Dunántúl, 1922. május (12. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

rr A nuncius Pécsett ISafCaO koronát adományozott pécsi jótékony célokra Pécs, május 2. — Vasárnap és hétfőn ünnepe volt Pécs katolikust­­társadalmának. Ezt az ezeréves­ püspöki várost mindig hódoló fiúi ragaszkodás fűzte Rómához és a magyar katolicizmusnak a pápák iránti rajongó szeretetéből Pécs mindig eminens részt kért. II. Szilveszter, pápa óta több mint ezer éve fűzik erős szálak­­,egész Magyarországot a pápaság­hoz. A kegyetlen trianoni béke­­szerződés okozta nagy magyar toyomort a pápaság sietett elsőnek enyhíteni. Fokozott hálaérzet fo­gadta tehát már Budapestre ér­kezésekor a pápa elsőnek érkezett követét, most pedig Pécs közön­sége ragadott meg minden eszközt, hogy Schioppa Lőrinc c. érsek, pápai nuncius előtt tolmácsolja a szent Atyát megillető őszinte f­ui hódolatot.­­­­ A ragaszkodó szeretet­­csupa igaz megnyilvánulása * fogadta a nunciust két napos pécsi tartóz­­odásának minden mozzanatában, e lebilincselő nyájas egyénisége­ivel a nuncius személyesen is rá­szolgált minden iránta megnyilvá­­nnuló rokonszenves hódolatra, öt­­vtven éves korát megcáfoló fiatalos élénkséggel viselte a fárasztó két islap minden terhét." Fáradhatatla­nul frissen vette ki részét a hosz­­szas ünnepségekből Laghsi tit­­k­ár kíséretében. Itt említjük meg, hogy, a leg­utóbbi nunciuslátogatás 1889-ben­­volt, amikor Gal­m­berti nun­­­cius járt Pécsett..­­ Vasárnap délelőtt 9 órakor a puncius a székesegyházban ünne­pélyes nagymisét pontifikált, a melyre a pápai áldást váró pécsi­­katolikus közönség zsúfolásig meg­töltötte a székesegyházat. Mise közben Zichy Gyula gróf me­gyéspüspök mondott magas szár­nyalást, ünnepi szentbeszédet, a melyben a nap jelentőségét mél­tatta a hivek előtt. Azután a nun­cius pápai áldást adott. Majd há­romnegyed 11 órakor a püspöki palotába vonult, ahol megreggeli­­zett. Küldöttségek a nunciusnál ! Délelőtt 11 órakor vette kezde­tét a küldöttségek fogadása. A nuncius minden különösebb szer­tartás nélkül rokonszenves köz­vetlenséggel fogadta az eléje já­rulókat és a szónokoknak adott­­válaszában kifejezte a magyar nemzet iránt érzett meleg szimpa­­­tiáját és különös érdeklődését sze­rencsétlen hazánk sorsa iránt. El­sőnek a megyéspüspök vezetésé­vel a papság tisztelgett. Zichy Gyula gróf fenkölt szárnyalású klasszikus latin beszéddel üdvözöl­te a Szent Atya követét, aki ugyan­így válaszolt. A V­i­g­h ezredes vezetésével tisztelgő helyőrségi tisztikarnak adott válaszában kijelentete, hogy ismeri a magyar hadsereg di­cső múltát és latin beszédét ezzel a két magyar szóval fejezte be: — Éljen Magyarország! Majd a főispán üdvözölte a kor­mány képviselőjeként, akinek né­metül mondott köszönetet a ma­gyar hatóságok részéről tapasztalt szíves fogadtatásért. A városi ta­nács élén Nendtvich Andor polgármester előbb magyarul, majd franciául köszöntötte Szent István ezeréves püspöki városá­nak közönsége nevében és köszö­netet mondott a szegények segí­téséért. A nuncius francia nyelven kijelentette,­­ hogy ő a magyar népnek barátja volt, lesz is és együtt fog dolgozni a magyarok­kal, hogy az elnyomatás ne tart­son soká, Szent Istvánnak ez az ezeréves magas kultúrájú városa mindjárt megnyerte tetszését. Le­gyenek a pécsiek ezután is vallá­sosak és hazafiak. *A Szenge Ferenc alispán ál­tal vezetett vármegyei tisztelgő küldöttségnek azt válaszola, hogy tudja, alig van magyar­ vámegye, amely annyi szenvedett volna, mint Baranya. Tartsák is meg vallási hagyományaikat és majd a többi nagy kérdés is megoldást nyer. Ebben a biztos tudatban élteti Ma­gyarországot. A rendőrkerület és a pécsi kapi­tányság tisztikara Szombat­­helyi Béla rendőrtanácsos vezeté­sével hódolt. A nuncius azon meg­győződésének adott kifejezést, hogy hivatásuk magaslatán állva a bűnösöket nemcsak büntetik, ha­nem visszavezetik a jó útra. Mayer­­József dr. posta­igaz­gató a nunciust és titkárát kénye­­kig megható beszédben fejezte ki a posta hódolatát. A nuncius el­fogadta azt a címet, hogy Cirenei Simonként segítsen könnyíteni a magyar nemzet keresztjét. De re­méli, hogy hirdetheti majd a ma­gyar nemzet feltámadását is. Az egyházi uradalmak és pénz­intézetek S­z­u­l­y János vezetésé­vel tisztelgő küldöttségének azt válaszolta, hogy ne tekintsék pusz­tán materiális munkának feladatu­kat, amit az első századokban a diakónusok végeztek. Jobb jövőt kíván, amikor az ő munkájuk is könnyebb lesz. A Gosztonyi Gyula­­vezeté­sével megjelent, akadémikus urak kongregációját arra kérte, hogy hitüket és tudásukat állítsák to­vábbra is a katolicizmus és sze­rencsétlen országunk szolgálatá­ba, amely sokat remélhet a hitélet fejlesztésétől. A közjegyzői kama­ra és a katolikus ügyvédek Szuly­­János­­7 vezetése alatt tisztelgő küldöttségének buzgó működését az ország fejlődésének zálogául te­kinti. Késmárky István dr. klasz­­szikus latin beszédben fejezte ki a tanári és tanítói kar hódolatát. A nuncius arra kérte őket, hogy neveljék az ifjúságot erős lelkűnek és rendíthetetlen akaratúnak, hogy feltámaszthassák nemzetüket. Jellachich Istvánnénak a­­ keresztény, női szervezetek hódo­latára azt válaszolta a nuncius, hogy­ a kultúra legmagasabb foka a szeretet. Töltsék be hivatásukat minél bensőségesebben. Igaz Béla dr. a két pécsi kato­likus kör üdvözletét hozta. A nun­cius kérte, hogy a körök valósít­­sák meg a kereszténységet a gya­korlati életben, akkor szerencsét­len országunk megint naggyá lesz. A keresztényszocialista szak­­szervezetek és a legényegylet ne­vében Schmidt Mátyás kö­szönte meg a pápa adományait a szegényeknek. A nuncius arra fi­gyelmeztette őket, hogy egyesü­letük élén Krisztus áll, aki maga is munkás volt. Az ő példájának követésével intenzíven vegyék ki részüket az ország újra való fel­építésében. A vasutasok országos gazdasági egyesületének Dömei Róbert vezetésével megjelent kül­döttségének is azt hangsúlyozta a nuncius, hogy az országot csak keresztény munkával építhetjük fel. Végül V­a­s­v­á­r­y Ferenc dr. francia nyelven a­­pécsi katolikus sajtó képviselői nevében üdvözöl­te. A nuncius különös szívélyes­séggel fogadta a küldöttséget, mert maga is hat esztendeig aktív újság­író volt. Ezzel a küldöttségek fo­gadása véget ért. A szónokok és a nuncius szavának tolmácsolásá­val Ákos Ferenc dr. püspöki szertartó végzett nagy munkát. Délben a megyéspüspöknél ebéd volt, amelyen a város és megye ki­válóságai vettek részt. A Pius-Internátusban Délután 6 órakor a pápai nun­cius a megyéspüspök kíséretében a Pius-főgimnázium ünnepélyére vonult ki. A Pius-főgimnázium ha­talmas mérete, tündöklő tisztasá­ga, elhelyezése, beosztása s maga az ünnepély, tanárok és tanítvá­nyok szeretetben, munkában, fe­gyelemben és rendben összeolvadó­ harmóniája rendkívül kellemesen" lepte meg s a legnagyobb elisme­réssel nyilatkozott környezetének" és az intézet vezetőségének. Az ünnepélyt az intézet néven­ ie­dékeinek a zenekar ütemes hang-­­jai mellett katonás rendben való felvonulása vezette be. N­é­m­e­t­hi Béla V. osztályú tanuló latin nyel­ven tartott beszéddel köszöntötte a nunciust, Rausch Ede II. osz-t­­ályú tanuló pedig magyar nyel­­­ven az intézet alapítóját , me­­­gyéspüspököt. A pápai himnusz akkordjainak elhangzása utáni kezdetét vették a szebbnél-szebbi­­tomagyakorlatok. A szabadban, is hatalmas tömeget alkotó kö-­­zönség lelkesen ^tapsolt egy-egy' nehéz és sikerült ' mutatványnak. Az intézet fúvós zenekara is elis­merést aratott. A zenekart a sok­ oldalú P. B­u­z­n­a Viktor dirigálta, akinek buzgósága eredményezte az­ intézeti zenekar hatásos számai-' nak nagy sikerét. A nuncius ai győztes tornászoknak és pedig­ S­z­a­b­­­á­r Istvánnak, B­i­r­ó La-­­josnak, Riszt Józsefnek, Both Jánosnak és Novák Istvánnak saját kezűleg tűzte fel a­ jutalomér­­met. A katonásan lépkedő szaka­szoknak Hamerli Károly VIII.­oszt. tanuló volt a parancsnoka, míg a zenekarvezető, tamburi Keller Béla volt. A nagyszerű­­ltornagyakorlatok C­s­o­k­o­n­a­y Sándor tornatanár odaadó munká­ját dicsérik. A ■ Pius­ főgimnáziumi. ünnepélyén ott volt.Soós Károly­ altábornagy is és a város társa­­­dalménak számos kit minősége. Szerenád és kivilágítás .­­ Este 9 órakor lampionos csere­­készek kíséretében vonult fel a­ püspöki palota előtti térre a pécsi polgári daloskor és szerenádot adott a megyéspüspök kíséretében, az erkélyen megjelent pápai követ tiszteletére. A daloskor először an­ Magyar Hiszekegyet, majd egy­­műdalt és a Tiszáról szóló zajos, sikert aratott irredenta dalt adtak elő. A tágas teret teljesen ellepte a lelkes közönség, amelynek szí­vébe markolt a daloskor tisztán csengő nagyszerűen vezetett éneke. Minden egyes énekszám után a püspöki palota erkélyén hangzott fel elsőnek az osztatlan elismerést jelző taps, amely orkánszerűvé dagadt a téren állók között A lel­kesen előadott irredenta dal kü­lönösen megnyerte a nuncius tet­szését, aki fehér kendő lobogta­­tással külön is adózott a daloskor pompás énekének. A szerenád a Himnusszal fejeződött be. Közben jó székesegyház tornyán, tetőzetér­e és erkélyén, piros-fehér-zöld ben­­gáli fény gyuladt ki, amely miszti. évfolyam.99. szám, Pécs 1922. május 3. Szerda d­efizetésiár házhoz szállítva vagy postán Egész ívre . . 600 K Félévre . . . . 300 Negyedévre . . 150 . Egy hóra . . . 7­50. Egyes szám ára 3 K Kéziratokat nem adunk vissza. UHMÍTUS Szerkesztőség: Lyceum-utca 4. szám Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum­ utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja 332. szám. Hirdetés díjszabás szerint Lapunk­­?] «amal«idei ~-----1-n-------------is y

Next