Dunántúl, 1922. augusztus (12. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
1922. augusztus 1. kedd XI. évforgsm. 172. szám. assszm .szerkesz.Öseg lyceum-utca 4. »iát» Szerkesztőség telefonja 650. szám. Ctiítlettel tűzkőt szállitva vagy postán Lyecn svk . . 720 K Félévre . . . . 360 , Negyedévre . . 180 „ Egy hóis ... 60 , legyel film ára 3 K Kiadói Hivatali Lyceum-utca 4. szám Kiadt!maga! telefonja 222. szám. Hirdetés díjszabás szerint feliratokat nem adunk vissza. Antantbizottság érkezik ma Pécsre. Fegyverek után fog kutatni Pécs, júl. 31. A nagyhatalmú antant, amelynek jóvoltából megcsonkították és teljesen kirabolták Magyarországot, most a három évig szerb megszállás alatt szenvedett Pécsre is elküldte egyik bizottságát, hogy itt rejtett fegyverek után kutasson. A bizottság tagjai a köveken ők: Jothie francia ezredes, a bizottság vezetője, Craig angol őrnagy Foucour francia káplár és Jarry titkár. A bizottsággal jön egy magyar nemzeti hadseregbeli főhadnagy is, mint összekötő tiszt. A francia ezredes és az angol őrnagy holnap, kedden délelőtt érkeznek autóval, a többiek az estel gyorsvonattal jönnek Pécsre. A fegyverek és más hadiszerek után kutató antant bizottságnak nem sok dolga lesz Pécsett. Azt, ami után ők kutatnak, ha egyáltalában lett volna ilyen, elvitték volna a szerbek a három éves megszállás alatt a többi rablott holmikkal együtt. Nem fog az antant bizottság itt találni már semmi elvinni valót, csak mérhetetlen keserűséget. Ezt pedig nem adjuk oda. Megtartjuk magunknak a jobb időkre. C3BC34C3aC3*C3BC3BCJB0BCDBC54C3*01C3BCJiC3*0HCDB0 A miniszterelnök egységes polgári frontot hirdet a szociáldemokraták ellen Budapest, júl. 31. — A nemzetgyűlés mai ülésén Daruváry igazságügyminiszter visszautasítja Hébert szociáldemokrata képviselőnek a magyar független bíróság ellen emelt vádjait. Lehetetlennek tartja, hogy a bíróság ellen éppen a Házban hangozhassanak el támadások. Reméli, hogy a szociáldemokrata párt nem követi Hébert ezen a téren. Az amnesztia kezelése ellen emelt vádakra vonatkozólag kijelenti, hogy eddig 26800 egyén kapott amnesztiát. Ezután Rakovszky belügyminiszter azokat az új törvényjavaslatokat ismerteti, amelyek a kivételes hatalom alapján kiadott rendelkezéseket fogják pótolni. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Az indemnitási vita sokáig tartott. Ez az oka annak, hogy a képviselők tekintélyes száma vagy nem képes, vagy nem akar a megfelelő keretekhez alkalmazkodni. A házszabályok teljesen elavultak. Nem képesek biztosítani a tárgyalások menetét. Az indemnitási vita egy hónapig tartott és ennek egyetlen mentsége az, hogy a választások után a pártok szükségét érezték annak, hogy politikailag elhelyezkedjenek. Az egyes pártok bizonyos frontváltoztatásokat eszközöltek. Bizonyos átcsoportosulás tapasztalható. Ennek oka, hogy a választások rendjén mélyreható eltolódások keletkeztek. Új emberek kerültek be a Házba, amelynek oka a súlyos gazdasági helyzet, és az, hogy ebből mindenáron kivezető utat akarnak találni. A kormány új helyzettel áll szemben. A régi nemzetgyűlésen egységes volt az ellenzék tábora szemben a kormánnyal, azonban bizonyos elvi kérdések alapján frakciók támadtak, de taktikailag egy volt. Ma a Ház három nagy csoportra oszlik. Szemben állunka keresztény ellenzékkel, a liberális ellenzékkel és a szociáldemokrata párttal. Ezen három tábor között taktikailag az összefogás lehetséges ugyan, de nem hiszem, hogy a tábornak haszna válna belőle. A kormánytól távol áll, hogy az ellenzéknek ezt a gyengeségét felhasználja. Kész arra, hogy formális tárgyalásoknak vesse meg az alapját és politikai békét készítsen elő. Szükségesnek tartja a szociáldemokraták előnyomulásával szemben a polgári pártok közti ellentétek kiküszöbölését, hogy így lehetséges legyen az együttműködés. Az indemnitási vitának befejezése előtt Peidl Gyula deklarációt olvasott fel, amely a szociáldemokrata párt programmszerű kiegészítése azokkal a követelésekkel, amelyeket a szociáldemokraták a jelenlegi gazdasági helyzetben támasztanak. De ez a programra volt az, amely a polgári pártoknál ellenszenvet keltett. Figyelmeztetem a szociáldemokrata pártot a következőkre is: Marx ortodox nézetei revízió alá kerültek az egész világon, Marx egy rövid időszak jelenségein szűrte tantételeit keresztül és ennek elmúlásával a szociáldemokraták is revízió alá vették. Peyer és mások az összes emigránsok hazajövetelét követelik. Kérdi, mi közük van a szociáldemokratáknak az emigránsokhoz. Az emigránsok 99 százaléka kommunista volt. Nagyon jól tudja, hogy Garami haza akar jönni. Garami eltávozása óta külföldön lapot alapított és ebben különféle dolgokat írt és íratott meg Magyarországról. Garami nem azt írta meg, ami igaz, hanem mást. Ebben az országban nincsen száműzve senki és nem követelhetik, hogy hazajöjjön bárki, szabadságlevél azonban nincsen külföldi propaganda számára senkinek. A kivételes hatalmat gyakran szeretik magyar specialitásként feltüntetni, holott ez Európában így van. A radikálisok szervezeteikkel a forradalom melegágyát vetették megl ők létesítették az első különítményeket, mert hiszen a galilei kör sem volt más, mint egy ilyen különítmény. Ők voltak azok, akik titkos szerveikkel dolgoztak. Ilyenek voltak a szabadkőmíves páholyok. 1918ban üldöztek mindent, ami magyar volt. Ez a radikalizmus nem fakadt magyar talajból és hogy sikerült ezt feltámasztani, ma sem kevésbé veszedelmesebb, mint volt 1918-ban. Az én meggyőződésem, hogy a mostani generáció teljesíti kötelességét és a földreform végrehajtásánál becsületes cselekvéssel önmaga kívánja ennek mielőbbi végrehajtását, akkor ez a generáció meg fogja tenni kötelességét. Ez a presztízs, amelyre szükség volt, becsületes magyar nemzeti politikát akar amelyben mindenki megtalálja a maga elhelyezkedését. Kérem az indemnitás elfogadását. (Óriási taps a kormánypárton és a középen.) A képviselők felállnak és úgy éljenzik a miniszterelnököt. Ezután Rakovszky Iván belügyminiszter áll fel. Az ellenzék részéről hangoztatott választási atrocitásokról szól. Csodálatosképen a letartóztatásokat olyan egyénekkel szemben kellett foganatosítani, akik ma októbrista alapon állanak. Ne mondja azt senki sem, hogy a kormány hibákat követett el a választások idején. Tessék bűnbánóan beismerni, hogy egyes pártok izgattak. Nagy számmal követtek el bűncselekményeket. Nézete szerint az a legfontosabb, hogy a kibékülés tényleg létre is jött. Kéri a szociáldemokratákat, ne követeljenek engedményeket és áldozatokat, hanem üljenek itt abban a tudatban, amelyre hivatva vannak és üljenek itt azért, hogy részt vegyenek az állam biztonságának és rendjének megóvására. Kéri az indemnitási javaslat elfogadását. (Élénk taps.) Ivády Béla előadó a zárszó jogával nem kíván élni. Drózdy Győző és Széchenyi Viktor nincsenek jelen. A zárszó jogával Pallavicini őrgróf él. Benyújtott határozati javaslatához ismét rövid pótlást fűz, majd foglalkozik Eckhardt Tibor beszédével és reflektál beszédének a papirosügyre vonatkozó részére. Ezután Szakács Andor a miniszterelnök beszédének azzal a részével foglalkozik, amelyben azt mondotta, hogy az általános választójogot, Magyarországon a demagógia vitte a köztudatba. Kijelenti, hogy októbristák programmja nem volt felforgató. Ezután Kállay pénzügyminiszter szólalt fel és hosszasabban sólt az indemnitásról. Kijelenti, hogy a bankóprésre szükség lesz, azt csak beruházásokra fogják felhasználni. A bankok további szaporodását meg fogja akadályozni. Végül kijelenti, hogy reparációt nem fogunk tűrni és azt nem fogunk fizetni. A Ház ezután az indemnitást nagy többséggel elfogadta. Ezután rátértek a benyújtott 49 határozati javaslat ügyére és mindegyikre külön szavazást rendeltek el. Ennek a munkának csak a felével készültek el, a többi holnapra maradt. Az ülés este fél 8 órakor ért véget. Lapunk mai száma 6 oldal 0*C5«rin»0*n*0l01010B0B0B0B0B0B0B0l0 Barcson Ulain Ferenc győzött A pécsi egyetem dékánjai Budapest, júl. 31. — A vallás és közoktatásügyi miniszter az Erzsébet-tudományegyetem rektorává az 1922—23. tanévre Kereszy Zoltán dr. nyilvános rendes tanárt nevezte ki. Továbbá ugyanezen tudományegyetem Falcsik Dezső dr. nyilvános rendes tanárnak a jog és államtudományi kar dékánjává, Pekár Mihály dr. nyilvános rendes tanárt az orvostudományi kar dékánjává, Császár Elemér dr. nyilvános rendes tanárnak a bölcsészeti és történelmi tudomány karának dékánjává és Reute Camillo dr. nyilvános rendes tanárnak az orvostudományi kar jegyzőjévé, az 1922—23. tanévre való megválasztását jóváhagyva tudomásul vette és nevezetteket a tisztségükben a jelzet időtartamára megerősítette. Barcs, jul. 31. — Barcson 1100 többséggel az egységespárti Ulain Ferencet választották meg Szemző Ernő Rassay-párti jelölttel szemben. A görögök felvonultak Konstantinápoly ellen Páris, júl. 31. — A lapok jelentése szerint a görög ügyvivő tegnap a külügyminisztériumban jegyzéket nyújtott át, amelyben Görögország formálisan felhatalmazást kér Konstantinápoly megszállására. Görögország, mondja a jegyzék, kizárólag a szövetségesekkel való teljes összhangban óhajt eljárni. Mint a lapok jelentik, a felhatalmazást azonnal megtagadták. Áfa 3 korona