Dunántúl, 1922. május (12. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
2. oldal. DUNÁNTÚD Kedd, 1922. május 16. A miniszterelnök Dunántúl feldömbck, Kossé, Szombathely — Válasz Andrássynak Bpesti máj. 15. — Szombat este indult a minisztereinek dunántúli útjára, amelyre elkísérték dr. VassJózsef kultuszminiszter, Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi Di E-fczter, dr. Rakovszky Iván, a kősszegi választókerület képviselőjéigetje, Simonyi Semadam Sándor Ekkhardt Tibor sajtófőnök és mások. Vasárnap reggel Celldöbölken Maróthy László dr. főiispán, Herbst Béla alispán, Gyömörey György nemzetgyűlési képviselőjelölt, Jándy Bernadin dr. celldömölki apát, Szakál László ■üzletvezető és a pártvezetőség küldöttsége fogadták. A városházán reggel fél 9 órakor vette kezdetét a népgyűlés. Gyömörey visszautasította azellenjelölteknek ellene és a kormány ellen felhozott vádjait és tiltakozott az ellen hogy a kormány a felekezeti béke megzavarására törekszik. Eztán Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett Szólásra és többek között ezeket mondotta: Az egységes párt független, erős Magyarországot akar nemzeti kiirálysággal, továbbá szociális és felekezeti békét keresztény nemzeti demokráciával a pártoskodás kiküszöbölését és erős kormányt akar, amely a nemzetet kell, hogy vezesse. Független Magyarországot akarunk. Nem akarunk semmisféleközjogi kapcsolatot semmiféle teás állammal. Négyszáz éven túl tartó közjogi kapcsolatokat megszüntettünk, elég volt belőlük.Nemzeneti királyságot akarunk, de a kiirályság kérdését nem oldhatjuk st meg. Nem nyúlhatunk hozzá mindaddig, amíg ezt a kérdést ellenségeinktől függetlenül, de belsőbb aszályainktól is függetlenül el nem intézhetjük. A nemzetet a romlásira a szociális torzsalkodás és azosztályok elleni harc vitte. Ezért a harcnak véget kell vetni. Fele- Jkezeti békét akarunk, mert ez az utolsó kincsünk, ami megmaradt ,és botor kezek azok, amelyek a felekezeti békéhez hozzányúlnak. Kijelentette, hogy meg kellreformálni az alkotmányos intézményeket, meg kell alkotni a főrendiház reformját, meg kell szűnni annak az időnek, amikor születési előjogok alapján, hoznak törvényt, gondoskodni kell arról hogy a főrendiházban a magyar kultúrának vezető szerepet vivő tagjai részt vehessenek a kormányzásban. — A földreform törvénnyel a földnélkülieket akarjuk földhözjuttatni. De nem csak föld, hanem munka is kell a népnek. A kormánynak gondoskodnia kell és fog is gondoskodni kellő beruházásokról, hogy a nép megfelelő munkaialkalmat találjon. A miniszterelnök beszédét a legnagyobb tetszéssel és éljenzésselfogadta a közönség. A miniszterelnök után Vass József kultuszminiszter és Hegyes- Jialmy Lajos kerekedelemügyi miniszter mondottak beszédet. Kőszegen ,Jambrics Lajos polgármester vezetésével küldöttség várta a miniszterelnököt, aki ezeket mondta. — Ezeréves múltúnk rövid nép , hány hónap alatt ,összeomlott. Az ■országot puccsokkal talpraállítani nem lehet. Az egységes párt társadalmi békét akar, legyen vége az osztályharcnak. Én kezet fogtam a kis- s gazdákkal, mert a társadalom olyan széles rétege ennek a nemzetnek és olyan hazafias, hogy a vele való együttműködés alapot fog nyújtani egy erős parlamenti kormányzáshoz. A trianoni béke nem utolsó szó, eljön az idő, amikor szebb napokat érhetünk. Ez azonban a nemzettől függ. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után Patacsi Dénes volt nemzetgyűlési képviselő államtitkár mondott rövid beszédet Szombathelyen A miniszterelnök vonata délután három órakor futott be a szombathelyi pályaudvarra, ahol nagy közönség gyűlt össze a fogadására. A miniszterelnök a következőket mondotta: — Innen indult propaganda a kormány ellen. Azért jöttünk ide, hogy ezzel a programmal szembe nézzünk. (Éljenzés): Mi nem félünk, ezt a propagandát nagyra nem becsüljük, mert tudatában vagyunk annak, hogy az igazság mellettünk és az ország is mellettünk van. Végig jártam az országot és merem állítani, hogy annak a propagandának nincs talaja az országban és csak ott állhat meg, ahol egyes faktorok helyi gyökérrel bírnak. Mi ezt a propagandát le fogjuk győzni. A miniszterelnök a pályaudvarról a kultúrházba hajtatott, ahol Hegyeshalmy miniszter programmbeszéde után a következőket mondotta: A választási küzdelem alatt már több ízben kifejtettem a kormány programmját, azonban az ellenzék részéről mind a mai napig programom nem halottam. Hallottam vádakat, személyes támadásokat, csak komoly programmot nem hallottam. (Úgy van!) — A napokban megjelenik egy rendelet, amelyben a kormány felemeli a tisztviselők fizetését majdnem annyira, amennyire azt a KANSz követelte. A kormány minden bűncselekménnyel szemben férfiasan járt el s fog eljárni. Azok az urak, akik a kormánynak ezt a szemrehányást teszik, jobb és baloldalról osztály és felekezet elleni izgatást végeznek. Ez az oka, hogy a közhangulat nem nyugodt, és bűncselekmények vannak. Az első vád, amelyet Andrássy (Éljen Andrássy! Erre percekig tartó zúgás következik, majd: Le vele!) velem szemben felhozott, a hálátlanság vádja. Azt mondja, hogy exponálta magát éreztem, hogy ő volt az, aki a Teleky kormány távozását sürgette. Megegyeztünk Andrássyval abban az alakban, amely a kormánynak alapul és politikájának zsinórmértékéül fog szolgálni és hogy a királykérdést nem bolygatjuk és hogy puccsot a kormánynak nem szabad megtűrnie, viszont detrorizációhoz sem fog hozzájárulni. Én ezt az alapot becsülettel betartottam. 1921. évi október 20-ig betartottam még pécsi beszédemben is. És akkor, amikor én pécsi beszédemet mondottam, gróf Andrássy Gyula útban volt Sopron alé, hogy fegyveres haderővel térjen vissza az ország szivébe. A megegyezést tehát nem én szegtem meg. Nevetséges vád, hogy forradalmi térre léptünk és hogy az 1921. évi 47. t.-c. forradalmi alapon áll. (Felkiáltások: Nem igaz, ez a nemzeti alap!) Ha ez igaz, akkor Andrássy is sorforradalmi alapon áll. Ezután Bethlen István foglalkozott azzal a váddal, amelyet Andrássy hangoztat, hogy a kormány nem gondoskodott a királyi család eltartásáról. A király meghatalmazottai a legutóbb is 5 millió koronát vettek fel a királyi család magyarországi javainak jövedelméből, azonban ez az összeg nem jutott teljesen a királyi család kezébe, mert egy részét propaganda célokra fordították. De tovább megyek — mondja a miniszterelnök — a király halála után: a kormány saját felelősségére 3 milliót juttatott a királyi család fenntartására. A miniszterelnök beszéde végén a választók figyelmébe ajánlotta Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minisztert és kérte, hogy támogassák őt. A miniszterelnök után beszélt még Patacsy Dénes, este pedig bankett volt Bethlen István tiszteletére. Szombathely, máj. 15. (MTI.): Bethlen István ma délelőtt fél 9 órakor érkezett Körmendre. Tamássy Árpád az egységes párt jelöltje mondotta el programmbeszédét. Ezután a miniszterelnök ■beszélt, Tamássyt mint Przemyslvédőjét ajánlotta a választók figyelmébe, majd így folytatta. Ma is ostromlott város vagyunk, mert elestek a magyar nemzetnek erős védőbástyái. Megmaradt a csonka ország, amelyben most élünk. Életünk hasonlít az ostromlott vár életéhez. Ahelyett azonban, hogy ebben a mi várunkban összetartással dolgoznánk,hogy mindenben egyetértően fáradoznánk, a várat megmentenénk az ellenségtől, ahelyett itt pártoskodás dúl. A miniszterelnök után Vass József kultuszminiszter a katolikusok és protestánsok összetartásának szükségességét fejtegette. Utána Patacsy Dénes mondott beszédet. Budapest, máj. 15. (MTI.) Bethlen István miniszterelnök dunántúli útjáról kedden reggel 8 órakor tér vissza a fővárosba. anooc 3 Ecrise 3 8 C 300 800 c ac 3 Bcp EC 2 scDsa 3.cD 9 C 38 cps Ok Gosztonyi Gyula programoi Beszéde A keresztény programm tartalma — Az országos érdekek a közjogi kérdések fölé helyezendők — Társadalmi béke, tisztviselő és munkáskérdés — Ipar és kereskedelem — Az egyházak autonómája Pécs, máj. 15. — Gosztonyi Gyula a keresztény egyesülés pártjának és a keresztény szocialistáknak pécsi jelöltje vasárnap hatalmas programmbeszédet mondott, amelynek szónoki értékessége mellett, a tartalmi része is kell, hogy elismerést váltson ki a pártonkívüli és objektív bírálat részéről. , Vasárnap délelőtt 11 őrsiker teljesen megtelt a Vigadó helyisége. A népgyűlést Szabó János dr. ügyvéd nyitotta meg, aki után Gosztonyi Gyula azzal kezdte feszült érdeklődéssel várt beszédét, hogy ma nem a hangzatos jelszavak, nem az üres ígéretek, hanem a komoly tettek szükségességének idejét éljük. Rámutat a mostani választásoknak nagy fontosságára. Az ország sorsa ma a választók kezében van, azért arra kéri őket, hogy szálljanak magukba és félretéve minden érdeket egyedül az ország sorsát tartsák szem előtt. A pártja zászlajára első helyen a keresztény szót írta. Ez a szó nem hangzatos frázis, nem üres jelszó, de nem is felekezeti széthúzást provokáló gyűlölet eredője, hanem mélységes tartalma az Istenbe vetett hitnek, a felebaráti szeretetnek, az embertársak minden rétegét megbecsülő, a valláserkölcs alapján álló érzés gyakorlati kivitelének gazdag kutforrása. A hit és erkölcsi alapokon álló mélységes tartalomra alapított komoly munka lesz csak egyedül képes ezeréves határainkat visszaállítani. (Taps.) Ezután politikai álláspontját szögezi le. A mai válságos időben, amikor a gazdasági és szociális kérdések az égetők, a pusztán közjogi ellentéten alapuló szembehelyezkedés a kormánnyal nem szolgálná az ország érdekét. Szerintem egyedüli helyes irányzat az, amely az országra kétség kívül káros megrázkódtatások elkerülése végett nem igyekszik a helyzet feltétlen felborítására, hanem nyíltan kimondja, hogy mindazokban a kérdésekben és ténykedésekben, amelyekben az ország érdekeit nyílt előtérben látja, a kormányt támogatni kész. De ne gondolja senki, hogy az egyúttal elvfeladást is jelent. Elvfeladásról szerintem csak ott lehet szó, ahol a pártfegyelem béklyója elhallgattatja az egyéni meggyőződést. A mai kormány abban a pillanatban, amikor arról győződünk meg, hogy ténykedése, még ha nem is ellentétes, de nem fedi a mi programoinknak ideáljait, a keresztény és nemzeti gondolat és a józan szociális törekvés érvényre juttatását, mint komoly ellenzéket bennünket azonnal szemben talál. — Kijelentem, hogy én a szó legszorosabb értelmében legitimista vagyok. (Percekig tartó taps. Éljen felkiáltások.) Legitimista, amely azonban nem a családi vonatkozásokban, hanem az alkotmányunk jogfolytonosságának feltétlen szükeségességében lelt létalapját. Nem igen tudnék ugyanis hamarosan országunkra nagyobb veszélyt, mint azt, ha Szent István koronájának ezeréves tényét elhomályosítani elngednénk. Annak a szent koronának, amely oly mélyen vésődött be minden igaz magyar ember szivébe, hogy már nem is szimbólum, hanem fogalom, igen, egy fogalom, amely egyúttal megtestesítője a tekintélynek. — E kérdésnek helyes és kellő időben való megoldása, — aminek szerintem még a külpolitikai teljes orientálódás is feltétlen előfeltétele, erről pedig ma még szó sem lehet, az ország belső és külső helyzetének javulására óriásibefolyást gyakorol, még ak-