Dunántúl, 1922. jűlius (12. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-04 / 148. szám

2. oldal. Ír keresztény ipar és kereskedelem szervezkedése Megalakult a Baross-szövet­ség pécsi fiókja - Pécs, júl. 3. p. A városházi közgyük­­telmében vasárnap dél­előtt 10 órakor alakult meg a Baross-szövetség pécsi fiókja lel­kes iparos és kereskedő érdekelt­ség jelenlétében. A szövetség köz­pontját Kossalka János dr. udvari tanácsos, műegyetemi ta­nár, a szövetség ügyvezető igaz­gatója, Rausch Aladár a Geitt­­ner és Rausch-cég beltagja, a szö­vetség elnöke és Farkas Elek a szövetség helyettes igazgatója. Képviseltette magát a kaposvári és bajai szövetség is hat taggal. A lelkes munkát végzett helyi szervező bizottság nevében ennek elnöke P­a­p­p János mérnök nyi­totta meg a közgyűlést. Majd Kossalka János dr. ismertette a szövetség célját. El­mondta, hogy a társadalomra ne­hezedő súlyos gazdasági válság­ból csak a keresztény és nemzed erkölcs alapján történő szervez­kedés mentheti meg az iparos és kereskedő társadalmat. A Baross­­szövetség nem akarja megbontani a régi gazdasági célból alakult szervezetek kereteit, de szükség van erre az új szervezetre is, a­mely különösen a nemzeti és ke­resztény erkölcsök alapján való összetartást célozza.­­ Azután részletesen ismertette a magyar ipar múltját különösen az 1848. utáni időkben. Minthogy nem volt még magyar iparos és kereskedő osztály, az országnak ez a legfontosabb gazdasági ütő­ere idegen kézre került. Az ide­genek befolyása alatt alakultak ki az ipari és kereskedelmi jogszabá­lyok. Az ipari és kereskedelmi élet rendjét kívánja megváltoztat­ni a Baross-szövetség azzal, hogy az ipar és kereskedelem erkölcsi alapját növelje és keresztény nemzeti irányba terelje. Nem hir­det gyűlöletet, hanem a krisztusi szeretettel kívánja maga köré gyűjteni az iparosokat és kereske­dőket. Nem mások rovására akar­nak jogosulatlan előnyöket szerez­ni, hanem szervezetük kiépítésé­vel kívánnak védekezni. Ebben a munkában nemcsak önmagára tá­maszkodik a Baross-szövetség, ha­nem szívesen dolgozik együtt más alakulatokkal is, amelyek ugyan ezt a célt szolgálják. Nem válogat a tagjai közé belépő egyének közt sem, vallási szempontból sem, ha azok elfogadják a szövetség által hirdetett erkölcsi és nemzeti ala­pot. Azután ismertette a szövetség szervezetét, amelynek keretén be­lül az egyes fiókok, de az egyes mezőgazdasági, kisipari, nagyipari és kereskedelmi csoportok is au­tonómiával rendelkeznek. Végül azt a nevelő munkát jellemezte, amelyet a szövetség tagjainak gazdasági életberendezkedésére gyakorol. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után kimondták a megalaku­lást és megválasztották a tiszti­kart. A pécsi fiók elnöke G­osz­to­n­y­i Gyula, alelnökök P­a­pp János és Angszter Emil, ügy­vezető igazgató Lechner, An­denstrett Károly, pénztáros Schmeiszl Ferenc, ellenőr R­a­d­ó Ferenc, választmányi ta­gok Bizse János, Csihalek Sándor, Edenhoffer Gyula, Ganter Ferenc, Keresztény János, Kovács József, Kisdy Mihály, Mestrics Jenő, Pilch Andor, Vörös János, Vugrencsics Mihály, Zelesny O Ottó. A közfelkiáltással történt vá­lasztás után­­a megválasztottak fogadalmat tettek Rausch Ala­dár elnök kezébe, aki lelkesült beszédet intézett hozzájuk. Ezután Gosztonyi Gyula elnök mondta el tartalmas szék­foglalóját. L­é­g­r­á­d­y Ferenc, L­o­v­a­s­s István és Frank Mi­hály kaposvári és bajai kiküldöt­tek hozzászólása után Gosztonyi Gyula elnök jövőre szóló útmuta­tása zárta be a gyűlést. DUNÄNTÜE Kedd, 1922. Julius '4. A Nagy Lajos korabeli aranykápolna Pécs július 3. —­ A székesegy­ház nyugati oldalán megkezdett ásatások esetleges eredménye felől a következő érdekes hozzászólást kaptuk: írója kiváló ismerője Pécs történelmi múltjának. örvendetes dolog volna, fia a székesegyház nyugati részén meg­indult ásatások eredményei a Nagy Lajos-korabeli kápolna alapfalai­nak bizonyulnának, mely kápolna (Capella aurea, aurata — arany­kápolna) okmányaink és emlékeink tanúsága szerint a vártemplom nyugati kapujának tájékán állott. E kápolnát Neszmélyi (Porosz­lói) Miklós pécsi püspök, (1346-60) Nagy Lajos királynak volt kedves kancellárja építette a B. Szűz tisz­teletére és javadalommal ellátta. Nyolc oltár volt benne: Sz. László, Sz. István magyar királyok, Sz. Imre és Sz. Márton hitvallók, Sz. Livinus vértanú, Sz. Dorottya vér­­tanu-szüz, Sz. Erzsébet és végül Sz. Magdolna tiszteletére. Hogy a hívők ezen kápolnát gyakrabban és buzgón felkeresték: VI. Incze pápa (Villa-Nova-Avignon, 1355. szept. 11. keltezéssel) a szokásos feltételek mellett karácsony, hús­­vét, pünkösd és áldozó csütörtök napjaira, a Szent Szűz négy nagy ünnepére és az említett nyolc szentnek emléknapjaira száz napi búcsút engedélyezett. Fentebb em­lített Sz. Livinus vértanú-püspök ereklyéit 1351. folyamán maga Miklós püspök hozta Géniből (­ Gandavum Flandria, Belgium) egy ottani bencés kolostorból Pécs­re. Szly. Deutsch Kornél városi főszámvevő ünneplése Ma, nevenapján érte meg főszámvevőségének 30-ik évfordulóját Pécs, júl. 3. — Bensőséges, meleg ünneplésben részesítette ma reggel a városi számvevőség és adóhivatal főnökét Deutsch Kornél főszámvevőt. A nagytudású és szorgalmú, ritka népszerűségnek örvendő főszámvevő ma névnapján érte meg városi főszámvevői mű­ködésének 30-ik évfordulóját. A családias színezetű, házi ünnepség a főszámvevő hivatalos helyiségé­ben történt, ahol az adóhivatal és számvevőség tagjai nevében Szig­­várth Béla főszámvevő helyettes üdvözölte a jubilánst.­­» Ma — úgymond — a midőn névünnepe alkalmával hálát adunk az isteni Gondviselésnek, hogy megengedte, hogy e napot erőben, egészségben megérhette, egyben kérjük is a jó Istenünket, hogy az emberi kor legvégső határáig tart­sa meg úgy kedves gyermekei, unokái, valamint a mi örömünkre is erőben, egészségben, megelége­dettségben, boldogságban és jó ke­délyben.­­ Engedtessék meg, hogy ma, a midőn szeretett főszámvevő úr 30-ik névünnepét üljük e falak kö­zött, egyúttal 30 éves működését is ünnepeljük. Hisz csak két napja múlott 30 éve annak, hogy fiatal hévvel, erővel, ambícióval és nagy tudással foglalta el e város főszám­vevői állását, — igen, 30 éve mű­ködik már e város javára, s a­mit e város 30 év alatt fejlődött, an­nak megteremtésében az oroszlán­­rész szeretett főszámvevő urunkat illeti, a­ki ezen 30 év alatt nem­csak minket, mint vezetése alá rendelteket, hanem a város veze­­tőségét, annak minden egyes tag­­ját, nagy tudása folytán, bölcs tanáccsal látta el; — mi a­kik már több mint két évtizede, hogy szeretett főszámvevő úr vezetése ezt, mert mi ezt tudjuk, láttuk és tapasztaltuk. — Megvallva az igazat, mi na­gyobb keretben óhajtottuk 30 éves eredményes működését megünne­pelni, de tudva azt, hogy főszám­vevő úr mindig kerülte a nyilvános ünnepeltetést, — azért e falak között — ott ahová 30 éve ezelőtt belépett — és az isteni kegyelem folytán 30 évig mindig a város ja­vát, fejlődését szem előtt tartva, fáradtságot nem ismerő ambícióval működött, mellyel minket is mun­kakedvre buzdított, csendben ün­nepeljük szeretett főszámvevő urunkat. És a midőn ezen ünnepé­lyes alkalommal a jó Isten áldását kérjük szeretett főszámvevőnk to­vábbi működésére, egyben ünne­pélyes fogadalmat teszünk arra, hogy mindaddig a­míg e város szolgálatában állunk, szeretett fő­számvevő urunkat fogjuk minta­képül venni, s tőlünk telhetőleg a város javára működni. Egy kérés­rel zárom szavaimat, tartson meg továbbra is mindannyiunkat meleg szeretetében. A jó Isten soká él­tesse! Deutsch Kornél meghatott hangon köszönte meg az ünnep­lést. Kijelentette, hogy kötelessé­gének tartja a helyén maradni, a­míg a megszállás által összeku­szált és felforgatott ügyeket rend­be nem hozza. Csak azután gon­dol majd pihenésre. A jubilánst az összes más ügyosztály vezetői és tagjai is felkeresték és elhalmoz­ták jókívánataikkal. Deutsch Kornél kezdetben a pécsi kir. adófelügyelőségnél mű­ködött, ahonnét Mohácsra került községi pénztárosnak. Itt dolgo­zott mindaddig, míg Kardos Kálmán főispán 1892-ben városi főszámvevővé nevezte ki Pécsre. 12 éves találkozó Pécs, jul. 3.­A pécsi ciszter­ci rendi főgimnáziumban 1910. évben érettségit tett osztálytársak vasárnap tartották a szerb meg­szállás folytán elmaradt 10 éves találkozójukat. A 45 iskolatárs közül 6 hősi ha­lált halt, egy még orosz hadifog­ságban van, megjelent 23. A volt tanárok közül részt vet­tek V­a­s­s Bertalan dr. főigazga­tó, B­u­z­á­s­s­y Ábel c. főigazgató, Szántó Kamill 7 éven ke­resztül volt osztályfőnökük és Böröttffy Károly, az iskola­társak közül pedig: Balassa Mik­lós dr. ügyvéd Pécs, Boldog Lajos dr. vármegyei aljegyző Pécs, Ba­dacsonyi Ádám káplán Olasz, Deutsch Valér mérnök Mohács, Demján Béla DGHT, hivatalnok Pécs, Engel Pál földbirtokos Pécs, Hofer Ferenc dr. körorvos So­­mogycsurgó, Jezischek Róbert pénzügyi fogalmazó Pécs, Jobszt Valér dr. ügyvéd Pécs, Király Ist­ván banktisztviselő Budapest, Klekner Béla dr. orvos Pécs, Kol­lár Aurél banktisztviselő Pécs, Laky Dezső főhadnagy Budapest, Makár János szeszgyári igazgató Székesfehérvár, Németh Vince pénzügyi fogalmazó Kaposvár, Pap István káplán Hosszuhetény, Piliván Mihály dr. szemináriumi vicerektor Pécs, Schreyer László százados Pécs, Szoboszlay Kornél DGHT, főmérnök Somogy, Várdai István pénzügyi fogalmazó Pécs, Venczel István dr. főorvos Csesz­­treg, Wéber Elek dr. ügyészségi jegyző Pécs, Zánkay Ferenc vá­rosi aljegyző Pécs. Az iskolatársaknak d. e. 9 óra­kor a belvárosi plébánia templom­ban volt osztályfőnökük Szántó Kamill misét mondott az ő mi­­nisztrálásuk mellett. A mise Him­nusz eléneklésével végződött. Ezután a tanári kart keresték fel. Deutsch Valér az iskolatársak háláját tolmácsolta, amelyre Vass Bertalan dr. főigazgató válaszolt megható szavakkal. B­u­z­á­s­s­y Ábel főigazgató, mint az intézet vezetője köszönte meg az üdvöz­lést. Az iskolatársak elhalt tanárjaik és hősi halált halt iskolatársaik koszorújának megváltásakop 2000 koronát adtak át a ciszterci Diá­kok Szövetségének céljaira. Ez­után a temetőbe mentek, Gyikos Péter volt tanárjuk sírjánál Ma­kár János tett ígéretet társai ne­vében, hogy azokat az elveket, amelyeket tőle tanultak, egész éle­tükben meg fogják tartani. Majd Szatsics Kálmán volt osztálytársuk sírjánál Balassa Miklós dr. emlékezett meg a hősi Halált halt társaikról. Miután lefényképeztették ma­gukat, bankettre gyűltek össze a Pannónia dísztermében. A taná­rokat Zánkay Ferenc üdvözöl­te, melyre Szántó Kamill vála­szolt, megköszönve fiai kedves megemlékezését. Wéber Elek dr. az iskolatársakat összekötő szeretet fenmaradásának szüksé­gességét hangoztatt. Délután a Tettyére vonultak fel, ahol az esti körültekintést igénylő munkát vasszorgalommal és nagy szakér­telemmel látja el. A jubileum al­kalmából az egész város meleg szeretettel fordul felé és kér részt az ünneplésből.

Next