Dunántúl, 1925. május (15. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

M­ájus a természet újjáéledésének leg­szebb hónapja. Virágba borúst­­ák, üde zöld pázsit, csattogó madár­­dal vonulnak fel a természet ün­neplő műsorán. A tavasz ragyo­gásának teljes pompájában vi­rágozó hónapot a katolikus egyház szűz Máriának szenteli, aki vi­lágra hozta az egész emberi nem megváltását. Májusi ájtatosságok illatos zsolozsmái szállnak napon­ta az égbe az öszes templomokban, hogy megszabadította a ’ Minden­ható kegye az emberi nemet téli sötétségétől és ujjáteremtő Erőt adott a világnak. Az év legszebb hónapjának első napját mintegy negyed század óta kisajátította magának egy ha­mis próféták jelszava által veze­tett néposztályt. A szociáldemok­rata munkásság ünnepel ezen a napon. A liberális korszellem tét­lenül nézte, mint vonultak fel ezen a napon vörös zászlókkal, szidalmazva a tőkét, amely kenye­ret ad, hogy tartottak gyűléseket, amelyeken ebből élő vezetőik arra izgatták őket, hogy csak a legkí­méletlenebb fegyverekkel küzdje­nek, máskép nem javul a sorsuk. A korszellem munkáját más térre csapta át a háború és a nemzet­közi vörös zászlók helyébe a fron­tokon mindenütt nemzeti színek léptek. A nemzetközi liberaliz­mus az egyik oldalon győzedel­meskedett is de akkor megtagadta jelszavának érvényesítését a le­győzöttekkel szemben. De az ösz­­szeomlás után még mindig nem jött a kiábrándulás, még mélyebb­re kellett sülyedni a csalódás­­és nyomorúságok tengerébe. ? Végre fellélegzettünk. Azt hit­tük, mindenki belátta, mily irtóza­tos a pusztulás. Mindenki meggyő­ződhetett, hogy az ámító jelsza­vakból, csak azok élhetnek, akik hangoztatják őket. Az internacio­nalizmus már a háború kitörése­kor csődött mondott. Nekünk ma mindannyiunknak magyaroknak kell lennünk, akármi a foglalko­zásunk, akármilyen nehéz mun­kát végzünk. A mi hazánkra is egy hosszú tél, fagyos sötétségét borították a­­ hamis jelszavak, amelyekből még ma sem tökéletes és általános a kiábrándulás. Pe­dig legalább ebben már régen egynek kellene lennie, minden ma­gyarnak. Csak így tudjuk m­egér­­lelni a magyar tavaszt, hogy ter­mékeny földbe boruljanak róná­ink, hogy idegenné lett bérceink­ről a remény színe integessen és el is jusson hozzánk.­­ Ez lenne a magyar május, a magyar természet megújulása. Mi­kor jutunk el hozzá? Isten mi­előbb segítsen és minden magyar minél többet dolgozzon érte? r*T­TNrÁNTI XV. évfolyam, 98. sz. Előfizetési ár házhoz szállítva vagy postán Egy hóra — — 32000 K Egyes szám ára 4 oldalas 1000, 8 oldalas 1500, 12 .oldalas 2000, 16 oldalas 2400 korona. Kéziratokat nem adunk vissza. ''"'Sl 1 Ara 1500 korona* Pécs, 1925. május 1. Péntek. Szerkesztőség: lyceum-utca 4. szám Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum-utca 4. száma. Kiadóhivatal telefonja, 222. szám* Hirdetés díjszabás szerint Hoyos Miksa gróf tisztásra a római interparlamentáris konferencián tett felszólalását a nemzetgyűlés előtt Budapest, ápr . 30. — A nemzet­­gyűlés mai ülését negyed 1 órakor nyitotta meg Szcifovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után a szófiai bombamerénylet áldozatairól emléke­zik meg kegyeletes szavakkal. Felha­­­talmazást kér arra, hogy a bolgár szobranje elnökével résztvevő érzé­sünket táviratban közölje.. Ezután kegyeletes szavakkal emlé­kezik meg az elhunyt Apponyi Sán­dor grófról,­ aki' kulturális téren' fej­tett ki értékes működést. Majd felöl­­­vassa a miniszterelnök átiratát, a­melyben május 1-től 14-ig a belügy­minisztérium­­ideiglenes vezetésével­ Pesthy­­ Pál igazságügyminisztert bíz­ta meg. Az elnök­ ezután bejelenti, hogy Hoyos Mik­sa­ gróf napirend előt­ti felszólalásra kért, engedélyt. A fajvédők az elnök ezen bejelen­­­tésére nagy hármával fogadjái. Lenéi­­val a padot veri és magából kikelve­­ kiáltja: Ön még mer beszélni! Öljön lel .Zsírkay János: Mondjon le! Men­­­jen vissza Spanyolországba! Második Károlyi Mihály! Hoyos Miksa egy ideig türelmesen hallgatja a közbeszólásokat, végül így kiált a fajvédők felé: Engem nem lehet terrorizálni Lendvay: Terrorínája volna a kis­ántántot! Az­ elnök nagy nehezen helyreállít­­­­ja a rendet, mire Hoyos így kezdi be­­­­­szédét.­­ — Tegnap reggel érkeztem Rómá­­­ból. ’Nagykő­nizsiál­l arról­ értesültem, hogy a magyar sajtó egy része sajtó­­­ hadjáratot indított ellenem azért a­­­­ kijelentésemért, amelyet a nemzet­­­­közi parlamenti kereskedelmi konfe­-­­ rencia ülésén Baross János felszólalá­­s­­ára tettem. Az interparlamentáris­­ konferencia tárgysorozatán többek­­­­ közt a drágaság kérdése szerepelt. A­­ határozati javaslatot tárgyaltuk Buda­pesten is és Baross János akkor azt a kívánságát fejezte ki, hogy ő sze­retné ezt a kérdést Rómában a triano­ni szerződéssel egybekapcsolni. A bi­­zotts­á­gi üléseken azonban Baross nem jelent meg, mert csak a plenáris ülésen kívánt felszólalni. De Baross a plenáris ülésen sem foglalkozott a bi­zottság határozatával, hanem csakis saját véleményét terjesztette elő, úgy , hogy mindjárt a negyedik szónál elő­­hoatkodot a trianoni szerződéssel. ■ Az elnök figyelmeztette a szónokat,­­ hogy az interparlamentáris konferen­cián politikával nem lehet foglalkoz­ni és felkérte, hogy kizárólag gazda­sági kérdésekkel foglalkozzék, Baross­­ egyidejűleg tényleg gazdasági kérdé­■ sekről beszélt, azonban ez nézetem szerint nem volt helyes. Tekintettel ■ arra, hogy mi az olasz nemzet sze­­­vesen látott vendégei voltunk, az volt az érzésem, hogy nem lehet olyan felesleges incidenseket előidézni, ami­ére egyáltalán semmi szükség nincs. Elhatároztam, hogy felmegyek az el­nöki emelvényre. Ott azután a követ­kező, kijelentést tettem: A Baross Já­nos által előadottak Baross privát egyesi véleményét képezik. Azért egyéni véleményét, mert nem a bi­zottság által tárgyalt dologhoz szólt hozzá, hanem magánvéleményét ter­­j­esztette elő. Ezeket mondottam, erre esküt is merek tenni. Azaikor visszajöttem az­­ emelvényről Baross János helyeslését fejezte ki eljárá­som felett. Erre felhívom tanúul Di­niek Ödönt is. Kijelentem, hogy ha igen tízszer­ kerülnék ugyanazon etély­­es kífvágá­i azon viszonyok közé, ak­kor­ is így járnék el, ahogy eljártam. A nemzetgyűlés belátásra bizolm, azt, mra helyesen jártam-e el, vagy sem. ) Ezután Draich Ödön szólalt fel személyes megtámadta­tás címén. Ho­­yos Miksa beszéde közben, amikor a szőnek reá, min­ttanúra hivatkozott, Kiss Menyhért azt a megjegyzést tet­te, hogy jelentkeznek a hamis tanuk. (Nagy felháborodás a kormánypárton. Kiss Menyhért közbeszól: Ez nem áll!) Kiss Menyhért: Azt mondottam, hogy jelentkezzenek a tanuk és ké­sőbb amikor Diniek újra felemelte ke­zét, akkor mondottam: Ni a kis hamis! 'Nagy derültség a kormánypártonk Az elnök ismét kérdi Kiss Menyhért­től,­használta-e azt a kifejezést abban a formában, ahogy Dinich mondja, Kiss Menyhért: Ezt nem használtami Hoyos Miksa közbeszól: Ez már szemtelenség! Az elnök Hoyost rend­re utasítja. Az elnök közben gyorsírói jegyzetekből megállapítja, hogy Kiss Menyhért tényleg nem használta a neki tulajdonított, kifejezést, majd na­pirendi javaslatot tesz. Eszerint a nemztegyűlés legközelebbi ülését ked­den délelőtt 10 órakor tartja. Az ülés ezzel 1 órakor véget ért. Radzsi Miklós az Operaház új főigazgatója Budapest, ápr. 30. ■— Klebels­­berg Kunó gróf kultuszminiszter ma délután hosszabb kihallgatáson fogadta Radnai Miklóst a Zene­­akadémiai tanárát. Radnai Mik­lós részletesen kifejeztette a kultusz­miniszter előtt az Operaházra vo­­natkozó programim­át. A kihallga­tás végén a kultuszminiszter Radnai Miklósnak átadta az Ope­raház főigazgatói kinevezését és egyben­ megbízta az új főigazgatót­, egy hosszabb és alapos tanul­mányut megtételére. Hírek néhány sorban A kormányzó a Zeneművészeti főiskola 50 éves fennállása alkal­­mából Hubay Jenő dr. igazgatónak főigazgatói, Moravcsik Géza tit­kárnak pedig az igazgatói címet adományozta. — József Ferenc ki­rályi herceg meglátogatta a sze­gedi egyetemet. — Bajnák Pál dr. evangélikus lelkészt a prágai cseh egyetemre a magyar irodalom magántanárnak nevezték ki. *­ Környei Bélát az Operaház el­­hunyt nagy énekesét ma délelőtt 10 órakor temették el óriási tömeg részvétele mellett. — Zsilinszky Endre a Szózat főszerkesztője és Báner Béla dr. közti párbaj ma délelőtt folyt le a Lovas-féle ví­vóteremben. Zsilinszky jobb ha­lántékán könnyebben megsebesülik — Kolumbácsi légyrajok szállták meg Croioga vidékét. A lakosság hatalmas szabadvizekkel védeke­zik a légyrajok ellen. — Elfogta a pozsonyi rendőrség Hazai Ele­mért a Transeurópai R. T. másfél milliárdot elsikkasztott igazgató­ját. — Befejezték a szófiai székes­­egyházban elkövetett merénylet ügyében a vizsgálatot. *— Május 9-án tárgyalják Saguly Ferencnek az ügyét, aki Leirer Lőrinc által kitűzöt 20 millió jutalomdíj kifi­zetése miatt indított pert Leb­eri Lőrinc ellen. •— Megszűnik a Deb­recenben­­megjelenő Egyetértés cí­mű napilap, mert nem­ tudott meg­felelő olvasótábort teremteni. —­ A kormányzó megengedte, hogy a zeneművészeti főiskola ezentúl Liszt Ferenc zeneművészeti főisko­la nevet viselhessen. — Javult az­ utóbbi időben a vas és fémipar helyzete, mert a gyárak nagyobb külföldi megrendeléseket kaptak.­­ Újból megkezdődtek a januárban megszakadt magyar-osztrák keres­kedelmi tárgyalások. — Reichnitz Jakab ellen a kihallgatott tanúk súlyos tanúvallomásokat tettek. — .4 Chamberlain elleni merény­let híre alaptalan. — Meghaltak: Radnai József ny. postaigazgató , Bpesten,­ Bariba. Zsiga a nagy­­­­enyedi kollégium ny. tanára Ko- I­lozsvárott, Keresztury György s keszthelyi földbirtokos, Tóth Mi­hály Szeged város ny. főmérnöke, Zsadányi Nagy Árpádné szül. dió­­falvi Görög Elvira Kiskunfélegy­házán. — Zürichi esti zárlatban— Bpest 72.25. — Az aranykorona jegyzése a mai nappal megszűnt. Az aranykoronát tudnillik eddigi az angol aranyjegyzés alapján szám­ítottuk ki. Miután azonban az angol font elérte a teljes aranypa­ritást, az angol aranyjegyzés te­hát­­ nem változhat. A magyar korona sorsa az angol fonthoz lé­vén kötve, szintén változatlan ma­radt.­ Az aranykorona stabilizált értéke 14155.

Next