Dunántúl, 1923. március (13. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-16 / 61. szám

XIII. évfolyam Gs szám­­ára TO korona Pécs, 1923. március 16 Péntek" Politikai értekezlet Zichy János grófnál Budapest, márc. 15.­­• Z­i­c­h­y [János gróf tegnap magához kérette politikai elvbarátait és velük a poli­tikai helyzetről tárgyalt. A Zichy [János grófnál lefolyt megbeszélésen szóba került az Andrássy-párt küszöbön álló bomlása is és a kép­viselők olyanképen informálták Zichy Jánost, hogy az Andrássy­­pártból Friedrich István, Hal­ler István, Haller József, Csík­­József, Szabó József és Hom­on­­n­a­y Tivadar a legrövidebb időn be­lül ki fognak válni és csatlakoznak a Wolff Károly vezetése alatt álló keresztény nemzeti egység pártjához. Az Andrássy-pártnak megmaradó négy tagja új elhelyezkedése tekin­tetében véglegesen még nem határo­zott, de igen valószínű, hogy a pár­­tonkívüli csoporthoz fognak csatla­kozni és ezzel a pártonkívüli cso­portnak konzervatív szárnyát fogják megerősíteni.­­ Az Andrássy-párt bomlása követ­keztében ennél fogva jelentékeny erő­gyarapodáshoz jut a Wolff-párt, míg a pártonkívüli csoportban a liberális Jelemek meglehetősen háttérbe szo­rulnak, minek következtében Szi­lágyi Lajos kénytelen lesz a veze­tést átadni Ziphy János grófnak, aki semmi esetre sem fog megengedni olyan akciót, amelyek a pártonkívüli csoportot a radikális szélső­baloldal szekundánsává tehetnék.­­ Politikai körökben igen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Zichy János-féle értekezletnek és az And­­rássy-párt bomlásának, mert ezen események tisztultabb helyzetet je­lentenek a parlamentben és új kivá­lasztást hoznak létre, minek követ­keztében a parlamenti konzervatív elemek jelentős lépéssel jutnak köze­lebb egymáshoz, amivel szemben ú­ szélső­baloldal és radikális elemek mindjobban izolálódnak. Bár az And­­­­­ássy-párt közvetlen környezete bi-b­­zonyos cáfolatokkal menteni igyek­szik a mai helyzetet, a tények tel­jesen fedik azokat, amiket a képvi­selők gróf Zichy János informálásá­­ra tegnap előadtak. Ez a politikai­ eltolódás rövidesen befejeződik, úgy hogy husvét után a parlamentben már új szituációval, állunk szemben. A márciusi ünnepségek Budapesten Budapest, márc. 15. — A fő­város lélekemelő módon ünnepelte meg március 15-ét. Délelőtt a fővá­ros díszközgyűlést tartott, amelyen az ünnepi beszédet Sipőcz főpolgár­mester tartotta. Délelőtt volt a nem­zeti ünnep is az Országház névi több mint 200.000 főnyi tömeg részvéte­lével. Itt Sipőcz főpolgármester, K­ebelsberg kultuszminiszter és Pe­kár Gyula mondottak lelkes hangú beszédet. A március 15-iki ünnepségek Pécsett Szentmise a székesegyházban — Ünnepségek a Kossuth szobornál­­, Pécs, maárc. 15. · A fellángoló hazafivá lelkesedés Pécsett is gyö­nyörű, lélekemelő ünnepnappá vará­zsolta a magyar szabadság hajnalha­sadásának 75-ik évfordulóját. A vá­ros minden rendű és rangú társadal­ma, fiatalok és felnőttek egyaránt kivették részüket az ünneplésből. A széthúzások, torzsalkodások és sze­­retetlenség között olyan volt a mai nap, mint a viharos tenger közepén a zöldelő szigetecske, amely enyhet ad a csüggedő küzködőnek. A város maga is ünnepi szint öltött. A há­zakat lobogóval díszítették fel, a ki­rakatokban nemzetiszinü szalagok pompáztak. Az utcák már a kora reggeli órákban megteltek kokárdás, nemzetiszinü szalagos gyermekekkel, és felnőttekkel. Délután 2 órakor a munka is megszűnt a városban. Min­denki az utcára sietett, hogy részt vegyen a Kossuth-szobor előtt ren­dezett ünnepségeken. Ha a mai nap hazafias lelkesedéséből csak a fele megmaradna a szívekben, h­a a ma egybeforrott hazaszeretetet állandó­sítani tudnánk, hamarabb üdvözöl­­hetnék a boldogabb magyar jövő hajnalhasadását.. Szentmise a székesegyházban Az ünnepségek bevezetéseképen reggel 9 órakor ünnepélyes szentmise volt a székesegyházban, amelyet Klankovics tábori esperes mon­dott segédlettel. A szentmisén a hely­őrség tisztikarán és legénységén kí­vül az állami, vármegyei és városi hivatalok kiküldöttei is részt vettek.­ A 48-as asztaltársaság ünnepélye A 48-as asztaltársaság délelőtt 11 órakor a Kossuth-szobor előtt tar­totta meg hazafias ünnepélyét. Részt vettek a város hatóságának, az Ipa­­­­rosszövetségnek és az ipartestületnek­­ képviselői és a polgárság igen nagyi­­ számban. Kivonult egy szakasz dísz-­­ ruhás rendőr is. Az asztaltársaság testületileg zászló alatt vonult fel. Az ünnepi beszédet Barankay Lajos dr. kereskedelmi iskolai tanár tar­totta nagy hatást keltve. Gyönyörű beszédében többek közt a követke­zőket mondotta: Március 15-ike nekünk ma nem örömünnep, Petőfi nem az ujjongó feltámadás ihletett dalnoka és Kos­suth nem a törhetetlen nemzeti erő szózatos apostola! Március 15-ének fénye nekünk ma egy mélységesen szomorú szemrehányás, Petőfi köl­tészete a tunyaságunkat, bűneinket ostorozó büntetés, Kossuth lángoló beszéde a szégyenünk pirját ar­cunkba kergető önvád. Ilyen körül­mények közt van-e okunk örülni? Nem kell-e hamut hinteni fejünk­re s nem kell-e március 15-ében a nemzeti tanulságok szigorú és kér­lelhetetlen napját akaratlanul is meglátnunk? A negyvennyolcadiki március fél­százados kultur­küzdelem koroná­ja volt, a mai március az alig egy­két évtizedes internacionalista rom­bolás tükre. Akkor az idealizmus bevetette, ma az anyagiasság békái nyűgözik le a lelkeket. A régi március fényé­ben megdöbbenve látjuk, mivé let­tünk ma. A régi nagyság mellett brutálisan főbe kólint bennünket mai törpeségünk s annál súlyosabb az önvád, mert először is, másod­szor is és harmadszor is csak ma­gunk voltunk okozói erkölcsi és fizikai leromlásunknak. Nem az el­lenség győzött le bennünket, de mi szolgáltattuk ki magunkat kényére­­kedvére. S ebből az erkölcsi és anyagi rabságból nincs más kiveze­tő út, mint visszatérni Petőfi és Kossuth nemesen egyszerű és gyö­nyörűen magyar világ­szemléleté­hez. Mi rajtunk nem az internaciona­lizmus, nem a francia vagy német orientálódás fog segíteni, hanem csak az, ha újra felfedezzük önma­gunkat, csak az, ha megtaláljuk szívünkben, agyunkban azt a becsü­letes magyar energiát, amely Pe­tőfi és­ Kossuth nemzedékét egy egész világ bámulatára tette mél­tóvá. A beszéd nyomán támadt lelkese­dés csillapultával Ihar Ferenc tá­rogató művész adott elő pár hazafias dalt az egyik emeleti ablakból. Utá­na Nagy István népszerű színmű­vész szavalt el két gyújtó hatású verset. Végül a Polgári Daloskor adott elő két gyönyörű dalt. Az ün­nepély a Himnusz hangjaival ért vé­get. Az ifjúság ünnepe A Kossuth-szobornál délután 4 óra­kor az ifjúság ünnepeit. Résztvettek az összes pécsi tanintézetek ifjúsága katonás rendben izzó lelkesedéssel. Szent­­áhítattal énekelték el a Him­nuszt, majd Öllé László joghallgató szavalta el a Köszöntés a márciusi ifjúsághoz című aktuális költeményt. A városi polgári fiúiskola jól össze­tanult fegyelmezett énekkara D­u­­d­á­s Géza karmester vezetésével énekelte el a Miért oly borús kez­detű dalt. Mihálovits László a pécsi jogakadémiai ifjúság elnöke tartott lelkesítő beszédet a márciusi ifjak szerepéről. B­r­u­s­z 11 Dezső az állami főreáliskola Vili. c. tanulója lelkesen szavalta el a Talpra ma­gyart. Majd Horváth Kázmér a Pécsi Est felelős szerkesztője beszélt a három év előtti március 15-ről, a­mikor az ellenség sem tudta meg-­­akadályozni a pécsi ifjúság márciusi ünnepélyét. Ennek a szellemnek az ébrentartását hangsúlyozta. Végül a Szózatot énekelte a diákság. A társadalom ünnepe Pécs társadalma már az ifjúsági ünnepély tartama alatt gyülekezett, Fischer Ferenc dr. főispánnal az élén ott voltak az összes állami, me­gyei, városi hivatalok vezetői, a kü­lönböző keresztény egyesületek, tár­saskörök, kaszinók, dalárdák, tár­sadalmi testületek és a közönség min­den rétege kor, nem, valláskülönbség nélkül. A hatalmas Majláth-téren em­ber-ember hátán szorongott. A kör­nyező házak feldíszítve, nyitott ab­lakaikban zászló, nemzeti szalag és virág, mindenütt lelkes hangulat.­­ Az ünnepség műsorát a pécsi da­lárda 70 tagú vegyeskara nyitotta meg B­o­­­d­i­s Dezső dr. főkarmester vezetése alatt, a Magyar Hiszekegy precíz eléneklésével. A magasba szárnyaló tiszta han­gok már magukkal ragadták a szí­­­veket, amikor Gosztonyi Gyula ny. kúriai bíró az emelvényre lépett. Hatalmas, mélyen szántó gondolatai fölrázták a gerincteleneket is. A tat­tárjárás, a mohácsi vész példáival illusztrálta, mivé lett, valahányszor széthúzott a magyar. ■ “ Csak a nemzeti érzés, a nem­zeti öntudat fellángolása lehet az egyedüli csillag, amely megvilágíthat­ja a szomorú sötét magyar éjszakát. Ha sivár a jelen, reménytelen a jö­vő, a múltból kell erőt merítenünk­. Ezért jöttünk ide nemzeti hőseink szobrának lábához. Kossuth, Petőfi, a tizenhárom aradi vértanú, a márciusi ifjak magasztos szelleme erőt ad a csü­ggedőknek is. Nem pusztulhat el a nép, amelynek ilyen hősei voltak. Merítsünk erőt az ő kiolthatatlan hazaszeretetükből. ■ Nemzeti érzés hassa át az összes társadalmi réte­geket és a bennünket követő új nemzedéket, akik ne csak jogokat ismerjenek, de kötelességeket is és uj életet teremtsenek, eggyé forrt, egymást támogató magyarok legye­nek, ne ismerjenek osztályharcot­, felekezeti békétlenséget, hanem mind igaz magyarok legyenek­. — Mi a nagy ősök méltatlan utó­dai ez ünnepélyes pillanatban igaz hitvallást teszünk. Hallja meg szavun­kat az egész ország, hogy itt ebben a városban is él, dobog a magyar, szig, amely félni, csüggedni, felejteni nem tud, de tud egyet: rendületlenül bízni a magyarok Istenében és a ma­gyar feltámadásban. A zugó éljenzés és taps csillapul­tával Garai Lajos dr. járásbiró a keresztény és nemzeti alapon álló 19. honvéd bajtársi szövetség koszo­rúját helyezte el fenkölt szavakkal. F a I­u­h­e l­y­i Ferenc dr. egyete­mi tanár az egyesült keresztény nemzeti liga pécsi osztálya koszorú­ját tette le. R­á­s­k­y Béláné a ma­­gyar asszonyok nemzeti szövetsége

Next