Dunántúl, 1927. február (17. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

XVII. évfolyam, stem­. wmmammmamBmEsmmmmm Előfizetés t­ár­házhoz. Szállítva Mohács 37 II^fa^ város la°aC Mohács Stemrtoteti­kot adnak vissza, 4 pa 15 m­«, Pécs, 1997. február 1. edd. Szerkesztőség : Lyceum ufea 4. sz. Szerkesztőség telefonja: 650. szám. Kiadóhivatal: Lyceum­ ufea 4. sz. Kiadóhivatal telefonja, 222. szám, Hirdetés díjszabás szerint Wlassics Gyula báró lett a felsőház, Zsítvay Tibor a képviselőház elnöke Dessewffy Aurél deklarációja a jogfolytonosságról Budapest, jan. 31. — A képviselőház mai ülését háromnev­­gyed 11 óra után nyitotta meg G­r­a­e­f­f­­ Jenő korelnök. A gyorsírói jegyzetekből utólagosan megállapította, hogy a megbízó le­velek benyújtása során Pey­er Károly és Propper Sándor kép­viselők olyan kifejezéseket hasz­náltak, amelyek a parlamenti il­lemmel nem egyeztethetők össze, ezért őket utólagosan rendreuta­­sítja. Ezután a legutóbbi ülésen megalakított igazoló osztályok előadói, O­b­e­rth­a­m­m­e­r Antal, M­ó­z­e­r­­ E­rnő és Erdélyi Ala­dár terjesztették be jelentésüket, amely szerint 213 megbízó levelet az A. osztályba, 9 megbízólevelet B. osztályba és IS megbízóleve­let a C. osztályba­­ soroztak, az igazoló­ osztályok. A képviselőház ezután áttér a­ tisztikar megvá­lasztására. Először a h­áz elnökét válasz­tották meg. Leadtak összesen 144 szavazatot. Ebből Z­s­i­t­v­a­y Ti­borra esett 137 szavazat, üresen maradt 7 szavazótén. A korelnök eszerint Zsítvay Tibort a Ház megválasztott elnökének jelentet­te ki. Majd az alelnököket vá­lasztják meg. Alelnökök lettek Pusfy Endre 1421 és Huszár Károly 135 szavazattal. A Ház­ lelkesen ünnepli az újon­nan megválasztott alelnököket Ezután a háznagy és a 6 jegyző­k megválasztása következett. Jegy­zők lettek 143 szavazat közül Esztergályos János 130 sza­vazattal, G­r­i­e­g­e­r Miklós 139, H­é­j­j Imre 138, P­e­r­l­a­k­y György 140, Petrovics Gy. 143 és U­r­b­a­n­i­c­s Kálmán 141 szavazattal. Háznaggyá K­a­r­a­f­i­­ath Jenőt választották meg 140 szavazattal. A szavazás eredmé­nyének kihirdetésekor lelkesen megtapsolták a megválasztott ház­nagyot. Graeffl korelnök ezután a maga és a körjegyzők nevében köszönetet­ mond a képviselők­nek, támogatásukért. A képvisel­­ők felállva melegen ünneplik a lelépő korelnököt, majd hosszasan tapsolják és éljenzik az elnöki emelvényre haladó új tisztikar élén Zsítvay Tibort, aki feke­te díszmagyarban foglalja el az el­nöki széket, míg az alelnökök, a háznagy és a jegyzők mögötte so­rakoznak­ fel a jegyzői emelvé­nyen. Percekig tartó taps és él­jenzés után Zsítvay Tibor mondja el tansokkal és éljenzés­sel sűrűn félbeszakított elnöki megnyitóját. Z­s­i­t­v­a­y Tibor megnyitó' be­' szédőben köszönetet mond a meg­tisztelő bizalomért, amellyel ismét a nemzetgyűlés elnöki székébe emelték. Az egyetemes nemzeti "érdek pártokon felül álló szolgá­lata, a parlamentarizmushoz való rendületlen ragaszkodás és meg­értés egyedül alkotóképes szelle­me mellett tesz most is hitvallást. A két kamarás országyűlés felé­ledésekor biztató reménnyel tölti el az a tudat, hogy azok az erők, amelyek történelmünk régebbi fo­lyamán nem­ egyszer idéztek fel meddőségre kárhoztató harcokat a két tábla között, az idegen be­­folyás és rendiség, nem tényezők többé. Isten áldását kéri munkál­,­kodásukra és a házszabályok al­kotmányos kezelésére. (Hosszan­tartó éljenzés.) Az új elnök megköszönte a kor­elnök­i és körjegyzők munkássá­gát. A képvisel­"házat megalakult­unk jelenti ki. Kegyeletes szavak-Az országgyűlés mai ülését fél 12 óra után nyitotta meg Bér­ez­s II­y Jenő köré'’nök.’ Bejelen­tett, hogy­ az v'azo’ó bizottság e’­­nökévé Csekonics E. grófot, h. el­nökévé Rudnyánszky Albert jegyzőjévé pedig Németh Ká­rolyt választották meg. Ezután Bethlen Pál , körjegyző felol­vasta az, Híróió bizottság jelenté­­sét. A fe­s­ház tagjai közül 38-an nem nyújtották még be megbízó, illetve meghívó leveleiket. Ezek beadására a bizottság 15 napi ha­táridő kitűzését javasolta- A bi­zottság meg nem állapíttotja ösz­­sze véglegesen a tagok teljes név­jegyzékét. V­a­s­s József népjóléti minisz­ter felsőházi jogosultságát elője­gyezték esetleg későbbi feléledés céljából, miután Vass József be­jelentette, hogy képviselőházi mandátumai aránján kívánja gya­korolni a törvényhozói jogát. A megejtett szavazás eredmé­nye szerint báró Wlassics Gyu­lát 179 szavazattal egyhangúlag választották meg a felsőház elnö­kévé. Al elnökökké gróf Szé­chenyi Bertalant és T­h­a­­­y Ferencet választották meg. Ez­után a korelnök köszönetet mond a felsőház tagjainak támogatá­sukért felkérte gróf Széchenyi Bertalan az alelnököket és a kör­jegyzőket, horgy báró Wlassics Gyulát megválasztatásáról érte­sítsék. Ikai emlékezik meg ezután N­e'u­­■kb a­u­­e­r Ferenc képviselőről, va­­l­­­amint Jászai Samu volt ne­ü­­­­zetgyűlési képviselőről, akik idő­­i közben elhaltak. B­ud János pénzügyminiszter­­ benyújtja az adócsökkentésiből ■ szóló javaslatot. Az elnök napirendi javaslatot ■ tesz, amely szerint a legközelebbi­­ ülést holnap délelőtt 10 órakor­­ tartják, amelyen a Ház 9 jegyző­■ ast, majd a különféle bizottságo­k­­at választják meg. Bethlen István gróf minisz­terelnök indítványozza, hogy a végzők számát 10-re emeljék fel. : "H­a á­l -Gaszton ezt ellenzi. A m­i­­­­ftíl­ v­ terelnek újabb felsz­ól­alása után a kényiselőház az elnök na­p­pirendi indí­tványát fogadja el a mi­niszterelnek indítványával együtt azzal fogadja el, ho­gy a 10 jegyző­­­nek ugyanannyi fizetése legyen,­­ mint az eddigi 9 jegyzőnek-Az ülés fél 2 órakor ért véget. A felsőház tagjai meleg ováció­ban részesítették a korelnököt. Néhány perc múlva fekete dísz­­magyarban, mellen a magyar ér­­demkereszt­ nagykeresztjének sza- tójával lépett a terembe báró Wlassics Gyula elnök, akit­ lel­kes tapssal és éljenzéssel fogad­ok. Berczelly Jenő üdvözölte Wlassics Gyula bárót majd fel­kérte az elnöki szék elfoglalására. W­l­a­s­s­i­c­s Gyula báró ezután háláját fejezte ki a felsőháznak a kitüntető bizalomért. Az elnöki kötelességek teljesítésében hű se­gítő társa lesz a mintegy második természetévé vált pártatlanság­nak az érzete, amelyet lelke a bí­rói szolgálat hosszú gyakorlatából szívott fel. Visszapillantást vet ezután a nemzetgyűlés megalakí­tásának előzményeire. Clark az antant megbízásából kijelentette, hogy csak a legszélesebb választó­jog alapján összeülő nemzetgyű­lést ismeri el olyan­ szervnek, amellyel tárgyalásba bocsátkoz­hatnak. Így jött létre a nemzet­gyűlés, amelynek az volt a hiva­tása, hogy mint átmeneti intéz­mény, a nemzetet a kaotikus álla­potból kivezesse. Majd rámuta­tott arra, hogy a maguk a régi fő­rendiház tagjai is élénken érezték a főrendiházi reform szükségessé­gét. Az 1685-iki reform is a fő­rendeknek már 1870-be megindí­tott kezdeményezésére történt.­­ Amidőn a volt nemzetgyűlés élet­beléptetése a két kamarás rend­­szerű i°£történefi tradíciók szelle­mében járt el. Az új szervezetben ma is helyet foglalnak a régi or­szággyűlésnek felső tábláját­ alko­tó történeti jogcímek. Mély fájda­lommal tölt el bennünket annak tudata, hogy a tőlünk elszakított területeken számos történelmi arányban ragyogó örökös jogú csa­lád a felsőházban biztosított kép­viseleti jog gyakorlásától a tria­noni szomorú helyzet kényszerítő erejének terhe alatt ki van zár­va. A felsőház és képviselőház hi­vatásáról szólva kijelenti, hogy a képviselőháznak nem kizárólagos kiváltsága, a haladási elv szolgála­ta­, de a felsőháznak sem kizáróla­gos feladata az egyoldalú konzer­vativizmus. . Az állam szu­ver­én aka­ratának meghatározása a két bár­óéka és a kettő közötti összhang­­ból kell fakadnia, annak, a nem­zeti akaratnak, amely mint na­rancs, vagy tilalom az ország tör­vénytárába kerül. A két kamarás­ rendszerben egyik feladatunk a túlzó és felforgató és elhamarko­dott törekvésekkel a­ csaknem rendszerint nagy igazságtalanság­­okkal járó hangulat sugallta tör­vényhozói szándékokkal szemben a fenntartó erőt képviselni. A mi tanácskozásunkban nem szabad a parlamentarizmus azon elfajulásá­nak tért engedni, hogy a harag, gyűlölet, indokolatlan személyes harcok, könnyelmű gyanúsítások” színterévé váljék a tanácskozó tér. Ez a lelkiismeretbeli köteles­ség­ lebegjen az új felsőház mun­káján és fakadjon ebből áldás,­ amely az életre keltse, feltámasz­­sza a világ legrettenetesebb igaz­­ságfi alsóságával összetépett Ha­zánkat! . A felsöház tagjai nagy tapssal és ellenzéssel fogadták az elnök­ szavait. Gróf Dessewffy Aurél szó­lal fel ezután, üdvözli a felsöházi reformját. Sajnálkozását fejezi ki, hogy a régi felsöháznak egyes igen értékes tagjai, így Rákosi Jenő, nem tagjai a felsőháznak- Majd pedig a jogfolytonosság el­véhez való ragaszkodásban vele együtt érző felsőházi tagok nevé­ben a következő deklarációt, ol­vassa fel: — Hazafias kötelességünk tel­jesítésében készséggel veszünk részt Csonkamagyarország e fel­sőházának munkájában, amelyet az 1920:1. t. c.-ben kifejezést, nyert nemzeti szükségalapon mű-­ ködő nemzetgyűlés létesített." Szükségesnek tartjuk hangsúlyoz-­ ni azt, is, hogy ezzel nem akarunk praejudi­­kálni, aminthogy nem is praej­udiká­ltad­­tunk a jogfolytonosság alapján fennálló alkotmányos tény»­ A felső­tázban

Next