Dunántúl, 1922. augusztus (12. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

1922. augusztus 1. kedd XI. évforgsm. 172. szám. assszm .szerkesz.Öseg lyceum-utca 4. »iát» Szerkesztőség telefonja 650. szám­.­­ Ctiítlettel tűzkőt szállitva vagy postán Lyecn svk . . 720 K Félévre . . . . 360 , Negyedévre . . 180 „ Egy hóis ... 60 , legyel film­ ára 3 K Kiadói H­ivatali Lyceum-utca 4. szám Kiadt!maga! telefonja 222. szám. Hirdetés díjszabás szerint feliratokat nem adunk vissza. Antantbizottság érkezik ma Pécsre. Fegyverek után fog kutatni Pécs, júl. 31. A nagyhatalmú antant, amely­nek jóvoltából megcsonkították és teljesen­ kirabolták Magyarorszá­got, most a három évig szerb meg­szállás alatt szenvedett Pécsre is elküldte egyik bizottságát, hogy itt rejtett fegyverek után kutasson. A bizottság tagjai a köveken ők: J­o­t­h­i­e francia ezredes, a bi­zottság vezetője, Craig angol őrnagy F­o­u­c­o­u­r francia káplár és J­a­r­r­y titkár. A bizottsággal jön egy magyar nemzeti hadsereg­beli főhadnagy is, mint összekötő tiszt. A francia ezredes és az an­gol őrnagy holnap, kedden délelőtt érkeznek autóval, a többiek az es­tel­ gyorsvonattal jönnek Pécsre. A fegyverek és más hadiszerek után kutató antant bizottságnak nem sok dolga lesz Pécsett. Azt, ami után ők kutatnak, ha egyál­talában lett volna ilyen, elvitték volna a szerbek a három éves megszállás alatt a többi rablott holmikkal együtt. Nem fog az an­tant bizottság itt találni már sem­mi elvinni valót, csak mérhetetlen keserűséget. Ezt pedig nem adjuk oda. Megtartjuk magunknak a jobb időkre. C3BC34C3aC3*C3BC3BCJB0BCDBC54C3*01C3BCJiC3*0HCDB0 A miniszterelnök egységes polgári fron­tot hirdet a szociáldemokraták ellen Budapest, júl. 31. — A nem­zetgyűlés mai ülésén Daruváry igazságügyminiszter visszautasítja Hébert szociáldemokrata képvise­lőnek a magyar független bíróság ellen emelt vádjait. Lehetetlennek tartja, hogy a bíróság ellen éppen a Házban hangozhassanak el tá­madások. Reméli, hogy a szociál­demokrata párt nem követi Hé­bert ezen a téren. Az amnesztia kezelése ellen emelt vádakra vo­natkozólag kijelenti, hogy eddig 26800 egyén kapott amnesztiát. Ezután Rakovszky belügyminisz­ter azokat az új törvényjavaslato­kat ismerteti, amelyek a kivételes hatalom alapján kiadott rendelke­zéseket fogják pótolni. Ezután Bethlen István gróf mi­niszterelnök emelkedett szólásra. Az indemnitási vita sokáig tartott. Ez az oka annak, hogy a képvise­lők tekintélyes száma vagy­ nem képes, vagy nem akar a megfelelő keretekhez alkalmazkodni. A ház­szabályok teljesen elavultak. Nem képesek biztosítani a tárgyalások menetét. Az indemnitási vita egy hónapig tartott és ennek egyetlen mentsége az, hogy a választások után a pártok szükségét érezték annak, hogy politikailag elhelyez­kedjenek. Az egyes pártok bizo­nyos frontváltoztatásokat eszkö­zöltek. Bizonyos átcsoportosulás tapasztalható. Ennek oka, hogy a választások rendjén mélyreható eltolódások keletkeztek. Új embe­rek kerültek be a Házba, amely­nek oka a súlyos gazdasági hely­zet, és az, hogy ebből mindenáron kivezető utat akarnak találni. A kormány új helyzettel áll szemben. A régi nemzetgyűlésen egységes volt az ellenzék tábora szemben a kormánnyal, azonban bizonyos elvi kérdések alapján frakciók tá­madtak, de taktikailag egy volt. Ma a Ház három nagy csoportra oszlik. Szemben állunk­­a keresz­tény ellenzékkel, a liberális ellen­zékkel és a szociáldemokrata párttal. Ezen három tábor között taktikailag az összefogás lehetsé­ges ugyan, de nem hiszem, hogy a tábornak haszna válna belőle. A kormánytól távol áll, hogy az el­lenzéknek ezt a gyengeségét fel­használja. Kész arra, hogy formá­lis tárgyalásoknak vesse meg az alapját és politikai békét készít­sen elő. Szükségesnek tartja a szociáldemokraták előnyomulásá­val szemben a polgári pártok közti ellentétek kiküszöbölését, hogy így lehetséges legyen az együtt­működés. Az indemnitási vitának befeje­zése előtt Peidl Gyula deklarációt olvasott fel, amely a szociáldemo­krata párt programmszerű kiegé­szítése azokkal a követelésekkel, amelyeket a szociáldemokraták a jelenlegi gazdasági helyzetben tá­masztanak. De ez a programra volt az, amely a polgári pártoknál ellenszenvet keltett. Figyelmezte­tem a szociáldemokrata pártot a következőkre is: Marx ortodox nézetei revízió alá kerültek az egész világon, Marx egy rövid idő­szak jelenségein szűrte tantételeit keresztül és ennek elmúlásával a szociáldemokraták is revízió alá vették. Peyer és mások az összes emigránsok hazajövetelét követe­lik. Kérdi, mi közük van a szociál­­demokratáknak az emigránsokhoz. Az emigránsok 99 százaléka kom­munista volt. Nagyon jól tudja, hogy Garami haza akar jönni. Ga­rami eltávozása óta külföldön la­pot alapított és ebben különféle dolgokat írt és íratott meg Ma­gyarországról. Garami nem azt írta meg, ami igaz, hanem mást. Eb­ben az országban nincsen száműz­ve senki és nem követelhetik, hogy hazajöjjön bárki, szabadság­levél azonban nincsen külföldi propaganda számára senkinek. A kivételes hatalmat gyakran szere­tik magyar specialitásként feltün­tetni, holott ez Európában így van. A radikálisok szervezeteikkel a forradalom melegágyát vetették megl ők létesítették az első külö­nítményeket, mert hiszen a galilei kör sem volt más, mint egy ilyen különítmény. Ők voltak azok, akik titkos szerveikkel dolgoztak. Ilyenek voltak a szabadkőmíves páholyok. 1918ban üldöztek min­dent, ami magyar volt. Ez a radi­kalizmus nem fakadt magyar talaj­ból és hogy sikerült ezt feltámasz­tani, ma sem kevésbé veszedelme­sebb, mint volt 1918-ban. Az én meggyőződésem, hogy a mos­tani generáció teljesíti kötelességét és a földreform végrehajtásánál becsületes cselekvéssel önmaga kí­vánja ennek mielőbbi végrehajtá­sát, akkor ez a generáció meg fog­ja tenni kötelességét. Ez a presz­tízs, amelyre szükség volt, becsü­letes magyar nemzeti politikát akar amelyben mindenki megtalálja a maga elhelyezkedését. Kérem az indemnitás elfogadását. (Óriási taps a kormánypárton és a közé­pen.) A képviselők felállnak és úgy éljenzik a miniszterelnököt. Ezután Rakovszky Iván belügy­miniszter áll fel. Az ellenzék részéről hangozta­tott választási atrocitásokról szól. Csodálatosképen a letartóztatáso­kat olyan egyénekkel szemben kel­lett foganatosítani, akik ma októ­brista alapon állanak. Ne mondja azt senki sem, hogy a kormány hi­bákat követett el a választások idején. Tessék bűnbánóan beismer­ni, hogy egyes pártok izgattak. Nagy számmal követtek el bűncse­lekményeket. Nézete szerint az a legfontosabb, hogy a kibékülés tényleg létre is jött. Kéri a szociál­demokratákat, ne követeljenek en­gedményeket és áldozatokat, ha­nem üljenek itt abban a tudatban, amelyre hivatva vannak és üljenek itt azért, hogy részt vegyenek az állam biztonságának és rendjének megóvására. Kéri az indemnitási javaslat elfogadását. (Élénk taps.) Ivády Béla előadó a zárszó jo­gával nem kíván élni. Drózdy Győző és Széchenyi Viktor nin­csenek jelen. A zárszó jogával Pal­­lavicini őrgróf él. Benyújtott hatá­rozati javaslatához ismét rövid pótlást fűz, majd foglalkozik Eck­hardt Tibor beszédével és reflek­tál beszédének a papirosügyre vonatkozó részére. Ezután Szakács Andor a miniszterelnök beszédé­nek azzal a részével foglalkozik, amelyben azt mondotta, hogy az általános választójogot, Magyar­­országon a demagógia vitte a köz­tudatba. Kijelenti, hogy októbris­ták programmja nem volt felfor­gató. Ezután Kállay pénzügyminiszter szólalt fel és hosszasabban sólt az indemnitásról. Kijelenti, hogy a bankóprésre szükség lesz, azt csak beruházásokra fogják felhasznál­ni. A bankok további szaporodá­sát meg fogja akadályozni. Végül kijelenti, hogy reparációt nem fo­gunk tűrni és azt nem fogunk fi­zetni. A Ház ezután az indemni­­tást nagy többséggel elfogadta. Ez­után rátértek a benyújtott 49 ha­tározati javaslat ügyére és mind­egyikre külön szavazást rendeltek el. Ennek a munkának csak a felé­vel készültek el, a többi holnap­ra maradt. Az ülés este fél 8 óra­kor ért véget. Lapunk mai száma 6 oldal 0*C5«r­in»0*n*0l01010B0B0B0B0B0B0B0l0 Barcson Ulain Ferenc győzött A pécsi egyetem dékánjai Budapest, júl. 31. — A val­lás és közoktatásügyi miniszter az Erzsébet-tudományegyetem rekto­rává az 1922—23. tanévre Kereszy Zoltán dr. nyilvános rendes tanárt nevezte ki. Továbbá ugyanezen tu­dományegyetem Falcsik Dezső dr. nyilvános rendes tanárnak a jog és államtudományi kar dékánjává, Pekár Mihály dr. nyilvános rendes tanárt az orvostudományi kar dé­kánjává, Császár Elemér dr. nyil­vános rendes tanárnak a bölcsé­szeti és történelmi tudomány ka­rának dékánjává és Reute Camillo dr. nyilvános rendes tanárnak az orvostudományi kar jegyzőjévé, az 1922—23. tanévre való megválasz­tását jóváhagyva tudomásul vette és nevezetteket a tisztségükben a jelzet idő­tartamára megerősítette. Barcs, jul. 31. — Barcson 1100 többséggel az egységespárti Ulain Ferencet választották meg Szemző Ernő Rassay-párti jelölttel szemben. A görögök felvonultak Konstanti­nápoly ellen Pár­is, júl. 31. — A lapok je­lentése szerint a görög ügyvivő tegnap a külügyminisztériumban jegyzéket nyújtott át, amelyben Görögország formálisan felhatal­mazást kér Konstantinápoly meg­szállására. Görögország, mondja a jegyzék, kizárólag a szövetsége­sekkel való teljes összhangban óhajt eljárni. Mint a lapok jelen­tik, a felhatalmazást azonnal meg­tagadták. Áfa 3 korona

Next