Dunántúl, 1924. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

XIV. evroigé^iTr. szám. Előfizetési ár szállítva vagy Egy Mr«­­ — — Egyes szám ára 4 oldalú *•«, 8 oldalú 900, ennél több 800 korosa. Késiratokat nem adunk vissza. Sok beszéd után a felhatalmazási törvény ál­­talános vitáját befejezték, őszintén megvallva, ez a vita bármennyire is hosszúra nyúlt, éppen azokról a dolgokról tett legkevesebb említést, a­melyek tula­j­d­onképen az indem­­nitás lényegét teszik:­ pénzügyi, és gazdasági kérdésekről. Ez a tünet azonban némileg menthető, azzal, hogy­ az ország gazdasági ügyeinek gzanálá­sa éppen most van folya­matban. Ezekről a dóltokról való­­ban korai és felesleges lett volna nagyon sokat beszélni, de így is felesleges volt az ország drága ide­jét igen gyakran 6—8 órás beszé­dekkel megrövidíteni, amikor ezt az időt az állam és a társadalom érdekei szempontjából sokkal érté­kesebb munka elvégzősre lehetett volna felhasználni. , Különösen vonatkozik ez a szo­ciáldemokrata képviselőkre, akik az indemnitási vitát a kormány ellen szakadatlan támadásokra használ­ták fel, ami közben beszédeik tár­gyát gyakran olyan mederből me­rítették, amellyel oktalan parla­menti botrányoknak lettek a ki­­provokálói­ . A miniszterelnök helyettese vá­laszolt az elhangzott beszédekre s olyan szerencsés objektivitást ta­núsított, aminek ritka nagy hatása volt a parlamentre. Bő mederben foglalkozott a két szélsőséges irány­zat felszólalásaival , ezek közül is elsősorban a szociáldemokraták beszédeivel. Beszédében filozófiai magaslatokban járt s ezen az ala­pon sikeresen támasztotta alá a kormány politikai irányát, amely­­nek végcélja a társadalmi ellenté­tek kiküszöbölése, a sérelmek or­voslása, állandó ébrenlét a sebek­nek újból való fel­fakasztása ellen, egyszóval: kibékülés. Megmondot­ta a szocialistáknak épp úgy, mint a fajvédőknek, hogy az atrocitások szünet nélkül való felemlegetése nem válik az ország­ javára, mint ahogy leg­kevésb­é szolgálják azt az újabb kilengések. Két vád hangzott el szembetűnő módon a kormány ellen: egyrészt nem demokratikus, másrészt pedig nem eléggé keresztény és nemzeti. A miniszterelnök helyettese ezek­nek a vádaknak a visszautasítása során, filozófiai magasságú fejtege­tésében a legszerencsésebb hangot ütötte meg. Rámutatott arra, hogy a demokrácia, amit mo­st a szocia­listák a parlamentben szolgálnak, nem olyan ,demokrácia,­­ amelyik­­időszerűségénél fogva eszményi magasságú volna , különösen nem akceptálható a szocialistáknak egy­re jobban meghonosuló tenorja, akkor, amikor a nemzet meg­emlé­kezik a kommün idejére s több sze­rénységet várna el a szociáldemok­rata képviselőktől. A kultuszminisz­ter a magyar közoktatás ügyére vet-. tett világosságot, nog a belügymi­niszter a konszolidáció terén tett haladásról számolt be, rámutatva a forradalom bűneire és érthető ki­hatására. Az indemnítás záróbeszédeinek lényege ez: elég volt az atrocitá­sokból, elég a múltban történt hi­bák állandó napirenden tartásából. Ezekkel nem szolgálj­u­k az ország ügyét, de nagyon is sokat ártunk vele, mert ezek a dolgok súlyos ke­rékkötői­­ a megindult egészséges kibontakozási folyamatnak. 500 korona Fécs, 1924. feb­ruár 1. Péntek Szerkesztőség: Lyceum*utca 4. sién| Szerkesztőség telefonja,­­ 850. szám. Kiadóhiatal; Lyceum*iitsa 4. szám­* Radóhivatal telefonjai 222. száma. Hirdetés díjszabás szerint A földbirtok novella vitája Gaál Grigrov a nadrágotok ellen — Viharos derültség megakasztotta a tanácskozást Budapest, jan. 31. — A mai ülést 11 órakor nyitotta meg Hu­szár Károly alelnök. Lendvay Ist­ván férfias kötelességének­ tartja, hogy megkövesse a Házat tegnapi viselkedéséért, amellyel a Ház tanácskozási rendjét megzavarta. Áttérnek ezután a fövőreform novella részletes tárgyalására-Farkas Tibor után Dénes István indítványt­­tesz a kizárási okok­ enyhítésére. Különösen azt kéri­, hogy a forradalomban résztvettek­­nek is adjanak földet. Szabó István: Csak a kommá-a­oizanusban részt vettek nem kap- ' nak. Dénes István: A vadházasok sem kapnak földet a törvény sze­rint. A vadházasság nem mindig erkölcstelen. (Tiltakozás az egysé­ges párton.) Meskó Zoltán: Mindig erkölcs­telen! Mándy Samu Dénes Istvánnal szemben hivatkozik arra, hogy megtörténhet,­ hogy valakit bezá­rásra ítéltek, és­­mégis kap földet mielőtt börtönben ül, külön-külön kell mérlegelni a helyzetet. Ahol van elegendő föld, ott többet is adhatnak." Azt hiszi,­ hogy néhány év múlva az a föld, amelyet most kiosztottak, amúgy is a kisbirto­kosokhoz , fog vándorolni. Ezért nem tartja helyesnek Rupert in­dítványát. Nagyatádi Szabó István, földraj­­z ésítésügyi miniszter reflektál a fel­szólalásokra. Kijelenti, hogy a­ be­vándorlás nemzeti, és gazdasági szempontból kívánatos volna, el­sősorban azonban az itth­onmarad­­takat kell kielégíteni, ha marad föld azt telepítés céljaira kell fordítani. A tömeges vissza­vándorlást egye­lőre nem tartja kívánatosnak. Ha­bár esze ágában sínesei a vissza­­vándorlást háttérbe szorítani. Hogy eloszlassa Rupert aggályait módo­sítást terjeszt be. Gaál Gaszton több felszólalás után javaslatot terjeszt be, mely szerint addig, míg a megjelölt ka­tegóriák igénye kielégítve nincs, mások nem juthatnak földhöz, nemzetgyűlési képviselők semmi körülmények között sem. Indítvá­nyának második részében azt kí­vánja rámutatni, hogy nadrágos emberek, katonatisztek, köztiszt­­viselők asm kanba Inain láidéi.­­ Nagyatádi Szabó földmívelés­­■ ügyi miniszter kijelenti, hogy­ a­­ földek felett a földbirtokrendező­­ bíróság rendelkezik és nem a föld­­i mivelésügyi miniszter. Ami azt il­­­­leti, hogy nemzetgyűlési képvise­lők­­ földet ne igényelhessenek,­­ van vakjai­, alapja,­ azonban en­nek más oldala is van. Vannak­­ olyan kisgazda képviselők, a­kik­­­­nek olyan kevés birtokuk van, Hogy ha képviselők nem volnának bele­­, esnének a földigénylők’ kategóriá­jába. ••1 Felkiáltások a baloldalon: Mond­janak le! Üzleteket se lehet köt­ni a képviselőknek". Nagyatádi Szabó­ nem kíván a nemzetgyűlés többségének határo­­­­zata ellen állást foglalni, de rá­mutat arra, hogy a képviselőket nemcsak a birtokhoz való jutás­tól, de általában­ az igényléstől is elzárják­. A kisgazdaképviselők kiszorításához vezet ez. (Nagy zaj és ellent­mo­ndá­s­ok a baloldalon­) Éppen sokerópátkai Szabó István­nal történt meg, hogy évekkel ez­előtt, amikor még nem volt képvi­selő, községében nagyobb terüle­­­­tet parcelláztak, amelynek egy ré­szét ő vette bérbe. Most a földbir­tokrendező bíróság a bérlők tulaj­­­­donába akarja juttatni a bérlete­ket. Már most sokorópátkai Szabó képviselő lévén elveszti ezt­. Gaál Gaszton indítványa a kisgazda­­ képviselők kiszorítására vezet. Inkább lemondanak mandátumuk­ról, semhogy elveszítsék kevés , földjüké!. Teljes mértékben Helyes­li Gaál G­ász­tornak azt a kifogását, hogy aktív katonatiszteknek­, vagy köztisztviselőknek tömegesen jut­tatnak földet. Itt is a földbirtokren­­dező bí­róság döntése játszik szere­pet. Mégis megfontolásra ajánlja ezt a javaslatot. A döntést a nem­zetgyűlésre bízza. (Ált. Helyeslés.) Berki Gyula Gaál Gaszton indít­ványának 2­ részéhez Hozzájárul. Kijelenti, hogy a kormánypárton az a felfogás, hogy­­ a törvényhozás, tagjai nem húzhatnak előnyt abból a. .törvényből, amit ők maguk al­kottak meg, azonban az ő vélemé­nye szerint földhöz kell juttatni azokat, akik elvesztették vagyo­nukat a megszállott területeken. Wolff Károly szerint Gaál Gasz­­ton kissé túlment a határvonalon. A földbir­tokrefrim­itíva­i­e­n köz­­alkalmazottaknak maximálisan 1­110 k­atasztrális holdat és 600 négyszög­öl házhelyet enged meg. Gaál in­­dítványa ettől a törvényben bizton­sított jogától fosztaná meg a tisztá ■viselőket. Pedig erre az intézke­désre szükség van, különösen a vi­déki tisztviselők anyagi helyzeté­­nek javítása szempontjából. A Ház Gaál Gasz­ton indítvá­nyát csak egy részében fogadja el. A délutáni ülésen több felszó­lalás után a 3-ik szakasz tárgya­­lásáig jutottak el.­­ Eőry Szabó Dezső személyes kérdésben szólal fel.. Tegnap, ami­,­kor az Esküit panamát szóvátette és annak kivizsgálását kívánta azt, vetették szemére, hogy fizesse vis­­­­sza a tehenek árát. Felolvassa Gömbös Gyula levelét, aki mint az egységes párt alelnöke azt írtai neki, hogy miután arról értesült, hogy a választási költségek miatt, 2 tehenétől kellett megválnia fel-­ ajánlotta az eladott fiatok árának megtérítését. Erre a kijelentésre cruist zaros derültség tört ki az egész Házban) A közbeszólások és felkiáltások egész zuhataga támad.­­ — Adja vissza a tehenek árát valorizálva! ‘ Horváth Zoltán: Egységes te­hén párt! Ruppert Rezső: Tehenekért ök­í­röket cseréltek!­ (Viharos derült­­ség,!] n A Ház állandó seültsége meg­akasztja­ a további tanácskozást, úgy, hogy az elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Szünet utáni még mindig zajos derültségben szó­lal fel Berki Gyula: Sajnálja, hogy ebben a marha ügyben fel kell szólalnia. Horváth Zoltán: Ez pártügy! Berki: A mi pártunkat ilyek hozták össze.­­ — Ugyan mióta képviselnek a tehenek elveket? — kérdik balról. Berki: A­ mi pártunkat elvek­től. Ha már elvet változtat, úgy valorizálva fizesse vissza a tehe­nek árát, vagy pedig adja vissza természetben. (Zajos derültség.) Eőry Szabó Dezső: A választók bizalmából került a Házba. “ Tehenek" révén — kiáltják feléje. Eőry Szabó: Elvei mellett ki­ fog továbbra is tartani.­­ Az elnök este negyed 9-kor berekeszti az ülést, legközelebbi ülés holnap. BBSaniS&RSBSSBSRBBffina! A szerb kormány enyhít az útlevélkényszeren Belgrád, jan. 31­. — A szkup­­ctina ülése előtt a belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány haj­landó az útlevélkényszert lényege­­sen enyhíteni és a láttamozási illés isMM_mérsékelni

Next