Dunántúl, 1924. november (14. évfolyam, 251-275. szám)

1924-11-11 / 258. szám

4. oldal k székesfehérvári főgimnázium­ 200 éves jubileuma Székesfehérv­ár, nov. 10. — Tegnap ülte meg a ciszterci rendi székesfehérvári Szent István reál­­gimnázium és a cisztercita diákszö­vetség székesfehérvári osztálya fen­­állásának 200 éves­­évfordulóját. Az ünnepélyes istentisztelet befejezése után az intézet jelenlegi és volt nö­vendékei a Szent István terembe vo­nultak a jubilláris ünnepélyre. Itt Werner Adolf zirci apát mondotta megnyitó beszédét, amelyben ismer­tette az intézet 200 éves múltját, a­mely idő alatt az intézet által annyi kiváló ember került ki, mint talán sehol máshonnan. Utána Lakatos Bé­la tanár olvasta fel az intézet törté­netét. Majd Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter mondott beszédet. — Mi magyarok — mondotta — azt hisszük, hogy csak mi vagyunk vesztesek. Nekünk volt ennél na­gyobb veszteségünk és szerencsét­lenségünk. A török hódítás. A fel­­szabadulás után szintén olyan re­konstrukciós munkára volt szükség, mint ma. Sínnek egyik mozzanata a székesfehérvári intézet felállítása. A nemzeti és a­ vallási eszméket szét­­szakíthatatlanul össze kell kapcsolni. Mint ku­ltuszminiszternek tanácsot kellene adnom, de hogyan lehet ta­nácsot adni azoknak, akik 100 szá­zalékig megtették kötelességüket. Ezért csak azt mondom, ciszterciek maradjatok olyanok, amilyenek vol­tatok.­­ Végül az ifjúsághoz fordult és a következőket mondotta:­­— Azt látom, hogy az emberek valami csodaszert várnak, de én csak annyit mondhatok, hogy a mi esetünkben nem segít semmi csoda­szer, csak magunk­ segíthetünk ma­gunkon és pedig a mai helyzetben csak munkával. Csak ez a csodaszer menthet meg bennünket. A volt tanítványok üdvözlő beszé­deinek sorát Prohászka Ottokár me­gyés, püspök folytatta. Költői szár­nyalása beszédben rótta le háláját és a lelkek szeretet adóját. Rámutatott arra, hogy az intézet megalapítása Rákóczi felkelése leverésének ide­jére esik. Fehér falait lerombolták a törökök A lelkek csüggedése idején a ciszterciek végezték és végzik ma is a lelkek élesztésének munkáját. Utána Havranek József vármegyei alispán, a vármegye,­ Babics Ferenc miniszteri tanácsos a Magyar Tudo­mányos Akadémia, Áldássy Antal dr. dékán a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem nevében mondott üd­vözlő beszédet. •­­•*»»«.__»rfWMMyeewowmwew» Újból 8 órás ülések várhatók Budapest, nov. 10. — Az al­bizottság tervezete kedden délután kerül a házszabályrevíziós bizottság elé, amelynek további munkájáról Orffy Imre előadó így nyilatkozott: — Tekintettel arra, hogy a jövő hét végén sor kerül az ülések meg­hosszabbítására, a következő héten pedig már 8 órás üléseken tárgyal­hatjuk az új házszabályokat. A mi­niszterelnök úgy tervezi, hogy a ház­­szabályre­vízió megszavazása után nyomban berekeszti az ülésszakot és a költségvetés tárgyalását már az új ülésszakban a szigorított házszabá­lyok mellett kezdik meg. Leégett templom Montreál, nov. 10. (MTI.) St. Vincent de Paul történelmi neve­zetességű katolikus templom le­égett DUNÁNTÚL Kedd, 1924. november 11- 98 évvel gyalog Pécsről Püspöknádasdig Véresre verte a leánya és a veje az országúton Pécs, nov. 10. — November 3-án este felé 9 órakor a Zsolnay Vilmos utca­ 11. számú ház előtt­ egy töpö­rödött anyókát talált a járdán ülve az arra járó rendőr. Az anyóka el­mondotta, hogy özv. Wagner Györgyné szül. Klein Júliának hív­ják, 98 éves és püspöknádasdi lakos. Azért jött el hazulról, mert hozzátar­tozói nem szívelik. A rendőr az anyókát saját érdekében előállította és az éjszakát a rendőrségi folyosón, a kályha mellett töltötte. A kapi­tányság másnap tolonclevélel Püs­­pöknádasdra akarta küldeni, és egyben fel akarta hívni az elöljáró­­ság figyelmét, hogy a szegény asz­­szonyt szívtelen hozzátartozóival szemben részesítse hatósági védelem­be.­. Erre azonban nem került so­, mert az anyóka, amint r®ggel lett, távozott a rendőrségről, el is tűnt a városból. Mint később kiderült, gya­logszerrel visszatért Püspöknádasdra Ma délelőtt ismét az államrendőr­­s­ég­e került az anyóka. Csúnyán össze volt verve mind a két kéz* és «.« •a, valamint a feje. Egy pé.'.si is­­m­a-őse, a téglaháznál dolgozó Prím Erzsébet kísérte fel az anyókát, aki alig tudott járni. Az államrendőrsé­­gen tolmács utján hallgatták ki Ez a megindító vallomás, amelyet a szá­nalmas kinézésű anyóka kézjegyével látott el a következő: — Özv. Wagner Györgyné a múlt héten Pécsről visszatérve Püs­­pöknádasdra, 3 napig tartózkodott vejénél Elblinger Józsefnél. Há­rom nap múlva veje és leánya Wag­ner Katalin felszólították, hogy men­jen velük. Útnak is indultak gyalog­szerrel a pécsváradi állom­ás felé. Útközben a szerencsétlen asszonyt össze vissza verték, sőt a leánya rá is szólt az urára: — Lökd az árokba, had vesszen oda. Elblinger József azonban erre még­se volt hajlandó. Ellenben tovább ütötték az asszonyt a saját botjával. A pécsváradi­­állomáson az öreg asz­­szony és a veje vonatra ültek és be­jöttek Pécsre. A lelketlen vő, az ál­lomáson leszállva, ott hagyta az öreg asszonyt, ő maga pedig eltávozott. A holtra fáradt és csúnyán bántal­mazott öregnek csak annyi ereje volt, hogy elmenjen ismerőséhez Prím Erzsébethez, aki azután gondjaiba vette. Az államrendőrség a kihallgatás után özv. W­a­g­­n­e­r Györgynél a kórházba vitette, a felháborító ügy­ben pedig folyamatba tette az eljá­rást. Elblinger József és felesége jó­módúak, akik­ könnyen eltarthatták volna 98 éves anyjukat. A pécsi ébredők közgyűlése Anka János és Zsirkay János a fajvédelemről Pécs, nov. 10. — Az ébredő magyarok egyesületének pécsi fiókja vasárnap délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését a városi székház közgyűlési termében. A gyűléstermet egészen megtöltötte a közönség. A központ képvisele­tében Anka János A Nép felelős szerkesztője és Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő jelentek meg. A gyűlést a Magyar Hiszekegy eléneklése után Förster Jenő el­nök nyitotta meg annak hangozta­tásával, hogy az ébredőket vezető gondolatok nem mai keletűek, ha­nem a magyar fajvédő történelem ezeréves talajában gyökereznek, ezért eszméik halhatatlanok. Majd Esztergály Zoltán ismer­tette a titkári jelentést. A múlt év november 25-én szervezték újjá az egyesületet. Családi összejövete­leket tartottak, anyagiakkal támo­gatták a gyermeknyaraltatási ak­ciót. Csírájában fojtották el a pé­csi szociáldemokraták pacifista agitációj­át. A numerus clausus be­tartását a pécsi egyetemen több­ször is szorgalmazták. A vidéket is megszervezték. Június 15-én országos elnökük, Eckhardt Tibor dr. is részt vett a pécsi gyűlésen. Legutóbb pedig Prohászkát védték a méltatlan támadások ellen. Lonkay Antal pénztáros jelen­tése szerint a múlt évi bevétel 2 millió 11.163 K, a kiadás pedig 1 millió 128.650 K volt. Az elnök sürgeti a tagdíjak befizetését, mert ezért nem küldhették el a köz­pontot megillető hozzájárulást. Gepsits Lajos ügyvezető alelnök beszámolt a nemzeti gondolat kül­földi hatalmas sikereiről, amiket az angol és amerikai választások illusztrálnak. Az ötös vezérlő bi­zottság helyébe elnököt választot­tak, az országot nyolc kerületre osztották be, a pécsinek felügyelő­je lovag Ybl Miklós ny. tábornok. Minden megyébe pedig a központ nevezett ki megyei elnököt, Bara­nyába Förster Jenőt. A baj­társa­kat fegyelemre buzdítja. Ezután Dömmel Róbert kor­elnöklete alatt megejtették a tiszt­­újítást. Egyhangúlag választották meg újra nagy éljenzéssel elnök­nek Förster Jenőt, alelnöknek Germán István dr.-t, ügyvezető al­elnöknek Gepsits Lajost, főtitkárrá Gerth Lajost. Ezután ugyancsak Dömmel indít­ványára Komócsy István kanono­kot díszelnökké választották meg. Ezután a budapesti szónokok be­széltek. Anka János az ébredést a ke­resztény magyar nép szabadság­­harcának mondja, amely nagy tör­ténelmi gondolatot szolgál. Az angol ébredő gondolat megbuk­tatta a nemzetköziséget. Az ame­rikai ébredők vezére Ford Coolid­­ge elnök mellé állott és ez megválasztása biztossá vált. Né­metországban most folyik a mér­kőzés. A nemzeti politikában min­denütt szembe kell szállni a de­mokratikus és forradalmi jelsza­vakkal. A háború és forradalom útján ellenségeik elérték azt, hogy ma mind proletárok vagyunk, mert mindenünkből kifosztottak. Ma a lerongyolódott keresztény társa­dalom az a bizonyos francia forra­dalom előtti harmadik rend. Ki­építették ellene az arany frontját és azért kell nekik az úgynevezett jogrend, hogy megtarthassák je­lenlegi pozíciójukat. Azonban a tömegek kezdenek kicsúszni a rab­szolgatartók kezeiből. Ébredezik a szociáldemokrata munkásság is és a kilépett vasasok épen ma avatják fel új székházukat Budapesten a­ Hungária-körúton. Minden politi­kai párt ma már a múlté, jelenje és jövője csak az ébredő gondolat­nak van. Gazdasági téren is szem­be került az erkölcsi felfogás a pénzzel. A Rothschild elnöklete alatt álló értekezlet Magyarország gazdasági tönkretételére hadjára­tot indított Zürichből, amely egészen addig a legjelentéktele­­nebb pontja volt tőzsdei szempont­ból egész Európának. Azóta a tör­ténelem lerántotta a leplet arról a szélhámosságról is, amelyet arany­valutának neveznek. Az igazi va­luta a termelés, a munka, a föld, mely minden évben meghozza a maga termését. Zsirkay János ezután elmondja a nemzetgyűlésen legutóbb Eszter­gályos Jánossal történt afférját. Az ébredés nem politika, hanem magának a fajnak, a magyar nem­zetnek erős élni akarása és helyes önszeretete. A magyar embert akarják kitermelni, hogy ebben a rettenetes gazdasági helyzetben megállja a helyét. A zsidókérdés csak másodrangú, az első a ma­gyar kérdés. A magyar emberből ki kell irtani az önzést, hogy töb­bet törődjék azokkal a faj testvé­reivel, akik nálánál többet nélkü­löznek. A krisztusi demokrácia szerint nincs kisember és nagy­ember, hanem csak kötelességét teljesítő ember. Az ébredés ma már nem magyar kérdés. Ez a házi ünnep, amely a pécsi ébredés gon­dolatában új koszakot fog terem­teni, legyen fordulópontja a mű­ködésnek. Csoportosuljanak a pé­csiek vezetőjük mellé és akkor Pécs, amely Magyarországnak a legnagyobb értéket, a szenet adja, a lelkekben is a legdrágább gyé­mántot fogja kibányászni. Az ülés a Himnusz hangjai mel­lett ért véget. SISKidBh«« !■■■■■■■■■■» Pirkasztás Nagyatádon Budapest, nov. 10. — A Nép ír­ja: A nagyatádi mandátum ügyé­ben a kisgazdapárt vasárnap dél­után megtartotta jelölő ülését. A jelölési értekezleten megjelent Mayer János az egységes párt el­nöke, Éhn Kálmán dr., Neubauer Ferenc, Tankovics János, Csizma­dia András, Sárközi György dr Somogy megye főispánja. A jelölő értekezlet 11 órakor volt, amelyet megelőzőleg egy előérte­­kezlet volt, amelyen 27 községből 2­2 kiküldött vett részt és amely próbaválasztást tartott. A próba­választáson Bárány Sándor fő­szolgabíró 26, Jávos Antal pedig 14 szavazatot kapott. Maga a je­lölő értekezlet a Széchenyi-téren volt, mert a nagyszámban meg­jelenő közönség nem fért el a Korona-szálló nagytermében. Az­ értekezletet Karvitzky községi bíró, a helyi párt elnöke nyitotta meg. Tankovics János és Mayer János szólaltak fel, majd Kies Iván János felsősegesdi kisgazda nagyatádi Szabó István régi párt­­híve Bárány Sándor főszolgabírót ajánlotta a választók bizalmába. A megjelentek óriási többséggel Bárány mellett foglaltak állást, ki­­véve egy kisebb csoportot, legin­kább az alsósegesdieket, akik­ Jávos Antalt éltették. A megejtett próbaválasztások­ tehát óriási többséggel Bárány Sándor főszolgabírót választották meg, akiért küldöttség ment el Bárány főszolgabíró megható sza­­vakkal mondott köszönetet a biza­lomért és fogadalmat tett, hogy nagyatádi Szabó István politikája­ mellett foglal állást.

Next