Dunántúl, 1927. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)

1927-09-01 / 197. szám

e­l. oldal. mellett létesítsenek egy ötö­diket, gazdasági szakosztály címmel. Az indítványt a nagyválasztmány egyhangúlag elfogadásra java­solja. C­h­o­­­n­o­k­y Jenő a Bala­ton környéki bazalthegységek védelmére hívja fel a nagyvá­­lasztmány figyelmét indítványá­ban. H­u­n­k­á­r Béla az 1895. évi 46. t. c. módosítását, F­eny­ves­s­y Béla dr. és Reiner László dr. a népmozgalmi statisz­tikai adatok hibájának kiküszö­bölése, Végh Lajos az egyke el­leni küzdelem, Zborovszky Ferenc­ S. J. tanárnak eugeneti­kai szakosztály és Fischer fő­ispánnak társadalompolitikai és etikai előadások tartására vonat­kozó indítványait elfogadták és azok végrehajtásával a zárógyűlés a központi választmányt bízta meg. " » Az indítványok tudomásulvétele után D­o 1f­i­n­g­e­r elnök bere­kesztette a nagyválasztmány ülé­sét. A nagy­választmány ülését a pé­csi vándorgyűlés záróülése követ­te, díszes közönség érdeklődése mellett. Fischer Ferenc­­dr. főispán mondott hosszabb értékes megnyi­tó beszédet. Nem érzi magát hi­vatottnak arra, hogy méltassa a nagyjelentőségű négy napos ván­dorgyűlés gazdag eredményeit, de­­az alkalommal élve nagy örömmel­­állapítja meg a gyűlés anyagából és az előadások szintája alapján, hogy azok dicsőségére válnak a magyar tudományoknak és az a reménye, hogy termékeny­­ talajra is találtak. Ezután rámutat Fischer fő­ispán azokra a társadalmi problé­mákra, amelyek a háború és forradalom után felvetődtek s amelyekhez nem nevelődött hoz­zá a mai társadalom. Az autodi­­daxis eszközei nem állnak ma rendelkezésre, így a szabadelő­adások és a vándorgyűlés volná­nak azo­k a módok, amelyek a társadalom nevelését elősegíte­nék. Ezért az a kérése, vegye fel prog­­rammjába a vándorgyűlés a társadalom­politikai és etikai ismeretterjesztő előadások tartását is. A főispán ezután a vándorgyű­lés rendezőségének mond köszö­netet, különösen Gorka Sándor dr. egyetemi tanárnak, aki a ren­dezés oroszlán­részét vállalta. (Percekig tartó taps.) De ugyan­csak hálás köszönetet mond: a vándorgyűlés valamennyi előadó-Gorka Sándor dr. előter­jesztette a nagy választmány ja­vaslatait, amelyeket a gyűlés egy­hangúlag tudomásul vett. D­e 1r­i­n­g­e­r Gyula a központi választmány elnöke a vándorgyű­lés fényes sikeréért köszönetet mond mindazoknak, akik ahoz hozzájárultak, Pécs város kultú­rájának az alapját a pécsi püs­pökök vetették meg és amikor Virág püspök, aki kénytelen volt elhagyni eklézsiáját, hogy elfoglal­ja a pécsi püspöki széket ,méltó utódja lett elődeinek. Abból a ma­ga elé állított kötelességből, amellyel a vándorgyűlés iránt ér­deklődött és közreműködött, biz­ton remélhetjük, hogy pártolni fogja a tudományt és a művésze­tet. Hálásan köszöni meg azt a sok jóságot, amellyel a vándor­­gyűlést elhalmozta. A hála lero­vására alig talál szavakat a főis­pán, a polgármester és a polgár­mesterhelyettes, Makay tanács­nokkal szemben. A fogadtatás és szívélyesség, amely a város minden polgára részéről megnyilatkozott elfelej­tette, hogy szűkre szabott hazá­ban vagyunk. — Annyira jól éreztük magun­kat itt — mondotta D­o 11­i­n­g­e­r elnök. •—­ hogy amikor arról volt szó­, t . ! • • ! i • I i hol legyen a legközelebbi vándorgyűlés azt mondottam, maradjunk Pécsett, ennél jobb helyet nem találunk. (Derültség, taps). Külön is hálás köszönetét tolmácsolja Pécs vá­ros polgárságának. Virág Ferenc megyéspüspök a dicső elődökre való hivatkozás után kénytelen megvallani, hogy szegény embernek érzi magát, nem adhat mást, mint amije van, de azt szívesen adja. Igyekszik megkönnyebbíteni és széppé tenni a vándorgyűlés törekvéseit. A természettudósok előtt gyönyörű perspektíva nyílik. Amikor a köz­egészségügyi és társadalompoliti­kai kongresszus­ összegyűjtött anyagát átnézte úgy találta, hogy a megvalósítandó javaslatoknak egész serege van. És ahogy a nép­jóléti minisztert ismeri az a javas­latok alapján azon lesz, hogy láb­ra állítsa a nemzetet, ígéri, hogy mindenkor meg fogja tenni a ma­gáét. Nendtvich Andor polgár­­mester Pécs város közönségének kell hálásnak lennie, hogy a nagy­gyűlést Pécsett tartották meg. Boldognak érzik magukat a pé­csiek, hogy átérezték a vendé­gek, a szeretet melegét, amely feléjük irányult. Nem konvenció, nem udvariasság, hanem a szívek őszinte érzése volt ez. A város közönségének háláját és köszö­netét tolmácsolja a nagy szellemi értékekért és amikor búcsút vesz, teszi abban a reményben, hogy az itteni működésük az egész ország­ra nézve áldásos lesz. A lelkes éljenzés után K­r­i­s­z­­t­i­c­s Sándor dr. pécsi egyetemi tanár tartotta meg rendkívül mé­lyen járó érdekes előadását a tö­meglélektani kísérletnek az állam­ba tartozás problémája köréből. A jog nélküli állapot, mint a kom­munizmus is volt az egyén szere­pét tolta előtérbe az állammal szemben. Vizsgálni kell az egyén­nek az állammal szemben való szerepét. Bizonyos állambölcselet él minden emberben, véleménye van az államról, a politikáról az adófizetésről. Éppen ezért homok­ra épül minden elmélet, mely az egyénnel való számolás nélkül épül fel. 2000 egy néhány ember­hez intézett kérdést az előadó ar­ra nézve minek képzeli az álla­mot, mi az állam? Ezekre a kér­désekre érkezett feleletek érde­kes bepillantást engednek az egyének életébe, gondolkozás­módjába. A tudós tanárnak érdekes fej­tegetéseit nagy élvezettel hallgat­ta a közönség és lelkes ünnep­lésben részesítette. Fischer Ferenc főispán azt kívánta a vándorgyűlésnek, hogy a jövőre is hasonló sikert aras­son. Ezzel a zárógyűléssel a nagy­sikerű pécsi vándorgyűlés véget ért. , | !! .i ' : ! Este 7 órakor a vendégek a‘ hires L i 11 k e pezsgőgyárat­ te­kintették meg, ahol L i 11 k e Jó­zsef kormányfőtanácsos a magyar házigazda v­edégszeretetével vette őket körül újabb kedves em­lékkel gyarapítva a sikerült pé­csi vándorgyűlést. Ugyanekkor volt az egyetem központi épületében az utolsó nyilvánosságnak szánt igen érté­kes előadás, amelyet a követke­­zőkben ismertetünk. DONANTOL Csütörtök, 1927. szeptember 1. Visnya Aladár dr. ismeretterjesztő előadása a motornélküli repülésről Most, amikor az óceán­repülők bámulatba ejtik a világot és a közönség figyelmét teljesen leköti a repülés problémája, igen nagy érdeklődéssel találkozott az az ismeretterjesztő előadás, amelyet V­i­s­n­y­a Aladár dr. tartott ma este az orvosok és természet­vizsgálók vándorgyűlésével kap­csolatban az egyetem központi épületének fizikai előadó termé­ben. Az előadás a motornélküli repülésről szólott. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy már este 7 óra előtt zsúfolásig megtelt a nagy terem, sőt sokan már be se fértek. A tudós előadó részletesen is­mertette először a motornélküli repülés első szárnypróbálgatá­sait. Az első ilyen úttörő L­i­­lienthal volt. A világháború­ban­ a németek oly hatalmas pi­lóta gárdát szerveztek, hogy azok a világháború után arra a gondo­latra jutottak, miért ne lehetne a repülést motor nélkül megoldani, mikor az sokkal természetesebb. Egy ember szállításához 100 lőerő szükséges a repülőgépen. Sok utast tehát azért nem vihet ma­gával a repülőgép, mert a hely a benzin részére kell. A németek tehát rávetették magukat a mo­­tornélküli repülésre és ebben már jelentős eredményeket értek el, így például az egyik német kí­sérletező már 14 óráig maradt a levegőben, egy másik 700 méter magasságra emelkedett, a megtett út pedig 62 kilométer volt. Az előadó ezután részletesen­ ismertette a motor nélkül való re­pülés mibenlétét. Először a vitor­lázó repülést ismertette, még­pe­dig mindjárt papirosból készült mintával szemléltetve. Rámuta­tott arra, hogy például a sirály és a viharmadár a szélben órák hosszat tud fenmaradni, repülni, anélkül, hogy szárnyát billegtet­­né. Majd a sárkánnyal bizonyítot­­ta a vitorlázó repülés lehetőségét. Ezután a dinamikus vitorlázás mi­benlétét ismertette. A rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást vetített képek kí­sérték. A több mint egy óra hosz­­száig tartó előadás után a közön­ség percekig ünnepelte a tudós előadót, aki a jövő repülést, a­ motor nélkül való repülési mó­dot oly tökéletesen ismertette. »iiiniimiMmniiiuwuannuiiiinuiiiur**' p!i!!!!!!!!!ll!!!l!Í!!!!!!!!!!l!!llllilí!!!E!l!lllll!l!!!!!!!!IISÜI!IÍE!l!SS!!l!IÍI!!!lll!!!IIIHí 1 PARKMOZI legközelebbi műsora ! Repriz! Köz k!vánatra! UII pé­diny 8 Es PIERRE BENOIT világhírű regénye filmen: | Mindkét rész egyszerre Előadások szombaton: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. — Vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. 3©©e©©©©©©©©©©©©e©©©©©©©eeö©e©eee©©Qe©©©©©©©©o©©e®©e©­­­ A LEGKELLEMESEBB SZEMÜVEG | Az „Ultrasin“ szemüveg, megvédi a szemét a káp­­y­rázást, fáradságot okozó ultraviolett sugaraktól. Nap­pali és villanyfénynél egyaránt kellemes. Kapható a CHMURA látszerésznél Pécs, Városháza (Árjegyzék ingyen) A külügyminiszter Dunaszövetségről Budapest, aug. 31. — W­a­t­­k­ó Lajos külügyminiszter az új­ságírók előtt kijelentette, hogy a' Dunaszövetség létrehozásának' alapfeltételei még nincsenek meg. Ha az alapfeltételek megvolná­nak is, mi magyarok akkor sem látnák, hogy miféle előnyök szár­maznának abból reánk a terme­lés és az értékesítés szempontjá­ból. Minket magyarokat tökéle­tesen kielégítenek, ha jó keres­kedelmi szerződéseink vannak Nem Párisban adják át Rothermere lordnak a magyar , hálóiratot Budapest, aug. 31. — Nagy Emil Párisban kijelentette, hogy azért halasztották el Rothermere lordnak a magyar hálóirat átadá­sát, mert Párisban esetleg a fran­cia kormány tüntetésnek foghat­ta volna fel az okmány átadását. A magyar hálószat átadása ezek szerint későbbi időpontban fog megtörténni. Hindu síremlék! előadásai 5,V 4-8 és V2-10­ órakor kezdődnek a PARKMOZIBAN.!

Next