Dunántúl, 1926. november (16. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-03 / 249. szám
2. oldal. DUNANTÜE Szerda, 1926, november 3. Elmaradnak a városi bizottsági tagválasztások A városi tiszti főügyész megéidebbezte a megüresedett helyek betöltésére vonatkozó közgyűlési határozatat Pécs, nov. 2. — A legutolsó rendes városi közgyűlés egyhangúlag elfogadta Visy László dr. és több bizottsági tag társának azt az indítványát, hogy mielőbb betöltsék az elhalt és elköltözött bizottsági tagok helyeit. A közgyűlési határozat azonban úgy látszik, jó darabig csak írott malaszt marad és egyhamar nem lesz választás. A múltkor már beszámoltunk arról a mozgalomról, amelyet a szociáldemokraták, indítottak a terv ellen, újabban pedig a városi tiszti főügyész felebbezte meg a határozatot. Nick Alajos dr. tiszti főügyész felebbezésében elmondja, hogy az 1836. évi XXI. törvénycikk 31. és a következő szakaszai értelmében az elhalt, leköszönt, elköltözött és tagsági jogukat vesztett bizottsági tagok helyeinek betöltése mindig az arra az évre megállapított országgyűlési képviselő választók állandó névjegyzéke alapján történik, amely évben a választást megejtik. A törvényhatóság utoljára 1917-ben gyakorolta ezt a jogát természetesen ■ az ugyanazon évre kiigazított választói névjegyzék alapján. Később a forradalom és a megszállás akadályozták a megüresedett helyek betöltését. A felszabadulás óta pedig nem történt olyan törvényhozási intézkedés, amely a megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyek betöltésére módot nyújtott volna. Ezért törvényes alap hiányában a helyek ma is üresek. Közben a Friedrich-féle nemzetgyűlési választói rendelet, úgyszintén az ezt helyettesítő és kiegészítő 1922. évi 2200. M. E. sz. rendelet kifejezetten csak a nemzetgyűlési választásra való tekintettel állapítja meg a választói jogot és ebből a célból rendeli el a választói névjegyzéknek elkészítését. Ennek alapján tehát nem lehet törvényhatósági választást tartani, így a jogbizonytalanság ezen a téren most is fennáll. A városi tiszti főügyész felebbezése szerint nem tartható meg a törvényhatósági bizottsági tagválasztás azért sem, mert bárki panaszára megsemmisítené. Az 1914. évi országgyűlési képviselő választás névjegyzékbe felvett választók 50 százaléka ugyanis azóta elhalt, 20 százaléka eltávozott vagy elköltözött Pécs város területéről és csak 30 százaléka maradt meg, akik nincsenek hivatva az egész város akaratának kifejezésére, így az akkori választói jegyzékből az egyes kerületekben nem volna kimutatható kétszáz választó sem, pedig ezt a létszámot a törvény minimálisnak írja elő egy-egy kerületre nézve. Mindezeknek a felhozott indokoknak alapján a városi tiszti főügyész a törvényhatósági bizottság kiegészítését mellőzendőnek tartja mindaddig amíg arról újabb törvényhatósági intézkedés nem rendelkezik. . Megfeledbezték a közgyűlési határozatot a szociáldemokraták is, amint megírtuk, ugyancsak azon az alapon, hogy az 1914. évi választói névjegyzékben levők nem képviselik a mai lakóság akaratát. A belügyminiszter pedig legutóbb Somogy vármegyéhez és Hódmezővásárhely városához intézett leiratban már kifejtette álláspontját, hogy az elhalt, leköszönt, elköltözött és tagsági jogukat elvesztett bizottsági tagok helyeinek betöltése csak az 1914. évi országgyűlési képviselő választók névjegyzéke alapján történhet. Mivel a felebbezések elintézése általában hosszú hónapokig szokott eltartani, a csonka törvényhatósági bizottság választás útján való kiegészítése jó időre halasztást szenved. Népvándorlás a virágbaiborult pécsi temetőkbe Mozgalmasélet 30,000 sir között Pécs, nov. 2. — Halottak napjának előestélyére kilépett a szivekből a kegyelet és virággá változva ott díszlett a sírokon könnytől harmatosan. Ebben a virágos kertben, kereszterdők között apró fénybogárkák csillogtak és az apró gyertyáknak imbolygó lángjától kígyóit az emlékezés, a bánat és a fájdalom. Verőfényes nap kedvezett a halottaknak, és az élőknek s még a késő esthomályban is nyüzsgő élet volt a holtak birodalmában. Harmincezer lakója van a pécsi temetőkertnek. Harmincezer sír a fájdalom szálaival, köti össze a holtvárost az elővárossal. Az egyikben csend és nyugalom, béke és egyenlőség, a másikban zaj, ideges nyugtalanság, törtetés és széttagoltság. Az élő Pécs, küzd, viaskodik ha kell embert gázol a tülekedésben, , csak azért, hogy oda jusson ő is, ahol csend és nyugalom vemtődéke és egyenlőség. Halottak emléke éledt fel egy napra, hogy úrrá legyen az élő városon a kegyelet. Lángok gyúltak fel a halottak emlékére, hogy fényt vetítsenek az élő ember útjára. Ez az út a temetőbe visz. Szabad-e hát ember egymást tiporva rohanni ez után, nem látva se szegényt,se aggot, segyermeket, csak önmagadat? Szabad-e göröngyössé tenni ezt a rövid életutat önzéssel, részvétlenséggel? Szabad-e szeretet nélkül, jóság nélkül, megértés és áldozatkészség nélkül végigrohanni ezen az életuton csak azért, hogy sivár lélekkel belezuhanj a rádváró sírgödörbe? Szabad-e vallás nélkül, hit nélkül élned a mának, mikor a holnap halált jelent? Ahalottak napja nemcsak emlékezés, kegyelet és néhány könny, hanem figyelmeztető is az élet céljára, a lélekre, amelyről olyan szívesen feledkezik meg a ma embere ... Két napon át tartott a népvándorlás a virágbaborult pécsi temetőkbe. Mintegy 25—30.000 ember fordult meg, hogy lerójja kegyeletének adóját. A közlekedési forgalmat a rendelkezésre állott közlekedési eszközök, mint az autóbusz, autótaxik, frukkerek nem voltak képesek, zökkenés nélkül lebonyolítani. És ami legszomorúbb maga a közönség megnehezítette ezt a fegyelmezetlenségével. Hétfőn d. u. fél négy órára sok ezer ember gyűlt össze a hősök temetője mellett levő emlékoszlop körül. Igen rossz hatást tett, hogy a város még mindig nem gondoskodott a pécsi hősök temetőjéhez méltó emlékoszlop felállítása iránt, így a katonai ünnepély ez évben is a szerény és Pécs városához cseppett sem méltó emlékoszlop körül folyt le. Kivonultak az ünnepélyre a helyőrség tisztikara és csapatai, a csendőrség és a vitézek is. A polgári hatóságok nem jelentek meg, mert az ünnepély kizárólag katonai jellegű volt. Az ünnepélyt a katonazenekar nyitotta meg egy szép gyászindulóval, majd Majthényi Viktor tábori plébános mondott rövid gyászbeszédet. Utána Vogt Valderaár altábornagy a honvédség nevében jelszóval korszerűt helyezett az emlékoszlopra. A pécsi és baranyai vitézek nevében Felszeghy János ügyészségi elnök koszorúzta meg az emlékoszlopot, mélyen, átérzett, megható beszéd kíséretében. Ezzel a katonai, gyászünnepély, alig tíz perc alatt véget is ért. A csapatok díszmenetben vonultak el a temető előtt. Külön meg kell emlékeznünk arról a kegyeletes és hazafias érzéséről, amely Mindenszentek ünnepére oly szépen rendelehozta és feldíszítette a hősök sírját. Benkő Dezső a népgondozó hivatal vezetője, meleg szeretettel gondoskodott a sírok rendben hozásáról. Úgy ebben, mint a feldíszítés fáradságos munkájában sokan segédkeztek a népgondozó hivatalnak, így a Sorház utcai iskola növendékei Nehrebeczky Ilona igazgatónővel az élén, ötven sírt díszítettek fel és láttak el gyertyákkal. Az áldozatkész fűszerkereskedők adták a gyertyákat a sírokra, a legénységi vitézek nejei pedig a sírok feldíszítésén fáradoztak. A virágokat a mindig megértő lelkű K - 11 kertészet adományozta, a hozzávaló drótot Hamerli József, a papírvirágok anyagát Taizs József ajánlotta fel. Wranits Gizella a díszes katafalkát állította fel. Itt említjük meg, hogy a Dunántúl akciójaként 47 új sírkő került Mindenszentek ünnepére a hősök temetőjébe a társadalom áldozatkészségéből. Megemlítjük végül, hogy az emlékoszlopra a délelőtt folyamán Pécs városa, és a Dunántúl gyermekgárdája nevében Szabó Géza hírlapíró is helyeztek koszorút. A Dunántúl gyermekgárdájának koszorúját mint minden évben, ezúttal is az áldozatkész K - 11 kertészet ajándékozta. A kegyelet ez évben sem feledkezett meg a keresztény és nemzeti eszmék két vértanújáról Vermesről és Hollósról. A keresztényszocialisták díszes, koszorút helyeztek el közös sírjukra. Megható volt az is, hogy a kereskedelmi iskola cserkészei egész délután díszőrséget álltak,, kedves tanáruk Rozmanits, Timót sírja mellett. Dicséret illeti a központi teemető felügyelőségét, amely gondoskodott az egész temető rendbehozásáról. A temetőkből hazajővet a közönség a templomokba sietett, hogy ott is imádkozzék az elhunytakért. Délután 5—6-ig a város valamennyi harangjai megszólaltak, hogy a harangok érc- nyelve is figyelmeztesse az élőket az elmúlásra. OIOIOIOIOIOIOIOÍOIOIOIOIOIOIOIOÍOIO BERTA «1 iJi aÄ i I i m Harisnyabíz km y.«. is. (Ha«ya-püiei.) Téli harisnyáikesstyili, feglo&bak és lesg‘S?€sM'ilba3s. 9e®»©©eaefíeae©©©®es$eee0ee©ee@0©oe©©s©e6e©©öeöoe©©eee< JÁKOB FIAI RUDOLF SCHILDKRAUT 3 napig az APOLLÓBAN! Pécsre érkezők vegyék meg a Pécsi Útmutatót.