Dunántúl, 1922. június (12. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

2. oldal. A pécsi keresztény­­szocialista párt nyilatkozata Pécs, máj. 31. — Mai számunkk­­ban köz­öltük F­i­s­c­h­e­r Ferenc dr főispán nyilatkozatát a bara­nyai és pécsi választásokkal kap­csolatosan. E nyilatkozatra most válaszol Komócsy István a pé­csi keresztényszocialista párt el­nöke. A nyilatkozat így hangzik: — Baranyav­ármegye főispánja modern, mozgékony és okos ember. Nemcsak hivatalos fiatal­mát, hanem egyéni súlyát veti a választási serpenyőbe. Ez. ránk nézve megnehezíti a harc esélyeit — de nincs kifogásunk ellene. A főispánság ma már kevésbé mél­tóság, mint hivatal és a kormány politikai képviselete. Amikor föl­használja erre a nyilvánosság meg­győző erejét, modernizálja és tisz­títja a magyar választási módsze­rek giz-gazos dzungeljét, amit végre-valahára mind a négy sar­kán föl kellene gyújtani és mindezt duvadával fölégetni. — Ami már most mai nyilatko­zatának érdemi részét illeti, arra éppen a fönt dicsért alapon, a kö­vetkezőket válaszolhatom: A ke­resztény nemzeti egyesülés párt­jában és a keresztényszocialista pártban igenis vannak nagy szám­mal olyanok, akik szociáldemokra­ták­­ voltak. Ez azonban nem érinti azt, mintha a párt nem álla­na ma is „a tiszta elvi harc alap­ján" — vagy helyesebben kife­jezve, a tiszta elvek harci alap­ján. Akik a múlt tanulságai és a jelen tapasztalatai következtében megismerik és elfogadják igazsá­gainkat, azokkal nincs többé „ki­­egyenlíthetetlen világnézeti kü­lönbségünk“ — tehát harcban sem állunk velük. Csodálkozunk azon, hogy ezt a széthúzást és a kiegyen­­líthetetlen harcot olyan helyről hirdetik és a mi békülékeny, nem­zeti, konszolidáló politikánkat olyan helyről kifogásolják, ahol hivatalos kötelesség volna ezt az or­szág érdekében előmozdítani. Ez bizonyos elírás, vagy a Magyar Távirati Irodának helytelen föl­vétele volt, mert én ismerem a Főispán Úr intranzigensen, magyar és összefogásra vállalkozott törek­véseit , s nem szabad föltételez­nem, hogy a választások 24-ik órájában ellenkezésbe jönne ön­magával. — Nem tartom szerencsésnek végül a főispán úrnak a személyes motívumokra vonatkozó célzását sem. Az interjú szövege alkalmas arra, hogy Gosztonyit sejtesse alatta. Köztudomású, hogy a ke­resztényszocialisták jelöltje éppen személyi okokból húzódozott más­fél hónapon keresztül a jelöltség elfogadásától. Erre, ha ez pillanat­nyira ki is esnék a főispán úr em­lékezetéből — bizonyára emlékez­ni fog rá a nagyközönség. Közöltük a nyilatkozatot teljes szövegében azzal a hő óhajtással, hogy a gondolatok kölcsönös ki­cserélése a magyar pártok köze­ledését és teljes megértését ered­ményezze mielőbb. Pécs, május 31. — Riegl Róza,­­ Vadászkürt szobaasszonya ré­vén tegnap reggel rendőrkézre ke­rült világkalandor ma reggel azzal kezdte vallomását, hogy vis­­­szavonta a tegnap tollba mondott személyi adatait. Kijelentette, hogy nem Herczegh Arthurnak hív­ják, nem is newyorki születésű, akinek a szülei Chicagóban lak­nak, hanem a valódi neve B­ö­d­e István és dunaföldvári születésű földműves. Szülei még ma is ott laknak és földműveléssel foglal­koznak. Ma délelőtt jegyzőkönyv­be foglalt regényes vallomása sze­rint 1910-ben­­besorozták katoná­nak és mint betegápolót a buda­pesti XVII. helyőrségi kórházba osztották be. Itt megismerkedett egy cselédleánnyal, akitől gyerme­ke született. Ezt a kis­fiút másfél éves korában megmérgezte. A bu­dapesti katonai törvényszék ezért nyolc évi várfogságra ítélte. Bün­tetéséből három évet ki is töltött a komáromi várban. Ekkor, 1916- ban, királyi kegyelem útján kisza­badult és mint szanitész a frontra került, ahol két évet töltött. Komáromi raboskodása közben meghalt az édesapja Dunaföldvá­­ron. Édesanyja hamarosan férjhez ment. Egy ízben mostoha­apja meglátogatta a komáromi várban és elmondotta, hogy igen sok pénz­be került a megmérgezett kis­gyer­mek ügye. A sois holttestet ugyanis exhumálni kellett, Bécsbe is kel­lett szállítani és ezt a tenger sok pénzt kénytelenek az ő apai örök­ségének terhére írni. A mostoha apa alá is íratott vele valamiféle írás. Csak amikor kikerült a fog­ságból, akkor tudta meg, hogy ezzel az írással lemondott minden apai örökségéről. A vallomás sze­rint ez a mostoha eljárás keserí­tette el B­ö­d­e Istvánt és emiatt határozta el magát, hogy bűnös útra tér. A bűnös életet azzal kezd­te, hogy Dunaföldváron a Han­­zély-uradalomból ellopott négy da­rab hízott sertést, amelyet egy asszonynak adott el 20.000 koro­náért. Az asszony át is adott neki 10.000 korona foglalót a másik 10.000 koronát azonban már nem sikerült átvennie, mert a csend­őrök rájöttek a lopásra és üldözni kezdték. El is fogták és a nála ta­­lált 8000 koronát elvették tőle. B­ö­d­e István, mikor a csendőrök Dunaföldvárról Szekszárd felé ki­­­sérték megszökött. Pár nap múlva Budafokon tűnt fel, itt egy borkereskedőtől ello-­­pott négy hordót és eladta V­a­r­­g­a János vendéglősnek. A dolog kitudódott, Bődét elfogták a csendőrök, akik előtt R­a­d­o­v­a­­j­n­o­v Rudolfnak mondotta magát.­ A pestvidéki törvényszék lopás címén e néven is ítélte el 8 hónapral a kalandort. Mint foglyo­ ekkor­ leküldték a hartai állami munka-­ telepre dolgozni. Itt betért a mun­­­kat­elep igazgatójának lakására,’ ellopott három érték"*, rorzsaszö­­­nyegett és megszökött. A szőnye­­gekkel Budapestre ment a keleti pályaudvarra és azokat rábízta, egy előtte ismeretlen öreg ember-­­re azzal, hogy mindjárt hoz a sző­­­nyegekre vevőt. Mire a vevővel odaérkezett, az öreg a szőnyegek­­kel meglógott. Eddig tartott a nemzetközi ka­­­­landor mai vallomása. Lehet, hogy holnapra új nevet mond be és új meglepetésekkel szolgál. Kihallga-­ tása után megkérdezték, hogy szokta elkövetni a zsebmetszése­ket. A kalandor vonakodott és azzal ütötte el a dolgot: — Hagyjanak kérem, hangulat kell ahoz. Egyébként még ma is az fáj neki, hogy nemzetközi szélhámos létére egy asszony fogta el.­­ — Egész életemben szégyelni fogom a dolgot — mondotta. — Ha a pellérdi állomáson csendőrök lettek volna, úgy igazoltam volna magam, mint a pinty. De a szoba­­asszony energikus fellépése úgy lenyűgözött, hogy elveszítettem a talajt lábaim alól. Követtem őt, mint az árnyék.­­ Mint már kiderült a kalandor csak magyarul beszél folyékonyan.­ A német, olasz és angol nyelven csak alig tudja magát megértetni.­ Kihallgatása után újból lekísérték a fogdába. A rendőrség mind­addig nem tud végezni az üggyel, míg a világ mind a négy tája felé szétküldött táviratokra nem érke­zik válasz, mert nincs kizárva, hogy a kalandor egész eddigi val­lomása csak mese­ indult meg, amelyben Szeifert Sán­dor, Hyross Tibor, Schlesinger Imre, Juhász Antal, Kereky Mi­hály dr., Holly Jenő, Mikovics László, Agg István, Horváth Káz­­mér és Horváth Károly. Többen élesen bírálták a gazdálkodási rendszert, keveselték a jövedel­met és egy szakértő felülvizsgáló bizottság kiküldését indítványoz­ták, amely 15 nap múlva rendkí­vüli közgyűlésnek tegyen javasla­tot tapasztalatairól, végül 123 sza­vazattal 24 ellenében megadták a felmentvényt. Ezután a szövetkezet nevét Me­csek termelő, fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetre változtatta át és mindennemű katonai jellegét és vonatkozását megszüntette, ennek megfelelően módosította az alap­szabályokat is, amelyeket a köz­gyűlés tudomásul vett. Az elfogott virágkalandor dimaföldvári földmives Megmérgezte másfél éves fiát — A regényes vallomás DUNÁNTÚL Csütörtök, 1922. június 1 «a«BBN­ SBSS RSSIRBBff BSii 3« ISSE Katonai jóléti helyett Mecsek-szövetkezet P­é­c­s,máj. 31. — A katonai jó­léti szövetkezet ma délután 3 óra­kor tartotta közgyűlését a városi tornacsarnokban Sz­eifert Sán­dor ezredes elnöklete alatt. Kohári Sándor ügyvezető igazgató jelentése szerint a szövet­kezet 1921. május 3-án alakult meg Kaposváron szerény keretek közt­­mindössze 70.000 korona alaptő­kével. Majd a Pécsre való bevo­nulás után az alaptőkét 800.000 koronára emelték, súlypontját Pécsre helyezték és a fűszerüzlet mellett kertgazdasági üzemre és ruházati cikkek árusítására is be­­rendezkedtek. A szövetkezet 1921. december 21-iki mérlege 7 millió 570.113 ko­rona követeléssel és 7 millió 366 ezer 633 korona tartozással zárul. A tiszta nyereség 203.480 , 69 fil­lér, amelynek tíz százalékát tarta­lékalapra fordítják, a részvények után 5 százalék osztalékot fizet­nek, 56.000 koronát új számlára visznek át. A vagyontételek közt 1 millió 74.000 koronával szerepel a kaposvári strand­fürdő, amelyet egy új részvénytársaságnak akar­nak átadni. Mielőtt az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak a felment­vényt megadták volna, heves vita Választási pártirodák A Gosztonyi párt iroda az I. választókerületben: I. Központi párt iroda József-u. 15. Telefon: 877. II. Központi párt iroda József­­utca 15. Telefon 877. II. Emerí­­kanum portás szoba Deák-u. Tele­fon 445. IV. Emeríkánum portás szoba Deák-u. Telefon 445. V. Köz­ponti párt iroda József-u. 15. Te­lefon 877. VI. Központi párt iroda József-u. 15. Telefon 877. VII. Emerikánum portás szoba Deák-u. Telefon 445. VIII. „Pécsi Est“ he­lyiségében, Telefon 54. A II. ker. Gosztonyi párt iro­dák: IX. és XIII. Hangya-féle ven­déglő Ágota u. 3. XL. Verbay-féle vendéglő Felsővámház-u. 9. X- és XX. Fehér Farkas-féle vendéglő Zsolnay V.-u. 1. XIV. Zöld hordó féle vendéglő Sörház-u. XV. és XVI. Makár-u. 47. XVII. és XVII. Emerikánum Deák-u. 8. XIX. Be­­ker-féle vendéglő gyárváros. XXI és XXII. Pécsbányatelep. Az Oberhammer párt hivatalos helyisége a Líttke gyárban (Szci­­tovszky téren van, ahol az I. ker. választó közönségének a pártiroda d. e. 9—12-ig és d. u. 3—6-ig eset­leg telefonon is 10­09 rendelkezés­re áll. A Baumann-párt irodái: Budai város részére: Magyar Ki­rály. Telefon 439. — Szigeti város részére: Cserta iroda, Telefon 252. Figyelmeztetnek minden vá­lasztót, hogy tekintet nélkül arra, hogy igazolványát, mely csak a szavazás gyorsítását célozza, meg­kapta-e vagy sem, szavazati jogá­val élni köteles. A pártírodák készséggel állanak minden felvilágosítással rendelke­zésre. A zürichi esti zárlat Zürich, máj. 31. — (Esti zár­lat.) Berlin 190, Hollandia 20325, Newyork 52211,U. London 2327, Pa­­ris 47721-2, Milano 2730, Prága 10071/2, Budapest 65, Zágráb 1870­, Szófia 390, Varsó 14. Hamis fogakat, ezüstöt, platinát napi áron, ara­nyat 400 K-ig, brilliánsot 90.000 koronáig veszek. HERCZFELD GYULA Kisfaludi­ utca 4. szám. Aki PYRAM terpentines czipőkrémet használt, mást soha nem fog venni.

Next