Dunántúl, 1926. március (16. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

XVI. évfolya«- 'ÜL Előfiz­­ési ár házhoz szállítva vagy postán egy Lóra — — 33000 K Egyes szám ára 2000 Kor., 16 oldalas 3000 korona. Kéziratokat nem adunk vissza ros tanacsas­m Mohács A«*a 2TM-f) korona* Pécs, 1926. március 2. Kedd Szerkesztősig; t­yeeum-utca 4» szán» Szerkesztőség telefonj­a' 650. szám. Kiadóhivatal, l­yceum Quica 4. si­am Kiadóhivatal telefon­ja a 13. szám.*. Hirdetés díjszabás szenti I Névtelen levelek bukkanak fel a háttérből, ame­lyekkel a francia, kiküldötteket és a rendőrséget látják el jóakaró va­lakik, akik eddig jónak látták hall­gatni. A beárulásnak ily jeles ter­mékei alapján természetesen a nyomozó hatóságnak ki kell ter­jesztenie munkáját abban az irány­ban is, hogy a bevádolt személyek tényleg terhelhetők-e a titokzatos feljelentés vádjaival. A mellett hogy a szomorít jelentőségű bűn­ügynek politikai kiaknázása ma is­olyik a nemzetgyűlés színe előtt, a túlzó baloldali ellenzék bő­séges alkalmat nyer még egyszer utol­j­ára, hog­y a mende­mondák elhintett­­ híresztelések vád­­anyagát felmelegítsék, és permendi bizonyítékokkal meg nem erősít­hető, gyanúsításaiknak homályos célzásokkal való alátámasztását megkísérelje, amellett, még a­ bün­tetőjogi eljárás kiegészítési részé­ben még mindig fordulatok követ­keznek be. Nem mintha érdekes­nek, vagy jelentőségteljesnek tar­tanák a székét az újabb mozzanato­kat, hanem azért, mert elválaszt­hatatlan tőlük az a politikai cél­zatosság, mely körülönzi, sokat sejtető kommentárral, foglalko­zunk és jellemezük velük az el­mérgesedett helyzetet. Az anonim levél azt tudatta a rendőrséggel,­ hogy gróf Teleky Pál volt magyar miniszterelnök állítólag levelet írt a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, amely — ugyancsak a denunciáns szerint —­ lombardirozta volna a Tűzhely Bank hamis 150 ezer frankos le­tétjét. Most aztán erről folyik a nyomozás és­ újabb kihallgatások következnek. Közben gróf Károlyi Imrét, aki nyilt leveleiről neveze­tes, mint ő mondta magáról ,,a napi politikával távol álló“ fér­fiút is kihallgatták, aki tudvalévő­en a mások fogságszenvedése alatt nyugodtan alvó­ politikusra tett célzásával Teleki Pál grófot is sietett belevegyíteni a bonyodal­makba, miután a volt kormányel­nök s világhírű tudós belépett ép abba a pártba, amelynek vezére Bethlen István gróf, akit viszont nem sikerült Károlyi Imrének al­kalmi publicistái, kirándulásával, a nyílt levéllel elmozdítani. A frankügy tengeri­ kígyója te­hát tovább dagad. És a csodálatos ebben, hogy mind több és több ne­vet dobnak bele ebbe a kátyúban megrekedt frankügybe anélkül azonban, hogy kimozdítanák vagy világosságot tudnának rá deríteni. Azt állította Károlyi gróf a rend­őrség előtt, hogy neki okirati bizo­­nyítéka van arról, hogy Teleki Windisch­eraetz herceget a Térké­pészeti Intézet főtisztviselőjével a pénzhamisítás megbeszélésére hoz­ta össze, de ezt a rejtélyes okirati bizonyítékot nem mutathatja fel, mert erre még nem kapott felha­talmazást. Közérdekű kérdés, hogy várjon kitől, vár Károlyi gróf fel­hatalmazást, hiszen magánember, hivatali titoktartás alól, minthogy hivatala nem közhivatal, hanem köztudomás szerint egy nagy bank jól jövedelmező elnöki széke, fel­mentést várnia nem kell. Ez a bor­Budapest, márc. 1. — Ma a nemzetgyűlés folyosóján már a kora délelőtti órákban igen élénk volt az élet. A beszélgetés tárgya Ap­p­o­nyi Albert grófnak mai nap folyamán a frank ügyben várt felszólalása volt, amelyet azonban Apponyi A­bert­ gróf elhalasz­tott, Apponyi környezetéből nyert hírek szerint Apponyi beszédét Bethlen István gróf genfi visz­­■­azatérése után mondja el. Farkas István a frankvita első felszólalója. Azt állítja, hogy a frankhamisítás a kormány és ható­ságok tudtával és hozzájárulásával történt. Mióta ez az ügy kipattant, állandó titkolódzás és tussolás fo­lyik. (Zaj és ellentmondások.] En­nek következménye, hogy a vár­megyék olyan határozatot hoznak, amelyben a sajtó elnémítását kö­vetelik. Láng János: Ez a sajtó nem a nemzet ideálja. Farkas István: Elismerte a mi­niszterelnök, hogy az ügyészség által lefoglalt szokások később Csehországban forgalomba kerül­tek. (Derültség és ellentmondások.) Pesthy Pál: Ezt nem mondta a miniszterelnök. Tamásy József: Miért zavarja úgy össze a dolgokat, egy szó sem volt erről. Farkas István: Azt is elismerte a miniszterelnök, hogy Nádsár tudott, a­­szokolhamisításról. (Újabb ellentmonások.) Pesthy Pál: Ez nem igaz, ez­t nem mondotta a miniszterelök! Farkas István: Zadravecz túlsá­gosan nagyravágyó volt ahhoz, hogy,ne tudott volna róla. Friedrich István: Ugyan, ugyan. Meskó Zoltán: Hogy mondhat ilyet? . Farkas István: Az esküminta ma sincs meg. Pesthy Pál: Az van meg, amit a tanúk vallattak, azt idehozták. Esztergályos, Propper, Klárik és Meskó között gúnyos szóváltás keletkezik. Farkas: A térképészeti intézetet felsőbb hatóságok hozzájárulása költség és titokzatosság, az állí­tólagos bizonyítékok fel nem tá­rása és a célzatos kijelentés, a meg nem kapott felhatalmazásról azt célozza, hogy mindenki a leg­magasabb közjogi méltóság viselő­jére gondoljon s ebből ismét a leg­lehetetlenebb kombinációkat hoz­za ki. Politikai méregkeverés ez, amely már a nemzet bőrére megy. Ideje volna, már ennek egyszer és mindenkorra véget vetni, nélkül igénybe venni nem lehetett volna. Friedrich: A szegény munkáso­kat tartják fogva. Szabadon kell bocsátani a frankhamisításban dol­­gozott munkásokat, mert azok utasításra jártak el. Pesthy Pál: Bűncselekményt fel­sőbb parancsra sem lehet elkö­vetni. Farkas István: Az értelmi szer­zőkk még ma is szabadlábon van­nak. (Derültség és ellentmondá­sok.) Rakovszky Iván belügy­miniszternek­ tudomása v­olt arról, hogy Nádosy a nyomozásban hi­bákat követett el, miért pajtásko­­dott a főkapitánnyal A nyomozás csak a franciák fellépése után in­dult meg, erőteljesebben. Pesthy: Ez nem áll. Propper Sándor: Hányszor kezd­ték el már újból a nyomozást. Pesthy Fái: Mindaddig nem fe­jezhetjük be, amíg teljesen tisz­tázva nincs az ügy. Farkas István: A csődök és kényszeregyezségek nagy számát a frankhamisítás gazdasági vonat­kozásainak tulajdonítja. (Derültség a kormánypárton.) Őrssy Imre: Farkas mai beszé­dét nemcsak Magyarországnak, hanem a külföldi gazdasági érde­­keltségeknek is szánta. (Zaj a szo­­cialistáknál.) A szovjet­ tanács 1919 júliusában is ülésezett, annak Far­kas István is tagja volt. (Zaj a bal­oldalon.) A politikai felelősséget nem lehet perrendszerüleg kör­vonalazni, mint ahogy a frank­­bizottság múlt műkűködését sem lehetett perendszerű eljárásnak te­kinteni. A frankbizot­tság kiküldése szerencsétlen gondolat volt. A par­lamentben kellett volna kezdettől fogva ezt a kérdést letárgyalni. A bizottság akaratlan­.v­is állást fog­lalt olyan kérdésekben, amelyek bírói megítélés tárgyát képezik. A miniszterelnöknek Nádosyval, Te­­lekyvel folytatott beszélgetéséből nem lehet a felelősséget megálla­pítani, mert a miniszterelnökkel csak egy tervet közöltek, amely tervezetről már le is mondtak. Kabók Lajos: Jó védőbeszéd. Propper: Nagypénteken mossa holló a fiát. Bethlen István gróf: Nincs szük­ségem ilyen vádakkal­­ szemben sem. őrffy; 1925. december 17-én pe­dig­, amikor Nádosy beismerte, hogy mulasztást követett el, a mi­niszterelnök azonnal átadta Ná­­do­syt a belügyminiszternek. Esztergályos: Hát Károlyi Imne mit csinál? Berki Gyula: Károlyi Imre min­ket nem érdekel. Orffy: Rába vallomásait Win­­diselgraetz és Nádosy is megcáfol­ták. Pesthy Pál: Rába önmagát is megcáfolta. Őrffy: A belügyminiszter fele­lőssége sem állapítható meg. Az ellenzéknek úgy látszik nem a bel­ügyminiszternek a frankügyben való állítólagos szereplése jár, mint inkább a belügyminiszternek politikai iránya.­­ A belügyminiszter és Nádosy között nem volt nagy barátság. A­ belügyminiszter már a frankügy kipattanása előtt hozzájárult ennek az állásnak a megszüntetéséhez. Az ellenzék túlnyomó része nem­ feltételezte volna Nádasyról hat hónappal ezelőtt azt,­arai most ki­derült róla. Az ellenzék vegye észre, hogy többről van szó, mint kormánybuktatásról. Rövidesen el­jön az idő, amikor a nemzet egy­hangúlag méltányolni fogja azt a heroikus munkát, amelyet a Beth­­len-kormán­y folytatott az ország érdekében. Pikier Emil a következő szónok: A kormányt akkor is felelőssé kell tenni, ha semmiféle mulasztást nem követett volna el. Úg­y hallja, hogy a miniszterelnök Genfbe ké­szül. Barabás Samu: Azért kell tehát ez a­ botrány. Pikier: Csodálja a miniszterelnök nyugalmát. Patacsi Dénes: Bátran mehet Genf­be a miniszterelnök, az ország többsége mögötte van. (Helyeslés a kormánypárton.) Pikter: Kizártnak tartja, hogy a miniszterelnök kellő presztízzsel léphessen fel Genfben. Elnök ezután megszakítja a vitát és szavazás alá bocsátja Dabasi Halász Móricz és társainak azon­ indítványát,­ hogy a­ frankvíta tar­tamára 8 órás üléseket tartsanak. A nemzetgyűlés többsége az indít­ványt elfogadja, úgy hogy holnap­tól kezdődőleg további intézkedé­sig a Ház délelőtt 10 órától délután 6 óráig tart ülést. Ezután Lendvai István személyes kérdésben, Hegymegi Kiss Pál a napirendhez szólal fel. Ezután az ülés délután KSS-kor véget ért. .... ................................ 3» l3a9BBHBaBYSS­52aHEHH^S3gQ'53BaaSB££ü23fi2£’GHm­ Holnaptól kezdve 8 órás üléseken tárgyalja a nemzetgyűlés a b­ankügyet ■Lapunk m­iLszám ISI oldal

Next