Dunántúl, 1925. október (15. évfolyam, 221-247. szám)

1925-10-01 / 221. szám

tSSSTSrWSs, 'iOZSi. d­ctóber Ti DONANTOE 1 ^'vt^rtftmMMMMftftaataoaeeaoeaaeoeaooeeqooaooaaeooeoeoee» M­­SZT3 V18 és 9 órakor. Utoljára 1 PARKHOZI 6. Csütörtök, október 1. ttek a huszárok! Vígjáték a régi jó napokból 6 felvonásban. 3 A VsS és 9 órai előadások teljes zenekarsisérettel kedvező időben a kertben 3 lesznek megtartva.­­ APOLLO s miatt zárva. M­egindult a szüret a pécsi szőlőhegyeken A mennyiség és a Pécs, szept. 30. —­ Ember ter­vez, Isten végez! Ez a közmondás teljesedett be a pécsi szőlősgazdá­kon is. Pár hónappal ezelőtt még oly jól álltak a szőlők, olyan bő termés mutatkozott, aminőre már évek óta nem volt példa.­­Termé­szetes, hogy a szőlősgazdák sok reményt fűztek a kitűnő szőlőter­méshez. Ezek a remények most az időjárás mostohasága folytán leg­nagyobb részt füstbe mentek. Saj­nos, az a helyzet, hogy jó időre, amely a szőlőt érlelné, aligha lehet számítani és így a szőlősgazdák kénytelenek voltak minden vonalon megkezdeni a szüretet. Ez évben azután furcsán járunk a borral. Az ára emelkedő tenden­ciát mutat. Az ize pedig a sok eső következtében, de főkép azért, mert kellőkép nem érhetett be, sa­vanyú lesz, így azután a bicska kétszer is ki fog nyillani a zse­bünkben tőle. Először, amikor meg­­izletjük, másodszor­­ pedig, araikor fizetésre kerül a sor. A mai nap folyamán beszélgetést folytattunk egy ismert pécsi szőlősgazdával, a­ki a következőket mondotta: ■— Kénytelen voltam leszüretel­ni, mert jó időt aligha várhatunk és ha tovább hagyom, még gyengébb lesz a termés. Van azért olyan gazda, ahol még vár, hogy esetleges minőség is gyenge jó idő lesz és szőlője beérik. Ez azonban részben rizikó. Biz’ úgy áll a dolog, hogy a szőlőre ez idén ráfizetünk. Ismerek egy vidéki sző­lősgazdát, akinek a szőlőjét elverte a jég és az időjárás, következtében is alig lett pár kosár a termése. Minden pénzét ráköltötte a szőlőre most azután a tehenét kellett el­adni, hogy a télire való gabonáját megvehesse. Igaz, hogy a bor mi­nősége nem lesz olyan, mint a múlt évben. De ki van zárva, hogy amint azt rebesgették 3—4 ezer korona legyen az ára, mert akkor a leg­több szőlősgazda tönkremegy. Ezeket mondotta az ismert pé­csi szőlősgazda. A helyzet tehát igen szomorú nemcsak a szőlős­gazdákra, hanem a fogyasztókr­a, is. A bor drágasága miatt amúgy is zúgolódnak a fogyasztók. Ha most az ára emelkedni fog, akkor az a furcsa helyzet áll elő, hogy azért fizetünk többet a borért, mert az savanyúbb lett. után ért a vonat az olasz határra, Postumiába. Itt is simán ment minden. Az olaszok a legnagyobb előzékenységet tanúsították a ma­gyarokkal szemben. A vámvizsgá­lat itt is csak formaság volt. A Vámtiszt végigment a vonaton s ezzel már el is intézte a dolgát. A különvonat élére olasz mozdony került s rövid idei várakozás után gyorsvonat­ sebességgel robog­tunk tovább Velence felé. Triestet ezúttal nem érintettük. Az első állomás Velence volt, ahova, napfényes időben kedd délután fél 4 órakor érkeztünk. Az állomás közelében történt és min­den tekintetben kielégítő elszállá­­solás után a Grand Canal villa­­mosa, a vaporetto vitte a magya­rokat a Szent Márk térre. A finom csipkézetű dózse palota, a fensé­ges Szent Márk templom, az óra­ház, a teret szegélyező kulissza­­szerű régi épületek bearanyozva a nap csillogó sugaraitól mesebeli látványosságot nyújtottak. A templomot azonban 5 órakor be­zárták, a dózse palota is csak dél­előtt van nyitva s igy azok meg­szemlélése a vissza­felé való ve­lencei tartózkodás idejére halasz­tódott. . Másnap szerdán kora regél a­­ feldiszitett szent Teréz templom­ban Zichy Gyula gróf szentmisét mondott s azután a különvonat to­vább robogott Bologna felé. Itt kö­zel 3 órai tartózkodásunk volt, éppen elegendő, hogy a várost megtekintsük. Ez ősi egyetemi városban a múlt leheletét éreztük. Kedves, árkádos házai különösen tetszettek a magyaroknak. Mi pé­csiek egy csoportba verődtünk s egy jó nevű vendéglőben, ha jól emlékszem Fasciani a neve, töl­töttük el az ebédet nagyszerű hangulatban. A kedélyt a szipor­kázó Visnya Ernő s a tréfálkozás­ban kifogyhatatlan Bencze Ernő teremtette meg. Még ott Bologná­ban, lévén szerény magam is Ernő magyar szokáshoz híven megalakí­tottuk az Ernők szövetségét. Míg mi a várost jártuk a derék fascis­­­­ták őrizték a különvonatban ha­gyott podgyászainkat. Nem is ve­szett el senkinek semmije. Bolog­na városának szépsége, a könnyű olasz bor­­ jósága felvillanyozta a társaságot, amely vidáman he­lyezkedett el a vonaton, hogy most már megszakítás nélkül foly­tassuk az utat a legfőbb cél: Róma fel­éri 1.. —ST. - Eljegyzésre. Karika györűk, táncok, kar­órák, tudákütők, társak, függök stbe. Bálint István ékszerész és órásnál Király­ u. t... Színházzal szemben. '-­84 Pécsett nincs nyoma a kommunista összeesk­üvésnek Végiék csak Mecsekszabolcson próbálkoztak Pécs, szept. 30. :— A most le­leplezett kommunista összeeskü­vés szálai nemcsak a fővárost há­lózták be, hanem kinyúlnak a vi­dékre is. Több vidéki város van, ahol a kommunista agitátorok meg­kezdték aknamunkájukat, amelyet azonban az államrendőrség minde­nütt leleplezett. Illetékes helyről nyert információ szerint a kom­munista mozgalom Pécset megkí­mélte. Vágiék meg se próbálkoz­tak, hogy Pécsett, vagy Pécsbá­­nyatelepen kommunista mozgal­mat kezdjenek. Úgy látszik, rá­jöttek arra, hogy a pécsi munkás­ság egyszer már tanult a maga kárán és semmi kedve nincs még egyszer kalandokba bocsátkozni. Természetesen az államrendőrség pécsi kapitánysága azért éber fi­gyelemmel őrködik, hogy lelkiis­meretlen izgatók meg ne kísérel­hessék a munkásságot olyan útra vezetni, amely csak a saját rom­lásukra vezetne. Ha kommunista mozgalom ütné fel a fejé* Pécsett, azt rögtön csirájában elfojtanák­ * A kommunista szervezkedés so­rán azonban Vágiék Baranyát sem kerülték el. Mecsekszabol­­cson két ízben is próbálkoztak, gyűlést tartani, a járás főszolga­­bírája azonban mindkét esetben elutasította őket. Vágiék az el­utasító határozatot megfelentet­­ték, de így se értek célt. Vágiék­­nek voltak embereik Mec­seles­ea­, bölcsön. Azok azonban, amikor látták, hogy itt minden lépésükre vigyáznak, de még a józan mun­kásság se igen hallgat rájuk, eltá­voztak Mecsekszabolcsról és ma már belga bányákban dolgoznak. A kommunizmussal szemben volna egy mód, amely eredménye­ket tudna elérni. Arról van szó, hogy akik­ hadi­foglyok voltak Oroszországban és módjukban volt átszenvedni a vörös bolsevista poklot, azok maguk, személyes tapasztalataik alapján tartaná­nak felvilágosító előadásokat. Állatdijazások Baranyában Október elején megindul a svájci tehénimport Baranyából 50 állatot igényeltek Pécs, szept. 30. — A tavaszi gazdanapok folytatásaként tart­ja a Baranya vármegyei Gazdasági Egyesület október hó folyamán az állatdijazásokat mégpedig okt. 4. Lányosokon, 11. Bissén, 18. Nagy­árpádon, 25.-én Szederkényen és 10.-én délután Bükkösdön. Ezen díjazások célja, hogy a gazdáknak a kiválasztott és ennek alapján jutalmazott állatokat pél­da gyanánt állítsa oda, hogy ilyen irányban fejlesszék és nemesítsék állatállományukat. E hó 27.-én a hegyháti járás egy félreeső községében Kis­­vaszaron volt állatdíjazás, ahol a közlekedési nehézségek miatt az értékesítés is nehezebb ennek foly­tán a tej értékesítésére tejcsarno­­kot létesítettek, ahol a tejet igen jó sajttá dolgozzák fel. Az állat­állomány vöröstarka bonyhádi jel­legű, sajnos hogy csak­ keveset jár legelőre inkább istállózzák, mert­­ezen 100 Házból álló és 400 drb.­­ szarvasmarha állománnyal biró­­ községnek csak 20 hold legelője­­ van, dacára ennek a marha állo-­­ mány jól fejlett erős csontozata, és a tejcsarnok könyveiből megál­­­ lapítható a jó tejhozam is. A rétre kihajtott egész álló-o­mányt megtekintette a bíráló bi­­­zottság, amely Jakabbffy Imre, ny. gazd. főfelügyelőből, Toldy­­ Zsigmond gazd. egyesületi titkár-­­ ból és a helyi szakértőkből ala-­ kult. Elismerő oklevéllel tüntet-­­­ték ki: Frauenholz János Ottói Ádám, Deli István,­ Fredrich Jó-­­ zsef, Kleinhanz János, Bévárdi Jó-‘ zsef, Scheffer József, Liter Ádám­ vaszari és Grünwald György ági­­lakos teheneit. A községi pásztor , a község bikáinak mintaszerű ápo-­­lásáért 50.000 korona pénzjuta-­ lomban részesült. A svájci tehénimport október hó elején kezdődik .A földmivelés­­ügyi miniszter rendezi a vásárlást, a finanszírozással a Magyar Me­zőgazdák Szövetkezetét bízta meg.­ A közzétett feltételek annyiba® változtak, hogy a 3 féléves kamat­­mentes kölcsönt 2 félévre szállí­totta le a minisztérium, Baranyád­ból 50 drb állatot igényeltek, há­ ezt megkapjuk, állatállományunk felújítása lényegesen javulni fog.­­ Az Alsódunántúli Mezőgazdasá­gi Kamara szept. 27.-én Új­­­dombóváron értekezletet tartott a Bonyhád-sziementháli tájfajtája, te­nyészkerület alakítása érdekében amelyen részt vettek Baranya, Tol­na és Somogyvárm megye érdekelt­; jel, hogy a kamara meghívásának megfelelve a 3 vármegyére kiter­jedő szövetkezet megalakítását, megszervezzék. A szervezkedés célja, hogy a 3 megye területén, egy egységes típusú marhate­nyésztés létesíttessék és ezek kö­zül a kiválóbbak, melyek leg­alább évi 2000 liter tejhozamot elérnek törzskönyvire foglaltassa­nak, az ily módon nyilvántartott anyag, célszerű tenyészkiválasztás által fejlesztessék. Minden megye azért külön fogja az első kijelö­léseket végezni és csak a majd is­mert eredmények alapján tömörül egységes szervezetté. A gyűlés iránti érdeklődés nagy volt, a­­mennyiben a földmívelési minisz­térium Békéssy államtitkár és több gazda­felügyelővel volt kép­viselve. Hoyos Miksa gróf elnö­kök­ az értekezleten ott voltak az érdekelt vármegyék gazd. egyesü­letei és gazd. felügyelőségei, az O.­G­­E. képviselője Konkoly The­ger Sándor dr. és Baranyából Szily Tamás, Förster Jenő, Ker­mendy Péter, Toldy Zsigmond, Hoffen Kálmán vármegyei főjegye, idel­­m­es felügyelők vettek részt. 9 es m m te sa & m m ts ss bi se e* ss es as Pécsre érkezők Pécsi Útmutatót­ vegyék meg a 3. oldal/

Next