Dunántúl, 1924. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

XIV. évfolyam. 1. szám. Éra 800 korona Pécs, 1924. január 1. Kedd. Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán „Egy hóra------------ 5000 . Egyes szám ára 4 oldalas '000, 8 oldalas 300, ha ennél több 400 korona. Kiadóhivatal telefonja: *­­ 222. szám, Szerkesztőség: I­xszum*u­tca 4. szám Szerkesztőség telefonja,­­ 650. szám. Kiadóhivatal, seutmuzea 4. szám. Új év előestéjén a Dunántúl szerkesztősége és nyomdája házszentelést­ tartott. Hosszú évek fejlődését akartuk le­zárni evvel az ünnepéllyel egy új év­­előestéjén, mert úgy éreztük, hogy ez a nap határkő lesz életünkben. A tekintetünk visszaszólít a múltba, az alkotás küzdelmes éveibe, hogy a 'végzett­ munka megnyugtató tudatá­ból uj erőt merítsünk a jövő alkotá­saihoz.­­ Egy uj év előestéjén a végzett mur­ának megnyugtató tudata, emberi fő és emberi' vigasztalás és emberi ijtatás. Minden uj faj, amely jel­­eskedett körülöttünk, minden uj , amely a fokozott munka dalát­­atolja éjjel és nappal, minden kis­­napostol,­ amely naponkint több­­i­ is elrohan pihenéséből az alko­­efejezésére, mind élő és hangos­­ az elvégzett munkának. Igazi ásunk azonban, nem az uj falak, pék és uj betűk, rj alkotásunkon már évek óta zunk lankadatlan kitartással cs :n évben megújuló hittel, hogy a tk gondolatait, hitét, és eszmé­­t­ezrek lelkébe öntsik; hogy kis­­éggel, önzéssel, anyagelvűséggel ven egy magasabb világ szepsé­­táljuk fel, hogy kereszténnyé­k a közéletet is. Ez a mi világ és ez a mi alkotásunk is. Mi m­­­ás alkotásunk ennek a szolgá­nál! Hogy uj falak épültek a *r­­ólé, ziotyz uj gépek sorához­­, régiek az alkotáshoz. ■rt tartottunk újév előestéjén entelést. Hadd szálljon Isten úl­­ránk és a házunkra. Amit írunk kötünk, jó lélekkel és becsülő­­jándékkal írjuk és alkotjuk. De mi tehetetlenségünket sohasem is annyira, mint mikor írással lelkekben eszményeket életre írünk. Hosszú sorban feküsznek kis ólomapostolok alvó­ ezreden is alvók talán, hanem halottak. Hogy élet fakadjon belőlük, hogy lélek áradjon át rajtuk ezer és ezer alvó lélekbe, hogy egy tisztultabb és jobb kornak legyenek hírt hozó angya­lai .■—• ehhez kell Isten áldása. Sokan voltunk az áldásnak tanúi ,a házszentelésünkön. De úgy érez­tük, hogy messze vidékekről is itt vannak közöttünk azok, akik a leg­nehezebb időkben kitartottak velünk,­­ölüknek a lelkében ugyanazok az eszmények élnek, mint a mi lelkünk­ben. Ebből az áldásból részt kértünk számukra is. Legyen ez az áldás új­évi köszöntésünk és záloga annak az apostoli munkának, amelyet új helyiségünkben a régi lélekkel fogunk végezni.______ Dr. T.i. A Dixmude katasztrófája Paris, dec. 31. — A Dixmude .A Dunántúl házi ünnepe Zichy Gyula gróf megyéspüspök felszentelte a Dunántúl kibővített otthonát Pécs, dec. 31. — Bensőséges meleg házi ünnepe volt ma délelőtt a Dunántúlnak. Ma szentelte fel Zichy Gyula gróf megyéspüspök a Dunántúl könyvkiadó és nyomda­­részvénytársaság újonnan épített helyiségeit. A szeretet, amely ol­vasóinkat a Dunántúlhoz fűzi, ma beszédes módon nyilatkozott meg. A házi ünnepségen jelen voltak: Zichy Gyula gróf megyéspüspök Mosonyi Dénes dr. püspöki hely­nök, Gsbauer Miklós dr. pápai ka­marás püspöki titkár és Ákos Fe­renc dr. pápai káplán kíséretében jelent meg. Pécs közéleti és társa­dalmi vezető egyéniségei közül itt voltak: Szilvek Lajos dr., Igaz Béla dr. prelátus-kanonokok, Nagy Jó­zsef dr. egyetemi rektor, Visnya Ernő kincstári főtanácsos, Kés­­márky István dr., Vasváry Ferenc dr., Schaurek Ráfael dr. egyetemi tanárok, Oberhammer Antal a n­­,­zetgyű­lés? képviselő, Ábrahám Gyula a pécsegyházmegyei takarék vezérigazgatója, Mülherr Ferenc, Umhauser Béla bankigazgatók, Ma­­kay István városi tanácsnok, Schmitt Elek püspöki jószágigaz­gató, Komócsy István c. kanonok, Saly Győző rendőrtanácsos, Ko­­szits Ákos dr. tiszti főügyész, Szabó János dr. ügyész, Szabó Gyula dr. ügyész, Sipos István dr.­­kamarás, teológiai tanár, Györkös József dr. tanítóképezdei igazgató, Hardy Ernő leánygim­náziumi tanár," Kalm­n­ Gusztáv evang. lelkész, Zsögön Géza dr. rendőrkapitány, Végh Imre DGHT. felügyelő, Andretzky József vár­megyei árvaszéki ülnök, Iselsteger­ Lajos plébános, Mihalics Mihály­­ dr. főszerkesztő, Boldis Dezső dr. i­s. tanfelügyelő, Svágell Győző, Perr Viktor és sokan mások. Délelőtt 11 órakor érkezett meg Zichy­­ Gyula ,gróf megyéspüspök udvari papjai kíséretében. A vezér­igazgató tágas szobájában Vasváry Ferenc dr. igy üdvözölte, a megyés­­püspököt:, ' — A Dunántúl Könyvnyomda és Könyvkiadó Vállalat Rt nevében mély hódolattal van szerencsém. Nagyméltóságodat üdvözölni abból az ünnepi alkalomból, hogy Kegyel­mes Urunk a boldog emlékezetű elődje négyesi báró Szepessy Ig­nác püspök által a keresztény ma­­­gyar sajtó számára közel egy év­század előtt emelt épület falai közé lépve a vállalatunk örvendetes fejlődése által szükségessé vált építkezések folytán kibővült tele­pét magas főpásztori áldásában részesíteni kegyes volt. Legyen sza­kán azon alázatos kérelmünket elő-­­ terjeszteni, hogy Nagyméltóságod­ - nagy kisá­dóju -ÉSG vásár fzASre­­­hajtásában, amennyiben a sajtóra hivatás vár, vállalatunk sajtójának kegyesen szerepet juttatni méltóz­­tassék, mert legfőbb feladatunknak és legmagasabb kitüntetésünknek tekintjük, ha Nagyméltóságodnak szerény munkatársai lehetünk. Egyúttal ünnepélyes fogadalmat teszünk, hogy mindenkor hívsége­­sen kitartunk azon eszmények mellett, amelyek e ház nagynevű alapítóját vezették és amelyeknek megfelelőleg 14 évvel ezelőtt vál­lalatunk modern jogi formába öl­tözködött és a modern gazdasági életbe szorosabban belekapcsoló­dott, ünnepélyes vallomást és fo­gadalmat teszünk, hogy vállalatunk a nyugateurópai keresztény kultura közösségébe oltott magyar nemzeti géniuszt képviselő sajtó méltó tűz­helye maradjon. Isten hozta sze­rény hajlékunkba. Alázatosan e. d f­s.fikl. •.-t rzxfjft ’wrtswert-1 A lelkes éljenzés csillapultával Zikhy Gyula gróf megyéspüspök a következőkben válaszolt: —­ Végtelen nagy örömömre szol­gált, hogy a mai napon, amikor e nagyszabású vállalatnál egy határ­kőhöz értünk, elmondhatom, ami szívemen fekszik, kiönthetem szí­vem egész szeretetét örömét és megelégedését, hogy Isten végtelen jóságából sikerült a magam esz­méinek hozzájárulásával, főleg sok lelkes buzgó munkatárssal gazda­godva megalkotva ezt a szép és a jövőre messze kiható vállalatot. —­ A jóságos Teremtő az embe­rek szívébe oltotta a munkálkodás, a teremtés, a boldogulás utáni vá­gyakozást akkor, amikor a minden­­séget megteremtette. Ez a vágy az emberek szivébe van oltva a Te­remtő által. Mi is egy ilyen nagy­szabású alkotás előtt állunk. Ilyen a Dunántúl nyomda minden hozzá­tartozójával, gyönyörű szép gépei­vel, bá mul­at­ramél­tó szép berende­zésével. — De bármennyire becsüljük­ is az emberi alkotás nagyszerűségét, az nem magától, magában véve, csak a maga erejéből nem érheti el magasztos célját, a boldogulást, hanem csak Teremtőjébe belekap­csolódva, a minden alkalmat és lehetőséget megadó Istenbe. A te­remtés és annak minden szépsége, bája és nagyszerűsége nem képes az emberi boldogulást kielégíteni és végre hatástalan marad az em­berre. Mert az emberi­ szív na­gyobbra, hatalmasabbra törekszik. Az ember Istenért van teremtve. Csak Isten az, alá az embert egye­dül képes boldogítani, hia tehát azt akarjuk, hogy ez a bámulatra méltó alkotás célhoz érjen, az emberek polaoiguiMss^ K v-Sek & ** legyen, szükséges,­ hogy belekap-.' csoljuk az Istenbe, a minden jó, szép és nagyszerű Forrásába., — Azért jöttünk el, hogy ezt a bekapcsolást megalkossuk. Bele­kapcsoljuk ezt a munkát magába a jó Istenbe. Megáldjuk ezt a válla­latot az Anyaszentegyház szertar­tása szerint a Megváltás szent je­,­lével. Elhelyezzük ezt a szent jelet, és itt hagyjuk ezekben a helyisé­gekben, nem azért, hogy lenyűgöz­zük az itt levő munkás kezeket, ellenkezőleg azért, hogy megneme­­sítsük ezt a munkát, amely krisz­tusi szellemben folyik és alkalmas arra, hogy igazi jólétet, boldogu­lást adjon mindazoknak, akik vele érintkezésbe jutnak. — Megáldjuk ezt az intézményt és beleállítjuk azok közé, ahol a­ nap, hold, csillagok és minden te­­­remtmény egyebet sem tesz, mint­ az Alkotót dicséri. Álljon bele ez is ebbe a nagy munkába és akkor, célt fog érni, mert eléri azt, hogy az embereket jobbá tegye. Azoknak, a szellemi terror 1-A •„ elyd$. »htenmték ezt a ki­engyozó* dott, hitében, erkölcsében "meg-T fogyatkozott világot jobbá* kel­l tenniük, ez a keresztény sajtó fel­­adata. Köztudomású, minő rombo­lást intézett a sajtó, amikor isten-, lesen kezel hatalmukba kerítették, amikor a lelkeket nem boldogítot­ták, hanem megnyomorították, ín­ségbe­ juttatták, szerencsétlenebbé tették. — Édes Üdvözítőnk, akinek szent jele itt tündökölni fog, add, hogy­ ’ezek a néma falak, a gépek dübör­­gése és a rotációs gépről lepergő­ szellemi termékek békét és fol­dog­,­ságot adjanak. Békét és boldogsá­got adjanak azoknak, akiknek ter­mékeit sokszorosítják, azoknak a munkáskezeknek, amelyek velük dolgoznak. És azok, akik az innen kikerülő termékeket kezükbe ve­szik, megtalálják az utat a végte­len Isten felé, ahol egyedül nyer­,­hetnek békét és boldogulást. Adja a Mindenható, hogy úgy legyen. . Lelkes éljenzés zúgott fel a fő-, pásztor szavaira. Utána a főpász­tor udvari papjai és a vendégek kí­séretében beszentelte a Dunántúl kibővített otthonát. Zichy Gyula gróf megyéspüspök a szerkesztő-,­ség helyiségeit kereste fel. Vasváry Ferenc dr. a vállalat igazgatósági elnöke később kegye­lettel emlékezett meg néhai Müllen Károly laskafalui plébánosról, akit, itt volt a vállalat bölcsőjénél és nagyérdemű­­ nyomdaigazgatója is volt. *­­ — Úgy él emlékünkben, mint íntranzigens , hajthatatlan, meg nem alkuve* harcosa a keresztény­­sajtónak. Annyira meg volt győ­ződve az általa hirdetett igazságok erejéről, hogy levonta azok kon-­ zekvenciáit az utolsó betűig, így,­ történt meg, hogy enthuziazmusá-' éja a£ha itoé*

Next