Dunántúl, 1927. augusztus (17. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-02 / 173. szám
2. oldal. t ngiiii mnwwh DUNÁNTC" Piros az égalja a Garam torkolatánál Esztergom, julius 29. Sebes víz a Garam, siet a Dunába . Eltemették János prímást, Bene... béné ... utolsó szava ... teste fölött a kripta két géniusza őrködik, Bené... béne! Befejeztetett. Este nyolc óra felé jár az idő. A Vár öreg fái alá, homály húzódik, Elhallgatott a nap hangja, Szenttamás hegye mindjobban Összegubanckodik ,,. Közeledik az éj s ilyenkor sandán néz át a Vár udvarára. Rajta senki sem jár, viskóikba tértek az emberek. Piros az égalja is,,, Szenttamásról messzire ellátni, A Hegyfarokba botlik csak a szem, a Garamon innen. Fekete kupacnak látszik a hegy, lábánál esti köd gomolyodik. Útjára indul. Leereszkedik a Garam völgyén, Esztergomnak tart. Jól tudja a szenttamást Vén garabonciás burkolódzott a Hegyfarok alatt, szürke ködköppenyébe, hogy mesét mondjon a szenttamási embereknek. Ráül a hegy púpjára s míg a vártemplom tizenkettőt nem kondul, elmondja éji dalát. Gyufáné közeledik a vén garabonciás, A szél hátán jár. Megállt a csönd a Vár ormán, letelepedett az őrtornyok sötétjébe. A Hegyfarok felé néz, a lőréseken keresztül, Piros az ég alja...’ — A Duna hangokat hoz. Halászok indulnak éjjeli fogásra. Ajtó fiyikorog. Rozsda vicsorítja fogát. Hajlotthátu ember jön, a vár öreg harangozója. Fáradt. A hosszú harangozás fárasztja ki. Szótlanul kullog a bástyafalig. Kőre ül. Aztán tenyerébe hajtja fejét... Szegény öreg. Meghalt a gazdája... A vár faláról kövecskék esnek alá. Sejtelmesen koppannak. Óraketyegés... a történelem tiktakja. Új lakó érkezett ma a várba. "János prímás és neve a történelemé lett. Egymásután esnek a kövek alá. Szellő suhan. Már közeledik ... A város csöndes. Lámpái a Kisdunabast fürdenék. A kávéházak fényes szemmel néznek az estbe. Egy hete nem hangzi, már zene, hangos szó. A szél a vaskakas fölé húzott zászlóba kapaszkodik. Fekete zászló. Meg-megpattogtatja a szél... Csillag esik a láthatár alá. Eltűnik a vörös esik is, a Hegyfarok mögött és a sötétség öszszébb húzza bő köpenyét. Magába *»*-dul... Gyászos nap múlt él. Tízezrek jöttek el János prímás temetésére. Mind eljöttek s nagy lehet öröme. Aztán hazament mindenki, csak ő maradt ott. Különös... Az elmúlt éjjel Simor bíborkalapja leesett a kriptában. Temetése óta szorosan függött a falon. És mégis ... Leesett egy biborkalap ... Csönd... Mi kotorász?... Az öreg harangozó. Dörmög. — Szakolca anyai földet hozott. Jó fejvánkos. Pihenhet János prímás, aludhat békében. De innen a sarokból utoljára 1916.-ban vitték. Igaz, koronázásra, Budára. A Szentistvánföldből... A kisPrímás koronázta.. A király meghalt, meghalt a prímás is. Isten tudja mikor visznek innen újra földet... Koronázás ... temetés ... Bizony-bizony kellett volna földet vinni éppúgy, mint a szakolcaiak. Hű! Szél jár a rostélyok között. Lehajtott fejjel indul le az öreg. Utánanézünk ... Megcsikorog lába alatt a kavics, és sokáig halljuk nehéz lépéseit. A párkányi oldalon lámpák égnek sorjában. Kimeresztik szemüket, átnéznek Esztergomra. A csehek újra zsandárkodtak. Ezer magyart rekesztettek odaát és csak százhúszat engedtek át a hídon, Csernoch temetésére. A vaskakas fölfelé fordul. Szembenéz a túlsó parttal Nyakát nyújtogatja. Éppen, hogy el nem kiáltja magát... Majd. Szegény túloldaliak. Hogy kérdezősködtek! — Rothermere ... A szél erősen pattogtatja a zászlókat. A szenttamási templom rég nem látszik már. Csak sötét főűt, gubbaszt a hegytetőn. A garabonciás lenne?... A széllel beszél ... — Leesett egy biborkalap a prímási kriptában ... Leesett Csernoch János kalapja is ... Történelem? ... Szüntelenül pereg az idő homokja, miért veszünk, pusztulunk egy-egy szem esésekor. Tizenkét év homokja Be sokat temetett be ... Nagymagyarországot, nagy embereket. János prímás is letűnt s csak mi maradtunk meg szomorú zsoltárosok, bús regősök, árva magyarok. De talán ... Piros volt az égalja a Garam torkolatánál... Herceglaki Ottomár. ■*] «9©©30»Qö»©©Qea©<£'őöeaeG©s»®Qs>®Qe©e©a®ia©©ee3»e©Q©®#©9öat Vakmerő rablótámadást követett el egy csavargó henteslegény a dunaszekcsői kocsmárosné ellen A hő házőrző kutya mentette meg asszonya életét Pécs, aug. 1. — A pécsi kir. ügyészség fogházába ma délelőtt vakmerő rablót kisértek be a csendőrök, Prokob Ferenc szekszárdi illetőségű, csavargó henteslegény személyében. A csendőri jelentés szerint Prokop Ferenc rablótámadást követett el Dunaszekcsőn Bodor Istvánná, született Petter Re-gina kocsmárosné eselen. Szombaton délután Bodor Istvánné a söntés mellett lévő szobájában egy kissé lepihent. Már félálomban volt, amikor hallotta, hogy valaki bejött a kocsmába és az ivóban járkál. Azt hitte, hogy vendég érkezett, felkelt, hogy kiszolgálja. Amikor belépett a söntésbe egy elhanyagolt külsejű fiatalember nyitott késsel támadt reá és pénzt követelt A halálra rémült kocsmárosnénak egy szó sem jött ki a torkán, a rabló pedig mindinkább fenyegetőleg közeledett feléje. A védtelen asszonynak szorongatott helyzetében kutyája jött segítségére, amely eddig ■ egyik asztal alatt húsúlt. A hű eb, amikor látta, hogy asszonya veszedelemben forog a nyakába ugrott a rablónak, aki viaskodni kezdett a hatalmas házőrző kutyával. Bodor Istvánné felhasználta a kedvező alkalmat, kiszaladt a kocsmából és segítségért kiáltozott. Erre a rabló, miután sikerült lerázni magáról a kutyát, menekülni próbált és szaladni kezdett, a kocsma mellett elhúzódó védőgáton. A menekülőt azonban a kocsmárosné segélykiáltásaira figyelmes lett halászok üldözőbe vették és elfogták. Az ügyészségre beszállított Prokob Ferencet előzetes letartóztatásba helyezték és rablás, valamint szándékos emberölés kísérletének büntette miatt megindult ellene az eljárás. Véres cigányháború Pellérd határában Egy asszony és egy férffi Összeszurkáltak és 400 pengőt elraboltak Pécs, aug. 1. — A legutóbbi pellérdi vásár, mint a csendőr jelentésekből kitűnik, bővelkedett bűnügyi eseményekben. A veszedelmes zsebmetsző társaság ártalmatlanná tételéről már beszámoltunk. Mint kiderült azonban, a vásár végén Pellérd határában véres verekedés folyt le két cigánytársaság között. A verekedés következményeként egy férfit és egy nőt súlyos sebesüléssel beszállítottak a klinikára, egy cigányaszonynak pedig 400 pengőjét ellopták. A cigányháború részletei a következők: A pellérdi vásár után Stefánovics Márkó és Stefánovics Mihály bostai cigányok a község határában meglesték Kolompár Rozi cigányaszszonyt és két férfi kísérőjét Petrovics Lajost és Petrovics Márkot. A két lesbenálló cigány megtámadta a gyanútlan cigány rugaszkodtak, majd előkerültek a bicskák és a két támadó Kol lompár Rozit és Petrovics Lajost több helyen megszurkálták. A dulakodás közben Stefánovics Márkó, Kolompár Rozi nyakáról letépett egy vászonzacskót, amelyben 400 pengő volt, Kolompár Rozit és Petrovics Lajost beszállították a pécsi sebészeti klinikára, Stefánovics Márkót és Stefánovics Mihályt pedig bekísérték a pécsi kir. ügyészség fogházába, ahol előzetes letartóztatásba helyezték őket és megindították ellenük az eljárást. 3©©©989®©®®9©©©®©®©©®©©0®@ Pécsre érkezők vegyék meg a Pécsi Útmutatót A pécsi sírásidélet Pécs, aug. 1. — A legjavában benne vagyunk a fürdőzési szezonban. A nagy hőség elől mindenki a vízbe siet. Legkellemesebb üdülés és szórakozás is ilyenkor a fürdőzés, lubickolás, úszás, a kellemes vízbéli. Helyes és szép dolog is ez a szórakozás! Sőt még ennél is több: az egészség, — s a kultúra — követelte szükségesség. Azon is vannak épen ezért mindenfelé, hogy a fürdőzésre minél több alkalmat teremtsenek. Ahol a természet megtagadta ezt az áldást, ott mesterséges úton, nagy költségek árán is azon vannak, hogy fürdőt létesítsenek s azt minél kellemesebbé tegyék. Pécs városától a természet megtagadta a korlátlan fürdőzés lehetőségét. Nincsen tengerünk, nincsen alkalmas folyamunk s a pécsi közönség mégis, minden időben megtalálta a maga fürdőjét. Köszönhetjük ezt annak a dicséretreméltó szorgalomnak s áldozatkészségnek, amely által megküzdve a nehézségekkel mesterséges úton-módon lefoglalták a vizet s mesterséges fürdőhelyeket állítottak fel. Minden nagyon is dicséretreméltó! Sokan is hálálkodnak a kezdeményezőknek főképen ezekben a forró nyári napokban. A pécsi fürdőéletnek van azonban, egy másik kevésbbé ragyogó és dicséretreméltó oldala s ez a pécsi közös strandfürdő Ez ellen mi már az erkölcs nevében, a legélesebben felemelhetnél, Hantakozó szavunkat. Egész mondhatnék, hogy a közös strandfürdő egy jókora adag északiség felszínre hozását vonja alága után amire pedig a mai erkölcsileg amúgy is annyira degenerált atmoszférában szükség egyáltalában nincsen. Az erkölcsi lesülyedésnek szomorú példáit eléggé látjuk nap-nap után, minek fokoznák azokat még a vegyes strandolás veszedelmével. Ha ez az argumentum a könynyűvérűségnek s kisebb erkölcsi fajsúlyú publikumnak nem elég nyomás, hivatkozunk egy másikra is: a pécsi közös strandfürdőnek nagyon is kicsiny a befogadóképessége s ebből származó közegészségügyi veszedelemre. Nem mondjuk, hogy egyáltalában kicsiny, csak azt hangsúlyozzuk, hogy a strandolni vágyó közönség számára kicsiny. Valóságos harcot kell vívni egy tenyérnyi helyért. Mintha csak heringek mozognának egymás mellett, olyannak tűnik fel a túlzsúfolt, pécsi vegyes strandfürdő. Már most ez a túlzsúfoltság mennyiben szolgálja a sportot, az üdülést, a tisztálkodást, azt a fürdőzőkre bízzuk. Nagyon helyesnek találjuk tehát, a pécsi társadalom legszélesebb körének, — kér, szocialisták, Credo, egyházközségek, kér., nemzeti liga stb. — erélyes fellépése a közös strandfürdő elleni Tennisztréner órákat ad — ütőket húroz Percze J-uci 35. szám. Taufenecker Található naponta 11—3-ig. 5193 '/tiVVaV vi'-S ^