Dunántúl, 1925. július (15. évfolyam, 145-171. szám)
1925-07-01 / 145. szám
DUNÁNTÚL T_Um elöfizési ár házhoz szállítva vagy postán Egy hóra — — 32000 K ügyes szám ára 4 oldalas 1000, 11 oldalas 1500, 12 oldala 2000, IS oldalas 2400 korona. Kéziratokat nem adunk vissza A választójogi javaslat részletes vitája A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, jan. 30. 1k. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indemnitási, törvényjavaslat harmadszori olvasása után a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentését tárgyalta a Ház. A jelentést Fráter Pál ismerteti. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés idei költségvetési irányzata 8 milliárdnyi többletet mutat az elmúlt évi költségelőirányzattal szemben. Kéri a jelentés tudomásul vételét. A jelentéshez Hegymegi Kiss Pál szólal fel. Kifogásolja, hogy a főrendiház működésével kapcsolatban 7 milliárdot állítanak be a költségvetésbe. Kifogásolja ezt azért is, mert hiszen a főrendiházról szóló javaslat még nem is került a plénum elé. Kéri az összegnek a költségvetésből való kihagyását. Kifogásolja továbbá azt is, hogy nem történt gondoskodás a költségvetés I. keretében a gyorsírók illetményének felemeléséről. Fráter Pál reflektálva Hegymegi Kiss Pál felszólalására kijelenti, hogy a gazdasági bizottság foglalkozott a gyorsírók díjazásának kérdésével és biztosíthatja a nemzetgyűlést arról, hogy az elnökség mindenkor arra törekedett, hogy a gyorsírók jogos igényeit kielégítse. A nemzetgyűlés ezután áttért a választójogi javaslat tárgyalására. Vázsonyi Vilmos javasolja, hogy a Városokban házanként is készítsenek névjegyzéket, továbbá, hogy a nőknek ne csak férjeik nevét, hanem leánynevüket is tüntessék fel. Rakovszky Iván belügyminiszter: Az utcák szerinti feltüntetés felesleges. A női választóknál a leánynév feltüntetésére vonatkozó javaslatot elfogadja. Saly Endre azt kívánja, hogy a választói névjegyzékben a törléseknél a törlés okát tüntessék fel, amelyhez Rakovszky Iván belügyminiszter hozzájárul Az eök ezután szünetet rendel el. Szünet után a 25—58. terjedő szakaszok ktárgyalása és 59—60. terjedő szakasz elfogadása után, az elnök az idő előrehaladottsága miatt napirendi javaslatot tesz, amely szerint a Ház a holnapi napon is a választójogi javaslatot tárgyalja. A Ház többsége elfogadja az elnök napirendi indítványát. Majd Györki Imre személyes kérdésben szólal fel. Válaszol Csáky Károly gróf hadügyminiszter szombati beszédére a Somogyi-Bacsó üggyel kapcsolatban. Györki beszéde után az elnök az ülést negyed 7 órakor berekeszti. 1500 korona» Pécs, 1925. július 1. Szerda Szerkesztőség: Lyceum-utca 4. szám Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum-utca 4. szám Kiadóhivatal telefonja, 222. szám. Hirdetés díjszabás szerint A törvényszék ma kezdte meg Lédererné bűnperének tárgyalását Léderer Gusztáv megtiltotta feleségének, hogy vallomást tegyen Budapest, jún. 30. — Ma délelőtt fél 10 órakor kezdte meg a budapesti törvényszék Léderer Gusztávné ügyének tárgyalását. Az ítélkező bíróság elnöke Denk Tivadar törvényszéki tanácselnök mindenekelőtt Léderer Gusztávné és Léderer Sándor személyi adatait állapította meg. Az elnök bejelenti, hogy Léderer Gusztávot déli 12 órára idézte meg mint tanút. Ezután az elnök felolvassa a vád határozatát, amelynek alap- Léderer Gusztávnál egy rendbeli csalás bűntettében, egy rendbeli gyilkosságban, mint felbujtót és egy rendbeli lopás bűntettében, mint a katonai bíráskodás alá tartozó Léderer Gusztávnak tettestársát vád alá helyezte. A tényállás ismertetése után Lédererné kívánságára a vádiratot német nyelven olvassák fel előtte. Az elnök megkérdezi Léderernét, hogy megértette-e a vádat és bűnösnek érzi-e magát. Lédererné németül válaszolva kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát abban, hogy a gyilkosságot megakadályozhatta volna és, hogy azt nem tette meg. Lédererné elmondja, hogy négy év óta ismerte Kodelkát és üzleteket akart vele kötni. Kodelka részvényekre adott át neki pénzt, ő vásárolt is részvényeket. Mikor ezeket el akarta adni, Kodelka azt mondta, hogy várjanak. Egyszer aztán a részvények ára 100 millió koronáról 27 millió koronára csökkent. Kodelka el akart számolni a pénzzel. Épen olyankor jött, amikor egyedül volt odahaza, és arról beszélt, hogy miért végez ilyen durva munkát. Más alkalommal felhozta, hogy milyen rossz életet él, mire ő tiltakozott ez ellen és hozzá-tette, hogy Kodelka ne mondjon ilyeneket, mert ha férje megtudja képes lesz ilyen beszédért agyonlőni is. A gyakori látogatások során ismételten tette neki azt az ajánlatot Kodelka, hogy váljon el urától és menjen hozzá feleségül. Ő azonban ezt az ajánlatot visszautasította. Ennek hajcára Kodelka valahányszor eljött, hozott valamit, sokszor pénzt is, Lédererné további vallomásában terjengősen mondja el a közte és Kodelka közt lejátszódott jeleneteket és az ismert részleteken kívül újabbat nemi mond. A szilveszter éjszakai esetre vonatkozólag, amire férje azt mondotta, hogy álmában át akarta vágni Kodelka csuklóját, elmondja, hogy Kodelka részegen ment hozzájuk és keze. át. vpjj.págva, ugy, hogy azt hitték, hogy részeg állapotban valahol verekedett. Karácsony táján Kodelka 50 millió koronát kért Ledéremétől, mire ez azt mondotta, hogy ezen a pénzen zongorát akar venni, Kodelka felajánlotta eladó zongoráját és Lédererrel mégis állapodtak, hogy január 5-én átveszi a zongorát. Egyik este, amikor Kodelkával egyedül volt, ez meg akarta őt csókolni, de ő pofonvágta. Vízkereszt estéjén feljött hozzájuk megint Kodelka. Férje hidegen fogadta és nem is nyújtott neki kezet. Tizenegy óra tájban szólt Kodelkának, hogy menjen aki azonban nem akart eltávozni. Amikor később ő a konyhában foglalatoskodtt, durranás hajlott, bement a szobába, de jóler,j csendes volt, j Kodelkiig náluk is aludt és másnap reggel távozott tőlük. Itt az elnök szünetet rendel el. Szünet után Lédererné folytatja vallomását. Kodelka délelőtt viszszajött és az asztalon hagyott egy nagy csomó pénzt. Megolvasta és 70 milliónak számolta össze. Aznap délután férje hazajött Csepelről. Az éjszakai eseményekről, Kodelka meggyilkolásáról itt az asszony merőben új és hihetetlen dolgokat mond el. Azt állítja, hogy Kodelka az ő lakásukra 5 tisztet rendelt, hogy a hússzállításról beszéljenek. Kodelkával és urával együtt az ebédlőben voltak a tisztek, amikor egyszer csak kijött hozzá a férje és egy lavór vizet kért. Bejött a szobába, amikor látta, hogy a seztonon fekszik Kodelka és a feje csupa vér. Azt magyarázza Lédererné, hogy nem Léderer gyilkolta meg Kodelkát, hanem a tisztek végeztek vele, mert Kodelka szemtelen volt. A tisztek már leszereltek, neki azonban jó helyen levelei vannak, amelyekkel bizonyítani tud. Azt mondja ezután Lédererné, hogy amikor ő megrémült a holttest, láttára, férje rátámadt, hogy mégis csak szeretője volt. Amikor azt mondta, hogy jelentést kell tenni a dologról a rendőrségnek Léderer előkapta revolverét és rálőtt. A tisztek ezután elmentek — folytatja Lédererné — azzal, hogy kocsival jönnek vissza, hogy a többi dolgot elvigyék. Elnök: Mik ezek a többi dolgok? Lédererné: A hulla részei. Az elnök figyelmezteti, hogy értelmezze, mi történt tulajdonképen Kodelkával. Lédererné elmondja, hol látsa, hs Pajei két ruhadarabba van göngyölve és a mell külön volt. Lédererné nagyon zűrzavarosan adja elő a dolgot. Azt mondja, hogy a férje másnap már kioktatta arról, hogy ha kiderül az ügy, vallja, azt, hogy féltékenységből ölte meg Kodelkát. Ezután az elnök azt kérdi tőle, látta-e a tiszteket máskor is? A vádlott igennel válaszol. Majd azt kérdi az elnök, hogy miért beszél a vádlott minden esetben másként és miért áll elő ilyen elképzelhetetlen mesékkel. Lédererné: Férjemet akartam védeni. Ő megkért, hogy ezeket ne mondjam el. Azt mondta, hogy ha ezek kiderülnek, akkor megint azt fogják mondani, hogy a Prónay tisztek csináltak mindent. Az elnök eléje tárja korábbi vallomásait, amelyben elismeri, hogy ő bújtotta fel férjét a gyilkosságra, hogy Kodelka pénzét megszerezzék. Azt is vallotta, hogy Kodelka holttestétérné fel- darabolta. — , Lédererné ez nem igaz. Lédererné vallomása után az elnök a megidézett tanuk kihallgatását rendeli el. Elsőnek Léderer Sándort hallgatja ki. Semmi lényegeset nem vall és utat sem mond. Majd a halálraítélt Léderer Gusztávot vezetik a tárgyalóterembe szuronyos fegyőrök között. Léderer Gusztáv vidám arccal megy az elnöki emelvény elé és dörgő, hanggal, színészi pózzal ezeket mondja. — Egy szót sem vallok és a feleségemnek is megtiltom a férjjogán, hogy erről az egész ügyről egy szót is szóljon. Elnök: Előbb hallgasson meg engem. Önnek, mint férjnek nem kell vallania, ha nem akar, felteszem tehát a kérdést, akar-e vallani, vagy nem? LédererIsmételten azt mondom, hogy nem. Sőt a szentírásban biztosított férji jogaimnál fogva, amely szerint a feleség férje alattvalója, akinek ura parancsát követnie kell, megtiltom nőmnek, hogy egy szót is valljon. Az ügyész ekkor bejelenti, hogy a tanú kihallgatásától eláll, csak a vallomás jegyzőkönyvét olvassák fel. A törvényszék erre vonatkozólag rövid tanácskozásra vonult vissza. A tanácskozás után a kistörvényszék is eláll Léderer kihallgatásától. Az elnök egyben azt is bejelenti, hogy a tárgyalást a törvényszék szerdán délelőtt folytatja. Amikor Léderert a tárgyalóteremből kivezették, hirtelen viszszafordult és felesége felé vitve, ujját az ajkára téve jelezte neki* .gaili.hu, semmit.