Dunántúl, 1925. június (15. évfolyam, 123-144. szám)
1925-06-03 / 123. szám
2. oldal/ A pécsi ügyvédi kamara hősi halottainak emléke Pécs, jan. 2. — Pünkösdvasárnapján meghitt és kegyeletes ünnepe volt a pécsi ügyvédi kamarának. A háborúban hősi hálált halt ügyvédek emlékének áldozott a kamara. D. e. fél 12 órakor a kamara hivatalos helyiségében elhelyezett emléktábla leleplezési ünnepélyen megjelentek FélixAntal dr. ítélőtáblás elnök, Fischer Ferenc dr. főispán, Strinovics József ezredes, Nendtvich Andor polgármester, Klie Lajos kir. törvénszéki elnök, Mihálffy Ernő dr. egyetemi rektor, Szapár József dr. kir. főügyész, Oberhammer Antal nemz. gyűl. képviselő Madarász I. dr. közjegyző, Skodnicky Rezső katonai tanácsnok biró, Petrencs Miklós dr. hát tanácsnokügyész, Soós Nándor áll. rendőrségi főtanácsos, Dekleva Ignác kir. jbir. elnök, Vargha Károly dr. kir. ügyészségi alelnök, Dekleva Zoltán őrnagy, Pintér Jenő kir. ügyész, a hősi halált halt Frankl Henrik dr. pécsi ügyvéd szülei és özvegye és megjelent az ügyvédi kar számos tagja. Az ünnepélyt Szuly János, a kamara elnöke a Magyar Hiszekegy elimádkozásával nyitotta meg. Az elnöki megnyitó beszédben, Szuly János szerető szavakban mutatott rá az elesett hősökkel, szemben való kötelességre. Bár az ügyvédi kamarát nem kötelezte a törvény, hogy hősi halottainak emlékét megörökítse, de a kamara kartársi nagyrabecsülése, kartársi szeretete, hazafius érzése és kegyelete kifejezést kívánt adni, amikor a hazáért hősi halált halt kartársaiknak emléktáblát emelt, hogy örök szimbóluma legyen az a vitézségnek, kari hűségnek és kar- társi szeretetnek. A vendégeket üdvözölve felkéri Visy Imre dr.-t Emlékbeszédének megtartására. Visy Imre dr. lendületes beszédben, emlékbe idézte a hadbavonulás dicsőséges idejét, amikor nagy volt a magyar. Majd így fejezte be szavait: — Ti a jognak éltetek s az igazságért haltatok! Drága véretek hullása nem tudta megóvni a magyar jelent, az igazság elbukott. A jövő azonban nem veszett el. Mert a jog, amelyért fegyvert fogtatok, az ősi magyar jog, nem maradt a harcmezőn, azt nem földelték el a csatatér urai, az ma is él. Egekig kiált szép nagy Magyarország minden kis rögéből, ott suttog az elnyomott nép, az ezeréves kulturközösségben élt egész magyar nemzet lelke mélyén és ott kisért a zsarnok lelkiismeretében is! S ha e jognak olyan hirdetői, olyan követői és olyan vértanúi lesznek, mint aminek Ti voltatok, akkor az Igazságnak fel kell támadnia, — odakünn szólnak a püskösdi harangok. Szálljon ezek zengésével belénk a Ti elköltözött telketek, dobbanjon meg bennünk a Ti bátor szivetek, akkor biztonsággal nézünk a jövőbe, mert eltűnik a közöny, meghal az önzés s hogyha, majd a harangok újra másként szólnak, újra ott leszünk. A nagy hatású beszéd közben lehullott az emléktáblát fedő lepel. A tábla pirografitból készült és a pécsi Zsolnay gyár sikerült műve. Az emléktábla a kamara 6 hősi halottjának Abonyi Andor dr. és Balogh Sándor dr. dombóvári, Csikás Imre dr. bajai, Fischer Samu dr. jánoshalmai, Frankl Henrik dr. pécsi és Vargha Gyula dr. siklósi ügyvédek nevét örökíti meg, ezzel a felírással: „Kegyelet a hősök emlékének, Idle e földet vérrel szentelték meg." Az ügyvédi kamara sikerült szép kegyeletes ünnepélye a Himnusz akkordjaival ért véget. Erős a masszív bükkfából 180 ezer koronáért «*» Siklósi-u. 3. DONANTUEI Szerda, 1925. Június 5. ■ A megyéspüspök budai külvárosi hívei között Gróf Zichy Gyula dr. látogatása az Ágoston-téri plébánián Pécs, jan. 2. — Zichy Gyula gróf megyéspüspök pécsi egyházlátogatásai során pünkösd vasárnapján, délután kereste fel a budai külvárosi plébániát, amely lélekszámra az egyházmegye legtöbb hívet számláló plébániájára. A Gebauer Miklós dr. titkár kíséretében érkező megyéspüspököt a templom előtt Beck Lajos kanonok esperes és Csernohorszky József apátplébános, Taksonyi János és Tiborcz Benő káplánokkal fogadta, fehérruhás iskolás lányok sorfala között. A megyéspüspök tiszteletére ott voltak a kegyúr képviselője, a budai külvárosi kattolikus kör igen népes küldöttsége, a katolikus legényegylet, az asszonyszövetség és a hívők igen nagy számban. A megyéspüspök az Ecce sacerdos hangjai mellett vonult be a templomba, ahol imát mondott a plébánia összes elhunyt híveiért, majd megtartotta a májusi áldást. A templom és sekrestye megvizsgálása után átvonult a plébániára, ahol először a városnak, mint kegyurnak képviseletében jelen volt Makay István tanácsnokot, majd Erreth Kálmán és Papp István templomgondnokokat fogadta. Azután Keresztény János a budai külvárosi katolikus kör, népes tisztelgő küldöttségét vezette a megyéspüspök elé, aki örömét fejezte ki, hogy kötelessége teljesítése közben ismét hívei körébe jöhetett. Vallásosságra, szeretetre, összetartásra és áldozatkészségre buzdította őket. Ugyanilyen atyai jóindulattal és szeretettel fogadta a katolikus legényegyletnek Magyar István alelnök és az asszonyszövetségnekTaksonyi János elnök vezetése alatt tisztelgő küdöttségét. A megyéspüspök ezután megtartotta a pébániai hivatalvizsgálatot, majd a káplánok hódolatát fogadta, meglátogatta őket lakásukon is, végül harangzúgás közben tért vissza kocsiján a püspöki palotába. A hősök ünnepe Oberhammer nemzetgyűlési képviselő emlékbeszéde Pécs, jún. 2. — Vasárnap tartották meg országszerte első ízben a világháborúban elesett magyar hősöknek a törvény által május utolsó vasárnapjára elrendelt emlékünnepét. A délelőtt folyamán az összes katolikus plébánia templomokban, valamint a református, evangélikus és izraelita templomban is ünnepélyes istentiszteletek voltak a katonaság, a hatóságok, társadalmi intézmények és tanintézetek részvételével. A zsúfolásig megtelt székesegyházban d. e. 11 órakor Igaz Béla dr. prelátuskanonok mondott abba,ciális szentmisét. Délután 6 órakor a központi temetőben a hősök ideiglenes emlékoszlopánál folyt le a polgári kegyeletes emlékünnep az egyház, a katonaság, az összes állami, megyei, városi hivatalok, valamennyi pécsi társadalmi intézmény és egyesület, az összes taintézetek és cserkészeik, valamint, a közönség széleskörű részvételével. Az előkelőségek közül jelen voltak: Fischer Ferenc dr. főispán, Nendtvich Andor polgármester, Vogt Valdemár tábornok, Igaz Béla dr., Szilik Lajos dr. prelátuskanonokok, Pillepich Rezső ny. altábornagy, Mihály Ernő dr. az egyetem rektora, Jobszt Béla kúriai bíró, Elie Lajos törvényszéki elnök, Mayer József dr. posta főigazgató, Szapár József dr. főügyész, Szuly János, Littke József kormányfőtanácsosok, Winkler János dr. egyetemi tanár és még nagyon sokan. " A csendben várakozó jelenlevőként., mélx .Ahitat lett WXK amikor a katonazenekar rázendített a Himnuszra. A Pécsi Dalárda Balázs Dezső dr. avatott vezénylésével a tőle megszokott precizitással énekelte el a Tied vagyok, tied hazám, kezdetű műdalt. Majd Oberhammer Antal nemzetgyűlési képviselő lépett az emelvényre. — Nem gyászünnep ez — mondotta Oberhammer Antal —nem egy második halottak napja, s ez ma az egész nemzet magasztos ünnepe. A magyar törvényhozás a hősi halottaknak a haza iránt tanúsított önfeláldozásuk nagyságához méltóan kőnél, ércnél maradandóbb emléket kívánt állítani, s melyet sem Idő el nem porlaszt, sem vihar el nem söpör, mely az enyészetnek kitéve nincs, amely örök a nemzet sorsával, a nemzet életével áll vagy bukik. — A magyar katona volt, aki a fáradalmakat, minden zokszó nélkül viselte. Az alföldi rónák fia, mássza a hegyek meredek lejtőjét, a székely havasok pásztora áll legjobban ellent az olasz nap tüzének, a magyar katona tör legjobban elő a rohamokban, nem tartja vissza, drótsövény, nem ismer félelmet, egy jelszava van: — előre! Legendák fűződnek a magyar katona vitézsége körül. Huszárainkat vörös ördögöknek nevezik, a 19-esek lokosaitól jobban félnek, mint a gránátok tűzétől. De hiába volt a nagy önfeláldozás, az emberfeletti küzdelem. A külellenségnél veszedelmesebb ellenség a belellensés furakodott síraiunk közé, hogy megbomlasztsza,smntis hatalmas tölgy törzsét a szú. Elvesztettük a háborút, a politikai és geográfiai egységet alkotott hazánk kétharmad részét, elszakítottak tőlünk 2 és fél millió színmagyar testvért. Megnyomorítottak, lefegyvereztek, de becsüs létünk megmaradt. De az a nemzet, amelynek ilyen hős fiai voltait megérdemli, hogy ismét elfoglalja helyét a népek koncertjében. — Ezekből a sírokból kinyúlnak a hősi csontkarok, mint egy nagy memento. Figyelmeztetnek a hői jelességre. A haza mindnyájunki tól szolgálatot követel s mindnyájan szolgálhatjuk a hazát azon a helyen, ahol vagyunk. Aki verejt lékkel munkálja a földet ép ugy, mint a munkás, iparos, a tisztviselő, kereskedő a hazát szolgálhatja a magyar célban egyetértő munkában. Igaz fölöttünk borús az égbolt, de állt már a magyar a sír szélén, amidőn ellenségei azt hitték, hogy kiirtották és gyarapodott, midőn azt vélték, hogy megalázták és diadalmaskodott. Miinél nehezebb, minél gigászibb a feladat, annál inkább kell acéloznunk karunkat, agyunkat és szivünket. Ezer éve itt fenn a nemizet és kell, hogy Istennek valami különös célja legyen ezzel a nemizettel, mert különben nem szórta volna pazar kezekkel a hősöknek annyi mintaképét. — Gondoljunk a hősökre, de ne sirassuk őket. Azokat kell sirratnunk, akik nem tudnak a hős sokhoz méltón élni. Őrizzük meg a hősök emlékét egy erős közös céllú nemzeti összetartozásban, hogy lépésről-lépésre békés eszközökkel visszaszerezzük régi hazánkat, régi nagyságunkat. A hatalmas szép beszéd, mély nyomokat hagyott a hallgatóság lelkében. A Pécsi Dalárda Kiadója után elsőnek Nendtvich Andor polgári mester koszorúzta meg az emlékművet a város közönsége nevében. — Véretek hullása legyen engesztelő áldozat, amely megváltsa a magyar nemzetet ősi bűneitől és hibáitól és forrassza össze az erő, egyetértés, szeretet egységébe. Ha ez így lesz, akkor nem haltatok meg hiába, a hazáért és sikkor fel fog támadni a nagy dicső Magyarország. Ezután Vogt Valdemár tábornok tette le a helyőrség és a tisztikar koszorúját, azzal a fogadatlommal, hogy ők is meghoznak minden áldozatot a hazáért. Eziután Martinovich Ernő ny. ezredes a Hindenburgiak, Vitéz Bibor Mátyás, pedig a baranyavármegyei és pécsi vitézek koszorúját helyezték el kegyeletes szavakkal. A fenkölt, kegyeletes ünnepet a Himnusz hangjai fejezték be, amelyet a katonazenekar fúvószenekara mellett a közönség énekelt. Az ünnepségen a nagy hőség és a közönségnek kis helyen való túli zsúfoltsága folytán, sajnos öt ájulás is történt, amelynél a Ludwig Ferenc dr. tiszti főorvos és Schwarcz Vilmos dr. kerületi orvos vezetése alatt kivonult derék városi mentők nyújtottak első segélyt. Az elájult, három diák és két fiatal leány gyorsan megához tért. nagy választékban alakítások olcsón vállaltatnak. Veledics Lina utódánál, Széchenyi-tér 7. szám.