Dunántúl, 1926. május (16. évfolyam, 99-120. szám)
1926-05-04 / 99. szám
2. oldal DUNÁNTÚL Kedd, 1930. május 4. Pécs megyéspüspökei a török felszabadulás óta Pécs városát 1686. okt. hóban vívta vissza Lipót király hadserege a töröktől. A pécsi püspökség élén ekkor Széchenyi Pál gróf állott, aki 1642. Gyöngyösön született, a pálos rendbe lépett s ottani munkássága után 1676. márc. 29. pécsi püspökké nevezték ki. 1678. ápr. 18. Rómában megerősítették és püspökké szentelték. Előzőleg 1677. ápr. 10. győri nagyprépost, majd helynök és segédpüspök. Pécsett nem tartózkodott, hanem M. Visa Jánost küldötte ide helynöknek, egyúttal kővágószőllősi plébánosnak, ki később kanonok lett, de magyar érzése miatt. Pécsről elűzték, kifosztották, bebörtönözték; Széchenyi gróf azonban, ki 1687. ápr. 26. veszprémi püspök, 1696. kalocsai érsek lett, felkarolta, s a Rákóczytárgyalásokban munkatársul vette. Széchenyi gróf elhalálozott 1710. máj. 22. Sopronban, a bánfalvi pálostemplomba temették; 1811. okt. 25. a czenki családi sírboltba vitték át. — Kalocsán érseki palotát építtetett. A pécsi egyházmegye élén a püspöki méltóságban és munkakörben utódai voltak , Radanay Mátyás Ignác. Dubrovicán (Várasd m.) 1630. febr. hóban született; tanulmányai mellett katonai nevelésben is részesült; a teológiát Grácban végezte; 1663. a salzburgi hercegérsek pappá szentelte. Nevelő, zarándok, érseki titkár; majd a Csalóközben plébános; 1670. zalavári apát plébános és várparancsnok egy személyben. Több ütközetben vett rosszi bandériuma élén, a harsányi csatában is. Közben scardonai v. püspök, 1687. aug. 8. Kollonics L. érsek ajánlatára pécsi püspök; római megerősítése csak 1699. szept. 7. történt és 1700. folyamán szentelték. Elhunyt Pécsett 1703. ápr. 3. A vártemplomba temették. Élt 74 évet. Püspöki működésének értéke szinte felbecsülhetetlen. Fáradozása révén Pécs vegyes és kevert lakóiból teljesen kát. város lett; a szerzetesek ő alatta települtek vissza; ő maga több ezer felnőttnek szolgáltatta ki a keresztséget. Hazafias érzéséért és jogainak védelmezéséért a császári tisztviselőktől sok méltatlanságot és üldözést szenvedett. Nesselund Vilmos Ferenc gróf és báró. 1652. évben született Westphaliában; katonai pályára lépvén tábornoki, rangig vitte; majd a papi pályára lépett; kölni kanonok lett mint alszerpap, aztán münsteri prépost, majd székesfehérvári prépost, császári tanácsos és követ; 1703. ápr. 19. pécsi püspökké nevezték ki, és Rómában 1710. júl. 21. erősítették meg; Patachich diakovári püspök 1711. szept. 19. Székesfehérvárott szerpappá, szept. 21. áldozópappá szentelte; püspökké pedig Csáky Imre kalocsai érsek szentelte fel őt szept. 24. -én Patachich György és Volkra János veszprémi püspök segédletével. Elhunyt Pécsett 1714. márc. 13. a híres zsinatot tartotta, a székesegyházat és püspöki rezidenciát rendbe hozta és építtette, papnevelési alapítványt szerzett, kórházat alapított s annak kápolnájába, melyet török meséből ő alakíttatott át, temették el. Katonás, tetterős természet, erélye sok panaszra adott okot, de sokszor helyénvaló is volt. Thurn Antal Kázmér gróf (Pleyburg és Ratmansdorff földesura.) Csehországban született. A papi pályára lépvén a boroszlói sztkereszt társaskáptalan prépostja lett. 1727. III. Károly az újonnan szervezett belgrád-szendrői püspökség élére őt nevezte ki. Ez alkalomból püspökké szentelték. 1732. máj. 26. pécsi segédpüspök, 1732. okt. 26. pedig megyéspüspök, 1733. márc. 2. Rómából megerősítették, júl. 18 beiktatták Elhunyt Bécsben 1734. dec. 24. A Szt. István-dómba temették el dec. 26. Oenfuegos Alvarez, Spanyol jezsuita, 1657. febr. 27. született; salamancai egyetemi tanár és hires író; 1703. a trónöröklési háborúban a Habsburgok lelkes hive; Bourbon Fülöp győzelme után Lisszabonon és Hollandián át Bécsbe került III. Károly király udvarába, kinek londoni, hollandi és római követe lett, majd 1720. szept. 30. XI Kelemen kinevezésére bibornok, cataniai püspök, majd 1724. monreali (sicíliai) érsek. Bourbon Károly elfoglalva Szicíliát, ő érseki székéről távozni kényszerült s Károly király 1735. márc. 25. pécsi püspökké nevezte ki; nov. 15. a római szentszék megerősítette. Rómában tartózkodott; Pécsett nem fordult meg; megyéje ügyeit levélileg intézte; az egyházmegyét egyébként Berényi gróf felszentelt püspök mint adminisztrátor és Domsics kanonok mint helynök vezették. Elhunyt 1739. aug. 19. Rómában, Szt. Ignác templomába temették. Élt 83 évet. Berényi Zsigmond gróf Bodok várban (Nyitra m.) 1694. szept. 27. született; teológiát Bécsben és Rómában tanult; közben már mint kispap 1714. márc. 24. poroszlói jav. apát lett. 1718. márc. 12. a lateráni templomban pappá szentelték; első szí. miséjét a Szent Péter templomban tartotta. 1718. haza jött; 1719. nov. 20. már esztergomi kanonok. 1728. jun. 14. Xll Benedek segédpüspökké nevezte ki, s a pozsonyi káptalani templomban Eszterházy Imre érsek aug. 15. felszentelte. 1735. nov. a pécsi püspökség adminisztrátora; 1739. dec. 4. kinevezett megyéspüspök, 1740. szept. 30. Rómában megerősítették, 1741. ápr. 9. beiktatták; 1748. szept. 25. Pécsett elhunyt; élt 54 évet, a Corpus Christi kápolnába temették. A szemináriumot ő építette. Etzmő György, Lopussó községben (Nyitra m.) 1710. ápr. 9. született. Szegény tanuló évein kiváló lelki tehetségekkelhaladva, Eszterházy Imre érsek 1734. esztergomi pappá szentelte; káplán, majd titkár; már 1740. febr. 20. pozsonyi, 1741. febr. 1. pedig esztergomi kanonok, a m. k. kancelláriánál referens. Mária Terézia 1751. jun. 30. pécsi püspökké nevezte, nov. 15. Rómában megerősítették s 1752. márc. 5. Pesten Kobusiczky Ferenc kalocsai érsek püspökké szentelte. Elhunyt Pécsett 1777. máj. 2. Élt 68 évet. A Corpus Christi-kápolnába temették. Finom papi lélek, vonzó megjelenés, munkakedv, szelíd lelkület jellemezték. Megyéjét újjászervezte, a papnevelőt felvirágoztatta, plébániákat állított, a püspökség történetét megiratta. A katolikus egyetem tervét előkészítette, könyvtárat, csillagvizsgáló tornyot, papírmalmot, könyvnyomdát létesített. Az érseki jelvényeket utódainak, a főpapi jelvényeket a káptalannak meg-, szerezte. Eszterházy Pál gróf. Alsó-Party községben (Vas m.) született 1730. máj. 23.; 1746. a pálos rendbe lépett; 1747. szept 12. fogadalmat tett; a teológáit Rómában (Germanicum) végezte; kétszer provinciális, 1769. rendjének generálisa; 1776. világi pap, váczi nagyprépost, szebasztopoli fel um Onté,'s ha azt hiszi, hogy a mi üzleteinkben nem vásárolhat olcsó árut is. — ’A kg. tisztaizü pörköltkávét már 19.000 koronáért adunk. Finomabb pörköltkávé- keverékeink árai 10 kilogrammonkénti 22.000-25.000 —, 29.000’— 32.000’—, 36.000’—, 40.000 — Meinl Gyula R.-T. Pécs, Király utca 19. szám. szentelt és váczi segédpüspök. 1780. jun. 23. pécsi püspök, 1781. ápr. 12. Rómában megerősítve; máj. 29. beiktatva. Elhunyt Mohácson 1799. nov. 7. Pécsett temették el nov. 11. a Corpus Christi, kápolnába. Élt 70 évet. Buzgó ég bőkezű főpap, megyéjének és pap,ságinak fejlesztésén sokat fáradozott; a pécsi és mohácsi püspöki lakot bővítette, a szentlászlóit a templommal együtt ő építtette. Utána a püspöki szék nyolc évig betöltetlen. Görgői és toporczi Görgey Márton Pécsujfalun (Sáros m. szüleitett 1740. nov. 1. Atyja szepesi alispán. — 1777. ápr. 14. esztergomi kanonok, 1805 pataknai fel-i szentelt püspök, érseki helynök. Pécsi püspökké 1807. aug. 1. nevezték ki; de beiktatás előtt aug. 23. Budán elhunyt s ott is temetnék el. Jótékony főpap; irodalmi téren is működött. Ógyallai Király József Roma-i romban született 1737. ápr. 4.; a Jókay-család rokona. Esztergomi, pappá szentelték; nevelő, plébános, esperes; 1802. pozsonyi, 1805. esztergomi kanonok; 1807. okt. 3£h pécsi püspök; nem Pécsett szentelték; 1808. márc. 25. beiktatták. Elhunyt 1825. jul. 17. Balaton- Füreden; Pécsett temették el az új subertba. Élt 89 évet. A tanulói számára hatalmas ösztöndíjat létesített; a mohácsi emléket gyászünnepélyt ő alapította. Őszinte, szókimondó magyar természet, korának költészeti és színészeti mozgalmaival szemben bizalmatlan. ( Négyesi báró Szepesy Ignác Egerben született 1780 aug. 131 Pesten és Bécsben tanult, 1803. egri pappá szentelték. Titkár majd egri plébános; 1808. kanonok; 1819. erdélyi püspökké nevezték ki; 1820. ápr. 9. az egri székesegyházban Fischer István érsek felszentelte Vurum József fehér. CHARLEY CHAPLIN művészi alkotása CHARLEY CHAPLIN igazi világszenzációja A szellemi munkásod nélkülözhetetlen segédeszköze a jószemüveg, ___ Pécsett» Városházi.