Dunántúl, 1922. november (12. évfolyam, 249-273. szám)
1922-11-01 / 249. szám
2 oldal. előtt ■ Pécs, okt. 31. — A budai külvárosi tűzkárosultak javára gyűjtött segélyalapból 13 szigeti külvárosi polgárt is kellett segélybenrészesíteni akik 1820. év nyarán elhőszakadás okozta vadvíz árasítat által károsodtak meg. Ezek ott voltak: Krisztián Márton ésózsef, Mihálovics Antal, Lotárec Ferenc és Márton, Rauschenbergerózsef, özv. Ámon Mátyásné.A helyszínen járt bizottság errőltöbbi közt ezt jelentette: Emberi emlékezet óta annyi víz akkora erővel nem zúdult a Mecsekről a Báboson és Szkokon át a szigeti külvárosra. A Futhyngi szőllőnél levő 119 öl hosszú vizfogó falat áttörte, a Rókus domb alatti Rauschenberger-féle malomárok felé hömpölygtött, a malmot elsodorta, legnagyobb fákat tövestől kitépett, házakat eldöntött, házfalakat és kerítéseket elvitt, a város alatt kertekben, mezőkön és réteken nagy pusztítást végzett. Egy asszony a gyermekével megfulladt a vízben. AFürthényi szőllőnél az áttört régifal helyett három láb széles új falat kellene építeni, a víz erejénektompítására sarkantyú alakban. Ezenkívül gerendákból, vesszőből, kavicsból akadályok volanának emelendők. . . . Az 1820. évi tűzvész alkalmától a budai külváros véletlenül egy logilegyenes, szabályos utcához jutott. Ez a mai Zsolnay Vilmos utca. Ennek északi során a Lánc utcátóla Balokányi tó előtti hídig a házaknem álltak a mostani utcavonalban, hanem a teljesen leégett régi házisor és a mostani utcavonal között légy 1348 négyszögölnyi üres városi teleksáv húzódott végig. A Harangöntő u. keleti sarkánMihály András turonyi kasznárnak leégett háza állt, melynek helyén 5 új sarokházat akart építeni derékszögben, de ezt csak úgy tehette meg, ha az említett városi teleksávra kitolhatta volna a frontot, arégi házsor ugyanis az utcán végigferde irányú, befelé hajló félhold átalakú volt. 15 Al várost a turonyi kasznár kereljene arra az elhatározásra bírta, hogy az egész városi telksávot négy£ rögösenkint fél forintért átengedi aztulajdonosoknak oly kikötéssel, hogy valamennyien az ekként előretolt új vonalban tartoznak házaikat fölépíteni. Ez által a leégett régi házak a meghosszabbodott udvarok hátsó részébe kerültek, az akkori Balokányi utca (azóta Duna u., imásd Pálya u.), jelenleg ZsolnayV. u. pedig kiegyenesedett, vagy miként a hivatalos írás mondja: formás egyenes rendbe állégatott.“ ~y : Cserkuti. TELEFON S81. Szerda-csütörtök, november 1-2. Budapestet megelőzve ! Oroszlán kölykök Cirkuszdráma 5 felvonásban. Főszerepben : ALBERTINI. Angol híradó a világ összes tájairól Hálás publikum amerikai burleszk DUNÁNTÚE 'Szerep. fv -r 1. 12 millió a földadó Pécsett Pécs, okt. 31. — A városi földadó nyilvántartó hivatalnál napok óta lázas munka folyik a kedvezményes adó befizetésénél. Tegnap már három pénztárt létesítettek, ma pedig egy negyedik pénztárt is felállítottak, hogy délután 5 óráig az érkező felek ügyeit el tudják intézni. Amint nagyjából megállapítható, körülbelül az adózók fele iparkodott egész évi földadóját befizetni. A Pécsre kivetett földadó ugyanis 153.728 kg. 27 dekagramm búza, amit az országos pénzügyi tanács által október végéig terjedő időre megállapított metermázsánkénti 8000 koronás összegben kell befizetni. Ezen az alapon aföldadó 12 millió 302,582 korona 60 fillért tesz ki. Mindazoknak részére, akikaz egész évi földadót egyszerre fizetik be október 31-ig, 5 százalékát elengedik az adónak. A kizárólag mezőgazdasággal foglalkozók azonban ennél nagyobb kedvezményt is kapnak. Mégpedig azok a kisbirtokosok, akiknek kataszteri tisztajövedelme 1—50 koronáig terjed, 30 százalékos, az 51—200 korona kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkezők pedig 20 százalékos adóelengedésben részesülnek, ha kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak, vagy pedig ez a főfoglalkozásuk. A kedvezményes adófizetés határnapján jutott nyilvánosságra a pénzügyminiszter intézkedése, amely a terminust november 15-ig meghosszabbította. Erről a Dunántúl ma reggeli számában tájékoztatta is olvasóit. A városi adóhivatal azonban a pénzügyigazgatóságtól nem kapott hasonló utasítást, sőt a pénzügyigazgatóság az újságbeli közlést nem is hajlandó hitelesnek elismerni, amíg az erre vonatkozó rendelkezést a pénzügyminisztériumtól közvetlenül meg nem kapja. A városi földadó befizetésnél ez az adminisztrációs késedelem okozta hár a mai nagy tumultust. Amint nagyjából meg lehet állapítani, hétfőn és kedden több mint 4 millió korona folyt be a kedvezményes földadóból. Tekintve, hogy az előző napokban befizetett összeg is meghaladja a 2 millió koronát, az egész 12 millió koronának tehát legalább a fele befolyt már. November 15-ig még további egymásfél millió korona befizetésére van kilátás. BaEEi3EEE 3E3!3E8SiaSiEEBaiaBEE3BiEi2 ZSE3iE3EES 3833 1 ház és 20 szőlő cserélt gazdát októberben Pécsett Az eladott házak értéke 39, a szőlőké 13 millió — Az osztrák magyar bank palotáját az állam vásárolta meg 219,116 arany koronáért Pécs, okt. 31. — Kevés olyan vidéki város van az országban, ahol a házak és a szőlők oly sorűin cserélnének gazdát, mint Pécsett. Az ingatlanforgalom hónapról-hónapra növekszik és októberben már 86 pécsi ház és 30 szőlő cserél gazdát, ki tudja, hányadszor. A gazdát cserélt pécsi házak értéke 38 millió 843.000, kereken 39 millió korona, a szőlőké kereken 13 millió. A telekkönyvi hivatalban ma délután 2 óráig történt bejegyzésekből álljanak itt az alábbi adatok: Resch János és neje a Felső-Haviboldogasszony utca 22. számú házát eladta Toporcsányi Veronának 402.500 koronáért, aki azt Vincze Andrásnak 450.000 koronáért adta tovább. Zulauf Henrik 130.000 koronáért adta el az Árpád-utca 67. számú házát Jagadics Istvánnénak, akitől Makó József vette meg 220.000 koronáért. Lesnyik Mihály az Alsó-Puturla utca 74. számú házát 125.000 koronáért adta el Remmert Mihálynénak, aki azt 172.000 koronáért adta tovább Czirner Antalnak. Schwarc György és neje a csoronikai szőlőjüket 900.000 koronáért adták el dr. Jakab Zoltánnénak, aki 50.000 korona nyereséggel Sattler Simon és nejének adta el. Az amerikai szőlőoltványtelep Bárics-dülői szőlőjét Nöttig Lóránt és József vették meg egy millió 700.000 koronáért és azt Csalogovits Adolfnak adták el 2 millió 800.000 koronáért. A gazdát cserélt házak közül a legdrágább az Apáca utcában levő osztrák-magyar bank palotája volt, amelyet 219.116 arany koronáért maga az állam vásárolt meg. Az egy millión, vagy ezen felül eladott házak a következők: Az Imre utca 4. számú ház egy millióért Fuchsz Sándoré lett; a Siklósiutca 20. számú házat két millióért Haragó János vásárolta meg; a Makár utca 2. számú ház egy millió 80.000-ért Láng János zirci lakos tulajdonába ment át; a Terézutca 3. számú házat Lusztig Benő vette meg egy millió 90.000 koronáért; a Citrom utca 16. számú házat Schweitzer Károly vette meg egy millió 150.000 koronáért; az Árpád utca 17. sz. házat Hackensollner Kamidétól Müller Imre vette meg egy millióért; az Apácautca 3. számú ház két millió 500.000 koronáért került Fejér Imre birtokába; a Haltér 1. számú házat Beer Antal vásárolta meg egy millió 400.000 koronáért; az Árpádutca 13. számú ház két millió 250.000 koronáért Hónig Dávid mágocsi lakos birtokába jutott; a Teréz utca 8. számú házat Pauk Lipót vásárolta meg egy millió 300.000 koronáért; a Tábornokutca 18. számú ház egy millió 225.000 koronáért került Bosnár Svetislav birtokába; a Felsővámház utca 19. számú ház Klein Jánosé lett egy millióért; a Táborutca 16. számú házat Sattler Simon és neje vásárolta meg egy millióért; a Pécsváradi országút 56. számú ház Schindberg Antalnéé lett egy millió 25.000 koronáért. A szőlők közül 3 volt millió koronán felüli. Ezek a következők: a Bálics-dülőben Csalogovits Adolf vett egyet 2 millió 800.000 koronáért, a Szkókó-dülőben Jakab Sándor két millióért vett egyet és a Kálvária-dűlőben levő Hoffmann dr. féle szőlőt Derner Rózsi vette meg egy millió 100.000 koronáért. ■«———ma—m »rt . • «"Tt" • A kórházban vacognak a hidegtől a betegek Pécs, okt. 31. f—« Nem először esik szó a pécsi közkórházról. Ez az elhanyagolt, gazdátlan komoly intézmény kultúrát, államot, várost emberiséget megszégyenítő állapotba sülyedt az által, hogy illetékes helyekről nem tud kiadásainak fedezetét biztosító pénzforráshoz jutni. Egyik múltkori számunkban már megírtuk, hogy a közkórház úgy el van adósodva, hogy a városban semmiféle intézmény és senki fia nem hajlandó hitelezni. Azt hisszük nem nagyuak, ha a kórház összes tartozásait közel 50 millióra becsüljük. De ez még mind nem volna baj, ha a kórháznak ezernyi létszámon felül lévő betegállománya nem szenvedne napról-napra nagyobb nélkülözést. Hogy mást ne említsünk a kórházban vacognak a hidegtől a betegek. Sürgős orvosi műtéteket nem képesek elvégezni, mert a szükséges meleg vízzel sem rendelkeznek. Megtörtént például az, hogy a kedves testvér kétségbeesetten szaladt egy kis beteg gyermekkel a karján az orvoshoz: — Főorvos ur a jó Isten áldja meg, ez a gyerek didereg a hidegtől. A főorvos meg fogja a gyermek apró kezecskéjét s szinte megijed a fagyos érintésre. Mit tehet? A kedves testvérrel dörzsölni kezdik a hideg testet, hogy valami meleg áradjon bele. Csakhogy a kórháznak ezren felüli betege van. Ez a sok beteg mind fázik, didereg! De ha legalább még elegendő táplálékot kapnának. Azt se. A súlyos betegek számára szükséges tejet sem tudják megfizetni. Az elmebetegek borzalmas otthonát, még borzalmasabbá teszi a hideg és az éhség. De nem tudjuk olyan ijesztően visszaadni a pécsi közkórház helyzetét, mint ahogy az a valóságban megborzaszt mindenkit, aki az itt tapasztalható nyomornak, ínségnek, nélkülözésnek csak egy pillanatra is tanúja volt. Itt már nem lehet kifakadni sem. Itt tenni kell. Itt talpára kell állania minden hatóságnak, minden embernek és az emberietlenséget sürgősen meg kell szüntetni. Minden más dolog előtt rendeztetni kell a kórházi állapotokat, mert ha sürgős segítség, gyors elintézés nem történik, úgy megtörténik, úgy megeshetik az a világraszóló széj éve, hogy a betegeket szét kell kergetni odadobni őket a biztos pusztulásnak és mintegy 400 elmebeteget kell szétbocsátani a szélrózsa minden irányába. Ha szórakozó sőt mulatóhelyeket fűteni lehet, úgy, hogy beleizzadnak az emberek, ha emberek kényelemben, jólétben élhetnek, akkor ez egyszer meg kell fordítani a sorrendet és a kórházat kell melegebbre fűteni és a betegek részére kell a jobb kenyeret biztosítani, a többi rá ér azután, mert azt mégsem lehet szó nélkül tűrni, hogy már ötödik napja vacogjanak a hidegtől a kórházi betegek.