Dunántúl, 1923. december (13. évfolyam, 273-294. szám)
1923-12-01 / 273. szám
5. oldal, A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy kis jóakarattal és kevés költséggel ezek a tisztviselők a pécsi cigarettagyár épülettömegében elhelyezhetők illetőleg részükre ott lakás lenne teremthető. Szomorú volna, ha néhány lakás hiányában a kormány ilyen antiszociális intézkedést tenne. Erre az intézkedésre a lakáshiány nem ok. A város vezetősége ebben a tárgyban felvilágosító jelentést intéz a pénzügyminiszterhez, amelyben nyomatékosan kéri, hogy a szükséges lakásoknak, amennyiben ezek nélkezhetetlenek, a dohánygyárban való biztosításával a gyár üzemét továbbra is tartsa fenn. A felterjesztés már elkészült és a holnapi nap folyamán már expediálás alá is kerül. Ezzel az üggyel kapcsolatban az egyik helyi lapban, valamint a budapesti A Népben is meglehetőséges, de teljesen alaptalan támadások jelentek meg a város vezetősége ellen, úgy állítván azt be, mint amely felelős azért, hogy a szükséges lakások biztosíthatók nem voltak. Akik ezt a támadást intézik, azok is jól tudják, hogy Pécsett a lakáshivatal ez idő szerint nem városi intézmény, hanem állami, amennyiben az államrendőrség keretében működik, mely felett a város vezetősége nem rendelkezik. A lakásbiztosítás tisztán az államrendőrség hatáskörébe tartozik, amelyre a város vezetősége legfeljebb csak annyiban gyakorolhat befolyást, hogy ezen szükségletek kielégítését a maga részéről is szorgalmazza. Ezt a város vezetősége ismételten és nyomatékosan megtette, átlátva a cigarettagyár üzemben tartásának szociális szükségességét. Hogy ez eredményre nem vezethetett, az nemcsak a város, hanem a lakáshivatal hibáján kívül történt, mert köztudomású, hogy Pécsett lakások nem állnak rendelkezésre. Az egyik helyi lap által hangoztatott felelősség megállapítását jómagunk részéről is nagyon indokoltnak tartjuk, mert akkor ki fog tűnni egyrészt az, hogy min alapulnak azok a vádak, amelyekkel a város vezetőségét illetik, másrészt pedig az is, hogy a felelősség nem Pécsett keresendő sem a város vezetőségénél, sem a lakáshivatalnál, hanem egészen máshol. De ki fog pattanni egyéb is. Az, hogy a háttérben egészen más dolog lappang,amiről ez idő szerint nagyon korainak tartom a nyilatkozást. Elérkezik annak az ideje is, hogy nyíltankimondom az okokat, de ez nagyon kellemetlen lesz azoknak, akik ezeket a vádakat a város vezetősége ellen emelték, sőt egyebütt is. ■— A város hatósága bízik abban — fejezte be nyilatkozatát a polgármester — hogy sikerrel fognak járui a pénzügyminiszternél a teendő lépések, amelyek e rendelkezésvisszavonását célozzák. Itt említjük meg azt is, hogy adecember 15-re történt felmondásról értesített dohánygyári munkások ma délután értekezletet tartottak. Egyhangúlag elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a kormányzóhoz, utasítsa a pénzügyminisztériumot, vonja vissza ezt az antiszociális intézkedést, amely a legszomorubb tél kezdetén 350 munkást foszt meg kenyerétől. Pécs, nov. 30. — A 18. század hetvenes éveiben jelentkezett az ellenhatás a rokokó szertelenségeivel szemben. A művészet is már az antik klasszicizmus felé orientálódik, mint már annyiszor. Egyelőre a XVI. Lajos-stílus, a németeknél a copf,merevebb, egyszerűsítő, a diszitményi elemek közül az urnát és levélfüzért felkaroló formáiban. Pécsett ismét a katholikus papság egyik építkezése nyújtott erre példát. Ez a székesegyház mellett álló káptalani levéltári épület volt, melyet Szártani kentoi építész és szobrász, két gyönyörű olasz márvány és alabastrom-szobros oltár alkotója, (egyik a sumonyi templomban van most, hová a székesegyházból került, a másik még várja is feltámasztást tervezett. Szép lépcsőháza, boltozatos termei és két vasrácsos kapuja a belsejében a rhitmikus front folytatásai. A ház alatt levő püspöki-kiandnoki sírbolt bejáratánál van most elhelyezve az ,a remek barokk vasrácskapu, pécsi mester alkotásai, mely a székesegyház sekrestye-bejáratát diszítette egykor és egyike az ország legszebb vasmunkáinak. Az egri vármegyeház két kapuja múlja csak felül. A levéltári épület hatása nyomán több copfos homlokzatú polgári ház épült aztán, de van olyan is, mely ezt egy-két évvel megelőzi s így a pécsi mesterek korszerű haladásáról tanúskodik. Mind emeletes házak. A Megye utca 7. számú Hírschíng apát címerével. Ennek volt kertjében, most a kissszeminárium udvarában áll a három tagozatú kerti pavilion, ugyancsak Hírschíng címerével van díszítve. A Megyeutcai ház homlokzatának majdnem a kópiáját kapjuk a Király utca 21. számú házba, melyet egy üzleti portállal nem régen csúfítottak el. A Ferenciek utca 21. számú ház homlokzatán a copf elemek közé előző korszekbeli elemek is belejátszanak. A Ferenciek-utca- 42. sz. ház homlokzata legközelebb állt a káptalani levéltáréhoz, de már évekkel ezelőtt átcmodernizálták. A Munkácsy-utca 7. számú, 1778. évvel jelzett házat pedig a múlt éviben, érte ez a szomorú sors. Viszont a Szcitovszky-tér 17. sz. ház kertjében álló nyolcszögletű paviliont dicséretes kimét élességgel restaurálták, példát mutatva arra, hogy a restaurálás konzerválásban és nem rombolásban áll. Az az ilyen romboló restaurálásokban a legkomikusabb, hogy a helyrepucolt új front rendesen romlandóbb és csúnyább, mint a régi volt. A copfban megpendített klasszis f OZicizmust betetőzte az empire. De ekkor már benne vagyunk a 19. században. Pécs e kornak köszönheti legbájosabb, földszintes, polgári lakóházait. Nem hivalkodnak e század nyolcvanas éveinek az olasz palazzókról másolt, eredetileg kőbe, kontemalált, de nálunk a vakolatig sülyedt, erős domborzatú, renaissance párkányaival. Sokkal szerényebbek a falsík kezedésében. Mérsékelt elmélkedésű falszalagokká tagozzák a homlokzatokat és mégis több teret engednek a fény és árnyék játékának, mint azok. Kiváló szépségük a jól előreszökő, többnyire gerenden bájos rozettákat vajh' kazetta mélyedéseket hordó fa párkányok, de néha ugyanezek köbé vannak átvive. Az ablakok felett szerény, de annál bájosabb stukkó domborművek foglalnak helyet, figurálisok: a négy évszak, mithologiai jelenetek, vagy csak diszítők, lant, halfarkos szörnyetegek, sasok, akónthus levelek és miegymás, amit a Napóleon kora szeretett. Kiegészítik ez igazán polgári pompát az egyszerű vasrácsok, melyeknek szinte elmaradhatta a motívuma a nyílvessző. Legjobb példák a Fekőmalom-utca 3, 5, 7, 10, 11, 19. ■ és 23. számú házak. A Mária-utca 17. és 23. számnak csak voltak, mert már elrontották őket. Előbbinél épen a legjellegzetesebb részt, a fapárkányt bontották le s mostolyan suta az egész. A Király-utca 29. szerényebb kiadása esti!-iránynak. A Széchenyitér 13, a Lyceum-utca 7. emeletes és épigy a Szcitovszky-tér 6. A Mária-utca 13. pilaszteres tagozása versenyez naiv szépségbenaz előbbivel. A Kossuth Lajos-utca 9. kapuja felett volt egyszerű, de bájos indahajlatos vasrácsát néhány fapálcával helyettesitették. E sorozatba veszem a Király-utca 39. házat is. Szent Domonkos fülkébe állított szobra és a kapuja feletti nyelvöltő fej tipikus sajátságai. 1822. évi eredeténél fogva idetartozika Papnövelde utca 11. sz. ház is. A figurális stukkók tekintetében a Malom utca 3, 19. és 23. a legérdekesebbek. Az elsőn Merkur alakját fel lehet ismerni, a másodikon alighanem a tavasz, nyár és fél van ábrázolva, a harmadikon bizonyára Jupiter, Neptun, Bacchus és Apollo. Nem épen Canovai erejével, de a.térkitöltő, díszítő célnak r megfelelőleg. Egy vallási és egy profán középület is e körbe illeszkedik. Egyik a kálvária-kápolna, ez a kedves kupolás építmény, melynek beke berendezése már erősen biedermájerizűs. A minden művészet híján levő újabbkori stáció-domborműveket hordó kőfülkék stílusban harmonikusan simulnak a kápolnához. A másik a püspöki, illetve most egyetemi könyvtárépület a Szepesy utcában 1836-ból, fiatalma is toszkán oszlopsora és orma egy nagyobb térre kívánkoznék. Az Aranyhegyen, illetve völgyben levő Jankovics Johann-féle oszlopcsarnokos, mogyorótetűs villa és előtte a Flóra-szobor a klaszszicista irány egyedüli képviselője Pécs szőllőhegyeinek villái között, amelyek az egyszerű földszintes présház szegényes formáiból szülő átmenet nélkül csaptak át a svájciaskodó, lombfűrésszel kivagdosott deszkázattal díszítette veramdás típusba. Eljutva szemlém során a 19. század közepéig, a Mi Assznyunkapácák templomával zárom le azt. Nem az épület művésziességei amiatt, mertaz nincs, hanem a‘ mennyezetek Boros János-féle festménnyei és a Kupelwieser-féle gyönyörű oltárkép miatt. Ami ezek után következik Pécsett, az már annyira a mi korunk megalapozása, hogy műemléki szempontból nem lehet még vizsgálni. Az itt nyújtott pécsi műemléksorozat azonban nem teljes, bármennyire hosszas legyen is. Nem szabadt abból kihagyni az egyes házaik lépcsőházait elzáró vasrácsos kapukat, a jóhitű pécsi vasművesség emlékeit. Egypárat már említettem. A 118. századba üvalöki még a lycsűrni páloskaput kell besorozni." Aztán következnek a klasszícizáló és itt-ott a romantika korának csücsiveit mutató rácisek, de Inczédy Dénes-utca 3. Stróbl féle kapu, a Frühweisz-völgy 2. számú villánál bizonyára másodlagos helyen álló 1821-ből, a Jókaién Tallián-ház rácskapuja, a Király-utca 34., de így a ház is figyelemreméltó, a Mária-utca 13., a Scitovszky-tér 15. rokoni vonási két kapuja a Papnevelde utca 27. és az Anna-utca 5. kapuzata, mely már elsvszerűbbb kivitelű. A Bá- Mosi Sípőcz villa rokokó formájú kerítéskapuzata alighanem szín- lén másodlagos helyen vanitt. A Lakics (Huszár-ik?. szárnya erkélyrácsa ugyancsak e körbe való. Végre nem szabad elfelejteni a város és környékének szobrait sem. A rácvárosi hídon álló Nepomuki Sz. János szobrot még Fonyó kanonok készíttette a 18. században, a rigóder-dűlői forrásnál álló Nepom. sz. János szobor bizonyára szintén régi és jó mű. A Nagyszkókóban is van egy, a Donatus dűlőjében a Pandulokut szobra bár csonka, de érdekes. De elsősorban a régi budai külvárosi temető néhány síremlékét, főleg Bartalics Mihály műveit kellene megmenteni azáltal, hogy múzeumba vinnék őket, mint ahogy tették azt Sopronban. Hogy mi itt a fontos, kifejtettem a Pécs-Baranyamegyei Muzeum-Egyesületi Értesítő 1911. évi folyamában. E temető kápolnája, az elektricizmus művészi irányának Pécsett időrendben első hajtása, szintén megérdemli a gondozást annál inkább, mert gyakorlati, istentiszteleti célokból szóba fog még kerülni a város fejlődésével kapcsolatosan. "Dr. Szőnyi Ottó: Pécs műemlékei (Befejező közlemény.) . · Nagy áradás Jugoszláviában Grac, nov. 30. — Nagy árvizek miatt Steinbrucktől Horvátország felé a vasúti közlekedés csak Hírek néhány sorban : Kompányfőtanácsosok lettek dabasi Halász Kálmán dr. Fejér megye , árvaszéki elnöke, virányosi Pétel István dr, a főváros ny. árvaszéki elnökhelyettese, Bérczes Jenő dr. , fővárosi tanácsnok, Simon Ignác a Földhitelintézet ny. igazgatója, Bukovszky György dr, a fővárosi fertőtlenitő int. ny. igazgatója, Nagy Béla a Mezőgazdasági Hitelintézet vezérigazgatója. — Kormánytanár csősz címet kapott Trankel Ernő budapesti műkereskedő. — Újhelyi Nándort A nők ura című regényéért szeméremsértés és vallásgyalázás miatt 6 havi fogházra és 300.000 ■ K-ra ítélték. — Londonban a földalatti vasút felett beomlott az ut■esze levegőbe repült, egy vonat ki- Siyuladt. — Stolbergben egy tó jege leszakadt, 6 korcsolyázó vízbe illadt. — A Népszavában megjelent cikke miatt Strém László magánhivatalnokot rágalmazás miatt egy savi fogházra és 100.000 K pénztüntetésre ítélték. — Lengyelország bérbeadja a dohányjövedéket 45 évre 250 millió francia frankért a .uric és Gordon párisi cégnek. — Kaposvár mellett gyakorlatozás közben Fonyó László csendőrszázadosnak szemébe pattant egy kézigrá- lát szilánk. — Prónay Pál ny. alezredes Szófiába, érkezett, egy bánrétién a bolgár-magyar-olasz barátságról beszélt és idám ligázásón elenik meg Boris királynál. Szem brit, 1923. december 1.