Dunántúl, 1923. június (13. évfolyam, 122-145. szám)
1923-06-10 / 129. szám
arbraar ár Az elhagyatott Kossut-szobor — A katonasorokról —5 Iskolai emlékplakettek — Divat-e vagy honfiúi kötelesség? Pécs, jan. 9. — Ott áll a Majláthtéren a magyar nemzeti függetlenség lánglelkű harcosának, Kossuthnak fejébe öntött, tiszteletreméltó alakja. Jó Évenkint egyszer elzarándokolunk hozzá, hogy amaz első, nagyjelentő-ségű márciusi napok hatalmas bi- iszonyságtételeiről emlékezve s a lángoló hazaszeretet példányképénekércalakjára feltekintve, felszítsuk fezívünkben a hazaszeretet tüzét. Az elhangzó szónoklatok után nagy értékű koszorkat helyeznek le a különféle testületek szónokai a szobor talapzatához. A beszédek és énekkarok megragadó énekei elhangzat tnak, a tömeg szétoszlik, a lehelyezett koszorúk elszáradnak, a drága szallagokat szétmállasztják az esők, s a bekerített ércszobor virágoknak szánt részét pedig felveri a gaz. Szinte fáj látni az embernek ezt az elhagyatott Kossuth-szobrot. Hát olyan lehetetlen feladat ez: virágágyakat létesíteni és ápolni az esztendő folyamán Kossuth apánk alakija körül? Ha lehetetlen, akkor jó lenne azt a kerítést eltávolítani önfejét, mert a cigányzab és hasonló rangú „dísznövények" csak népi érdemlik meg, hogy bekerített, parknak szánt helyen „ékeskedjenek”.... Visszatetszőbb látvány ez, mint valamikor a háború vége felé, a Schönbrunni park kukoricaszárai azokban az ágyakban, melyekben azelőtt canna indica és dracena díszlett. Ha nincsen módunk hozzá, hogy a szobor körül azt a kis virágszőnyeget létesítsük, akkor, ismétlem, el azzal a kerítéssel, melynek ajtaja gazdátlanul zárva áll és az unatkozó ember vagy gyermek játékból ki-be hajtogathatja, az utóbbi még reá is neryezkedhetik szórakozásból... Ki kell kövezni a szobor környékét, mert eza mai elhanyagolt állapot kegyeletlenség! Mielőtt azonban kimondanánk nagy könnyedén, hogy lehetetlen virágágyakkal díszíteni a szobor körüli helyet, nézzünk szemébe a dolognak, csakugyan így van-e? Kinek lehetetlen? A városnak? De hát nyilatkozott már a város? És ha nyilatkoznék és csakugyan ezt mondaná? Hát a mi lelkes tanulóifjúságunk nem vehetné fel programmjába? Vannak cserkészeink, vöröskeresztes gyermekeink... De vannak hazafias egyleteink, asztaltársaságaink is... Hogyan nézhetjük el, hogy Kossuth apánk ércalakjának lábainál a cigányzab és papsajtmályva képviseljék a növényvilág remekeit?!... Egyébként így van ám ez mindenükkel. A katonasírok évenként egyszer jönnek divatba: halottak napjára! Addig szabadon tenyészhet rajtuk a tudva, meg a gaz. Milyen szépen megosztozhatnék ezeken egy-egytanintézet és milyen szépen elgonbozhatnák egész éven át növendékek katonáink, hőseink sírjait! Hazaszeretetük ápolásában nagyobb jelentőségű tény lenne ez,, mint sok olyan ünnepély, melyen a többek között egy-két irredenta költemény is elhangzik. Az iskolai plakettek előtt is lehetne évenként egyszer valami ün- ]nepséget rendezni, hogy azok a növendékek is megértsék, hogy miért függ ott az a plakett (talán valami nem épen ízléses szegen) és miért van néhány szeggel oda ütve az az okirat,ami elpusztul, ha rámába Pécs, jun. 9. — A szinügyi bi-izottság hétfői ülésével jut döntőre a színház vezetésének személyi kérdése. Kilenc komoly pályázó van s igy kombinációknak tág tere nyilik. Az egyes pályázatok gazdag tervet és programmot ölelnek fel, amelyek mind figyelemre méltók, mégis az úgynevezett döntő mérkőzésbe a 9 pályázó közül a mai helyzet szerint négyen jutnak be és pedig: Mariházy Miklós, Balla Kálmán, Asszonyi László és Kürthy György. Ma még e négy név körül hullámzik a hangulat és alakul ki a hétfői állásfoglalás és pedig a jóslás szerint úgy, hogy a pályázat végeredményben Balla Kálmán és Mariházy Miklós között fog eldőlni. Mariházynak pécsi pályázatán ugyan egy kis szépséghiba esett, amelynek az elbírálása azonban a színész szövetségre s nem a városra tartozik. Ballának színigazgatói múltja mellett a régi jobb időkből való pécsi baráti kötelékek adnak erősítést. Őszinte szimpátia kíséri a jeles Kürthy György és a lelkes Asszonyi László, valamint Gőzön Béla törekvéseit is, akik körül a túlzott óvatosság azzal érvel, hogy a várható gazdasági helyzet a feltétlen és kívánatos művészi ambíciókkal szemben, ma gyakorlati követelményeket is támaszt. A többi pályázó közül különösen Kiss Árpád a békéscsabai igazgató kelt érdeklődést. Somogyi Kálmán győri színigazgatót szokatlan áldozatkészség és Győr város hatóságának elismerése emeli ki. Egyébként olvasóink tájékoztatására itt adjuk a beérkezett pályázatok rövid ismertetését: Asszonyi László a pécsi nemzeti színház tagja közel 20 év óta működik az ország összes nagyobb városaiban mint színész. Megvette Szabados László volt újpesti színigazgató ruha, díszlet, kellék és könyvtárát, amelyek egy nagyobb város színházi igényeit kielégítik. Ezen kívül Heltai Jenő volt debreceni színigazgató ruha és kelléktárának egy részét, mintegy 4000 drb. ruhát. Elsőrangú fővárosi nívójú operaelőadásokat helyez kilátásba, melyeket Ferenczy Frigyes, az operaház főrendezője rendezne. 30 millió koronát érő vagyonnal rendelkezik. Elsőrendű társulatot ígér, hogy a színház látogatottságát növelje. A társulat tagjainak a mai viszonyokhoz képest oly megélhetési lehetőséget ad, hogy nyugodtan szentelhessék magukat hivatásuknak. Szándékai és ígéretei őszinteségének igazolására kijelenti, hogy amennyiben működésével nem volnának megelégedve, a szerződés a lejárati idő előtt is felbontható. Balla Kálmán a sátoraljaújhelyi színikerület igazgatója, 20 éves színigazgatói múltja alatt Győr, Miskolc, Sopron, Kaposvár, Pozsony, Fiume színigazgatója volt. Fiuméból vendégszereplésre hívták társulatával Triesztbe, Pólába, bejárta egész Európát. A kommün alatt Berlinben nem került, mert bizony egy az ifjabbak nem nagyon kérdezik, hogy miért is függesztették ezeket a tanterem falára néhány év előtt?!... Legyünk rajta, hogy közös tulajdonaink állandó gondozás és törődés tárgyai legyenek! Legyünk rajta, hogy ránevelődjék úgy a jelen, mint a jövő nemzedék, a közös eszmények szimbólumainak és a közös vagyont képező zálogoknak állandó tiszteletére, illetve gondozására és megbecsülésére! "Bunasnepf li a Tribüne rendezője volt. Két élre jött haza és a budapesti Intim Kabaré művészeti vezetője volt. Áprilisban választották meg a sátoraljaújhelyi szinikerület igazgatójává. Mellékeli színházi felszerelése leltárát, amelyhez még Nádasy József teljes felszerelését is megvette. Az óvadékokon kívül 2 és fél millió korona adásokkal ki fogja elégíteni a pécsi közönség kényes igényeit. A színpadról a szépet és jót kívánja hirdetni magyar szóval, magyar szívvel. Műsora mindent fel fog ölelni és a szórakoztató darabok mellett az oktató, ízlést nemesítő darabok fognak vezetni. Ha más pályázó esetleg anyagilag jobban is bírja, tudásban, szakképzettségben bármelyikükkel felveszi a versenyt. Mint színész Pécsett kezdte pályáját, ismeri a közönséget, igényét, ezért szeretne visszajönni. Fabényi Faragó Sándor 14 évig működött a vidék számottevő színházainál. Legutóbb 6 évig Palágyi Lajos mellett a miskolci színház helyettes igazgatója, titkára és főrendezője volt. Teljes díszlettel, ruhatárral rendelkezik, de leltárt nem csatol. 25 operaelőadást helyez kilátásba részben fővárosi erőkkel. Ingyenes ifjúsági előadásokat is tervez. A helyi irodalom művelőinek módot kiván nyújtani alkalmas darabok szerzésére és ezért két, egyenként 200.000 koronás díjat kíván kitűzni teljesen magyar tárgyú egy prózai és egy énekes népszínműre. Gőzön Béla 18 éve működik mint színművész az ország nagyobb városaiban, sokáig Pozsonyban, legutóbb 9 évig Pécsett. Mindenben fentartja korábbi pályázatában foglalt ajánlatát. Bemutatja a Magyar Általános Hitelbank pécsi fiókjának levelét, amelyben az általa forgótőkeként jelzett 21945 cseh korona és 25 drb. pozsonyi Kereskedelmi és Hitelbank részvény realizálását igazolja. Heltai Hugó nyíregyházai igazgató tízéves direktori múltra tekint vissza. Felszerelése, ruha, díszlet, kellék és könyvtára vetekedik bármely vidéki színházéval, de leltárt nem ad. Háza, értékpapírjai és 10 millió korona tőkéje van. A város kulturigényeinek mindenben meg akar felelni. Csatolja Nyíregyháza polgármesterének ajánló levelét, amely szerint Nyíregyházára nyereség lenne, ha Heltai kapná a pécsi színházat, mert jobb társulatot tartana és a pécsi színiévad befejezése után nyáron ott folytatná működését. Kauciót nem adott, Kiss Árpád 5 évig a szatmári, 3 évig az ungvári és munkácsi, jelenleg a békéscsabai színház igazgatója. A magyar színészetnek mindig becsülést szerzett. Felszerelése, díszlet, ruha és könyvtára elsőrangú, Pécsre kiválóan alkalmas. A legmagasabb igényeket is kielégíti. Gyönyörű szőnyegei, 6 különböző szobabútora, saját festményei és saját kelléktára van. Díszletei leltárát bemutatja. Mintegy 24 millió korona értékű vagyona és pénze van. Törekedni fog a közönség finom ízlésének megfelelő elsőrangú darabok előadására. A szerepkörökre elsőrendű, részben fővárosi erőket kíván megnyerni. Főrendezője Sziklay Jenő, abudapesti városi színház táncos komikusa lesz. A díszletek gyarapítására kikötött 100.000 koronát valorizálva biztosítja.* Hajlandó a színház igazgatását egy évre is vállalni, mert bizton hiszi, hogy ez alatt annyira megszeretik, hogy továbbra is rábízzák a színház vezetését. Kürthy György a budapesti nemzeti színház tagja 17 év óta, író és festőművész. Másfél évig a kolozsvári nemzeti, negyed évig a budapesti irodalmi színháznál működött mint rendező. Mint it és kritikus a legelőkelőbb budapesti, püspöknél és folyóiratoknál dolgozó mint festő és tervező művész Budapesten, de külföldön, Párissban, Londonba is sikereket aratott. A rendelkezésre áll felszerelésekről nem tesz említést. Megfelelő forgótőkével rendelkezik, lelkéne tiszta idealizmusától áthatva festi le a tárlatéban azt a pécsi nemzeti színművészetet, amelyet jó szülészekkel, jó darabokkal, szép kiállításban, tökéletes előadással kíván a közönségnek nyújtani. Terve kivitelében hivatkozik a kultuszkormán támogatására. A társulat tagjainak tisztességes megélhetéséről gondoskodni fől Mariházy Miklós 1901—08-ig az arab színház működő tagja, közben igazgató helyettes. 1908-ban a kecskeméti és szolnoki színházak igazgatója lett. Állandóan pályázat nélkül nyerte el a színházat. 1920. tavaszán a kaposvári színikerületet adományozta neki a kormány . Kaposvár óhajára most is pályázat nélkül meghosszabbította. Jelmeztárába: 5000 Örb. ruha van, nagyobb színpadokhoz készült diszlettára 4—5000 négyzetméter terjedelmű. , Könyvtárában már minden darab megtalálható, kelléktár teljesnek mondható. Anyagilag független, nagy vagyona van. Pécs városába illő elsőrendű színtársulatot, előadást , kiállítást helyez kilátásba. Célja, hog mint színigazgató karöltve haladjon , közönséggel. Somogyi Kálmán 5 éve vezeti a győi színházat a város és a közönség telje megelégedésére. 1923. augusztustól pályázat nélkül újra megkapta és csupán primitív berendezése és elavult volta mint szeretné otthagyni, mivel ambíciói nem találnak kielégítést. Elsőrendű felszerelése 4 hatalmas termet, ruhatára 3 nagy szobát tölt meg, mind fővárosi színvonalú dekoratív érték. Leltárt nem csatol Működésében mellőzni kívánja a színház üzleti jellegét és a pécsi színháznak modern, fővárosi igényeknek megfelelő nivóra emelésére törekszik. Művészi terveiben hazafias irány a vezető szempont. Magyar szerzők drámáira fektet a fősúlyt és rendszeresíteni kívánja az operákat és e törekvésében Pécs zenéletének egyik vezetőjét kívánja munkatársul megnyerni. Minden anyagi áldozatra kész, hogy a pécsi színészetet a vidék színészetei közt első helyre vigye díszletek karban tartására az eladójegyek egy százalékát ajánlja fel és em előlegül a szerződés megkötésekor együttót biztosít. Győr város tanácsa működését kedvező színben tünteti fel. Amint látjuk, a pályázók programmja gazdag és változatos, ezeknek megvalósítása a fontos, sőt fontosabb a személyi kérdésnél. Versengés a pécsi színházért Mit ígérnek a pályázók? , —- ^ —— DUWANTÜC Vakarna 6. TW 1. jakrík 10. Gyártüzek a fővárosban! Budapest, jan. 9. — A Juszt féle izzólámpagyár újpesti telepének egyik anyagraktárából, amelyben 21 vagyon fa és papimexna , volt, tűz ütött ki. A kivonult tűzoltóságnál sikerült ugyan a tüzet lokalizálni, de ,az oltási munkálatok valószínüleg napokig eltartanak. Az a gyanú hogy a tűz gyújtogatásbólered. A budapesti lapok egy másik nagy tűzesetről is túzt adnak. A Hungárk kénsav és vegyipari r.t. épületébőn is tűz ütött ki. Az épület, amelyben több vagyon, műtrágya és a kénsav gyártáshoz szükséges lréner volt pár perc alatt lángba borult. Mire a tűzoltóság a helyszínre érkezett, az épület már összeomlott. A kár meghaladja a 230—300 millió koronát. ezüstöt, hamis fogat, tőzsdei áron beváltok, szép tárgyaknál fazon árat fizetek. Raktáron levő óra, ékszer áruk, úgyszint javítás a lehető legszolidabb árban eszközlöl HENTZ órás Jókai-tér 2. In Ál f AA A\T Megérkeztek a tavaszi újdonságok! ~mm Jt ia ,Lf ILtf \aJ JLJ' \Jr Ál! Óriási nagy szövetraktár angol- és honi gyártmányok’ PÉCS, Széchenyi-tér 18. szám. Földszint és első emelet, gyártmányokban. Saját készítményt kész férfi, fiú, gyermekruhák, felöltők, raglanok, fregon kabátok, esőköppenyek, nagy választékban. Dunántúl legnagyobb férfi szabó üzeme! Szigomat szabott szolid árak