Dunántúl, 1924. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

XIV. évfolyam 73. szám. Ára 800 korona Pécs, 1924. március 28. Péntek — IHUll Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán Egy hóra — — — 16X00 K Szerkesztőség: Líceum­ utca 4. uim Szerkesztőség telefonja; 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum- utca 4. szám. Kiadóhivatal telefonja; 222. szám. Hirdetés díjszabás szerint 3 Egyes szám ára 4 oldalas 800. 8 oldalas 1200, ha ennél ifibb 1500 lit­ínna. Kéziratokat nem adunk vissza. Új törvények készülnek az újjáépítés nagy és ne­héz munkájához. Az első az államház­tartás egyensúlyának helyreállításá­ról, a második a felveendő belső kölcsönről, a harmadik az új jegybank felállításáról, a negyedik a­ külföldi magántartozások rendezéséről szól. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló javaslat egy­úttal az általános felhatalmazást is tartalmazza, amely lehetővé teszi a bevételi forrásoknak (kivéve a Máv.) a kölcsönre való lekötését. A felha­talmazás szerint joga lesz a minden­kori kormánynak a költségek apasz­­tása, a bevételek fokozása külön tör­vények nélkül. A kiadások csökken­tésére egyszerűsítik az állami, köz­­igazgatási és pénzügyi adminisztráci­ót. A közélelmezési minisztériumot jun. 30-val megszüntetik. A hatósági liszt ellátást jun. 30-val megszüntetik. A gyermekmenhelyi gyermekek tar­tásdíját az illetékes községek, váro­sok viselik. A köztisztviselők létszá­mát apasztják, összesen 13 ezer tiszt­viselő lesz fokozatosan elbocsátható. Az állami üzemeket kereskedelmileg vezettetik. A közszolgáltatások ez év elejétől arany alapon állapíttatnak meg. A földadókulcsot a kataszteri tiszta jövedelem 25%-ára emelik. A jövedelem és vagyonadónál az 500 arany koronánál kisebb jövedelmek és a 4000 arany koronánál kisebb va­gyonok adómentesek lesznek., Prog­resszív adókulcs lesz úgy, hogy pl. 200.000 arany koronás jövedelem 40 % jövedelmi adót fizet. A háborús és konjunkturális vagyonokat 1916. évtől 1923. év végéig megadóztatják, ha a szaporulat 30%-ot meghalad. A társulati adó aranyalapon 5—15%. A forgalmi adót a gabonakereskedelem­re és malomüzletekre kiterjesztik, de az őrlési adót megszüntetik. A vám­mentes árukat forgalmi adóval terhe­lik. A keresk. áruraktárak és ipar­­üzemek vagyonváltságát 1923. évi átlag és érték alapján kulcs szerint 2,5—10% közt fizettetik. A részvény­­társaságok­ és szövetkezetek 1923. évi részvényállományának 5%-át be­szedik, ahol részvényekben fizették a vagyonváltságot, ott csak 1% szol­gáltatandó be. Új városi és községi adókat vetnek ki. A lakbérek 1926. máj. 1-re,­ az­ üzletbérek 1925. máj. 1-re az aranybérnek tekintendő 1917. nov. 1-i bérnek 50% lesz. A belső kölcsönről szóló törvény az eddigi fizetett előlegek­et beszá­mítja. Mentesül a kölcsöntől az 50.000 K-nál kevesebb 1923. évi jö­vedelem és vagyonadó. A 100.000 K-ás alapnál, akik már fizettek a kölcsönre nem tartoznak újabban fi­zetni. A kölcsön kulcsa a jövedelem­­adó 6-szorosa, a vagyonadó 9-szere­­se. Vagyis az eddig előlegként fizetett összegen kívül a jövedelemadó 2- szerese és a vagyonadó 3-szorosa. A konjunkturális, vagyonokat erősebben fogják még megterhelni. Az új jegybankról szóló javaslat szerint a jegybank 1943 évig szóló szabadalommal, 30 millió aranykorona alaptőkével alakul. Intéző testülete 14 tagból fog állni. Elnökét a kor­mányzó nevezi ki. Az intézőket a közgyűlés választja. A bankhoz kor­mánybiztost neveznek ki. A Jegy­bankkal megszűnik a Devizaközpont. A bank hat hónapos mezőgazdasági vád­akat is leszámítol. A klíríng javaslat a háború előtti francia, cseh-szlovák és olasz tarto­zások ügyében létesített egyezséget tartalmazza. Mint a törvényhozás elé kerülő ja­vaslatokból láthatni az újjáépítés mun­kája nagy és nehéz áldozatokat kí­ván a nemzettől, annak minden egyes tagjától. A siker reményében komoly és nehéz időknek nézünk eléje. A miniszterelnök beterjesztette a szanálási törvényjavaslatot A honvédelmi miniszter válasza a Győrffy interpellációra Budapest, márc. 27.­­ A nem­zetgyűlés mai ülését a soros jegyző Perlaki György távolléte miatt, ame­lyet Gömbös Gyula szóvá is tett csak 11 óra után tudták megnyitni. Tár­gyalás alá vették a középiskolák re­formjáról szóló törvényjavaslatot. Lukács György az első felszólaló, aki a középiskolák történelmi fejlő­­­dését vázolja. Kiemeli a jezsuita, ke­gyesrendi iskolákat, továbbá a refor­mátus iskolákat. Ismerteti az Eöt­­vös-féle reformokat. A tanár és ta­nuló megértő szellemét kívánja az iskolákban. A­ tanárképzést is refor­málni kell, a javaslatot elfogadja. Eőry Szabó Dezső a javaslat ellen szólal fel. Bethlen István gróf miniszterelnök terjeszti be ezután lapunk vezető­helyén ismertetett törvényjavaslato­kat. — Vád alá kell helyezni a kor­mányt — kiáltják a fajvédők. — Má­sodik Trianon! (Nagy zaj.) Baross János a javaslatoknak a külügyi bizottságokhoz való utalását is kéri, főleg a külföldi tartozásokra vonatkozó javaslat miatt. Kéri a mi­niszterelnököt ne élezze ki az ellen­téteket. (Nagy zaj.) Horváth Zoltán: Kéri a miniszter­­elnököt engedjen a makacsságából. (Nagy zaj.) Az elnök rendreutasítja Horváthot. Újabb zaj tör ki. Az ellenzéki kép­viselők a padokat verik.­­• Hallatlan, már beszélni se le­het! Bethlen miniszterelnök megnyug­tatásul kijelenti, hogy ez a javaslat a biztosító társaságok egységes műkö­déséről szól. Ez a szerződés már ré­gen a ház előtt van, s ha ismernék nem kívánnák ennek a külügyi bizott­sághoz való utalását. A Ház Baross javaslatát elveti. Szilágyi Lajos a házszabályokhoz kér szót.­­Tegnap nem használt sértő kifejezéseket s nem adott okot arra, hogy beszédét megakasszák. Felol­vassa tegnapi kijelentéseit.. Hegyeshalmi Lajos: Nem vagyunk rá kiváncsiak! Szilágyi: Ez lovagias gondolkozás. Hoyos Miksa gróf: Meglátjuk ki lo­­vagiaskodik? (Zaj.) Az elnök megállapítja, hogy az el­nökség házszabályszerűen járt ks Szi­lágyival szemben. Csáky Károly gróf honvédelmi mi­niszter válaszol ezután Gömbös Gyu­lának Győrffy hadbíróról szóló in­terpellációjára. Győrffy esetében 3 napos tanulmányozás után járt el Győrffy hadbíró munkáját sem be­csülheti többre, társaiénál. Győrffyt felettes hatóságával szemben való hirtelenkedése miatt egy ízben már dorgálásra ítélték. Elismeri Gömbös érdemeit s­ hálával köszöni, hogy Rupperttel szemben megvédte a ka­tonaságot. Nem hiszi hogy akadna magyar embe, aki az antant óta megállapított 30 ezer főből álló ma­gyar hadsereget sokalhatna. Magyar­­országon nem lesz többé honvédelmi miniszter, aki nem akarna katonát látni. A Ház tudomásul veszi a miniszter válaszát. Az ülés vége háromnegyed 3 óra­kor. Legközelebbi ülés holnap. Az egységes párt a szanálási törvény mellett Budapest, márc. 27. — Az egy­séges párt ma este tartott értekezle­tén elhangzott felszólalások elisme­réssel emelték ki a kormány szanálá­si akcióját s a párt egyhangúlag fog­lalt állást a kormány és a javaslatok mellett. Bethlen miniszterelnök az el­hangzott felszólalásokra kijelenti, hogy a belső kölcsön további rész­leteit részben júniusban, részben ara­tás után kell befizetni. Patacsi Dénes a fogyasztási adók körüli visszásá­­gokat teszi szóvá. - "-I • rs @ '*-?"« jp - Harding Budapesten Budapest, márc. 27. — Harding ma Budapestre érkezett. Kijelentette, hogy egészségi állapota nem engedi, hogy a magyar ellenőrző tisztséget vállalja. Budapesti látogatásának cél­ja, hogy megismerje pénzügyi helyze­tünket. Koalíciós szerb kormány alakult B­e­l­g­r­á­d, márc. 27. — Pasics a Pribicsevics párti demokratákkal munkaügyi kormányt alakított. Mi­niszterelnök Pasics, külügyminiszter Nincsics, belügy. Skrikics, közleke­dési Popovics, kereskedelmi Lizmon, közoktatási Pribicsevics, agrár Simo­­novics, vallás Joneics, igazságügyi Krizogonits, posta Vukicsevics, szo­ciális Uzonovics, bánya és erdő Tre­­funovics, törvényegyeztető Trisko­­vics, pénzügyi Tolgadinovics, had­ügyi Pesics, építkezési Koits, földmí­­velési Miletics és közlekedésiügyi Miletics. Az olasz királyi pár Spanyol­­országba utazik Milano, márc. 27. — Az olasz királyi pár a spanyol királyi pár lá­togatására a közelben Spanyolország­­szágba utazik. Az új lakbérek Pécs, márc. 27. — A szanálási törvényjavaslat utolsó melléklete a lakásbérek fokozatos felszabadításá­ra vonatkozó rendelkezéseket tartal­mazza. Alaprendelkezés az, hogy az 1917. évi november hónap első napján érvényesen megállapított, illetve ki­kötött évi bért aranykorona érték­ben fizettettnek kell tekinteni és eh­hez képest az 1924. évi május hónap 1-től kezdve az 1917. évi bérnek a következőkben , részletezett­ százalé­kát kell fizetni aranykorona érték­ben. a) A lakások és nem üzleti célok­ra használt helyiségek után az 1917. évi bérnek az 1924. évi májusi bér­évnegyedre 7%-át, az augusztusi bér­évnegyedre 10%-át, a novemberi bér­évnegyedre 15%-át, az 1925. februári bérévnegyedre 20 %-át, a májusi bér­évnegyedre 25%-át, az augusztusi bérévnegyedre 30%-át, a novemberi bérévnegyedre 36%-át, az 1926. feb­ruári bérévnegyedre 43%-át, a máju­si bérévnegyedre 50%-át. b) Az ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének által üzleti célra (műhely, iroda, raktár, stb.) használt helyiségek után pedig: az 1924. évi májusi bérévnegyedre 18 %-át, az aug. bérévnegyedre 26%-át, a novemberi bérévnegyedre 34%-át, az 1925. februári bérévnegyedre 42 %-át, májusi bérévnegyedre 50%-át. A fizetés államjegyekben, vagyis papírpénzben teljesítendő és­ pedig mindenkor az előző évnegyed utolsó napján a Magyar Nemzeti Bank ál­tal erre a célra közölt átszámítási kulcs szerint. Korányi pénzügyminiszter bízik a sikerben Budapest, márc. 27. — Korányi Frigyes báró az új pénzügyminiszter az Új Nemzedék munkatársának a következőkép vázolta programmját: •— Meggyőződésem, hogy a helyre­állítási tervezet, amely a nemzetgyű­lés elé kerülő törvényjavaslatokban van, megfelelő pénzügyi intézkedé­sein keresztül mutatja azt az egyetlen utat, amelyen ha haladunk, elvégez­hetjük az ország rekonstrukciójának nagy munkáját. Legszentebb hitem és meggyőződésem, hogyha az ország maga is belátja, hogy minő súlyos helyzetbe jutott és a lehetőséghez képest a maga erejéből igyekszik alátámasztani­ a rekonstrukciót, ak­kor a munkánkat feltétlenül nagysze­rű eredmény fogja megkoronázni. A szanálási javaslatok a bizottságok előtt Budapest,, márc. 27. — (MTI.) A nemzetgyűlés pénzügyi, közgazda­­sági és közjogi bizottsága márc. 28-án pénteken d. u. fél 5 órakor ülést tart, amelynek tárgya az államháztartás szanálásával és a külföldi kölcsönnel­ kapcsolatos pénzügyi törvényjavasla­­t­­ tárgyalása. A szanálási törvények tárgyaltára a Házban 10 órás ülése­zések lesznek, amennyiben ez ke­vés­­,v úgy a tancskozási időt ki­rónák­­ .

Next