Dunántúl, 1923. május (13. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
4. oldal Május 20-ig be kell fizetni a kincstári házhaszonrészesedést Pécs, április 30. — A pénzügyminiszter már ismertetett rendelete értelmében 1923. május 1-től kezdve minden házbirtokos köteles a bérlője által fizetett nyers béröszszeg 25%-át, továbbá a saját maga és hozzátartozói, avagy alkalmazottai által bérfizetés nélkül használt épületek haszonértékének ugyancsak 25 fo-át kincstári haszonrészesedés fejében a városi adópénztárba befizetni. A bérbe nem adót épületrész haszonértékét a házbirtokos a bérbeadottakkal való összehasonlítás útján becsléssel — a házadó céljára szokásos módon — állapítja meg. Kincstári haszonrészesedést kell fizetni az ideiglenesen adómentes épületek után is, az állandóan adómentes épületek után azonban csak akkor, ha azok bérbe vannak adva. A kincstári haszonrészesedés alapjául szolgáló nyers bér összegéhez számítandó : 1. a kikötött és szoros értelembenvett házbér; 2. a bérlő által természetben teljesített bárminő szolgáltatás, továbbá a házbirtokos helyett fizetett kázbiztosítási díjak, köz- és magánjogi terhek, u. m. adók, közüzemi dijak, adóssági kamatok stb. 3. az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokos részére a bérlettárgy átengedése fejében esetleg egyszers mindenkorra fizet; 4. az az összeg, amelyet a bérlő a vízvezetéknek a háztartás keretében való használata, továbbá a lifthasználat fejében, az udvartér vagy a kapualj világítása és tisztogatása, szemétkihordás vagy más efféle címen a házbirtokosnak fizet; 5. az az összeg, amelyet a bérlő a házbirtokossal (bérbeadóval) történt megállapodás szerint a sajátjából a bérbevett épületnek, illetve a helyiségeknek állandó átalakítására vagy jókarba hozatalára oly feltétel mellett fordított, hogy a bérlő ennek fejében aránylag kevesebb házbért köteles fizetni, mint fizetne abban az esetben, ha ezt a befektetést nem eszközölte volna; 6. az épülethez tartozó fuvartér és házikert használatáért esetleg külön kikötött és fizetett bért 7, az épület bármely részének hirdetés céljára való bérbeadásából származó bevétel. A házbér fejében szolgáltatott javakat, vagy munkateljesítményt a helyi forgalmi értéknek, illetve munkabéreknek megfelelően kell pénzértékre átszámítani. A kincstári haszonrészesedést évnegyedenként legkésőbb 1923. május 20-ig, augusztus és november 1 5-ig befizetési jegyzék benyújtása mellett kell befizetni. Az évnegyed folyamán beálló minden változást nyolc nap alatt be kell jelenteni és a kincstári haszonrészesedést egyidejűleg be kell fizetni. A bérlő az általa bérelt épület, lakás, üzlet, műhely után fizetendő kincstári haszonrészesedést köteles a házbirtokosnak a kikötött bérösszegen felül külön megtéríteni abban az esetben, ha a felemelt bér az i91é. november 1-én érvényesen kikötött bérnek az ötvenszeresét nem haladja meg. A bérlő a kincstári haszonrészesedést ilyen esetben a házbérrel együtt köteles a házbirtokosnak (tárbe Aiának) tírfenik&íttni.. .* Az a házbirtokos, aki a kincstári haszonrészesedést a fenti határidő után fizeti be, köteles a befizetett összeg után 8%-os késedelmi kamatot és azonfelül a késedelemnek minden megkezdett hónapjára a késedelmesen befizetett összegnek Vied részét bírság címén befizetni „ Adócsalást követ el az a házbirtokos vagy bérbeadó, aki abból a célból, hogy a kincstári házhaszonrészesedés fizetése alól mentesüljön, a bérfizetési jegyzékben tudva valótlan adatokat, különösen a valóságosnál kisebb béröszszeget vezet be, vagy pedig abból a kincstári házhaszonrészesedés megrövidítésére alkalmas adatokat szándékosan kihagy. Adócsalást követ el a bérlő is abban az esetben, ha a bérfizetési jegyzékbe bevezetett valótlan adatokat névaláírásával valódiaknak igazolja. Az adócsalást szabadságvesztéssel, a veszélyeztetett kincstári kázhaszonrészesedés háromszorosától tízszereséig terjedhető pénzbüntetéssel sújtják. Szabálytalanságnak minősül a kincstári házhaszonrészesedés megrövidítésére alkalmas minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amely mint késedelmes befizetés, vagy mint adócsalás, nem büntethető. A szabálytalanság miatt kiszabandó pénzbírság 500300 koronáig terjedhet. A kincstári házhaszonrészesedést bérfizetési jegyzék kitöltése mellett kell befizetni. A bérfizetési jegyzéknek a következő 7 rovatát kell kitölteni: 1. Folyószám. 2. A 3. és 4. rovatban jelzett lakás, üzlet stb. az 1923. évi házbérbevallási ívben milyen sorszám alatt vétetett fel. 3. A lakás, üzlet stb. fekvési helye. 4. A bérlettárgy közelebbi megjelölése. 5. A beszedett nyersbér összege, illetve a bérbe nem adott helyiségek megbecsült haszonértéke. 6. A bérleti jog fejében teljesített természetbeni szolgáltatás megnevezése és helyi forgalmi értéke. 7. A bérlő sajátkezű aláírása, mellyel az 5. és 6. hasábba beírt adatok valódiságát vagyoni és büntetőjogi felelősség mellett igazolja. A pécsi háztulajdonosok szövetsége elkészíttetett ilyen bérfizetési jegyzékeket, amelyek a tagoknak és belépő tagoknak díjtalanul áll rendelkezésre. Ilyen nyomtatvány a szövetség vezetőségénél és a Danuntus nyomdában kapható, ahol egyúttal a szövetségbe való belépés is eszközölhető. A nyomtatvány díjtalan átvételéhez a tagsági igazolvány szükséges. * DUNÁNTUCI ICéSd, 1933/ május « ABBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBBBHBBfiBBBHHBBBBBBB A pécsi Hangya 24 milliót forgalmazott fél év alatt A szövetkezet első közgyűlése Pécs, április 30. A szövetkezeti eszmének, a keresztény üzleti szellemnek diadalát jelentette a Hangya pécsi fogyasztási szövetkezetének vasárnapi első közgyűlése. Ez a közgyűlés egy fél esztendőnek gazdag forgalmát és eredményét tárta fel, amelyet a szövetkezet szerény keretek között, szolid üzleti alapon, altruista célzattal tudott elérni két megértő és minden nemes vállalkozást támogatni kész Bécsi pénzintézet segítségével. Aözgyűlés rendkívül élénk érdeklődés mellett folyt le, amennyiben 60 tag vett részt több, mint ezer üzletrésszel. Gosztonyi Gyula, a szövetkezet igazgatósági elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Meleg szavakkal emlékezett meg a szövetkezet támogatóiról és önzetlen barátairól, különösképpen a Hangya központról, a Pécsi Takarékpénztárról és a Pécsegyházmegyei Takarékpénztárról. A közgyűlés a két intézetnek jelen volt vezérigazgatóját, Visnya Ernőt és Ábrahám Gyulát lelkes ünneplésben részesítette. Az elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Koszits Ákos dr. és Schmidt Mátyás szövetkezeti tagokat kérte fel. Szojka Károly főtitkár, a központ kiküldötte tolmácsolta ezután a központ üdvözletét és elismerését az igazgatóságnak, felügyelő bizottságnak. Ezután figyelmet lekötő hosszabb beszédben vázolta a szövetkezeti eszme fontosságát, örömmel állapította meg, hogy a pécsi szövetkezet megfelelt hivatásának és nem remélt eredményt ért el. A szövetkezeti eszme kettős problémát old meg, az egyik a gazdasági, a másik a szociális. Magában egyesíti a társadalom minden rétegét, a vagyonosokat ép úgy, mint a szegényeket s a társadalmi boldogulást mozdítja elő, szembehelyezkedve az önző liberális Gazdasági felfogással. Frankó Zoltán dr., a szövetkezet ügyésze az igazgatósági jelentést ismertette. Ja szerint az 1922. július 1-én megindult üzlet 1 millió 656,700 K alaptőke mellett 23 millió 845,904 K forgalmat ért el egy fél esztendő alatt, vagyis négyszer forgatta meg a rendelkezésre bocsájtott tőkét, amelyhez a Pécsegyházmegyei Takarék 1 millió 348 ezer és a Pécsi Takarékpénztár 1 millió 333 ezer K hitelt nyújtott nagy előzékenységgel. Az áruk mai értéke 8 millió 322 ezer korona. A csonka üzletév tiszta nyeresége 211.024 K, amelyből tartalékalapra 52.756 K-t, 5%-os osztalékra 88.285 K-t, kulturális és jótékony célra 42.550 K-t, igazgatósági tiszteletdíjra 22.000 K-t és a felügyelő bizottság tiszteletdíjára 6330 K-t fordítanak. A szövetkezetnek jelenleg 2056 tagja van. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a jelentést. A felügyelő bizottság mandátuma lejárván, a bizottság eddigi tagjait 3 évre újból megválasztotta. Mayer József sdr. igazgatósági tag lemondását sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés. Helyét elvelére nem töttik be. Szojka Károly főtitkár a szövetkezet támogatására hívta fel a figyelmet azzal, hogy a szövetkezet, eszme az igazságos gazdasági termelést akarja. Komócsy István az üzletrészek után való visszatérítést, Öllé Mihály a szövetkezet tőkéjének növelését indítványozza. A közgyűlés a visszatérítés mellett foglalt állást, de a tagoknak különös figyelmébe ajánlja az újabb üzletrész jegyzést. Ezzel az ülés véget ért. A debreceni katolikus nagygyűlés Debrecen, ápr. 30. — Vasárnap volt fényes keretek között a debreceni országos katolikus nagygyűlés második napja, amelyen P Bangha, Frühwirth Mátyás, Székely János, Ernszt Sándor, Túri Béla Czettler Jenő beszéltek nagy halát- Eldőlt a „Pannónia“ a barna sörélpek elnevezésére kitűzött pályázat Pécs, április 30. — A „Pannónia" Sörfőző r.t. pályadíja meglepő eredménnyel járt, kb. 300 pályázat érkezett be. A pályázók nagy száma fényesen mutatja azt a meleg érdeklődést és szeretetet, mellyel a közönség a pécsi, országos hírnévre szert tett sörgyár talányok iránt viseltetik. A pályázatokat tárgyilagos és hozzáértő zsűri bírálta el, melynek tagjai: Lenkei Lajos és Linder Ernő főszerkesztők, Vende Ernő főreáliskolai irodalom tanár, valamint a sörgyár kiküldöttje voltak. A bizottság alapos kritikával végigment a sok kedves és szellemes ötleten, találó jelmondaton és kifejező jeligén. A pályázatok túlnyomó része megnyerte a bizottság tetszését, de a bizottság mégsem tudott megállapodni a 10.000 koronás első díj odaítélése tekintetében, ezért akként határozott, hogy az első díjat a tüdővészesek otthonának juttatja, amihez a sörfőzd figyelemmel e valóban nemes intézmény szorongatott anyagi helyzetére, készséggel hozzájárult. A második és harmadik díjat egymást között egyenlő arányban 4-4000 koronában megsztva, Kálmán Márton orvostanhallgató, valamint egy magát megnevezni nem óhajtó pályázó nyerte el. Miután a sörfőző mindkét nyertes pályázatot védjegyeztetni fogja, ezek egyelőre még nem közölhetők. A 4—8. díjakat Trebbin Ágost mérnök, a Dunántúl Géza bácsija, egy középiskolai tanárnő, Metz Márton főgimn. VII. oszt. tan., végül Nagy József tisztviselő nyerték el. Ezeken kívül is igen nagyszámú pályázat érdemelte ki a bizottság dicséretét. A sörfőző örömmel fogadja úgy a nyertes, mint a többi alkalmas pályázatokat is felhasználni s hogy a pályázatok mily alkalmasak erre a célra, íme a nyertesek közül néhány példa: „Borban az igazság, Sörben az egészség! Azért hát sört igyál. Mert kincs az egészség!" „Eldőlt egy régi pör. Legjobb a pécsi sör." „Pannónia maláta, nincs a világon párja, 19 fokos, ezt issza az okos." „ A mecseki barna sör, mindenfelé utat tör. Gyergét erősít, erősé iidít, táplál és jókedvre hangol, nem versenyezhet vele sem bajor, sem angol." Egyébként a tartós, hűvös időjárásra tekintettel, az új barna sör előreláthatólag a jövő hó közepe táján fog forgalomba kerülni és minden bizonnyal minden tekintetben meg fog felelni a hozzáfűzött várakozásoknak. A miniszterelnök elutazott Paksba Budapest, ápr. 30. — Bethlen István gróf miniszterelnök, Kállay Tibor pénzügyminiszter és Khuen- Héderváry Sándor gróf külügyminiszteri tanácsossal vasárnap délután 3 órakor utazott el a keleti pályaudvarról párisi útjára. Bécsig a miniszterelnököt felesége és fia is elkísérték. A búcsúzásra megjelent Hohler angol követ, Robin francia és Vinci olasz ügyvivő. A kormány nevében Daruváry igazságügyminiszter, az egységes párt nevében Kállay Tamás kívántak szerencsét a miniszterelnöknek, aki szívélyesen vett . budnik képviselőitől, is.