Dunántúl, 1924. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

azálira vagy postán egy hóra — - - 16.000K egyes szám­ára 4 oldalas «•% 8 oldalas 1000, ha ennél több 1000 korona. Kéziratokat nem adunk A gyorsaság nem­ boszorkányság. Még alig ta­nulmányoztuk át a takar­ékkorona és a belső kölcsön előnyeit, máris a t­écsi pénzügyigazga­tóság kiváló fxf­újrósá­gátról kifolyólag ma meg­érkeztek a belső kölcsön összegé­re és befizetésére vonatkozó udva­rias tájékoztatók. A százezrek és milliók befizetésére vonatkozó út­­ba­igazítás általános vélemény sze­rint a lehető legjobbkor jött. Ugyanis éppen ez a sietve tovatűnő hónap volt az, amely a többi hónna­­pokiót megszégyenítő áremelkedés­sel vonta magára ,a laikus közön­ség figyelmét. Szándékosam hasz­náltuk ezt a nagy közönségre nem éppen­­ merytisz­telő laikus kifejezést, mert bizonyára kevesen vannak, a­kik megtudnák indokolni, hogy egy kiló kávénak miért kell 80.000 koronának lenni s miért nem ke­rek 100.000 K-nak? V­agy a zsír, cukor, hús stb. miért éppen annyi, amelmyt, miért nem­ több vagy ke­vesebb? Miért emelkedtek a cipő és egyébb árak több, mint 100­ tt­któl? Ezek mind olyan kérdések, amelyekre a laikus közönség nem tud megfelelni. Ez a titkok titka, vagy a tudaton kívüli erők ered­ménye. Ezeknek a misztikus erők­nek következménye az életnek számokká való átalakulása. És ez az átalakulás boszorkányos gyor­sasággal történik, elvezetvén a spérust pótló legaggasabb szennek legmagasabb régióibra, hogy felfe­dezze az ismeretlen számjegyek északi sarkát. Most, éppen ma a nyaktörő­­számjegy produkciót csodáló lelki hangulatba beköszöntött i­s a vár­­va-várt kölcsön, amelyről olyan régen álmodoztunk. Az az eléggé nem méltány­olh­ató különbség, a­mimely a mástól várt kölcsön és az általunk fizetendő nem várt köl­csön között fennáll, úgy tudjuk a kivetés alkalmával beszámíttatott. A belső kölcsönt minden józan eszű ember belső k­imeggyőződésbez szükségesnek tartja és senki sem sokalja, ellenkezőleg kevesli a írásra kivetett belső kölcsön ösz­­szegét. Abból a bölcs megítélésből indulva ki, hogy az államnak töké­letes mindegy lehet, hogy ki fizeti a belső kölcsönt, azt feltétlenül elő kell teremteni, de éppen azért mert úgy is mindegy, hogy ki fizeti az egybehangzó vélemény az, hogy az ,,én“ csekély személyemet ki kellene kapcsolni. A laikus közön­ség egy­némely kategóriái azt a kérdést is felvetették, hogy ,,mi­ből?" De ez a kérdés annyira pri­mitiv, hogy sem az állam, sem a pénzjrgyigazgatósági sem az ille­tékes hatóság, sem a közönség nem tud rá megfelelni. S éppen eb­ben van ennek a­ belső kölcsönnek legnagyobb erejelmert elvégre a hadi vag­onokly^V^ konjunktúra­­gazdagjaiból ij^ár lett vol­­belső kölcsönt elő­­.»'­remteni hit sok kis jövedelem­­.31 összt­epárt e már igazán nem ennyü feladat s tisztelettel kell falapot emelni a Kálisy kettős ha­gyatéka előtt. 6,1 A kölcsön sikere­ felül nem lehet kétség. Sok szegény ki jövedelmű maber nemzeti érzése mozdul meg jó nehéz áldozatot hozva- Éppen e Ezért ha már szü­kségrendelet je­­lnt meg a takarék koronáiról, a k­ölcsön előlegről, jöjjön a várva­­szállt szükségrendelet az árak meg­állításáról is, még­pedig gyorsan, ismert amint láttuk a gyorsaság nem boszorkányság. . . ( A szociáldemokraták a testnevelési törvény ellen Budapest, febr. 29. ) A mai nemzetgyűlésen az elnök bejelenti,­­ hogy Nagy Vince debreceni man­­­­dátuma ellen panaszt nyújtottak be,­­ amelyet kiadnak a bizottságnak. Tár­gyalás alá vették a testnevelési tör­vényjavaslatot. Kétly Anna nem fogadja el a ja­vaslatot, mert a sportolást nem lehet kötelezővé tenni s a munkásoktól nem lehet elvenni a vasárnapot. Petrovác Gyula szerint ebből nem lehet vallási kérdést csinálni. Elfogad­ja a javaslatot, mert hiszi, hogy ide­gen elemek ebbe a demokratikus sportba nem viszik bele az üzlet­szerűséget. Rothenstein Mór a testnevelés előtt a munkáság egészségügyi viszo­nyát kívánja rendezni. A javaslatot nem fogadja el. Gömbös Gyula csodálkozik azon, hogy a szociáldemokraták nem fogad­ják el a testnevelésről szóló törvény­­javaslatot. A sport terén a professzi­onizmus híve az amatőrséggel szem­ben. A régi bevált sportegyesületek felkarolását kívánja a leventék mel­lett. A sportban a valóságos érték diadalmazkodhatik, s nem a stréber­­ség. A javaslatot örömmel elfogadja. Várnay Dániel: Szóvá teszi, hogy a földmivelésügyi miniszter elengedte a totalizat­őröknek a forgalmi adót s ez­­dy, 400 milliós nemzeti ajándékot adott a Lovaregyletnek. Új végre­hajtási utasítást kér, a javaslatot nem fogadja el. Karaffiáth Jenő: A szociáldemokra­ták a javaslatnál osztályellentéteket állítottak fel. Kijelenti, hogy a mun­kás sportegyesületek iránt a legna­gyobb megértés nyilatkozik meg. A javaslatot elfogadja. Dinich Ödön szerint a testnevelést nem szabad összetéveszteni a sport­tal. Nemzetközi versenyekre, mint Gömbös is mondotta csak olyanok kerüljenek ki, akik a magyar színeket diadalra viszik. Fel kell­­ állítani a testnevelési főiskolát. Elfogadja a ja­vaslatot. Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter válaszol az elhangzott felszó­lalásokra. Nagy hiba a testnevelést úgy állítani oda, mintha az a levente egyesületek monopóliuma lenne. A végrehajtás megengedi más egyesüle­teknek is, hogy a testnevelés és test­edzés terén eredményt tudjanak fel­mutatni. Ami a stadion kérdését il­leti, egyetért Gömbös Gyulával. Az összes tényezők bevonásával helyszí­ni szemlét kíván tartani. A sport demokratizálásán azt érti, hogy a sportot kiterjesztik a magyar nemzet legszélesebb rétegeire, különösen a falusi agrár­társadalomra. Visszauta­lla Várnay Dánielnek a lovaregylet­­tel szemben használt sértő kifejezé­sét. Várn­­ay azt hozta fel, hogy első­sorban a betegségeket kell gyógyíta­ni. Sokkal fontosabb a bajok megelő­zése, mint a már meglevő bajok or­voslása. Már­pedig a testneveléssel épen a betegségek számának csökke­nése érhető el. Felvetették azt a kér­dést is, hogy a testnevelésnél a szo­ciáldemokrata szakszervezeteket szó­hoz juttatják-e? Kijelenti, hogy ez teljesen a szociáldemokrata szerveze­tektől függ. Ha kikapcsolják az egy­oldalú osztály­ellentéteket és arra az álláspontra helyezkednek, amelyre minden magyar embernek helyezked­nie kell, a nemzeti alapra, akkor semmi akadálya sem lesz annak, hogy ezeket a szervezeteket is bevonjuk a testnevelés körébe. Kelly Anna azt kérdezi, miért van az összeírási ivén a vallás rovata. Ezt a személyazo­nosság szempontjából Magyarorszá­gon minden összeíró ivén fel szokták venni. Nem érti, miért épen ezt a ki­fogást emelték. Pikter: Miért kérdezik épen a val­lást? Szomjas: Hát miért ne kérdezzék? Talán szégyenli a képviselő úr a val­lását? Klebelsberg miniszter kéri a tör­vényjavaslat elfogadását, A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot m­ásoéá­ban­ és részleteiben is el­lja, csak a szociáldemokrata képviselők szavaznak a javaslat el­len. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés szerdán délelőtt 11 órakor lesz. Farkas István javasolja, hogy a szerdai ülés napirendjére tűzzék ki a munkabér, szabályozásának mint lét­minimum biztosításának kérdését. Bethlen István miniszterelnök hi­vatkozik arra, hogy a szerdai ülésen a korona értékcsökkenését m­eggátló törvényjavaslat is szerepel és így a képviselőknek módjukban lesz a törvényjavaslat tárgyalásánál ezzel a kérdéssel is foglalkozni Farkas Ist­ván szemére veti a kormánynak, hogy nem veszi komolyan a drá­gaság kérdését s nem teszi meg a szükséges intézkedéseket. Ezzel szemben hivatkozik arra, hogy a kor­mány az utóbbi hónapban a köztiszt­viselők fizetését 60%-al emelte, hogy ezzel is jó példával járjon elől a mun­kaadók előtt. Kéri az elnök napiren­di javaslatának elfogadását. Barthos Andor az elnök napirendi javaslata, Pakots József Farkas Ist­ván indítványa mellett szólal fel, Per­laki György az elnök napirendi ja­vaslatát fogadja el. A Ház többsége az elnök napirendi indítványát fogad­­ta el és ezzel az ülés fél 3 órakor a vita folyamán. Bethlen István miniszterelnök is felszólalt és han­goztatta, hogy nagyon m­egfontolan­­dók azok az intézkedések, amelyek a kényszerkölcsönnel kapcsolatban a jövőben megteendők lesznek. Bár­mennyire is törekszünk arra, hogy igazságos alapot találjunk, még­is a legjobb törekvés mellett is lehetnek bizonyos igazságtalanságok, amelye­ket át kell hidalni. A mostani ta­nácskozások fogják annak a munká­nak alapját képezni, amely a tör­vény új szövegezése tekintetében megindul. Ami a szükségrendelet visszavonását illeti, azon változtatni nem lehet, mert az államnak a mosta­ni viszonyok között a márciusi, ápri­lisi deficitnek eltüntetéséről gondos­kodnia kell. Jelezte a miniszterelnök,­ hogy azok részére, akik a rendelet következtében hozzájárulásukat már befizették, gondoskodás történik ab­ban az irányban, hogy ezek a szol­gáltatások a későbbi fizetésnél be­számíttassanak. Walkó helyettes pénzügyminiszter hangoztatta, hogy az elhangzott ész­revételeket egybe fogja vetni a pénz­ügyminisztérium statisztikájával Szövetkezés a Pasics kormány megbuktatására Belgrád, febr. 29. — (Cseh saj­tó­iroda.) Miután az ellenzéki pártok vezetői között elvi megegyezés jött létre­ az ellenzéki blokk m­egalakítása tekintetében, most még a horvát pa­rasztpárt plénumának hozzájárulását várják, hogy azután végrehajtsák az egyezményt, amely elsősorban a Pa­sics kormány megbuktatását célozza. Kormánykörökben még mindig kétel­kednek abban, hogy az ellenzél blokk létre jöjjön. (MTI.) véget ért. Bizottsági tanácskozás a belső kölcsön biztosítására Budapest, febr. 29. — (MDT.) A kormánypárt 12-es külön bizottsá­ga a helyettes pénzügyminiszter par­lamenti­ szobájában ma ülést tartott, amelyen Bethlen miniszterelnök és Walkó helyettes pénzügyminiszter is részt vettek. A mai ülésen tényleg arról volt szó, hogy a jövedelem és vagyonadón kívül melyek még azok az erőforrások, amelyek a belső köl­csön tekintetében még igénybe ve­hetők. E tekintetben különböző ter­vek merültek fel. A bizottság magáé­vá­ tette azt a gondolatot, hogy a négyszeres jövedelem és hatszoros vagyon adó befizetéssel semmi más­sal ne terheljék a közönséget, ha­nem önkéntes bejelentések alapján fedezzék a még hátra levő összeget. A bizottság, különösen súlyt helyez arra, hogy megfelelő­ propaganda ré­vén a közvélemény meggyőződést szerezzen arról, hogy a belső kölcsön jegyzésével tőkéje nem fog elveszni, hanem olyan kölcsönt jegyez, amely valorizált értéket képvisel és kama­tot is hoz. Hogy a létminimum kérdé­sében milyen határig lehet elmenni, arról a bizottság a következő ülésen fog h­atározni. Szerkesztős­ég: L­MHBKi­toa 4.­­ Szerkesztőség telefonja 600, Kiadóhivatal; Lyoaiuna Btea 4. ssáta Kiadóhivatal telefonja; Hirdetés díjszabás szerint Ar. A jövő héten érkeznek Budapestre a népszövetség tagjai Budapest, febr. 29. — A 8 Órai Újság írja: A népszövetség pénzügyi bizottsága a jövő hét elején megérke­zik Budapestre. Valószínűleg velük Jon Harding népszövetségi megbízott is.­ A bizottság tagjai Avenol (fran­cia), Salter (angol), Jansen (belga) és Strackosch (angol délafrikai megbí­zott), akik közül az utóbbit mint ki­váló valutaszakértőt ismerjük. P­á­r­i­s, febr. 29. — Harding magyarországi működését két és fél esztendőre tervezi. Szerb hadi készülődés Bulgária ellen B­e­r­l­i­n, febr. 29. — A Lokalan­­Bolger londoni jelentése szerint Ju­goszlávia hír szerint fél milliónyi csa­patot vont a bolgár határra. — Athé­­ni híradás szerint a szerb-bolgár kon­fliktus nagyon kiélesedett s Jugosz­­ávia a legkisebb határsértést fel­­használja, hogy Bulgáriába i­enyomulj­­on. A Hittler pör tárgyalása Mü­nche­n, febr. 29. — A Hittler pör tárgyalásán Hitler beismerte lét­ét, de tagadta, hogy hazaárulást kö­rött volna el. Kahrral, Ludendorf­­fal, Lossovval és Seisserrel teljes volt a megegyezés, hogy Berlin ellen ellépnek. Kahr csak azért fordult el az akciótól, mert ő nem nov. 12-én, hanem 8-án kezdte meg. — Mün­­chenben híre jár, hogy Kahrt, Losso­­­ot és Seissert letartóztatják. Megegyezés a hitbizományokról Róma, febr. 28. — (Stefánia.) A hivatalos lap közli Olaszország, Cseh­­ország, Ausztria, Lengyelország, Ro­­mánia és Magyarország egyezményét hitbizományok ügyében.

Next