Dunántúl, 1927. május (17. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-01 / 98. szám

2. oldal. DUNÁNTÚL Vasárnap, 1927. május 1. A Vörös Kereszt pécsi ifjúsági csoportjának és hivatása célja Pécs, ápr. 30. ■— Az egyletek sokaságában szerényen húzódik meg a magyar Vörös Kereszt egy­let. Csak olykor hallat magáról, amikor annak elnöke egy-egy­ ki­nevezést eszközöl. Ezek a kine­vezések a Vörös Kereszt egylet ifjúsági csoportjaihoz szólnak. Az ifjúsági csoportok a legfrissebb bajtársai ennek a nemes célokat szolgáló intézménynek, amely há­borúban ép úgy, mint békében nemzeti hivatást tölt be. Pécs középiskoláiban is meg­alakultak már ezek a vörös ke­resztes ifjúsági csoportok. Tanár­nők, tanárok fáradoznak, mun­kálkodnak szerényen, de seré­nyen, csendben, de intenzíven. Hangjuk nem hallatszik, munká­juknak nincs zaja, de törekvéseik nagy, céljuk nemes. A szeretet sugározza be ezeket az ifjúsági csoportokat. Szeretet az Isten, a haza és az ember iránt. Kicsiny emberpalánták lelkét nemesítik, szépítgetik egy hosszú, boldogabb életre. Csak a szerénység lehet olyan elhagyatott, mint amilyen elhagyatott Pécsett ez az ifjúsági alakulat. Ezért kell e lapok ha­sábjairól ráirányítani a figyelmet, az érdeklődést és kérni a szere­tettel való támogatást. Előttünk fekszik a magyar Vö­rös Kereszt egylet almanachja, amelyben a pécsi egyházmegye jóságos főpásztora Virág Fe­renc püspök ezeket írja: — Hogy mi a véleményem a Vörös Keresztről és intézményei­ről? — Az, ami az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek gya­korlóiról. A katekizmusban taní­tom. Az életben, amennyire ké­pességeim megengedik, az Úr Jé­zus szolgálatában cselekszem. Ezeket mondja a főpásztor, de nyilatkozik Csernoch herceg­prímás is és a magyar közélet sok sok jelese, akik kiemelik ennek az intézménynek nagy jelentősé­gét és hivatását. Az ifjúsági csoportok működé­se a következő irányelvek jegyé­ben folyik: 1. Egészség ápolása és a köz­­egészségügy fontosságának felis­mertetése. 2. Az alkotó munkára való nevelés. 3. Az emberbaráti érzés felébresztése és fejlesztése, a cselekvő jótékonykodás. 4. Az egymás közti és a külföldre való levelezés. Hogy ezeknek a nagy céloknak szolgálatára a megcsonkult ma­gyar hazának, a megcsonkult er­kölcsi életnek, milyen elenged­hetetlen szükség van azt látjuk, ha a testi és lelki betegségek számos alapjaira tekintünk. Hogy ezeket a számoszlopokat leépít­sük, hogy egészséges nemzedéket neveljük az eljövendő nagy Ma­gyarország számára, amely nem csak megszerzi, de meg is tartja a régi határokat. Ezért kell tá­mogató kezet nyújtani ennek a Vörös Kereszt egyletnek s első­sorban pécsi ifjúsági csoport­jainak." Jakab Béla dr. tanító­­képzőintézeti igazgató, kiváló sze­mélye körül csoportosulnak a pé­csi ifjúság vörös keresztes ala­kulatok lelkes tanár vezetői. Az első megmozdulásuk, az hogy fen­séges hivatásukhoz illően a­ ne­meset, a szépet, az Istenhez való emelkedést keresik, amikor ta­nulóik javára a hangszerelő koro­náját az orgonát szólaltatják meg május 3-án fél 5 órakor az egye­temi templomban egy hivatott je­les magyar orgonaművésszel Ri­e­g­­­e­r Ernővel. A muzsika imádkozása ez az orgonahangverseny. Nem szóra­kozás, nem vígalom, hanem bá­nattól és örömtől hozsannázó han­gok szárnyain való emelkedés egy tisztultabb, nemesebb lég­körbe, az áhitat imádkozó fensé­gébe. . .­­ A művész neve, a hangverseny áhitatos szépsége és a nemes cél egyformán megérdemlik a legtel­jesebb érdeklődést. A pécsi építő­iparosok a munkaalkalmakért Memorandummal fordulnak a városi közgyűléshez Pécs, ápr. 30. — A pécsi építő­iparosok memorandumot intéztek a város hatóságához és kérték, hogy azt terjessze a legközelebb tartandó közgyűlés elé. A köz­érdekű beadvány így hangzik: — Pécs szab. kir. város törté­netében páratlanul álló rettenetes gazdasági viszonyok közepette, amikor a pécsi építőipar éveken keresztül a legsúlyosabb munka­­nélküliségben senyved, örömmel tehát a Törvényhatóság Tekintetes Közgyűléséhez, miszerint figye­lembe véve azt, hogy a pécsi ipar már évek óta teljesen pang, Pécs város külső munkaalkalomhoz (állami) nem jut, továbbá számol­ván azzal, hogy az építendő laká­sok bére idővel a tervezett amor­tizációt fedezni nem fogják s ezért a különbözetet a pécsi adózóknak kell fizetnie, a megépítendő városi bérházak minden egyes munka SBaffl0BBBI 3 SB3S313?SafgBE3EBaaBSaHSSI3aHHBBBaH0aE Török időkből származó pincét találtak Pécsett a József­ utcában A pince falain 1612-ből származó feliratokat találtak Pécs, ápr. 30. — A csatorná- t három irányban. Hogy a besza­­rás során ismét érdekes török kadi földréteg mikor zárta be az időkből származó emlékre akadó utat, nem tudni, de nem régen lak a József­ utcában. A csatorn 1 lehetett. A házban lakók közül názáshoz készült térképből, tud-! valaki­ben járt ezelőtt 13 évvel a tok a munkások, hogy a József­­utca 45. számú ház pincéje az úttest alá nyúlik. Most, hogy a csatornázási munkákat a József­­utcában is megkezdték, a munka­vezető leszállt a pincébe. Legna­gyobb meglepetésére a pincéből három irányban kiágazó bolto­­zatlan üregre akadtak. Az egyik üreg az Ágoston-tér, a másik fel­felé, a harmadik pedig déli irányban húzódik. Magasságuk 90 centiméter, úgy hogy csak leha­jolva lehet bennük járni. Hosszú­ságuk körülbelül 11 méter, de a a szemek fárasztása, meg nem felelő üvegekkel. A jó szemüveggel nem csak jobban lát, de védi a szemeit­­ és idegeit. Forduljon Chmura László látszerészhez . Pécs, Városháza (űrlap ingyen). g üregben ez a bevésés van a falba: — Kerek Odébb, ez már krétával írva a következő összefüggés nélküli betijei állanak: — Knkitiniksz. Ez az írás, tekintettel arra, hogy krétával eszközölték, újabb kori lelet. Hogy a háromféle elágazó üreg török időkből való, az kétségte­len. De, hogy milyen célt szolgált az egyelőre nem tudni. Fejes György dr. az érdekes feliratokat ki fogja hasítani és a múzeumban fogja elhelyezni. fiiBuiuuiKiitaBiatiiiiuicaaiiEnaiHBaaiiamH^ Május 1­151 12 fillérért a központ telefonon felébreszti a megrendelő telefon előfizetőt Pécs, ápr. 30. — Május elsejé­­vel érdekes újítás lép életbe a pécsi távbeszélő központban. A­ telefonelőfizető kívánságára a­ központ a kívánt időpontban a­ legédesebb álmából hajlandó az felkeltése a csengetéssel. Az újí­tásról, az ébresztő szolgálat rend­szeresítéséről a pécsi 1. sz. posta*­hivatalból az alábbi tájékozta-­ tást szereztük be: A Pécs 1. sz. postahivatal érte­­síti a pécsi távbeszélő előfizetői­ket, hogy a kereskedelmi minisz­­ter 1. évi május hó 1-től kezdve Pécs előtt is rendszeresíti az éb­­resztő szolgálatot. Május 1-től tehát a pécsi távbeszélő központ az előfizető kívánságára el­vállalja, hogy állomásuknak meghatározott pontos időben,­­sikert és, vagy figyelmezte­tés céljából becsengessen. Ilyen megbízást az előfizetők csak arra az állomásra adhat­nak, melyről a megbízást beje­lentik; nyilvános jellegű állomá­sokról (kávéház, vendéglő, egye­sület stb.) ilyen megbízást beje­lenteni nem lehet. A megbízás úgy a nappali, mint az éjjeli órákra vonatkozhatik"« E megbízás bejelentésére a be­jelentőt kell kérni. Ennek jelent­kezésekor az előfizető bemondja állomásának számát és a megbí­zást ily módon. Itt 4—40. kérem állomásomat ma délután, 17 óra­kor, (vagy a kívánt időben), fel­csengetni. A bejelentő a bemon-*­dott szám azonosságát ellenőrzi, s a megbízást csak abban az eset­­ben fogadja el, ha a bemondott és tényleg beszélő szám megegye­zik. Ha a kitűzött idő elérkezik a bejelentő az előfizetőt huzamo­sabb ideig tartó csengetéssel fel­hívja s jelentkezés esetén őt 3 megbízásra figyelmezteti: a csen­getéssel a megbízás teljesítve van akkor is, ha az előfizető nem je­lentkezik. Ez ébresztési megbízási szolgá­lat díja 12 fill., mely összeget a posta a következő hóban a táv­beszélő díjakkal együtt szedi be. Díjvisszatérítés nincs, még akkor sem, ha az előfizető üzemzavar, vagy egyéb okok miatt csenge­tést nem kapott. A m. kir. posta­ nem ad kártérítést sem azokért a károkért, amelyek a csengetés elmaradása késedelme, vagy té­ves felcsengetés miatt származ­­hatnak.

Next