Dunántúl, 1926. április (16. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

XVI. évfolyam, 74. szám. Ára 2000 Korona, p&vím aprító 1. Csillörtmi Szerkesztőség, lyceusn-utca 4. szán? Szerkesztőség telefonja 650. szám. Kiadóhivatal Lyceum»Astra 4. szán* Kiadóhivatal telefonja, 222. szám. Hirdetés díjszabás*szerint Előfizetés szán­itra v Egy hóra — Egy­es szám ara auuu kor., 16 oldalas 3000 korona. Kéziratokat nem adunk vissza DUNÁNTÚL Tek. Mohács város tanácsa 50 Mohács A nemzetiségi­ ­politikának bel és külföldön egy­formán 11­­ irányt kell vennie, Ma­gyarország jövő problémái közül elsőrendű jelentőségű a nemzeti­ségi kérdés helyes megoldása. A háborút követő belső összeomlás s az ország szétdarabolása, amely­nek okait nem a nemzetiségek lak­ta területek népének és katonái­nak lelki idében, hanem a magyar állaraeszmével szembefordult agi­tátorok törekvéseiben kell keres­nünk az elé a meggondolás elé állítja ma az állarapolitikát, hogy kiküszöbölje célkitűzései közül az ösztönös hazafiasság diktálta asz­­szimilációs ideológiát s helyette az észszerű hazafiság és államfér­fius bölcsesség uj eszmekörét ik­tassa a nemzetiségekkel keresett jó megértés kötelességei közé. Apponyi Albert gróf, akire po­litikai múltjánál és a magyar ha­zához fűződő törhetetlen, haza­fiul mély ragaszkodásánál fogva ellenségeink bizonyos felelősséget szeretnének hárítani a nemzetisé­geknek elszakadását szerintük felidéző okok miatt és akire a magyar nemzet rendkívüli objekti­vitása, pártokfölöttisége és rész­­rehajlatlan igazságérzete folytán úgy tekint, mint megtestesítőjére a magyar nemzeti érzésnek és az állam magyar jellegére törekvő, faji türelmetlenséget soha nem érző politikának, alkalmat kere­sett, hogy hosszú államférfim pá­lyafutásának tanulságait összefog­lalva a nagy nyilvánosság előtt Vessen visszapillantást a nemzeti­ségi kérdés fejlődés történetére. Ezt annnál szívesebben vesszük Ap­­ponyitól, mert kibontakozni látjuk fejtegetéseiből­­azt a következte­tést, melynek nincs szüksége ugyan expiálnia a múlt hibáit, de amelyben felismerhetjük azokat az elveket, amelyek kijelölik szá­munkra, hogy milyen legyen Csonkamagyarország nemzetiségi politikája. Ennek megtalálásában helyes útmutatást ad számunkra mindaz a követelmény, amely a trianoni szerződés következtében elszakított, jelenleg idegen Im­perium alá vetett magyarságnak nemzeti egyénisége fenntartásáért folytatott küzdelmében mint célki­tűzés foglal helyet. E küzdelem iránya és sikere inti a magyar po­litikát arra, hogy a hazánkban élő kevés számú nem magyar ajkú népkisebbségekkel szemben olyan­­szellemi politikát kövessünk, ami­lyent mi is óhajtunk és kívánunk a tőlünk elszakadt magyarsággal szemben az azok felett uralmat gyakorló államok kormányával kö­vettetni. De minthogy Magyarország ide­gen ajkú polgáraival szemben a polgári egyenlőség összes jogai által kifejeződő méltányosságg­al bánik, nyilvánvaló, hogy ez az irány fogja a hatalmakat is arra bírni, hogy az utódló államok kor­mányaival sürgesse hasonló erköl­csi alapra terelni az elszakított testvéreinkkel gyakorolt bánást. Ebből folyik mint természetszerű következmény az az új feladat­meghatározás is, hogy a jövőben nem lehet elzárkóznunk az egy fajhoz tartozó egységek területi önkormányzatának követelése elől ott, ahol geográfiai összefüggések erre alapot nyújtanak. Magyaror­szág magyar nemzeti jellege nem veszne el ezáltal, de államiságunk­ban a haza határai között lakó né­pek testvéri egysége erőteljeseb­ben domboríttatnék ki anélkül, hogy az új korszerű követelmény szakítást jelentene történelmi ha­gyományainkkal, mely társadal­mi terem mindenkor megadta nem­zetiségeinknek az egyéni haladás lehetőségeit. Bethlen miniszterelnök tárgyalásai a vallásalap ügyében Budapest, márc. 31. — Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap este érkezett vissza inkei birtoká­ról Budapestre és ma reggel át­­vette hivatala vezetését. A minisz­terelnök délelőtt fóként adminisz­trációs ügyeket intézett. A még Budapesten tartózkodó miniszte­rek közül Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kereste fel a mi­niszterelnököt, akivel egyház­­ügyekben folytatott tanácskozást. A tanácskozáson részt vett a ka­tolikus egyház több vezető férfia is, valamint Gévai Wolff Nándor államtitkár. A tanácskozás során behatóan foglalkoztak a vallás­­alap ügyével. Walkó Lajos külügyminiszter és gróf Khaen-Héderváry Sándor fél 3 óra után távoztak a minisz­terelnöktől, aki velük hosszabb megbeszélést folytatott. A minisz­terelnök a katolikus ügyekben folytatott tanácskozás után bárói Perényi Zsigmondot is fogadta.­­ Ehhez a látogatáshoz egyes lapok fantasztikus kombinációkat fűztek. Perényi báró erre vonatkozólag a következőket mondotta: — Egy szó sem igaz abból, mintha különös politikai célzatú ügyben jártam volna a miniszter­­elnöknél. Teljesen magánjellegű látogatást tettem, egy privát ké­rést adtam át. Mindössze 2 percig voltam Demn a miniszterelnöknél, akinek boldog ünnepeket kivántam és rövid ott tartózkodás után eltá­voztam. Minden más híresztelés fantázia szüleménye. A politikában különben teljes csend uralkodik. A képviselők leg­nagyobbrészt vidékre utaztak, úgy hogy sem a frank, sem más ügy­ben húsvét utánig semmiféle tár­gyalás nem fog megindulni. A hús­véti ünnepekre ugyancsak vidékre utazott Bod János pénzügymi­niszter is, aki Szabóky Alajos ál­lamtitkár kíséretében tegnap dél­után 6 órakor Dinnyésre utazott. lovászy Márton a Károlyi kormány volt kultuszminisztere ma Bécsbel! Budapestre utazott Budapest, márc. 31. ■— Lová­szy Márton, a Károlyi kormány volt kultuszminisztere ma délután a gyorsvonattal Bécsből Buda­pestre utazott. Lovászy Márton Budapesten kí­ván letelepedni. Hazatérését azzal indokolja, hogy felesége beteg, az emigráció munkájától távol tartót­,­ja magát és nem kíván politikával foglalkozni. Lovászy Márton a szerb meg­­­­szállás alatt a­­ Kiskeszegen lévő birtokán tartózkodott s Hoffmann I Ottó dr. meghívására Pécsre jött,­ ahol részt vett a Vigadóban tartott] ismeretes gyűlésen. Lovászy Márton hazatérésével a ■ [ kapcsolatban illetékes helyről a ■­­ következő felvilágosítást adták a .! Dunántúlnak: t u ....­­ — Az emigránsok hazatérésé­­­­nek semmi akadálya nincs, bátran­­ hazajöhetnek. Amennyiben bün­­j­ügyi eljárás van folyamatban elle­­n­jük ezt hazatérésük esetén termé­­­­szetszerűleg lefolytatják ellenük.­­ Egyébként Lovászy az utóbbi idők­ben teljesen távol tartotta magát az emigráció munkájától, abban nem vett részt.­­ Politikai körökben úgy tud- t­­ák, hogy Lovászy ellen sajtóeljá­­­­rás van folyamatban, s az a véle­­­­mény, hogy, miután ez nem na­gyobb jelentőségű szabadlábon vé­ s­dekezhetjk majd a bíróság előtt. . Hírek néhány sorban Fischer Ferenc dr. főispán ma her-? cég Festetich Taszilónál Berzencén szalonkavadászaton vett részt. — Nagyszombaton a lapok a nagypénteki ünnepre való tekintettel nem jelennek meg­. — A máltai lovagrend donátu­­sává kinevezett Gosztony Aladár föld­birtokosnak megengedte a kormány-?­zó a rendi jelvény viselését és Ke-­­raenes Lajos füadelfiai magyar plébá­nosnak, hogy a máltai lovagrend keresztjét viselhesse. — A taní­tók országos szövetségének igaz­gatósága ülést tartott, amelyen a tanügyi kérdésekben a tanítóság meg­hallgatását kívánták. — A visszaho­nosítási eljárást egyszerűsítették, erről rendelet jelent meg a hiv. lap­ban. — Beltagi Aladárnak a Rákó­czi ünnepélyen elhangzott beszéde el­­­len az egyesületek tiltakoznak. — Sárosd és Szolgaegyháza fehér megyei kisközségek nagyközségekké­­alakul­tak. — Elhunytak: Somogyi János földbirtokon Kecskeméten, Tóst La­jos ny. államrendőrségi tisztviselő Bpesten, X. Pius pápa huga 76 éves­ korában Rómában, Szövik Józsefné Blazsek Vilma Bpesten, özv. Korch­­máros Gáspárné Szép Júlia Vasváron Szalavári Lajos tanárjelölt Kisbár­­apátiban, Neumann Samu gyáros Bu­dapesten, Lombra tábornok Bukarest-­ ben.­­— Erdős René Rómában férjhez­ ment Erdős Artur bresli gyógysze-­­részhez. — Vázsonyi pihenésre Me­­ránba utazott. — Felakasztotta magát Kecskeméten Gáspár István 30 éve® vörös kereskedő. — Halálra sújtotta a villanyáram Budapesten Házmán György 20 éves borbélysegédet, aki a vezetéket akarta javítani. — Időjós­­­lás: Esők várhatók esetleg zivatarral, majd megélénkülő északnyugati sze­lekkel, jelentékenyebb hősülyedés. — 8914 gonosztevőt ítéltek el New-­ yorkban az elmúlt esztendőben. —­­Megmérgezte magát Bpesten Kékesi Béla droguista segéd. —1­3 havi fog­házra ítélte a bíróság Nadányi Pált az Esti Kurírban megjelent cikkért, a­melyben azt írta, hogy a városi kör­,­csönök után províziót kap a kormány a Speyer banktól. — Az olasz fasiszta főtanács lemondott külpolitikai okok­ból. — Légiforgalom indult 111a meg Trieszt, Milano, Velence között. — Mogosolja állomáson a román vasu­tasok elloptak egy rakomány vasúti anyagot. — A­­mogesi parcellán gyár leégett. A kár sok millió frank. —­ A francia kamara elfogadta a prog­­reszív polgári adót. — A Kelemen—­­Szakács per tárgyalását a szegedi törvényszék újból elnapolta. —­ Ra­­mek osztrák kancellár visszaérkezett­ Bécsbe. —­ Máltánál • lezuhant egy„ tengeri­­repülőgép. — A genfi motor­­kerékpárversenyen az egyik verseny­ző benzintartálya felrobbant és 27 versenyzőt többé-kevésbbé súlyosan megsebesített.

Next