Dunántúl, 1927. február (17. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

Kedd, 1927. február 17. DUNANTOE POLLO Kedd-szerda, február 1­2. A Forum lámpalota kiváló újdonsága: Josette kisasszony a feleségem Egy tréfaházasság bonyodalmai a felvonásban. Főszerepben : Eszterházy Ágnes, Dolly Davies és Lívio Pavanelli. 999999999999909999990999 Előadások: kedden :!?5, tí, !!--8 és 8 órakor. szerdán: 3, 7,5,6, 7..­8 és 7 órakor A két utolsó előadás teljes zenekar kísérettel. PARKNIOZI: kedd, február 1. SZŐHET. Rablótámadás a Kossuth Laj­os-utcában A merénylőt őrizetbe vették Pécs, jan. 31. — Csak nem is oly régen számoltunk be a Bát­­hory-utcában L­e­hne­r János sajt­­gyáros ellen elkövetett rablótá­madásról és ma , ismét hasonló esetről vagyunk kénytelenek írni. (A rablótámadás ezúttal a város­­égyik legforgalmasabb utcájában a Kossuth Lajos-utcában történt. Szombaton éjjel fél 11 óra tájban. [Ebben az időtájban az Irányi Dá­­niel-téren szolgálatot teljesítő­­rendőr arra lett figyelmes, hogy [valaki a Kossuth Lajos-utca felől [rendőrért kiáltoz. Futólépésben sietett a helyszínére, a Kossuth Lajos­ utca 20. szám ház elé, ahol­­két férfit látott, amint javában du­lakodtak. Nagy nehezen sikerült löket széjjelválasztani és igazoltat­ta­ őket. Az egyik Garai József a pécsi vasúti sűtő, a másik Sza­­taócz Jenő napszámos. A kihallgatás során Garai Jó­zsef elmondotta, a rendőrnek, [hogy a Kossuth Lajos­ utca 22. sz. [alatt levő vendéglőben volt. Sza­­knácz Jenő is ott volt és láthatta, [hogy nála elég sok pénz van. Ha­zafelé Jaener azután Szamácz rátámadt és el akarta venni tőle [a pénzt. Bevallotta, hogy egy kis­sé ittas volt, nem bírt Szamácz­­yczal és ezért kiáltott rendőrért. A rendőr Szamáczot elő akarta állítani a kapitányságra. Ez azonban ellene szegült a felhívás­nak, sőt a rendőrt tettleg is bán­talmazta. A rendőr természetesen mégis előállította a merénylőt, akit azután őrizetbe vettek, Szamácz­ Jenő nem ismeretlen a rendőrség előtt és büntetve is volt már. Most abban az irányban is nyomozás indult meg ellene, nem ő volt-e az, aki a múlt héten rablótámadást­ követett el L­é­­b­e­r János sajt­gyáros ellen. STOWIL/ Anyagi romlás miatt felakasztotta magát egy pécsi vendéglős Ma lett volna nála az árverés — A Vadembertől a Papagáj bárig Pécs, jan 31. — Az anyagi romlás elől halálba menekült egy közismert pécsi vendéglős. A 79 éves Büttner József a Magyar király szálloda és vendéglő bér­lője vasárnap délelőtt a pincéjé­ben felakasztotta megát és amire rátaláltak már meghalt. Bütt­ner József pár évvel ezelőtt még jó módban élt. Vidékről került Pécsre és a Vadember szállodá­nak és vendéglőnek volt bérlője, amely szépen jövedelmezett. Mi­kor a Vadember épületét a város megvásárolta az egyetemi leány­internátus számára, bérlője lett a Magyar Király szállodának és ven­déglőnek. Anyagi helyzete azon­ban egyre romlott. Új vállalkozá­sa sem ütött be úgy, ahogy arra számított,­ jóllehet minden lehetet elkövetett, hogy vendéglője fel­lendüljön. Nagyot rontott anyagi helyzetén az is, hogy Krausz Dávid vendéglőssel szemben el­vesztett egy körülbelül 60 milliós pert .Utolsó vállalkozása már kapko­dás volt. Megnyitotta a Papagáj­­bárt, amely azonban nem sikerült úgy, hogy rövidesen meg is szün­tette annak bár jellegét. Az anya­gi gondok egyre nagyobb­ súllyal nehezedtek­ rá, úgy, hogy Bütt­ner József már decemberben valósággal búskomor lett. Ilyen lelkiállapotban, karácsony hetében öngyilkos­sági kísérletet követett el hozzátartozói azonban még idejé­ben levágták a kötélről.­­­­ Vasárnap délelőtt fél 11 óra tájt­ban Büttner József ép az el­számolást végezte Heit­ogel Lajos pincérrel, amikor megjelent­­ a vendéglőben Rózsa Györ­gy ürö­gi kisgazda és felszólította Bütt­­nert, fizesse ki a tavalyi borvá­sárlásból még visszamaradt egy millió 900.000 koronáját. Bütt­ner szokatlanul szenvedélyes hangon jelentette ki, hogy fizetni nem tud, ha kerékbe törik is. Ró­zsa György azzal távozott, hogy ügyvédnek adja át az ügyet pere­­sítés céljából. Ez az eset is na­gyon felizgatta a vendéglőst. Az is állandó elkeseredésben tartot­ta, hogy január 31-én, ma délután fél 4 órára árverést tűztek ki el­lene. Ez az adóssága 220 pengő 32 fillér volt, amelynek fejében bútorait, lakásberendezését, szál­lodai berendezését, borait és hor­dóit foglalták le. Tudta, hogy pénzt nem szerezhet és ezért az öngyilkosságra határozta el ma­gát. Észrevétlenül leosont a pin­céjébe és ott az elrekesztésre szolgáló léckerítésre felakasztotta magát. Délelőtt 11 óra tájban Büttner­­ Józsefné keresni kezdte az urát, de nem találta. Meghagyta hát Dravetz Rozália és Márton Rozália szobaasszonynak keres­­­­sék meg az urát, aki valahol az épületben lesz. Márton Rozália keresés közben leszaladt a pincé­be. Ott találta meg gazdáját, leg­­­­nagyobb megdöbbenésére fel­akasztva. A szobaasszony nem vesztette el lélekjelenetét, segítsé­gért kiáltozva felszaladt a kony­­­­hába felkapta a konyhakést, visz­­szarohant a pincébe és levágta a kötélről a­ vendéglőst. A test még meleg volt, de az élesztési kísér­letnek már nem volt eredménye. Büttner­­József már halott volt. Az esetet nyomban jelentették a rendőrségnek és a mentőknek. A mentők a holttestet beszállí­tották az egyetem bonctani inté­zetébe. Zsebében több számla és az árverési hirdetmény között egy levelet találtak Baumann Emil vezérigazgató címére. A levelet Büttner József január 28-án írta. Ebben arra kéri Baummann Emil vezérigazgatót, engedélyez­ze a Baranyai Agráripar család­jának a szálloda és a vendéglő to­vábbi bérbeadását, mert valaki 150 milliót ígért lelépési díj címén. Legalább ez az összeg maradjon meg családja részére. A levél kel­tezéséből látszik, hogy Büttner József már pénteken elhatározta magát az öngyilkosságra. Büttner Józseft derék, szor­galmas, törekvő embernek ismer­te mindenki. Anyagi romlása, amelyet Baumann­ Emil vezér­­igazgatóhoz írt, levelében is fel­emül, öngyilkosságé, okául, nem újság a városban. Mindenki saj­nálta, hogy az egykor oly jómódú embert így tönkre tették a sú­lyos gazdasági viszonyok. Azt azonban senki nem hitte, hogy a 79 éves ember az öngyilkosságot választja helyzetének megoldásá­ul. Ezért az öngyilkosság megdöb­benést okozott az egész város­ban.­­ Minthogy a búskomorság jelei már decemberben mutatkoztak rajta, nem volt nehéz megállapí­tani, hogy tettét nem beszámítha­tó állapotban követte el. Temeté­se február 1-én, kedden délután 3 órakor lesz a központi temető ra­vatalozó helyiségéből. A gyászmi­sét a temetés napján reggel fél 8 órakor mutatják be, az elhunytért a belvárosi plébánia­templomban. CZHSUHBaBSSBSMBHHSB*' A jövedelem, vagyon és kereseti adóbevallások benyújtása Kik kötelesek bevallást adni ? Pécs, jan. 31. — Bevallást kö­telesek adni azok a természetes és jövedelem-, vagyon-, illetve ke­reseti adó alá tartozó jogi sze­mélyek: 1. akiknek 1926. évi jövedelem-, vagyon-, illetve általános kerese­ti adója 1927. évi február hó vé­géig nem válik jogerőssé, 2. akiknek 1926. évi jövedelem vagyon-, illetve általános vagyon­adója jogerős ugyani de az adóalap az 5000, illetőleg vagyonadónál a 125.000 aranykorona ér­téket eléri vagy meghaladja, 3. akik a jövedelem- és vagyon­adó, valamint az általános kere­seti adó megrögzítése tárgyában már közzétett hirdetés szerint az adóalap megrögzítésére igényt tarthatnak ugyan, azonban 1927. január végéig az adónak újból való kivetését kérték, mert az 1926. évi adót viszonyaikhoz képest aránytalanul soknak tartják. 4. kiknek 1926. évi adóköteles jövedelme, vagyona, ill. keresete a p.-ügyi hatóság rendelkezésére álló, megbízható határozott ada­tokkal támogatott tudomása sze­rint legalább 10%-kal túlhaladja .az 1926. évi jövedelemadó, va­gyonadó, illetve kereseti adó alapjául szolgáló jövedelmet, va­gyont, ill. keresetet. Ezeket az adóköteleseket az illetékes kfr. adóhivatal külön is fel fogj­­ hívni adó vallomásuk beadására. 5. akik 1926. év folyamán meg­változtatták a foglalkozásukat, pl. könyvkereskedőből könyvügy­nök, földhaszonbérlőből termény­kereskedő építési vállalkozóból ingatlanforgalmi ügynök lesz. 6. akik év folyamán vál­tak adókötelesekké (új adózók). 7. akinél az adóztatás helye, a lakóhely, illetve üzlettelep válto­zása folytán megváltozott. Az 1—5. és 7. pont alatt jöve­delem és vagyonadó, valamint a 6. pont alá tartozó kereseti adókö­telesek a jövedelem és vagyon összegére tekintet nélkül a 6. pont alatt említett új jövedelem és vagyonadóköteles adózók azon­ban általában csak akkor tartoz­nak bevallást adni, ha 1926. év­ben szerzett összes adóköteles jö­vedelmük az 1000 pengőt, egyházi javadalmasoknál és m­agánalkal­­mazottaknál pedig, ideértve a munkásokat is, 3600 pengőt meg­haladja. Azok, akiknek adómen­tes és adóköteles jövedelmük van, akkor kötelesek bevallást adni, ha adóköteles jövedelmük a 600 pen­gőt meghaladja. Az uj adózók amennyiben jöve­delemadó-kötelesek is a vagyon­adóra nézve akkor kötelesek be­vallást adni, ha adóköteles va­gyonuk 1926. év végi értéke az 5­1­0 pengőt amennyiben pedig $ * ..... nem jövedelemadókötelesek, a 25 ezer pengőt meghaladja. Az uj adózók közül — amennyiben a fenti feltételek fennforognak is, még­sem tartoznak bevallást adni.. a kereseti adókötelesek közül: 1. a biztosító társaságok ügynö­kei, ha az ügynöki díjakon kívül más jövedelmük nincs, 2. a legfeljebb három segédmun­káéról foglalkoztató kisiparosok, ha más haszonhajtó foglalkozásuk nincs; 3. az állandó üzlethely nélkül működő utcai, piaci árusok, ván­dor kereskedők és vándor iparo­sok, úgyszintén a házalók és kül­földi utazók. A jövedelem adókötelesek közül: 1. a kisbirtokosok abban az esetben, ha nekik és a velük együtt adózó családtagjaiknak csu­pán a lakóhelyükön volt együtte­sen 50 kát. holdnál nem nagyobb birtokuk és más községben sem­ ingó, sem ingatlan vagyonuk nem volt, az állandó lakóhelyükön pe­dig föld és ház birtokán és kere­seti adó alá eső foglalkozáson kí­vül más jövedelemforrásuk nem volt. § 2. a házbirtokosok, ha csupán az állandó lakóhelyükön volt ház­­birtokuk és azon valamint az 50 káz. holdat meg nem haladó föld­birtokon és kereseti adó alá. es£

Next