Dunántúl, 1923. március (13. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
ám. «Évfolyam 48 szám. Ára 10 korona Pécs, 1923. március 1. Csütörtök Előfizetési út házhoz szállítva vagy postán. Egész évre . . . 3000 K. félévre .... 1500 Negyedévre . . 750 Egy hó« . . . 250 Egyes SO, 8 szám ára 4 oldalasnál 8 oldalas vagy ha ennél több 20 korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőség: Lyceum-utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal; Lyceum-utca 4. szám Kiadóhivatal telefonba, 222. szám. A mérnöki rendtartás, interpellációk A nemzetgyűlés ülése Budapest, febr. 28. — A nemzetgyűlés mai ülésén a mérnöki rendtartásról szóló javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Ezután Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjesztette az 1922—23. évre szóló állami költségvetésit. Erről és a pénzügyminiszter beszédéről lapunk más helyén emlékezünk meg. Rátértek ezután az interpellációkra. Kiss Menyhért a lakáshivatali mizériák miatt interpellál és szakbíróság felállítását javasolja a lakáshivatal helyett. Strausz István a devizaközpont lassúsága miatt intéz interpellációt a pénzügyminiszterhez. Nagy Ernő Gulácsy István fegyelmi ügyében, Dénes István a nagybirtokosok vagyonváltsága ügyében interpellált. Ruppert Rezső a Nép, a Szózat és a 8 Órai Újság címűl lapokat és azok munkatársait támadja. Kérdi a miniszterelnököt, van-e tudomása arról, hogy a kormányzó ezeket a lapokat meglátogassa és ha tudta, miért nem akadályozta meg. Zsilinszky Endre személyes kérdésben szólal fel és visszautasítja Ruppert vádjait. Rakovszky belügyminiszter is visszautasítja a vádakat. Patacsi Dénes is személyes kérdésben szólal fel és Ruppert vádjával szemben kijelenti, hogy a háború alatt a fronton volt, amit bizonyít az is, hogy a nagy és kis ezüst, a bronz és a német vaskeresztet is megkapta. Drózdy Győző interpellációja előtt bocsánatot kér Lukacsevics Lajostól a Nép munkatársától Beismeri, hogy a múltkor őt alaptalanul támadta meg. Ezután a veszprémi káptalanban szünetelő földreform végrehajtása ügyében interpellál. Végül Csík József a harangok forgalmi adójának elengedése iránt terjesztet be interpellációt. Az ülés délután fél 6-kor ért "véget. • •ír Motiorun Előadások a közgazdasági egyetemen Budapest, febr. 28. (MTI.) — A közgazdasági tudománykaron a második félévi előadások megkezdése az átalakítási munkálatok befejezésének eltolódása miatt, márciu 12-én lesz. A behatások folyamatban vannak. A franciák új megszállásra készülnek Berlin) febr. 28. - A Deutsche Allgemeine Zeitungnak jelentik Párisból. A francia lapok kezdenek célzásokat tenni Elberfeld város megszállásának szükségességére. Feltűnő egyhangúsággal fejtegetik, hogy Flberfeld megszállására szükség lesz, ha az angolokkal a Rajna jobb partján vezető vasutak használatára nézve nem sikerül megegyezés. " , Róma, február 28. — Az Apoca a Ruhrakcióval kapcsolatban ezt írja: A németek technikai ellenállása valósággal félelmetes. Csakis két módon lehetne ezt az ellenállást megtörni: vagy a szélsőjobboldaliak, vagy a komunisták valamely meggondolatlan cselekedete útján. A német kommunisták alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy hajlandók volnának hazájukat eladni idegen kapitalistáknak. Budapest, febr. 28 — Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén terjesztette be az 1922 —23. évi állami költségvetést, amelylyel nem azonosítja magát A költségvetés szerint az összes bevételek 152.802.434.200, az összes kiadások pedig 193.455.324.700 konta, így tehát a deficit 40 milliárd 652 millió. A bevételi rovat legfontosabb pontjai : a forgalmi adó, amely 34 milliárdra van előirányozva. Ez a legnagyobb és legkiadósabb bevétel. A földadó 10, a jövedelmi adó 8, a dohányjövedék 3,4, a vámbevételek 9,2 milliárd korona. Az a szempont vezeti, hogy minden új kiadás csak megfelelő bevételi forrás mellett, legyen lehetséges. Tisztában kell lennünk helyzetünkkel, melyet a trianoni béke és a háború idézett elő. Meg kell tanulnunk lemondani saját elhatározásunkból, mert különben könnyen elkövetkezik az az idő, amikor már nem saját akaratunkból kell lemondani A takarékossági szellemet be kell vinni az egész társadalomba, hogy megteremtsük az életlehetőséget a jövő generációnak. 170 milliárd az az adósság, melyet a békeszerződés értelmében rövid határidőn belül az államoknak fizetnünk kell. Ebből egy rész eliminálódik barátságos megegyezések alapján. De van még egy igen nagy megterhelés, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, mikor a jövő képét nézzük. Ez a jelentékeny megterhelés a természetbeni ellátás. Ez 24 milliárddal szerepel a költségvetésben. Benne van a lisztellátás is, de nincs benne az a haszon, mely a vámgabona és egyebek révén megtérül Ez a megterhelés továbbra ily mértékben fenn nem tartható. A leépítés első lépéseit már tavaly megtettük. A jövőre nézve redukálnunk kell a természetbeni ellátást Kirekesztünk mindenkit belőle, kivéve a tisztviselőket, akik részére egyedül kell fentartani a természetbeni ellátást. A mellett restringálni kell a természetbeni eljárást, gondoskodni kell arról,, hogy az ellátás új rendjét teremtsük meg oly módon, hogy ne idézzünk elő semmi megrázkódtatást. Ami egyébként a természetbeni ellátás kérdését illeti, a tisztviselők szempontjából a természetbeni ellátás okvetlenül fentartandó. Az egész tisztviselői kar óhaja ez, mert hiszen a természetbeni ellátás bizonyos mértékig életstandardot jelent. E tekintetben is helye van azonban bizonyos reformoknak. Amikor jöttem, 260.000 volt a természetbeni ellátásra jogosultak száma, ez a szám most 200 000-re csökkent. Azzal a tömeggel, amely ma a tisztviselői karban rendelkezésre áll, nem egy ilyen kis országot, hanem egy nagy világbirodalom adminisztrációját is el lehetne intézni, ha nagyobb felelősséget és nagyobb hatáskört kapnának az egyes emberek. A békeszerződés végrehajtása körüli költségekre 5,8 milliárd van előirányozva. Mindent meg kell tennünk, hogy a külföldi fizetési eszközök minél nagyobb mennyiségben álljanak rendelkezésünkre, hogy az ebbeli zavarok állandóak ne lehessenek és hogy azátmeneti állapot e tekintetben is megszűnjék. E szempontból az export fokozása szükséges, hogy ezáltal is megfelelő külföldi fizetési eszközökhöz jusunk. Ezután az egyes tárcák tételeivel foglalkozik. A költségvetés főbb kiadási tételei a következők: Kormányzó tiszteletdíja 12 millió, kormányzóság 184,157.000, nemzetgyűlés 108,104.100, állami adósságok 22 milliárd 129 millió 377.000, nyugellátások 1 milliárd 870 millió 707.500, legfőbb állami számvevőség 19 millió 357.000, közigazgatási bíróság 25 millió 141.000, földbirtokrendezés 43 millió 886.000, miniszterelnökség 125 millió 155.000, külügyminisztérium 2 milliárd 20 millió 896.000, belügyminisztérium 8 milliárd 208 millió 942 ezer, pénzügyminisztérium 16 milliárd 901 millió 157.000, kereskedelemügyi minisztériuma 1 milliárd 92 millió 185 ezer, földmivelésügyi minisztérium 1 millárd 997 millió 139.000 népjóléti és munkaügyi minisztérium 5 milliárd 972.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 6 milliárd 249 millió 766 ezer, igazságügyminisztérium 2 milliárd 429 millió144.000, honvédelmi minisztérium 12 milliárd 766 millió 330.000. A bevételek főbb tételei a következő: Kormányzóság 20 millió 926 ezer, nemzetgyűlés 90.000, állami adósságok 7 milliárd 172 millió 357 ezer, külügyminisztérium 1 milliárd 500 millió, honvédelmi minisztérium 109 millió 486.000, pénzügyminisztérium 87 milliárd 892 millió 188.000, kereskedelemügyi minisztérium 566 millió 578.000, földmivelésügyi minisztérium 572 millió 689.000, népjóléti és munkaügyi minisztérium 367 millió 500.000, vallás- és közoktatásügyi minisztérium 584 millió 108.000, igazságügy minisztérium 108 millió 834.400, belügyminisztérium 45 millió 26.000 korona. O ■ C3 ■ C3 ■ C3 ■ CD n O ■ C3 ■ O ■ O Hitek néhány sorban Kormányfőtanácsosok lettek Horváth Lipót, Kónyi Hugó, Koós Zoltán dr., Kósch Elemér dr., Miles György, Róna Zsigmond, Stein Emil dr., Verzár Kálmán, Dobay Aurél bankigazgatók, Kozma Ferenc és Marik Ernő a Futura igazgatói s Träger Ignác váci bankigazgató. — Gróf Wenckherra István 65 éves korában Nagylévárdon (Pozsony m.) meghalt.— Bethlen miniszterelnök a Morning Postban megcáfolja Nincsics SHS külügyminiszter állításait Magyarország támadó szándékáról. A Wiener Commercial bank 4 vol igazgatóját Márkus Sándort, Baross Ottót, Pogány Miklóst és Gál Lászlót a bpesti rendőrség letartóztatta. Egy milliárd kárt okoztak. Beismerték a bűnüket. — A Magyarorsz. Tudósító kőnyomatos a bombamerénylet szakértői véleményének közlésével kapcsolatban hitelrontás és rágalmazás miatt sajtópert indított Az Est ellen. — Németországban az emberek aranyágaikat haláluk után az államra hagyják, hogy igy is segítsék hazájukat. — Berlinben egy üveg pezsgő százezer márka. — Sopronban Pósch Katalin 22 éves urileány abánfalvi kőfejtő telepéről levetette magát és meghalt. — D'Annunzio főparancsnoki címet és basa rangot kapott a török hadseregben. — Zimmermann dr. a népszövetség ausztriai főbiztosa felmentését kérte a rotterdami polgár-, mesteri állástól. — A közalkalmazottak természetbeni ellátásának készpénzváltsága márciusra 3400 korona. — A malmok által őrlési adó fejében beszolgáltatott gabona térítési ára márciusra: rozs és kétszeres 81, árpa 85, tengeri 80, zab 81, köles 85, tatárka 110, ocsu 6 korona kilónkint. — Velencében elárverezik a magyar alattvalók háborúban lefoglalt ingóságait az olasz kincstár javára. —• Vajda-Vojvoda Sándor vett román miniszterelnököt a magyarigeni kerületben az oláh csendőrök letartóztatták, de később szabadon engedték. — Roboz Béla az elfogott hazaáruló újságíró öngyilkosságot akart elkövetni a fogházban. — Mussolini kormánya ismét elrendelte a kötelező vallásoktatást az iskolákban. — Kormányzósértésért Boldizsár Bálint nyomdászsegédet a Népszava munkatársát 2 és félévi fogházra és 20.000 koronára ítélték és nyomban letartóztatták. — A zürichi esti zárlat Berlin 0.0237, Budapest 0.18 Az 1922/23* évi állami költségvetés 40 milliárd a deficit Árdrágításért figuázra ítélt pécsi piaci árus Az uzsorák!.óság mai ítéletei * Pécs, febr. 28. — A pécsi kir. törvényszék mint uzsorabiróság, ma ismét négy árdrágitási ügyben hozott jogerős ítéletet. Özvegy Dvorzsák Béláné született Makai Mária pécsi piaci árus ez, év január 27-én 3 kis fej kelkáposztáért 90 koronát kért. A három fej mindössze fél kilogrammot nyomott és a kelkáposzta irányára akkor kilónkint 40 korona volt Ezért a szembetűnő árdrágításért a törvényszék 7 napi fogházra, 1000 korona pénzbüntetésre és az ítélet hírlapi közzétételére ítélte. Gyódi Györgyné született Hergyó Katalin kővágószöllősi asszony november 11-én a pécsi piacon a tojás darabját a 30 koronás irányár helyett 40 koronáért árusította. Amikor a rendőr felelősségre vonta és a pécsi rendőrkapitányságon kihallgatták, Hergyó Józsefné született Egyedi Katalinnak mondotta magát. Ezért az első idézésnél meg sem találták és csak a rendőrség nyomozta ki. A bíróság árdrágító visszaélés vétsége miatt az enyhítő körülmények figyelembevételével 5000 korona pénzbüntetésre és az ítéletnek a kővágószöllősi körjegyzőség területén falragasz útján való közzétételére ítélte. Mkovecz Józsefné született Csapó Mária keszüi asszony augusztus 26-án a paradicsom kilóját a 15 koronás irányár helyett 50 koronáért árusította.Az enyhítő körülmények figyelembevételével 2000 korona pénzbüntetésre és az ítélet hírlapi közzétételére ítélte. Vér Géza Siklósi utca 3. szám alatt lakó kaptafakészítő volt az utolsó vádlott. Vér november első napjaiban egy csizmasámfa szűkítéséért 1000 koronát követelt Az ár-, vizsgáló bizottság ezért a munkáért 800 koronában állapította meg a munkadíjat. Minthogy tehát a polgári hasznot jóval felülhaladó összeget kért, az uzsorabíróság 5000 korona pénzbüntetésre ítélte. Mind a négy ügyben hozott ítélet jogerős.