Dunántúl, 1923. december (13. évfolyam, 273-294. szám)

1923-12-01 / 273. szám

5. oldal, ­ A rendelkezésre álló adatok­ alapján megállapítható, hogy egy­­ kis jóakarattal és kevés költséggel ezek a tisztviselők a pécsi cigaretta­gyár épülettömegében elhelyezhetők illetőleg részükre ott lakás lenne te­remthető. Szomorú volna, ha né­hány lakás hiányában a kormány ilyen antiszociális intézkedést ten­ne. Erre az intézkedésre a lakás­hiány nem ok. A város vezetősége­­ ebben a tárgyban felvilágosító jelen­tést intéz a pénzügyminiszterhez, amelyben nyomatékosan kéri, hogy a szükséges lakásoknak, amennyi­ben ezek nélkezhetetlenek, a do­hánygyárban való biztosításával a gyár üzemét továbbra is tartsa fenn. A felterjesztés már elkészült és a holnapi nap folyamán már expediá­lás alá is kerül.­­ Ezzel az üggyel kapcsolatban az egyik helyi lapban, valamint a budapesti A Nép­ben is meglehetős­éges, de teljesen alaptalan támadá­sok jelentek m­eg a város vezetősé­ge ellen, úgy állítván azt be, mint amely felelős azért, hogy a szüksé­ges lakások biztosíthatók nem vol­tak. Ak­ik ezt a támadást intézik, azok is jól tudják, hogy Pécsett a lakáshivatal ez idő szerint nem vá­rosi intézmény, hanem állami, amennyiben az államrendőrség ke­retében működik, mely felett a vá­ros vezetősége nem rendelkezik. A lakásbiztosítás tisztán az állam­­rendőrség hatáskörébe tartozik, amelyre a város vezetősége legfel­jebb csak annyiban gyakorolhat be­folyást, hogy ezen szükségletek ki­elégítését a maga részéről is szor­galmazza. Ezt a város vezetősége ismételten és nyomatékosan meg­tette, átlátva a cigarettagyár üzem­ben tartásának szociális szükséges­ségét. Hogy ez eredményre nem vezethetett, az nemcsak a város, hanem a lakáshivatal hibáján kívü­l történt, mert köztudomású, hogy Pécsett lakások nem állnak rendel­kezésre.­­ Az egyik helyi lap által han­goztatott felelősség megállapítását jó­­magunk részéről is nagyon indo­koltnak tartjuk, mert akkor ki fog tűnni egyrészt az, hogy min alapul­nak azok a vá­dak, amelyekkel a város vezetőségét illetik, másrészt pedig az is, hogy a felelősség nem Pécsett keresendő sem a város ve­zetőségénél, sem a lakáshivatalnál, hanem egészen máshol. De ki fog pattanni egyéb is. Az, hogy a hát­térben egészen más dolog lappang,­­amiről ez idő szerint nagyon korai­nak tartom a nyilatkozást. Elérke­zik annak az ideje is, hogy nyíltan­­kimondom az okokat, de ez na­g­yon kellemetlen lesz azoknak, akik eze­ket a vádakat a város vezetősége ellen emelték, sőt egyebütt is. ■— A város hatósága bízik abban — fejezte be nyilatkozatát a pol­gármester — hogy sikerrel fognak j­­árui a pénzügyminiszternél a teen­dő lépések, amelyek e rendelkezés­­visszavonását célozzák. Itt említjük meg azt is, hogy a­­december 15-re történt felmondás­ról értesített dohánygyári munkások ma délután értekezletet tartottak. Egyhangúlag elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a kor­mányzóhoz, utasítsa a pénzügymi­nisztériumot, vonja vissza ezt az antiszociális intézkedést, amely a legszomorubb tél kezdetén 350 mun­kást foszt meg kenyerétől. Pécs, nov. 30. — A 18. század hetvenes éveiben jelentkezett az ellenhatás a rokokó szertelenségei­vel szemben. A művészet is már az antik klasszicizmus felé orien­tálódik, mint már annyiszor. Egy­elő­re a XVI. Lajos-stílus, a néme­teknél a copf,­­merevebb, egyszerű­sítő, a diszitményi elemek közül az urnát és levélfüzért felkaroló formáiban. Pécsett ismét a katho­­likus papság egyik­­ építkezése nyújtott erre példát. Ez a székes­­egyház mellett álló káptalani le­véltári épület volt, melyet Szártani k­entoi építész és szobrász, két gyönyörű olasz márvány és ala­­bastrom-sz­obros oltár alkotója, (egyik a sumonyi templomban van most, hová a székesegyházból került, a másik még várja is fel­­támasztást­ tervezett. Szép lép­csőháza, boltozatos termei és két vasrácsos kapuja a belsejében a rhitmikus front folytatásai. A ház alatt levő püspöki-kiand­noki sírbolt bejáratánál van most elhelyezve az ,a remek barokk vasrácskapu, pécsi mester alkotásai, mely a szé­kesegyház sekrestye-bejáratát di­­szítette egykor és egyike az or­szág legszebb vasmunkáinak. Az egri­­ vármegyeház két kapuja múlja csak felül. A levéltári épület hatása nyomán több copfos hom­lokzatú polgári ház épült aztán, de van olyan is, mely ezt egy-két évvel megelőzi s így a pécsi mes­terek korszerű haladásáról tanús­kodik. Mind emeletes házak. A Megye­ utca 7. számú Hírschíng apát címerével. Ennek­ volt kert­jében, most a kissszeminárium ud­­­varában áll a három tagozatú kerti pavilion, ugyancsak Hírschíng cí­merével van­ díszítve. A Megye­utcai ház homlokzatának majdnem a kópiáj­át kapjuk a Király­ utca 21. számú házba, melyet egy üzleti portállal nem régen csúfítottak el. A Ferenciek­­ utca 21. számú ház homlokzatán a copf elemek közé előző korszekbeli elemek is bele­játszanak. A Ferenciek-utca- 42. sz. ház homlokzata legközelebb állt a káptalani levéltáréhoz, de már évekkel ezelőtt átcmodernizálták. A Munkácsy-utca 7. számú, 1778. évvel jelzett házat pedig a múlt éviben, érte ez a szomorú sors. Viszont a Szcitovszky-tér 17. sz. ház kertjében álló nyolcszögletű pavilion­t dicséretes kimét élesség­gel restaurálták­, példát mutatva arra, hogy a restaurálás konzer­válásban és nem rombolásban áll. Az az ilyen romboló restaurálá­sokban a­ legkomikusabb,­ hogy a h­elyrepucolt új front rendesen rom­landóbb és csúnyább, mint a régi volt. A copfban megpendített klasszi­s f OZi­cizmust betetőzte az empire. De ekkor már benne vagyunk a 19. században. Pécs e kornak­ köszön­heti legbájosabb, földszintes, pol­gári lakóházait. Nem hivalkodnak e század nyolcvanas éveinek az ol­asz palazzókról másolt, eredeti­leg kőbe, kontemalált, de nálunk a vakolatig sülyedt, erős dombor­zatú, renaissance­ párkányaival. Sokkal szerényebbek a falsík keze­désében. Mérsékelt elmélk­e­désű fal­szalagokká­ tagozzák a homlok­zatokat­ és mégis több teret en­gednek a fény és árnyék játéká­nak, mint azok. Kiváló szépségük a jól előreszökő, többnyire geren­den bájos rozettákat vajh' kazetta mélyedéseket hordó fa párkányok, de néha ugyanezek köbé vannak átvive. Az ablakok­ felett szerény, de annál bájosabb stukkó dombor­­művek foglalnak helyet, figuráli­sok: a négy évszak, mithologi­ai jelenetek, vagy csak diszítők, lant, halfarkos szörnyetegek, sasok, akó­nthus­ levelek és miegymás, a­mit a Napóleon kora szeretett. Kiegészítik ez igazán polgári pompát az egyszerű vasrácsok, me­lyeknek szinte­ elmaradhatta a mo­tívuma a nyílvessző. Legjobb pél­dák a Fekőmalom-utca 3, 5, 7, 10, 11, 19. ■ és 23. számú házak. A Mária-utca 17. és 23. számnak csak voltak, mert már elrontották­ őket. Előbbinél épen a legjellegzetesebb részt,­ a fapárkányt bontották le s most­­olyan suta az egész. A Király-utca 29. szerényebb kiadá­sa e­sti!-iránynak­. A Széchenyi­­tér 13, a Lyceum-utca 7. emeletes és épigy a Szcitovszky-tér 6. A Mária-utca 13. pilaszteres tagozása versenyez naiv szépségben­­az előbbivel. A Kossuth Lajo­s-utca 9. kapuja felett volt egyszerű, de bá­jos indahajlatos vasrácsát néhány fapálcával­ helyettesitették. E so­rozatba veszem a Király-utca 39. házat is. Szent Domonkos fülkébe állított szobra é­s a kapuja feletti nyelvöltő fej tipikus sajátságai. 1822. évi eredeténél fogva ide­tartozik­­a Papnövelde­ utca 11. sz. ház is. A figurális stukkók tekin­tetében a Malom­ utca 3, 19. és 23. a legérdekesebbek. Az elsőn Mer­kur alakját fel lehet ismerni, a másodikon alighanem a­ tavasz, nyár és fél van ábrázolva, a har­madikon­ bizonyára Jupiter, Nep­tun, Bacchus és Apollo. Nem épen Canovai erejével, de a.térkitöltő, díszítő célnak r megfelelőleg. Egy vallási és egy profán köz­épület is e körbe illeszkedik­. Egyik a­ kálvária-kápolna, ez a kedves kupolás építmény, melynek beke berendezése már erősen bieder­­májer­izűs. A minden művészet hí­ján levő újabbkori stáció-dombor­­műveket hordó k­őfülkék stílusban harmonikusan simulnak a kápolná­hoz. A másik a püspöki, illetve most egyetemi könyvtárépület a Szepesy­ utcában 1836-ból, fiatal­­ma is toszkán oszlopsora és orma egy nagyobb térre kívánkoznék. Az Aranyhegyen, illetve völgy­ben levő Jankovics Johann-féle oszlopcsarnokos, mogyorótetűs­ vil­la és előtte a Flóra-szobor a klasz­­szicista irány egyedüli képviselője Pécs szőllőhegyeinek villái között, amelyek az egyszerű földszintes présház szegényes formáiból szülő átmenet nélkül csaptak át a sváj­­ciaskodó, lombfűrésszel kivagdo­­sott deszkázattal díszítette veram­­dás típu­sba. Eljutva szemlém során a 19. szá­zad közepéig, a Mi Assznyunk­apácák templomával zárom le azt. Nem az épület művésziességei amiatt, mert­­az nincs, hanem a‘ mennyezetek Boros Já­nos-féle fest­­­ménnyei és a Kupelwieser-féle gyönyörű oltárkép miatt. Ami ezek után következik Pécsett, az már­ annyira a mi korunk megalapozá­sa, hogy műemléki szempontból nem lehet még vizsgálni. Az itt nyújtott pécsi műem­l­éksorozat azonban nem teljes, bármennyire hosszas legyen is. Nem szabadt­ abból kihagyni az egyes házaik lépcsőházait elzáró vasrácsos kapukat, a jóh­itű pécsi vasműves­­ség emlékeit. Egypárat már emlí­tettem. A 118. századba üvalöki még a lycsűrni páloskaput kell be­sorozni." Aztán következnek a klasszícizáló és itt-ott a romantika korának csücsiveit mutató rácisek, de Inczédy Dénes-utca 3. Stróbl féle kapu, a Frühweisz-völgy 2. számú villánál bizonyára másodla­gos helyen álló 1821-ből, a Jókai­­én Tallián-ház rácskapuja, a Ki­rály-utca 34., de így a ház is fi­­gyelemrem­éltó, a Mária-utca 13., a Scitovszky-tér 15. rokoni vonási­ két kapuja a Papnevelde­ utca 27. és az Anna-utca 5. kapuzata, mely­ már elsvszerűbbb kivitelű. A Bá- Mosi Sípőcz villa rokokó formájú kerítéskapuzata alighanem szín-­ lén másodlagos helyen van­­­itt. A Lakics (Huszár-ik?. szárnya erkély­­rácsa ugyancsak­ e körbe való. Végre nem szabad elfelejteni a város és környékének szobrait sem. A rácvárosi hídon álló Nepomuki Sz. János szobrot még Fonyó ka­nonok készíttette a 18. században, a rigóder-dűlői forrásnál álló Ne­­pom. sz. János szobor bizonyára szintén régi és jó mű. A Nagyszkó­­kóban is van egy, a Donatus dűlő­jében a Pandulokut szobra bár csonka, de érdekes. De elsősorban a régi budai külvárosi temető né­­h­ány síremlékét, főleg Bartalics Mihály műveit kellene megmenteni azáltal, hogy múzeumba vinnék őket, mint ahogy tették azt Sop­ronban. Hogy m­i itt a fontos, kifej­tettem a Pécs-Baranyamegyei Mu­­­zeum-Egyesületi Értesítő 1911. évi folyamában. E temető kápolnája, az elektricizmus művészi irányának Pécsett időrendben első hajtása, szintén megérdemli a gondozást annál inkább, mert gyakorlati, is­tentiszteleti célokból szóba fog még kerülni a város fejlődésével kap­csolatosan. "Dr. Szőnyi Ottó: P­écs m­űemlék­ei (Befejező közlemény.) . · Nagy áradás Jugoszláviában G­r­a­c, nov. 30. — Nagy árvizek miatt Steinbru­cktől Horvátország felé a vasúti közlekedés csak Hírek néhány sorban : Kompányfőtanácsosok lettek da­basi Halász Kálmán dr. Fejér megye , árva­széki elnöke, vir­ányosi Pétel­­ István dr, a főváros ny. árvaszéki­­ elnökhelyettese, Bérczes Jenő dr. , fővárosi tanácsnok, Simon Ignác a Földhitelintézet ny. igazgatója, Bu­­­­kovszky György dr, a fővárosi fer­­­­tőtlenitő int. ny. igazgatója, Nagy Béla a Mezőgazdasági Hitelintézet­­ vezérigazgatója. — Kormánytaná­­r csősz címet kapott Trankel Ernő budapesti műkereskedő. — Újhelyi Nándort A nők ura című regényé­ért szeméremsértés és vallásgyalá­­zás miatt 6 havi fogházra és 300.000 ■ K-ra ítélték. — Londonban a föld­­­­alatti vasút felett beomlott az ut­■esze levegőbe repült, egy vonat ki- Siyuladt. — Stolber­gben egy tó jege leszakadt, 6 korcsolyázó vízbe ill­­adt. — A Népszavában megjelent cikke miatt Strém László magánhi­­vatalnokot rágalmazás miatt egy savi fogházra és 100.000 K pénz­­tüntetésre ítélték. — Lengyelország bérbeadja a dohányjövedéket 45 évre 250 millió francia frankért a .­uric és Gordon párisi cégnek. —­ Kaposvár mellett gyakorlatozás köz­ben Fonyó László csendőrszázados­­nak szemébe pattant egy kézigrá- lát szilánk. — Prónay Pál ny. al­­ezredes Szófiába, érkezett, egy bán­rétién a bolgár-magyar-olasz ba­­rátságról beszélt és id­ám ligáz­ásón elenik meg Boris királynál. Szem brit, 1923. december 1.

Next