Dunántúl, 1924. április (14. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-18 / 91. szám
XIV. évfolyam 91. szám. Aranny korona Pécs, 1924. április 18. Péntek Szerkesztőség: Lyceum-utca 4. szám. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum-utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja: 222. szám. Hirdetés dijszabás szerint. Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán Egy hóra — — — 24X00 K Egyes s SÜO. 8 db* ennél több- A miniszterelnök a polgári társadalomhoz A szanálási javaslatokat részleteiben is elfogadták . Legközelebb május 10—15-ike között ül össze a nemzetgyűlés Schmitt a magyar főbiztos Párisban találkozik Korányi pénzügyminiszterrel. — A jövedelem és vagyonadó bevallás határidejének máj. 15-ig való meghosszabbítását a mai hírlap közli. — A kényszerkölcsön befizetésénél ápr. 15—21-ig 100 takarékkorona 110 papírkoronának felel meg. — Új általános kereseti adótételeket állapított meg máj. 1-től a pénzügyminiszter az alkalmazottakra. — Windischgraetz hercegnének Rudolf trónörökös leányának házasságát a bécsi törvényszék felbontotta. — A Kansz május elején országos nagygyűlést tart. — A Hortobágy c. hajduszoboszlói napilapot a belügyminiszter betiltotta. — Időjóslás: Csendesebb és túlnyomóan száraz idő várható erős éjjeli lehűléssel. —• A zürichi esti zárlatban Bpest 0.0075. — Elhunytak Gyenes Mihály cukrász Kecskeméten, Hirschmann Mór az Erzsébet gőzmalom igazgatója Kaposváron, Karner János ny. kir. jegyző Sopronban. — Bpesten Fehér Imréné 54 éves özvegy asszony a Dunába ugrott. A hajósok kimentették. — A 8 órai munkaidő dolgában a német kormány népszavazást fog elrendelni. — A német választások május 4-én lesznek. — A Duna Pozsony-Újvidék között apad, Mohácsnál közepes. — A modern török irodalomról tart előadást a Turáni Társaságban, ápr. 18-án Mészáros Gyula konstantinápolyi egyetemi tanár. — Szováta vidékén az oláhok kommunista összeesküvést fedeztek fel. — Nagybecskereken május 4-én a délvidéki magyar párt nagygyűlést tart. — A Zenta mellett lévő Adorján magyar községet elsülyedés fenyegeti. — Szentes mellett a Naphegyen Árpádkori leletekre bukkantak. — Ócsán Pettrisch Elemér dr. volt tenkei közjegyzőt nevezték ki közjegyzővé. — Pozsony mellett az apátfalui posztógyár sztrájkoló munkásai és a rendőrség között összeütközésre került a sor. 4 rendőr és 2 munkás súlyosan megsebesült. — A világkörüli repülők szerdán Korfuból tovább indultak Athénbe. — A bpesti fürdők árát szombattól 20 %-kal emelik. — Az orosz katolikus egyház fejét Cseplak érseket a pápa bíborossá nevezi ki. — Az angol hajógyári munkások sztrájkja megszűnt. — A régi nyomtatványokat Holik olyan helyzetbe kerülhessenek, hogy Flóris dr. a fiatal tudós lopkodta a Budapest, ápr. 17. — A nemzetgyűlés ma reggel 7 órakor kezdő- ?dő ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Csak objektív kritikákra válaszol. Vázolja az ország külpolitikai helyzetét, amely ma nem olyan, mint volt, amikor Magyarország egy nagyhatalomnak volt részese. Életstandarja ennek az országnak összeszorult. Fájdalmas operáció következik, de az ország felemelkedik ebből a helyzetből, ha a munka útjára térve felismeri a reális viszonyokat, ismerteti a külföldi akció történetét. Sorra veszi az elhangzott kritikákat, amelyekre ténybeli adatokkal válaszol. Az ellenőrzés elleni kifogásokra megjegyzi, hogy az amerikai ellenőr személye garancia arra, hogy nem történik beavatkozás a magyar belügyekbe. Majd kijelenti: — Semmi körülmények között nem volam és nem leszek hajlandó a trianoni szerződésen túlmenő követeléseket honorálni. (Taps.) — Ezelőtt egy évvel Magyarország a reparáció tekintetében igen nagy veszélyben volt, akkor amikor a jóvátételi bizottság komolyan foglalkozott a Magyarországra kirovandó reparáció összegével és bizonyos, hogy ha akkor a reparációs bizottság végleges összeget vetett volna ki Magyarország terhére, akkor ma nem külföldi kölcsönről és nem szanálásról lenne szó, hanem menquement és olyan szankciókról, amelyeket a trianoni szerződés értelmében velünk szemben alkalmaznának, mert kétségtelen az, hogy ha vetettek volna ki ránk reparációs összeget, azt meg fizetni nem lettünk volna képesek. Zsilinszky: És Bulgária? Bethlen: Bulgária helyzete egészen más, Bulgária először ugrott ki a szövetségesek közül a háborúból és meg tudott egyezni egy végleges öszszegben, amelyet éppen kiváltságos helyzeténél fogva megfizethető öszszegre tudott lealkudni. Nekünk szemünkre vetik, hogy évi 10 milliót fizetünk 20 évig, ami 179 milliót jelent. Bulgária ezzel semben nem 200 hanem 550 milliót fizet. Ugyanakkor amikor a jóvétételi bizottság Magyarország jóvátételi kérdésével foglalkozott, bizonyos határincidensek következtében majdnem háborúba sodródtunk. Minthogy a két jelenség között esetleg bizonyos összefüggés volt konstatálható, úgy láttuk, hogy itt veszteni való időnk nincs. A reparáció kérdésének elodázására irányuló régi politikánk tovább nem volt folytatható, mert féltünk, hogy az Mt Magyarország terhére kirovandó Hisszegnek igen magas eszedbenyamegállapítására vezethet és ha nem fizetünk pontosan szankciók kö■vetkezhetnek. Egy másik Ruhrpoli■ikától kellett félnünk. Ennek következtében nem várhattunk és megin■litottuk azt a külpolitikai akciót, a ■nely egy évi tárgyalás után sí- skerre vezetett. Egyfelől elintéztük a hóvátett kérdését 20 esztendőre, másfelől 250 millió arany korona kel"Stját ....ereztünk. Nem mi vetettük jóváítétel kérdését általa■kölcsönt kértünk. Aki ismerte móri barátok nélküli súlyos lőközi helyzetünket az tudja, az ellenségeink voltak. Itt Rónai Rührpolitika felé igyekeztek hajtani a helyzetet. Más út nem maradt tehát számunkra mint ezen akció megindítása. Zsilinszky: Olaszország nem engedett volna megszállani. Bethlen: A politikai téren bizonyos kérdésekben számíthatunk az olasz segítségre, a reparáció terén azonban Magyarország legnagyobb hitelezője éppen Olaszország, neki tehát pénzügyi érdeke volt, hogy jóvátételi összeget vessenek ki ránk. Ezután a földbirtok adózásának kérdésével felhozott vádakra reflektál a miniszterelnök. Statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy a földbirtok az adózásból minden tekintetben a legnagyobb részt viseli. Maguk a vagyonváltság földek 420 ezer holdat tesznek ki, ami 7 ezer békekoronát jelent. Ezzel szemben a részvénytársaságok,a kereskedelem és iparvállaltok jelentékenyen csekélyebb adót fizetnek. Azok a vádak tehát, hogy a földbirtok kibújik az adózás alól, nem áll meg. Bethlen Ruppert képviselő úr azt mondotta, hogy fegyveres erőnkből bocsássunk el 40 ezer embert." Erre meg kell jegyeznem — mondotta a miniszterelnök — hogy 40 ezer embert nem bocsáthatunk el, amikor csak 35 ezer emberünk van fegyverben. Azt hiszem, hogy nagyon káros Magyarországra nézve ha egyes képviselők így beszélnek a magyar militarizmusról. Mi ennek a következménye? Az hogy a külföldön hivatkozni fognak arra, hogy itt 40 ezer embernél több van fegyverben, ami ellenkezik a trianoni szerződéssel. Félek attól, hogy a képviselő úr és mások, akik ilyen értelemben szólalnak fel, a külföldön hitelre találnak. Ezután rátér a miniszterelnök a belpolitikai kérdésekre. — Legyen szabad ebben a pillanatban — mondotta — a magyar polgári társadalom figyelmét felhívni, arra, hogy a szociáldemokrata propaganda mit tud kifejteni. A szociáldemokraták egészen más világnézeti alapon állanak, mint a polgári társadalom nagy része. A szociáldemokraták olyan propagandát képesek kifejteni, amire a polgári pártok ebben az országban nem képesek. Figyelmeztetem a polgári társadalmat, hogy saját érdekében küszöböljön ki minden pártpolitikai különbséget, nehogy a szociáldemokrata világfolyamat folytán újból olyan állapotok legyenek, mint amilyenek az utolsó években voltak. Ezek ellen nem védheti meg a polgári társadalmat a kormánynak semmiféle erőszakoskodása de megvédheti a polgári társadalom összefogása, hogy ha tudatára ébred ennek a veszélynek és félreteszi azt a kicsinyes pártpolitikát, amely csak káros lehet a magyarságnak. Az internáló táborok fenntartása nem célja a kormánynak, ezeket mielőbb fel akarja oszlatni. Az állampolgárok internálását politikai okokból nem mi hanem a Károlyi rezsim honosította meg. (Felkiáltások jobbról: Úgy van! Úgy van!) A miniszterelnök ezután áttér az emigráció kérdésére. A legutóbbi napokban a kormányzó személye ellen merénylet kísérlet volt. Hogy ez összefüggésben áll az emigrációval, vezető emigránsok, mint Kunfi, direkt izgatnak, akkor óvakodni kell. Vannak egyes jelentéktelen emberek ezzel szemben, akik semmi szerepet nem játszottak, akik többé kevésbé ijedtségükben menekültek el. Az emigráció kérdése nagy politikai kérdés. Nem bocsáthatják be az országba a belső békére veszélyes egyéneket. (Helyeslés a kormánypárton.) Ezután a választójogról beszél. Kimutatja, hogy lényeges különbség a mai és a Friedrich-féle választójog között nincsen. Legfeljebb a nők választójogánál van eltérés. Más nyugati államokban, mint például Franciaországban egyáltalán nincsen választójoga a nőknek. Angliában csak 30 évnél szavazhatnak a nők. Tehát Magyarországon nem lehet jogfosztásról beszélni. Azt látja, hogy vannak emberek, akik ebben a kérdésben nem ismerik a történelmi fejleményeket. Arra kéri a nemzetgyűlést tegye lehetővé, hogy ezek a javaslatok minél előbb törvényerőre emelkedjenek, hogy minél előbb hozzájussunk ahhoz a külföldi segítséghez, amely nélkül az ország talpra állítása nem vihető keresztül. Kéri a javaslatok elfogadását. Hosszas és lelkes éljenzés követi a miniszterelnök beszédét, a kormánypárti képviselők felkelnek helyeikről és üdvözlik a miniszterelnököt. Ezután a zárszó jogán Rupert Rezső, Nagy Vince, Boros János, Zsirkay János, Kabók Lajos, Lendvay István, Eckhardt Tibor, Horváth Zoltán benyújtott határozati javaslataikat indokolják meg. A délutáni ülésen Ulain Ferenc indokolja meg határozati javaslatát. A Ház a javaslatokat elveti és az eredeti javaslatot fogadja el. A javaslat mellett szavaz az egész Ház a fajvédők és a szélsőbaloldal kivételével. Elfogadják Lendvay István javaslatának azon részét, hogy az agrárérdekeltségek megfelelő módon vehessenek részt a jegybank jegyzésében. Áttérnek ezután az államháztartás egyensúlyáról szóló javaslat részletes tárgyalására. Gömbös Gyula szólal fel a címnél. Minthogy az egységes párt a javaslatoknál elvállalta a felelősséget, a maga részéről kijelenti, hogy a részletes vitában nem vesz részt. Meskó Zoltán fájlalja, hogy az ország egyik-másik törvényhatósága a javaslat tárgyalásával egyidejűleg kritika tárgyává tette az ellenzék magatartását. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy a törvényhatóságoknak ősi joguk, politikai kérdésekben nyilatkozni. Hova jutnánk, ha ezt az ősi jogot is el akarnák konfiskálni? Tiszteletben kell tartani a törvényhatóságok jogait. Rupert Rezső, Peyer Károly, majd Baross János szólalnak fel, akik kijelentik, hogy szintén nem óhajtanak a részletes vitában részt venni. Baross János 10 képviselő nevében határozati javaslatot nyújt be, amelyben kérik, hogy a nemzetgyűlést utasítsa a kormány, hogy terjesszen be törvényjavaslatot a szanálási idő letelte előtt az adórendszer reformjáról. A Ház Baross javaslatát elfogadja. Az első szakasznál Kállay Tibor előadó szólal fel. Kállay előadó után Homonnay Tivadar szólal fel. A közszolgálati alkalmazottak helyzetére hívja fel a figyelmet s kéri a kormányt, találjon módot arra, hogy a tisztviselőknek. Kéri továbbá, hogy az elbocsátott tisztviselőkről elhelyezkedésükig gondoskodás történjék. Kállay Tibor hozzájárul ehez, Sz. Szabó Géza 56 képviselő nevében indítványozza, hogy a képviselővé választott köztisztviselők előmenetele visszaható erővel bírjon. Korányi pénzügyminiszter elfogadja az indítványt. Ezután a szanálási, törvényjavaslatokat részleteiben is elfogadják. A kormánypárton lelkes ünneplésben részesítik Bethlen miniszterelnököt. Az elnök javasolja, hogy a legközelebbi ülés még az éjjel 1 órakor legyen, amikor harmadszori olvasásban is tárgyalják a javaslatokat. Kalsai Károly érdeklődik, hogy a legközelebbi ülés mikor lesz? Bethlen miniszterelnök a nemzetgyűlés május 10 és 15-ike között fog újból összeülni. Ezzel este 1t0 órakor véget ért a szanálási javaslatok vitája. Az 1 órai ülésen harmadszori olvasásban is elfogadták a javaslatokat. Hírek néhány sorban