Dunántúl, 1924. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

12. Oldal/ lyeinek határát is. Akkor ez az irányzat helyes volt, mert akkor feéke volt. De ma nincs ellentét ■ebban, hogy az eszközeiben, eljá­­­rásában harcos hős emléke előtt pia szelíd fegyverekkel dolgozó­­­vállalatunk felelős vezetője teszi le az emlékek koszorúját. Ma más idők vannak. ijesztett háborúk,­­forradalmak dúlták a társadalmi rendet. Ebben a mai khaoszban sokkor érünk célt, ha a szelídség az f eszközünk. Hogy helyesen járunk fel, arra az előbb a legmagasabb helyről kaptunk elismerést. Mert nem ok nélkül tette egyházunk fe­jjé a sajtó védőszentjévé Szalézi szt. Ferencet, minden idők legsze­lídebb apostolát. Meghajtjuk az el­ismerés pálmáját Müller Károly­­emléke előtt! Szavaira lehullt a lepel Müller arcképéről is és egy váratlan, meg­ható jelenet következett ezután. , Wessely Károly műszaki igaz­gató, az üzem, a munkásság és a kiadóhivatal hálája jeléül átnyúj­totta a vállalatot naggyá fejlesztő ely Antal vezérigazgató arc­­, amelyet ugyancsak nyomban ettek. A munkásság nevében az Adolf művezető biztosította­thatott vezérigazgatót szere­­pői és munkási hűségükről és­­ ígéretet tett, hogy a váll sz­olgálatában annak érdekeit re viszik és a vezetőségre és gaz­gató­ságra Isten áldásit ssely Antal vezérigazgató igen elhárította az érdemeket és. Am­it elértünk — mondta — ön fik munkájának köszönhető, m­ jót Kiysnek« *4c­ára is becsülettel és érjünk lyájan egy jobb, boldogabb ■ t. _____________________" ­ták a csongrádi merénylőket sged, dec. 31. —■ (MTI): R­ádi merénylet tetteseit és bün­­t elfogták és ma átkisérték a ti csillagbörtönbe. A letartóz­­ók között van F­ü­l­ö­p Andor M­ lasztalás Itia Dénes Gizella mpási völgyön atsuimat a hűvös, ellő. Végigjátszott a mély, hall. tecseki rengeteg királyi kontur­­Meglengette a lankadt fák ágait is ősi lombok rekkent forróságát illanat alatt hűvösre fújta. Lágy. . . rezdülésekkel készülődött a éjszaka. W­ild már fönt himbálózott a fik in. Mint egy villogó, eleven pil­­­tiződött a sötét erdők vonalaira karéjának fénye. A csillagok is vantak már. Olyan volt ez a fa­­csillogó esti táj, mint valami meg­­istmény. Mindenütt az arany né­­nyének sugárzása. Erdő közepén fehér folt világított, jó, ijedt ház homlokzata. A lám­­■dőör, Decsi Lőrinc kunyhója.­­ Lőrinc ezelőtt ötven esztendő­­zdte hivatalát. Ismerte ő az erdők­nek minden bokrát, minden fáját. —­i... sok volt az ő temploma. Jobban Szerette mindennél. Az apja a szabadság­­harc alatt került a baranyai mezőre; akkoriban bujdosott a császári seregek elől- Decsi Lőrinc emlékezett egy éj­szakára, melyet az uradalom kukorica­­córéján töltöttek a Szentkirályi-pusztán. Apja aztán a régi Pálos-zárdába került, mely akkoriban a kanonoki szőlők prés­háza volt. Lőrin­cet a kanonokok még suhanc korában elküldték a Hegyhátra. A Mecsek vad és elmaradt világába, Bakonyay Bálint főerdészhez került. A főerdész akkoriban még legényember volt. Maga mellé vélte a fiatal fegé­nyt, s vele­ együtt járta a fák birodalmát. Néha megállt a főerdész és m­egdübben­­ve figyelte a t­áciatlan, paraszti arcot. Ezen az arcon átsuhant ezekei sétákon valami hatalmas, szí ősi sugár, amely ugyanegy volt fölényes harmóniájával. Mint a földjét a katona a fegyveré a tollát, a muzsikus a hangszerei, úgy szerette Decsi Lőrinc az erdejét. Ez volt az ő hivatása és itt érezte élni a tehetségét.­ Maga ültette a fákat óvta és becézte akár a gyermeket, fejlődő rezulát. A hajnali pirkadás már kint ta­lálta a fák között és az alkonyi csend is ott borult reá. Kemény, zömök alakja meg­mesállt a rengeteg sűrűjében s mint valami szikla belevágódott a fák stiril vonalai közé. Lassan őre­­ not- fia is volt már. I ha­vai osztotta í . T mine. Mint valamik­ör, nev most ő . .­­: •» tette az erdő birot, é ’ Pil­lanata az vö­­kény úri arcon is i ■ jövő századokon inté­szet iránti sí , mely az ő öreg h • •­­Ctett Ez a vonzak . . . ■ Test­vérekké letti szü­letés és név utatói lettek a hajt mező szerelmének. ' • ín tám nem halt rr­ c alatt, csak kiszóld ' fa de­reka és mim • f uitura beteg hajtás Egyik nyá a vén erdész mellé igáz és .izmos alaki. — tlábors. ob Ba­konyay. Komoly é­s■ Akár a sárra Hm • lem' is értette meg lépései gyöngültek AindL .­másik fiatal fához támasz­kor Bakonyay Tamást érez­vágások alatt meg egészen Nem jöttek az erdőbe a sugár, szálas férfiak és legények fejszéikkel, fűrészeik­kel, hogy ledöngessék a téli tűzifát. Csak az asszonyok, fáradt öregek, kisirt szemű gyermekek. Az asszonyok meg­­megroggyantak a nehéz törzsek alatt és az arcuk idő előtt elöregedett. — Hát miért csak tik vagytok itt? — kérdezte tőlük Decsi Lőrinc álmélkodva és szigorúan. — Miért? hát háború van­.. És az esztendők csak múltak. Az erdő­ben is fogyni kezdett a béke. Öszidökön mindég forróbb lett a keserűség a gyenge favágók között- Látta Decsi Lőrinc, hogy tak az erdei sorból... Egyik téli napon gyengén ropogott a fagyott hó a keskeny után. Bakonyay Tamás ballagott rajta. Arca még keske­nyebb volt és vértelennel sápadt. A haj­dani ragyogó, fiatal homlokán sűrű, szomorú barázdák. Decsi Lőrinc nem­ ismerte meg. Megállította mint egy ide­­j gént. — Lőrinc­ bácsi, fiát igy megvénültem? — Tamás úr — morzsolta a szót Decsi Lőrinc. — A Tamás ur. De hát mi ez? — s rámutatott a bal kabátujjra, mely szá­nalmasan beletörődött a zsebbe. Tamás ur kissé megrázta a vállát. Jobb kezével legyintett, mintha a szeme elöl kergetné el valamit. — Ott maradt. — A háborúban? -- Ott. Nem szóltak többet. Az indulatok és kérdések kifejezettenül háborodtak lel­kük mélyén. Csak mentek egymás mel­lett Törték a havas avart, a fenyves utat, a téli erdő c­iadatlanul-Két év múlott Decsi Lőrincet érintette, hogy eltűnt... favágók és eltűnt Bakflonyay Tam­­ keze. Egyik őszi estén, amikor a házé­­mendegélt mélázva a sárga szörfi furcsa és ismeretlen szavakat . Ezeknek a szavaknak idegen v­ értelmük, a­ zenéjük és kiejtésük. Körülnézett. A fák között két idegen arcú férfit látott. Katonák­­. De nem magyarok. Decsi Lőrinc eléjük állt. Mint­­az jogos és hivatalos őre feltartóztatta Az idegenek nevettek és egyet beszéltek zagyva, zsuffolt, idegen vükön. — Dejszen, ha nem beszéltek bi­letesen, lövök! — mordult rájuk az Az egyik elkapta a kezet. — Az a puska sem tied, öreg. Most az is a mienk — szólt neki vontatottan és gúnyosan. — Az én puskám a tied? Tudod, ki vagyok én? Decsi Lőrinc, a püspöki erdők őre! Érted? — Hát lehetsz akár a gazdája is az erdőnek, de a puskád a mienk, az erdőd is a mienk és­ te is a mienk vagy. Lőrinc végignézett rajtuk. — Majd elmondja azt a Tamás ur. — S elindult befelé. Szent-László Lányában! A két katona eléje állt. — Ho­ jó, azt hiszed, olyen könnyen lehet itt átmenni? Ahol most érsz m­ár nem magyar föld. A te lázad még tál van a vonalon- Mert éppen az erdő kö­zepén van a demarkáció. — Micsoda? — A demarkáció. Ez az a határ, meg, Ivet innen is, onnan is esek igazitván­­­nyal lehet átlépni- Ezen a határon innen, Pécsvárad felől mink vagyunk az urak. DUNÁNTME K­prM 1974. január 1. 32 milliót adtak össze addig a tisztviselők a házépítésre Pécs, dec. 31. — A közalkalma­zottak házépítő csoportja decem­ber 29-én a pécs-bel­városi fiúisko­lában bizottsági ülést tartott, amelyen a múlt évi ülés jegyző­könyvének hitelesítése után Polgár György alelnök jelenti, hogy eddig 731 tag összesen 32,195.000 kor. havi betétet jegyzett, mely tétel még növekszik, mert sokan még nem jegyeztek, mások pedig a tényleg jegyzett összegnél többet fognak befizetni. Ezután bemutat­ja a befizetési ellenkönyv terve­zetét, mely névre szólóan kiállítva a havi betéteket az átvevő meg­bízott s a főpénztáros aláírásával igazolja. A bizottság az ellenkönyv tervezetét elfogadja s lányomatja. A befizetés minden hó 5-ig bezáró­lag az egyes hivatali ágazatok megbízottjánál történik, kinél a tag a jegyzést eszközölte. A megbízott a nála befolyt összeget jegyzék kí­séretében átszolgáltatja Mészáros Elek főpénztárosnak, ki azt név­­szerínt elkönyvelve egy hat tagú pénzelhelyezési bizottság közremű­ködése mellett egyelőre a Pécsi Takarékpénztárnál a"1"—1 kosztba. A pénzelhely­­ség tagjaivá választant Dezső postaigazgató, G­la­máv. főművezető,­­ ezredes, Kováts Geri­­­zsa György kir. tanfelügyelő és Schwanmr Károly dr. kir. ügyész. A betétek lehető előnyös gyüm­öl­­csöztetése céljából az állandó sző­kébb bizottság tárgyalásokat kezd pénzügyi szakemberekkel s ezzel párhuzamosan, megfelelő telkek megszerzése iránt is lépéseket tesz. A felmerült kételyek eloszlatására leszögezi a bizottság, hogy tömeg­lakások, bérházak építése csak fel­merült terv, mely senkire sem kö­telező. Az alelnök végül bejelen­tette, hogy ügyüknek számottevő betét jegyzésével komolyságot köl­csönöztek és számíthatnak a si­kerre annál inkább, mert előkelő helyről biztatást nyertek a munka kitartó folytatására. Az akció eddigi eredményei már­is bizonyítják nemcsak azt, hogy a házépítési szándék komoly, ha­nem a benne résztvevő tisztvise­lők máris jelentékeny milliókat gyűjtöttek. Ezért szilárd elhatáro­zásuk és eddigi eredményeik már megcáfolták azokat a kezdetben tett ellenvetéseket, hogy nem szá­mol­tak­ a reális nehézségekkel és a­z akadályt legyűrnek, hogy­­ elérjék. Bár eddig még kaptak állami támogatást, gyűlnek azok a milliók, mozgalmuk sikerét bizto­ Mggdré, és a zsír 30 százalék! borbély dijak Pécs, dec. 31. — fr uj esztendőben szomorú­­b^nytalon^is köZu­seinkkal. Az ár^»sgg,16 ma délelőtt tartott ülés« járult a hentesek és a­z áremelés iránt benyújtot hez és január 1-től kere következő árakat állapitó Zsir és háj 1 Nyers szalonna 1 Sertéshús 1 Borjúhús hátulja 1 Borjúhús eleje 1 Mm&wftwam&zssEzmssmest arhahus hátulja 10,000 arliahus eleje 9.000 i arhahus 8.000 ért kértek a borbélyok is. Igfitó a bizottság elfogadta az indokokat és hozzá­­az, hogy a borbélyok a si árakat 30%-a­­ emel­­i vizsgáló bizottság ezúton­­ a tej­árusokat, hogy 48 jelentsék be, hogy a te­ken mennyiért vásárol­­a bizottság ellenőrizni árakat. k Danártó! rejtvénypályázatának eredménye Január 3.-án új rejtvénypályázat indul meg Pécs, dec. 31. — A Dunántúl házi ünnepélyével kapcsolatban az előkelő vendégek jelenlétében esz­közöltük a betűrejtvény pályázói között a sorshúzást. A megfejtők közül kisorsoltat­­tak és az alábbi nyereménytár­gyakat nyerték a következők:­ Schmidt Antal Sellye a Dunántúl ki évre, Staidler Laura Villány 1 crém, 1 púder Geltch és Graef cég­től, Jäger Anna Kálvária­ utca 1 kis kép a Dunántúl kiadóhivatalá­tól, Deák József 5 üveg sör a Pan­nónia sörgyárból, Cseri Istvánná 1 pár aranyozott ezüst fülbevaló, ifj. Nagy Ferenc Bisse Szabolcsba ver­­sek a Dunántúl könyvkereskedésé­ből, Amrein Etelka Agyudörgést kötött könyv a Dunántúl könyv­kereskedésétől Holly Erzsébet egy női fésülés Rónai István fodrász­üzletében, Ripperger Erzsébet egy, ezüst medaillon lánccal Kemény Béla órás és ékszerésztől, A sze­rencse jelige egy fali naptár­ a Du­nántúl kiadóhivatalától, Meghal Mátyás király jelige 10.OOO­K Pécsi Tőzsdétől, Höhling Lili ezüst gyűrű aranyozva, Vára Károly Biró Lajos Glória a Duná­túl könyvkereskedésétől, Po Arika 1 doboz szappan a Web gyógyszer­tár­tól, Cs. Komoróc Bözsi 1 púder, 1 krém a Gélt­b Graef drogériából, Szikszay Joly Zöldfa­ u. 1 kép Solymosi ■szalonból, Farkas Teréz 1­­­­szappan a Schützer szappan­ból, Nyerni vágyó jelige­­kr a Dunántúltól, Ti egy üveg*­pír forrt szertárból, ■Will üveg sör a Pa Jószerencse jelű 1 kis kép a Di Ivánná 1 doboz , szappangyárból, lóss­ut 1 kötény Hager Károly

Next