlennek tartja, hogy az az egyetemmel szemben számbajö­hessen, miért is újból kifejezést ad ama kérelmének, hogy a had­apródiskola az egyetem céljaira átengedtessék anyival is inkább, mert erre a kormányt ígérete köti. 3. Elhatározza, hogy felterjeszt­­és intéztessék a nem­­zetgyűléshez, a miniszterelnökhöz, kultusz és honvédelmi miniszterhez a Had­apródiskola átengedése iránt és hogy e határozatnak nagyobb sú­lya legyen elhatározza, hogy egy küldöttég nyújtsa át az érdekes minisztereknek a polgármester vezetésével, amely küldöttségbe felkérendők a törvényhatósági bi­zottság és a város polgárságán kí­vül a megyei törvényhatóság, a megyei és városi képviselők és az egyetem barátai* 1 4. A közgyűlés köszönetet sza­vaz Ráday Gedeon gróf és Baumann Emil képviselők ez ügyben tett fáradozásaiért. Visy László dr. szólal fel. Alig van hozzátenni valója a tanácsi javaslathoz, amelyet minden pécsi polgár elfogad. Mindössze azt kí­vánja hangsúlyozni, hogy bennün­ket nem vezet lokálpatriotizmus, hanem országos érdek, mert or­szágos érdek az egyetemek des­­centralizálása. Látjuk a külföl­dön, hogy a vidéki egyetemek ver­senyre keltek, sőt elkerülték a fővárosi egyetemeket Kimév dél-á­gában. A fővárosban az egyetemek méreteik és hallgatóinak nagy számaránya következtében nem is­­képesek olyan közvetlenül érint­kezni az ifjúsággal. Nem is tartja­ szükségesnek a történelmi múltró­ való­ hivatkozást. Ma, amikor min­den ' 'összeomlott és kicsavartak minden fegyvert a kezünkből*' csak egyet nem tudtak elvenni a­ kultúra fáklyáját, amely a baroki­­k­i népek fölé emel. Kívánatos és­ szükséges, hogy egyetemünk le­gyen, hogy a tudomány révén hó­dítsuk vissza azt, amit a nyers erő elhódított tőlünk. Örömmel fo­gadja el a javaslatot. K­é­s­m­á­r­k­y István dr. sze­rint a beterjesztett előterjesztés és lendületes felszólalás után már csak a hozzájárulás következhetik. Történelmi visszapillantást vét. Majd rámutat arra, hogy amikor a kultúra erejét nyugat felé vitte s Pozsonyt jelölte ki, a természetes erő visszafordította. Pécs felé és az egyetem helyéül Pécset jelölte ki. Ma azt látjuk, hogy mégis aka­dályok merülnek fel. Lehetetlen, hogy azért, mert mi Magyaror­szághoz csatlakoztunk, azért kel­lene elvesztenünk az egyetemet Nem lehet , más városokat jutal­mazni Pécs zsebéből. Ha olyan szomorú állapotok lennének­ Ma­gyarországon, hogy egy szentesí­tett törvény végrehajtását kicsi­­nyes akadályok megnehezítik. Ha­ odáig jutottunk volna, hogy állami­férfiak tett ígéretüket, adott sza­vukat intrikák miatt nem tudnád beváltani, akkor csak a miniszte­rek úri férfiasságára és becsüle­tére appell­álhatunk, hogy, szavu­kat állják és tartsák.­llamerli Imre szóvie­te ari, hogy­ a főreáliskolának a hadapródiskott­jához nem szükséges ragaszkodnia* hoz nem szükséges ragaszkodnia". A keleti kényelmet nem is szabad megadni az ifjúságnak. Ha a fies­­kólás hallgatók el tudnak lenni, mint önkéntes katonák a kaszár­nyák szobáiban, akkor ez az ifjú­sg is el lehet kevésbbé kényeleres helyen. Nemes Vilmos dr. hivatkozik arra, hogy mindenkor ötre volt is pécsi egyetemnek. Már a multiján tollal és szóval szolgálta­­ti max' befejezett tényről, egy törvényről van szó, amelynek végrehajtását kell követelni. Nem jutalmaz kéte­les, hanem igazságot. A közgyűlés­ ezután egyhangúlag elfogadta ~z­, előadói javaslatod áj­án—Vi,. Tsrmr- SSiHHESB«B5ia0B!BS5»ES!!H5ISEiHSaHES M®£5SES8äEesasaSSSäE!E33ES?S!S& Városi közgyűlés az egyetemért Felírat a nemzetgyűléshez és a kormányhoz

Next