Dunántúl, 1926. február (16. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

2. oldal. ===== háromrendbeli közokiratf hasnisítás ■boűtette miatt, mint tettest, mint díselegrasízet kétrendbeli, Rába Dezsőt egyrendbeli közokirathanúsítás büntette miatt, mint bunsegédi bünrészeseket vádolta azért, mert Nádassy mint a magyar királyi államrendőrség országos főkapitánya, hamis úlevelet, tehát hamis közokiratot állíttatott ki arrál tól, hogy Hetényi Imrét, a főkapitányság útlevélossztályának vezetőjét megtévesztve, elrendelte, hogy Rába Dezső részére Radó Dénes, Jankovich Arisztid részére Járai Antal, ugyancsak Jankovich részére Járai Andor néven hamis útleveleket állíttasson ki. A vádirat Nádassyt közokirathamisítás miatt vádolja azért, hogy a hamisítványok külföldre szállításának megkönnyítése, biztosítása és a felfedezés veszélyének elkerülése céljából Jankovich részére a külügyminisztérium illetékes alkalmazottainak megtévesztésével futárigazolványt szerzett. Baross Gábort egyrendbeli bűnpártolás vétségével vádolja. Baross Gábor 1925. december 21-én a posta takarékpénztári szabályok tiltó rendelkezése ellenére Madossy felhívása folytán Mankovich Béla részére 400 millió korona kölcsönt engedélyezett és utaltatott ki azért, hogy ennek az összegnek felhasználásával kiváltható és megsemmisíthető legyen az a 150 darab ezerfrankos hamisítvány, melyet a Tűzhely Bank Részvénytársaságnál letétbe helyeztek. A főügyész Stítz Jánossal, Polnai Péterrel, Halász Sándorral, Pípigh Antallal, Pazurik Józseffel, Kovács Tivadarral és Kovács Gáspárjáéval szemben a nyomozást külön határozattal megszüntette. Nádassy a terhére rótt cselekmény elkövetését és alanyi bűnösségét is beismeri, s lényegében védekezést nem is terjeszt elő és csupán annak megemlítésére szorítkozik, hogy azzal, amit ő ebben P==S?¥==5=5“ 1 ss ügyben elkövetett, hazája ét-j István miniszterelnöknek tudóssácskeit vélte slomor41.-46l, I zár© kosta, hogy a Nerasszi §ze-Megállapítható, hogy a Térképé- vétség helyiségében hamis francia szeb intézetben 1925. szeptember elején mintegy huszonnégy-huszonötezer darab hamisítvány készült el. A hamisítványok egy ládában Zadravecz lakására kerültek, ahova azokat Wildschgratts és Rába a herceg gépkocsiján szállították el. A ládát maga Zadravecz vette át. A hamisítványok néhány napig Zadravesi lakásán voltak, minthogy azonban neki Rómába kellett utaznia s némely adat szerint azért is, mert lakását nem tartották eléggé megfelelő és biztos helynek. Rába a hamisítványokat a herceg lakására, majd innen a Nemzeti Szövetség Gerlóczy-utcai helyiségébe vitte és átadta Szörtsey Józsefnek. Mielőtt a hamisítványoknak külföldre szállítása megtörtént volna, Baross Gábor, aki saját beismerése szerint Nádassy közléséből és vele, valamint a herceggel több ízben folyatott megbeszélésből és a tárgyalásból tudomást szerzett arról, hogy a már elkészített hamisítványok forgalomba hozatalára készülnek, miután nem sikerült sem a herceget, sem Ná előtt vett kézhez, hogy teljes biizonyosságot és megnyugvást szerezzen. Prónay György miniszterelnökségi államtitkárnak utasítást adott arra, hogy keresse fel Nádassy Imrét, mint az államrendőrség országos főkapitányát, mondja el neki az előzményeket, hívja fel holgt lebeszélni, hogy akciójuké hagyják abba és a hamisítványokat semmisítsék meg, holott erre őket nemcsak ő, hanem Ertscher János és Horváth Lóránd is rábeszélni igyekeztek. Horváth Lóránd, illetve Kozma Miklós útján Bethlen Az UFA filotzinház megnyitó műsora: Charlest nénié a bohózatok királya. Lemutatja csátúttan ás féteken az SPOLLO, sem 3 f eserfrankonok vannak és azokat fel is akarják használni. Ez körülbelül két nappal a miniszterelnökJenibe való utazása előtt, tehát 1925. november utolsó napjaiban történt. A miniszterelnök e hír vétele után levelet írt Perényi Zsigmondnak, a Nemzeti Szövetség elnökének, amelyben felkérte, hogy ennek a dolognak nézzen utána és nyugtassa meg őt, mert a kormány minden ilyen manipu- lációt a legszigorúbban üldözni fog. Perényi a miniszterelnök levelének tartalmát közölte Szörtsey Józseffel, aki noha tudomással bírt arról, hogy a Nemzeti Szövetség helyiségében folyamatban van a bankjegyek osztályozása és csomagolása, Percnyinek azt jelentette, hogy a Szövetség helyiségében nincsenek ésnem is voltak hamisítványok és az egész dologról semmit sem tud. Szörtsey e kijelentését Percnyi levélben közölte a miniszterelnökkel. A miniszterelnök Perényi e megnyugtató válasza ellenére, amelyet közvetlenül Génibe utazása az ő nevében, hogy nézzen utána ennek a dolognak s ha van alapja, feltétlenül akadályozza meg, nyomozása eredményéről pedig Géniből történt ’visszaérkezés© után tegyen a miniszterelnöknek jelentést. Nádassy tudomásul vette a miniszterelnök rendeletét, azonban annak eleget nem tett. Azt állítja Zadravecs, hogy megelőzően egy hamisítvány-példányt sem látott s amikor azokat megszemlélte, azt ajánlotta, hogy hasonlítsák össze a hamisítványt egy eredetivel. Másnap a nála megjelent fiatalemberek tényleg hoztak is egy valódi ezerfrankost s ekkor a kettő közötti különbséget észlelvén, a nála volt egyéneket lebeszélni igyekezett a vállalkozásról. További előadásaszerint ugyanezen a napon négy-öt, előtte ismeretlen ifjú kereste őt fel, akiktől esküt vett ki, de nem tudta azt, hogy az eskü szövegében szereplő kötelességteljesítés a hamisítványok forgalombahozatalára vonatkkozik. Lényegében tehát Zadravecz védekezése abban áll, hogy ő a pénzhamisításról s annak tervezett forgalombahozataláról csak négyöt embernek általa nem ismert cél érdekében történt megeskérése után szerzett tudomást. Rába, Ferdinándy és Stítz előadása szerint az eskü szövegében az is benne volt, hogy az eskütevő a reá bízott titkot s az akcióban résztvevőket elárulni nem fogja. Nádassy Imre beismeri, hogy hat darab hamis útlevelet ő szerzett meg és ő adta át azokat Windischgraetznek. Azt azonban, hogy ezeket a hamis útlveleket lej és miként szerezte meg, elmondani nem hajlandó s csak annyit ad elő, hogy egyik bizalmasától, akit megnézvezni nem akar, pénzért szerezte meg. Hatvan év Pécs közgazdasági életéből Írta: Bolgár Tivadar A Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet 1926. évi január hó 16.-án fejezte be közmegelégedést kiváltó áldásos működésének hatvanadik esztendejét. Még a legkisebb család is meghatottan ünnepli meg a családfő születésének ezt az évfordulóját és hálával eltelten a köszönet érzésével fordul a Mindenhatóhoz, mert hiszen hatvan esztendő nagy idős embernek és még inkább emberek által létesítette intézményeknek ilyen nagy időt megérni csak kivételesen juttatott, isteni adomány. A Pécsi Kölcsönös Se sgélyző Egylet megérte, de sajnos azok a derék polgárok, akire ezt a köz javára működő népszerűpénzintézetet életre hívták, kivétel nélkül már mind elhaltak, elporladtak. Milyen szomorú nélkülük ünnepelni. Mennyire sajnálatos ez, mert nemde, megnyugvás lenne mélyen tisztelet Közgyűlés, ha a gondviselés közülük csak egyet iséletben hagyott volna és az ma itt hitet tehetne arról, hogy ezen hosszú idő alatt, az intézet mindenkori igazgatósága mindig nyugodt lelkiismerettel és avval a tucattal lépett a tagok évi nagyítyülése elé, hogy a magyar kereskedelmi törvényben és az alapszabályokban gyökerező kötelmeinek becsületesen megfelelt s ezen régi, a társadalom minden rétegére üdvös intézményt az alapítók szándékai szerint vezette és fenntartani, fejleszteni igyekezett, mert hiszen városunkban alig van régibb gyár, iparüzem és bolt, melynek tulajdonosa, épp úgy mint jelenleg is sok kereskedő, család és kisiparos, ki hálával ne gondolna a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egyletre, mert ennek köszönheti vagyonának és boldogulásának alapjait. Megtisztelő, de egyúttal nehéz feladat vár reám mélyen tisztelt Közgyűlés, mikor ezen intézet hatvan éves történetét kell ismertetnem. Meghatottan lapozok abban a hatalmasan testes könyvben, melyet most fűzünk össze és melyre arany betűkkel irta rá az idő a 60 évet s mikor én, aki már szintén három évtizednél régebben dolgozom itt, a visszaemlékezés gyors röptű madarát hosszú útjára elbocsátom és azt a múlt ködében hol itt, hol amott fáradtan megpihenni látom, úgy érzem, hogy azt egész repülésében követni aligha lehetne. Ezért inkább nagy vonásokkal megrajzolok néhány képet a régi városról, az intézet múltjáról, küzdelmeiről és jelenéről. Talán hű képét adják ezek , együttesen a Pécsi Kölcsönös Segélyző Egylet történetének s mindazok, akik ma azért voltak szívesek körünkbe jönni, hogy velünk együtt ünnepeljenek, el fognak tűnődni annak egyes részein és bizonyára szeretettel fogják rajta felismerni egyik-másik régi, talán el is felejtett ismerősüket. Milyen már 1865. után 1866.ban a mi városunk- Girk György a pécsi püspök. Nagy József után Bubregh Mihály a város polgármestere, a gimnázium igazgatója dr. Kajdy Imre pécsegyházmegyei pap, de a tanári karban már ott van Inczédy Dénes is; a főreáliskola élén pedig Szauter Antal áll. A belvárosi fiúiskolában Mendlik János tanít, ki 1866-ban Soóstó Gyula segédtanítót kapja maga mellé. Az izr. hitközség népiskolájának tanítói Kulka Ede, Hoffmann Jakab, Guttmann Joachim és Götzl Sámuel igazgató. Míg Pécs lakossága az 1857. évi népszámlálás szerint 17.447 lélek volt, most már 20.000 körül van. Ez évben Baranya vármegye alispáni székét Horváth Jánosután Jeszenszky Ferenc foglalja el, Csernyus Andor pedig a provizoriális főispán, kit az alkotmányos korszak beköszöntésével 1867-ben Liptay Béla báró, egy évvel későbben pedig Perczel Miklós vált fel. De térjünk vissza az iskolákhoz és nézzünk be, hogy kik az akkori diákok. A gimnázium negyedik osztályában Keszér János, Sey Ernő, Pozsgay József Förster Ottó, Jóban Béla, a harmadikban Gebei Gyula, Visy László, Karay Lajos és Steiner Lajos, a másodikban Deutsch Kornél, Fischer Lajos, Kammer Károly, Krasznay Miklós, az elsőben pedig Jeszenszky Lajos ötlik a szemünkbe, míg az elemiben Krausz Jenő, Saághy Ferenc, Kiss Emil, Visy Sándor, Egry Béla, Payr Vilmos, Nikkel Béla és Justus Miksa üldögélnek és tanulják a betűvetést. Vasút az év elején csak Mohács és Pécs között jár, mert a pécs-barcsi vasutat még csak 1866. május 6-án adják át a forgalomnak és így kap Pécs városa kapcsolatot a déli vaspályához. ■ Tizenkét év múltával 1882. nov. 16.án készül el a budapesti pécsi vasúti vonal. Pécs’ kereskedelme és ipara a soproni kamara alá tartozik s ott panaszolják, hogy a pesti posta csak harmadnap érkezik Pécsre, ahol a postaszolgálatot egy posta-' mester látja el egy hivatalnokkal és egy levélkihordóval. A mostani bőrgyár helyén a vashámor van, már működik Haberényi Pál gép- gyára a vasfürdőnél, úgyszintén az id. Engel Adolf által alapított gőzfűrész és talajkockásgyár is. Dolgozik a Hoffmann-féle asztalesárúgyár és 1854- óta 5800 négyszöge f elhagyott, kopár, gödri területen működésben van kezdetben téglavetéssel, majd kezdetleges berendezésű fazekas műhelyév ’el bajlódva a későbbi Zsolnai DONANTUE Kerts, 1926. február 2.