Dunántúl, 1923. május (13. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

4. oldal Május 20-ig be kell fizetni a kincstári házhaszonrészesedést Pécs, április 30. — A pénzügy­­miniszter már ismertetett rendelete értelmében 1923. május 1-től kezd­ve minden házbirtokos köteles a bérlője által fizetett nyers bérösz­­szeg 25%-át, továbbá a saját ma­ga és hozzátartozói, avagy alkal­mazottai által bérfizetés nélkül használt épületek haszonértékének ugyancsak 25­ fo-át kincstári ha­szonrészesedés fejében a városi adópénztárba befizetni. A bérbe nem adót épületrész haszonértékét a házbirtokos a bérbeadottakkal való összehasonlítás útján becslés­sel — a házadó céljára szokásos módon — állapítja meg. Kincstári haszonrészesedést kell fizetni az ideiglenesen adómentes épületek után is, az állandóan adó­mentes épületek után azonban csak akkor, ha azok bérbe vannak adva. A kincstári haszonrészesedés alapjául szolgáló nyers bér össze­gé­hez számítandó : 1. a kikötött és szoros értelemben­­vett házbér; 2. a bérlő által természetben tel­jesített bárminő szolgáltatás, to­vábbá a házbirtokos helyett fize­tett kázbiztosítási díjak, köz- és magánjogi terhek, u. m. adók, köz­üzemi dijak, adóssági kamatok stb. 3. az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokos részére a bérlettárgy átengedése fejében esetleg egyszer­s mind­enkorra fizet; 4. az az összeg, amelyet a bérlő a vízvezetéknek a háztartás kere­tében való használata, továbbá a lift­használat fejében, az udvartér vagy a kapualj világítása és tisz­togatása, szemétkihordás vagy más efféle­­ címen a házbirtokosnak fi­zet; 5. az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokossal (bérbeadóval) történt megállapodás szerint a sa­játjából a bérbevett épületnek, illetve a helyiségeknek állandó át­alakítására vagy jókarba hozata­lára oly feltétel mellett fordított, hogy a bérlő ennek fejében arány­lag kevesebb házbért köteles fi­zetni, mint fizetne abban az eset­ben, ha ezt a befektetést nem esz­közölte volna; 6. az épülethez tartozó fuvartér és házikert használatáért esetleg külön kikötött és fizetett bért 7, az épület bármely részének hirdetés céljára való bérbeadásá­ból származó bevétel.­­ A házbér fejében szolgáltatott javakat, vagy munkateljesítményt a helyi forgalmi értéknek, illetve munkabéreknek megfelelően kell pénzértékre átszámítani. A kincstári haszonrészesedést évnegyedenként legkésőbb 1923. május 20-ig, augusztus és november 1­ 5-ig befizetési jegyzék benyújtá­sa mellett kell befizetni. Az évnegyed folyamán beálló minden változást nyolc nap alatt be kell jelenteni és a kincstári ha­szonrészesedést egyidejűleg be kell fizetni. A bérlő az általa bérelt épület, lakás, üzlet, műhely után fizetendő kincstári haszonrészesedést köteles a házbir­tokosnak a kikötött bér­összegen felül külön megtéríteni abban az esetben, ha a felemelt bér az i91é. november 1-én érvé­nyesen kikötött bérnek az ötven­szeresét nem haladja meg. A bér­lő a kincstári haszonrészesedést ilyen esetben a házbérrel együtt köteles a házbirtokosnak (tárbe Aiának) tírfenik&íttni.. .* Az a házbirtokos, aki a kincs­tári haszonrészesedést a fenti ha­táridő után fizeti be, köteles a be­fizetett összeg után 8%-os kése­delmi kamatot és azonfelül a kése­delemnek minden megkezdett hó­napjára a késedelmesen befizetett összegnek Vi­ed részét bírság cí­mén befizetni „ Adócsalást követ el az a házbir­tokos vagy bérbeadó, aki abból a célból, hogy a kincstári házh­a­­szonrészesedés fizetése alól mente­süljön, a bérfizetési jegyzékben tudva valótlan adatokat, különö­sen a valóságosnál kisebb bérösz­­szeget vezet be, vagy pedig abból a kincstári házhaszonrészesedés megrövidítésére alkalmas adatokat szándékosan kihagy. Adócsalást követ el a bérlő is abban az esetben, ha a bérfizetési jegyzékbe bevezetett valótlan ada­tokat névaláírásával valódiaknak igazolja. Az adócsalást szabadságvesztés­sel, a veszélyeztetett kincstári káz­haszonrészesedés háromszorosától tízszereséig terjedhető pénzbünte­téssel sújtják. Szabálytalanságnak minősül a kincstári házhaszonrészesedés meg­rövidítésére alkalmas minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely mint késedelmes befizetés, vagy mint adócsalás, nem büntethető. A szabálytalanság miatt kiszabandó pénzbírság 500300 koronáig ter­jedhet. A kincstári házhaszonrészesedést bérfizetési jegyzék kitöltése mellett kell befizetni. A bérfizetési jegy­zéknek a következő 7 rovatát kell kitölteni: 1. Folyószám. 2. A 3. és 4. rovatban jelzett lakás, üzlet stb. az 1923. évi házbérbevallási ívben milyen sorszám alatt vétetett fel. 3. A lakás, üzlet stb. fekvési helye. 4. A bérlettárgy közelebbi megjelölése. 5. A beszedett nyers­­bér összege, illetve a bérbe nem adott helyiségek megbecsült haszon­­értéke. 6. A bérleti jog fejében tel­jesített természetbeni szolgáltatás megnevezése és helyi forgalmi ér­téke. 7. A bérlő sajátkezű aláírása, mellyel az 5. és 6. hasábba beírt adatok valódiságát vagyoni és bün­tetőjogi felelősség mellett igazolja. A pécsi háztulajdonosok szövet­sége elkészíttetett ilyen bérfizetési jegyzékeket, amelyek a tagoknak és belépő tagoknak díjtalanul áll rendelkezésre. Ilyen nyomtatvány a szövetség vezetőségénél és a Da­­nuntus nyomdában kapható, ahol egyúttal a szövetségbe való belé­pés is eszközölhető. A nyomtatvány díjtalan átvételéhez a tagsági iga­zolvány szükséges. * DUNÁNTUCI ICéSd, 1933/ május « ABBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBBBHBBfiBBBHHBBBBBBB A pécsi Hangya 24 milliót forgalma­zott fél év alatt A szövetkezet első közgyűlése Pécs, április 30.­­ A szövetke­zeti eszmének, a keresztény üzleti szellemnek diadalát jelentette a Hangya pécsi fogyasztási szövetke­zetének vasárnapi első közgyűlése. Ez a közgyűlés egy fél esztendőnek gazdag forgalmát és eredményét tárta fel, amelyet a szövetkezet szerény keretek között, szolid üz­leti alapon, altruista célzattal tu­dott elérni két megértő és minden nemes vállalkozást támogatni kész B­écsi pénzintézet segítségével. A­özgyűlés rendkívül élénk érdek­lődés mellett folyt le, amennyiben 60 tag vett részt több, mint ezer üzletrésszel. Gosztonyi Gyula, a szövetkezet igazgatósági elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Meleg szavakkal em­lékezett meg a szövetkezet támoga­tóiról és önzetlen barátairól, külö­nösképpen a Hangya központról, a Pécsi Takarékpénztárról és a Pécsegyházmegyei Takarékpénz­tárról. A közgyűlés a két intézet­nek jelen volt vezérigazgatóját, Visnya Ernőt és Ábrahám Gyulát lelkes ünneplésben részesítette. Az elnök a jegyzőkönyv hitelesí­tésére Koszits Ákos dr. és Schmidt Mátyás szövetkezeti tagokat kérte fel. Szojka Károly főtitkár, a központ kiküldötte tolmácsolta ezután a központ üdvözletét és elismerését az igazgatóságnak, felügyelő bi­zottságnak. Ezután figyelmet lekö­tő hosszabb beszédben vázolta a szövetkezeti eszme fontosságát, örömmel állapította meg, hogy a pécsi szövetkezet megfelelt hiva­tásának és nem remélt eredményt ért el. A szövetkezeti eszme kettős problémát old meg, az egyik a gazdasági, a másik a szociális. Ma­gában egyesíti a társadalom minden rétegét, a vagyonosokat ép úgy, mint a szegényeket s a társadalmi boldogulást mozdítja elő, szembe­helyezkedve az önző liberális Gaz­dasági felfogással. Frankó Zoltán dr., a szö­vetke­zet­ ügyésze az igazgatósági jelen­tést ismertette. Ja szerint az 1922. július 1-én megindult üzlet 1 mil­lió 656,700 K alaptőke mellett 23 millió 845,904 K forgalmat ért el egy fél esztendő alatt, vagyis négyszer forgatta meg a rendelke­zésre bocsájtott tőkét, amelyhez a Pécsegyházmegyei Takarék 1 mil­lió 348 ezer és a Pécsi Takarék­­pénztár 1 millió 333 ezer K hitelt nyújtott nagy előzékenységgel. Az áruk mai értéke 8 millió 322 ezer korona. A csonka üzletév tiszta nyeresége 211.024 K, amelyből tartalékalapra 52.756 K-t, 5%-os osztalékra 88.285 K-t, kulturális és jótékony célra 42.550 K-t, igaz­gatósági tiszteletdíjra 22.000 K-t és a felügyelő bizottság tisztelet­díjára 6330 K-t fordítanak. A szö­vetkezetnek jelenleg 2056 tagj­a van. A közgyűlés örömmel vette tu­domásul a jelentést. A felügyelő bizottság mandátuma lejárván, a bizottság eddigi tagjait 3 évre új­ból megválasztotta. Mayer József sdr. igazgatósági tag lemondását sajnálattal vette tudomásul a köz­gyűlés. Helyét e­lvelére nem töt­­tik be. Szojka Károly főtitkár a szövet­kezet támogatására hívta fel a figyelmet azzal, hogy a szövetkezet, eszme az igazságos gazdasági ter­melést akarja. Komócsy István az üzletrészek után való visszatérítést, Öllé Mi­hály a szövetkezet tőkéjének növe­lését indítványozza. A közgyűlés a visszatérítés mellett foglalt állást, de a tagoknak különös figyelmébe ajánlja az újabb üzletrész jegy­­zést. Ezzel az ülés véget ért. A debreceni katolikus nagygyűlés Debrecen, ápr. 30. — Vasár­nap volt fényes keretek között a debreceni országos katolikus nagy­gyűlés második napja, amelyen P Bangha, Frühwirth Mátyás, Székely János, Ernszt Sándor, Túri Béla Czettler Jenő beszéltek nagy halát- Eldőlt a „Pannónia“ a­ barna söré­­lpek elnevezésére kitűzött pályázat Pécs, április 30. — A „Pannó­nia" Sörfőző r.­t. pályadíja meglepő eredménnyel járt, kb. 300 pályázat érkezett be. A pályázók nagy szá­ma fényesen mutatja azt a meleg érdeklődést és szeretetet, mellyel a közönség a pécsi, országos hír­névre szert tett sörgyár talányok iránt­­ viseltetik. A pályázatokat tárgyilagos és hozzáértő zsűri bí­rálta el, melynek tagjai: Lenkei Lajos és Linder Ernő főszerkesztők, Vende Ernő főreáliskolai irodalom tanár, valamint a sörgyár kikül­döttje voltak­. A bizottság alapos kritikával végigment a sok kedves és szelle­mes ötleten, találó jelmondaton és kifejező jeligén. A pályázatok túl­nyomó része megnyerte a bizottság tetszését, de a bizottság még­sem tudott megállapodni a 10.000 ko­ronás első díj odaítélése tekinteté­ben, ezért akként határozott, hogy az első díjat a tüdővészesek ottho­nának juttatja, amihez a sörfőzd figyelemmel e valóban nemes intéz­mény szorongatott anyagi helyze­tére, készséggel hozzájárult. A má­sodik és harmadik díjat egymást között egyenlő arányban 4-­4000 koronában megsztva, Kálmán Már­ton orvostanhallgató, valamint egy magát megnevezni nem óhajtó pályázó nyerte el. Miután a sör­főző mindkét nyertes pályázatot védjegyeztetni fogja, ezek egyelőre még nem közölhetők. A 4—8. díja­kat Trebbin Ágost mérnök, a Du­nántúl Géza bácsija, egy középisko­lai tanárnő, Metz Márton főgimn. VII. oszt. tan., végül Nagy József tisztviselő nyerték el. Ezeken kívül is igen nagyszámú pályázat érdemelte ki a bizottság dicséretét. A sörfőző örömmel fo­gadja úgy­ a nyertes, mint a többi alkalmas pályázatokat is felhasz­nálni s hogy a pályázatok mily al­kalmasak erre a célra, íme a nyer­tesek közül néhány példa: „Borban az igazság, Sörben az egészség! Azért hát sört igyál. Mert kincs az egészség!" „Eldőlt egy régi pör. Legjobb a­ pécsi sör." „Pannónia maláta, nincs a vilá­gon párja, 19 fokos, ezt issza az okos." „ A mecseki barna sör, minden­felé utat tör. Gyergét erősít, erősé iidít, táplál és jókedvre hangol, nem versenyezhet vele sem bajor, sem angol." Egyébként a tartós, hűvös idő­járásra tekintettel, az új barna sör előreláthatólag a jövő hó közepe táján fog forgalomba kerülni és minden bizonnyal minden tekintet­ben meg fog felelni a hozzáfűzött várakozásoknak. A miniszterelnök elutazott Pak­sba­­ Budapest, ápr. 30. — Bethlen István gróf miniszterelnök, Kállay Tibor pénzügyminiszter és Khuen- Héderváry Sándor gróf külügymi­niszteri tanácsossal vasárnap délután 3 órakor utazott el a keleti pályaud­varról párisi útjára. Bécsig a mi­niszterelnököt felesége és fia is elkí­sérték. A búcsúzásra megjelent Hohler angol követ, Robi­n francia és Vinci olasz ügyvivő. A kormány nevében Daruváry igazságügyminisz­ter, az egységes párt nevében Kál­lay Tamás kívántak szerencsét a mi­niszterelnöknek, aki szívélyesen vett . budnik képviselőitől, is.

Next