Dunántúl, 1927. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-10 / 204. szám
1. oldal. tIMÁNTOO Szombat, 1927. szeptember 10. A bányamunkás lelkipásztorok első országos kongresszusa Pécsbányatelepen Pécs, szept. 9. — Bártanai •Ferenc, pécsbányatelepi esperes plébános, az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányatelepének hivatásos lelkipásztora, szivében már esztendők óta táplált óhaját valósította meg, mikor ez év május hónapban felkereste Magyarország nagyobb bányavállalatainak lelkipásztorait, hogy míg egyrészről megismerje a magyar bányavidékeket, másrészről a bányamunkás lelkipásztorokkal közölje ama tervét és eszméjét, hogy közös megbeszélés alapján állapítsanak meg a bányarmunkás lelkipásztorkodás munkájában bizonyos egyöntetűséget és az idei katolikus nagygyűlésre vigyék fel a bányamunkásokat, amennyit épen lehet Budapestre, és pedig a katolikus nagygyűlés, vasárnapjára, hogy míg velük részt vesznek a főpapi nagymisén, az ünnepélyes megnyitó gyűlésen és eucharistikus körmeneten, a körmenet után tartsanak részükre katolikus bányamunkás gyűlést, amelyen minden politikai vonatkozás nélkül, a szónokok foglalkozzanak a bányamunkás katolikus lelki világával. Felkereste Tatabánya, Tokod, Dorog, Salgótarján, Diósgyőr vasgyár és Pereces bányavidékeket. A lelkipásztorok szeretettel fogadták Bartinai Ferenc eszméit és szívesen ígérték meg, hogy ezen eszmék megvalósításában segítségére lesznek. Megígérték még, hogy e célból Bar-tinai Ferenc pécsbányatelepi esperes-plébános meghívására ők jönnek Pécsbányatelepre, hogy ott, mint az esperes-plébános vendégei, megtartsák az első bányamunkás kongresszust, amelyen e kérdések fölött tárgyalni fognak. Bartinai Ferenc esperes-plébános meghívására, aki a kongreszszuson való előadásokra felkérte Seedoch Károly tatabányai plébánost, pápai kamarást, Meyer Béla diósgyőrvasgyári prépost c. kanonok plébánost és Toma Imre dr. tokodi plébánost, míg ő maga épen a lelkipásztorkodás egyöntetűségének kérdéséről a kulturházak szükséges voltáról és a bányamunkásoknak a katolikus nagygyűlésen való részvétel eszméjéről tart előadást. A kongresszus stopjául szeptember 1-ét tűzte ki Bartinai Ferenc pécsbányatelepi esperes plébános. A kongresszusra megérkeztek: Seedoch Károly tatabányai, Torna Imre dr. fpkedi plébánosok, Demeter Bertalan, salgótarjáni segédlelkész, oroszi Bálványi Endre, ny. vezérkari ezredes, mint az Első Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányaigazgatóságának képviselője, Frajós György dr., Dőry László dr. pécsi teológiai tanárok és Rudolf Mátyás közbejött akadályok miatt nem jelenhettek meg. A kongresszust Virág Ferenc pécsi püspök engedélyével tartották meg, aki gyönyörű levélben üdvözölte a kongresszus tagjait és munkásságukra Isten áldását kérte, és küldte A kongresszust Bajtnai Ferenc, mint elnök vezette. Seedoch Károly és Torna Imre dr. plébániájuk viszonyairól és lelkipásztori tevékenységükről adtak igen tanulságos képet és céltudatos működésükkel nagyon tanulságos felvilágosításaikat nyújtottak. Bartinai Ferenc a bányamunkások nyilvántartásáról a kartoték alapján értekezett és ennek gyakorlati kihasználását és az egyesületi életben való alkalmazást fejtegette, majd ezzel kapcsolatban a Kulturház eszméjét tárta fel. Ugyancsak ő terjesztette elő a bányamunkásoknak a katolikus nagygyűlésen való részvétel tervét is. A kongresszus tárijai megértéssel és oltártestvéri szeretettel és készséggel karolták fel és tették magukévá a tervet és eszmét és Bartinai Ferenc esperes-plébánost bízták meg, hogy Budapesten a katolikus nagygyűlés szervező bizottságával ez ügyben a szükséges lépéseket megtegye. Ezt meg is tette. A katolikus nagygyűléssel kapcsolatban egy bányamunkás lelkipásztori értekezletet is hív öszsze Budapesten, Bartinai Ferenc esperes-plébános, amimelyre Magyarország összes nem hivatalos bányamunkás lelkipásztorokat meghívja és velük együttesen fogja megtárgyalni a pécsbányatelepi kongresszus határozatait. Már most is felhívjuk erre az értekezletre azon lelkipásztorok figyelmét, akiknek egyéb hívein kívül bányamunkásaik vannak, hogy ezen az értekezleten megjelenni szíveskedjenek, de szívesen látnak minden érdeklődő lelkipásztort ezen az értekezleten. Ahelyet, hogy hol, az időt, mikor lesz ez az értekezlet, a meghívókon kívül a lapok is hozni fogják. Az Első Duna Kőzhajózási Társaság pécsi bányaigazgatósága a kongresszus tagjait nagyon szívesen látta bányatelepén és megértő jóakaratot és egyetértő készséget tanúsított, midőn kegyúri plébánosának kezdeményező eszméjét támogatta és képviseltette magát a kongresszus értekezletén. A kongresszus tagjai elragadtatással szemlélték a bányának a modern technikának meglepő és párját ritkító berendezéseit, mellyel Magyarország egyetlen feketet-gyémánt szenét hozza napvilágra. Dollinger professzor visszaemlékezése a pécsi vándorgyűlésre Pécs, szept. 9. — Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése az egész ország érdeklődésének homlokterében állította Pécs városát. A Dunántúlnak ez a nagy kultúrájú és rohamlépésekben fejlődő metropolisa valósággal lenyűgöző hatással volt a vándorgyűlés résztvevőire. Pécs városa a magyar tudományosság iránt érzett hódolatával és vendégszeretetének minden megnyilvánulásával üdvözölte a vándorgyűlést és ölelte magához a falai közé érkező vendégeket. Ennek a hódolatnak és vendégszeretetnek most méltó visszhangja támadt. A vándorgyűlés illusztris résztvevője az európai hírű Dollinger Gyula orvosprofesszor: Emlékezés a szép pécsi napokra címmel cikket írt a Budapesti Hírlap csütörtöki számába. A cikknek magára a vándorgyűlésre és Pécsre vonatkozó része így hangzik: Nemcsak a vándorgyűlés négyszázötvenhat tagja, de Pécs nagyközönsége is lankadatlan érdeklődést tanúsított vándorgyűlésünk előadásai iránt. Nagystílű város ez a Pécs. Ezeréves kulturfészek, mely századok viharjaival győzedelmesen dacolt. Pusztította török, tatár, kuruc, labanc, osztrák, szerb meg szovjet, de elpusztítani ezt a szívós fajt egyik sem bírta. Sőt ma pompásabb, mint bármikor, és csak a kupolás dzsámia, meg az a karcsú, elegáns minaret emlékeztetnek a török uralomra amikor a basa hivatalos leiratai Te hamis hitetlen disznó magyar, címzéssel kezdődtek. Ma a minaret erkélyén nem jelenik meg, sem az alatta levő dzsámiéban nem görnyed többé imára a dervis, de a tövében elterülő egyetemi intézetekben és klinikákon mikroszkópjaik és görebjeik mellett, buvárlataikban tudományaik papjai merülnek el, ezek a lelkes fiatal búvárok, akik évenként egy-egy vaskos kötetet kitevő búvárlataik eredményeit küldik világgá. Nagy szellemi értékekkel gazdagodott Pécs városa a Pozsonyból elmenekült egyetem idetelepítésével. A professzor egytőlegyig fiatal, lelkes vezér, mindegyik máris jelentős tudós. A segédszemélyzet a buzgó tehetségek serege és ezek vezetik be tudományukba a tanulni vágyó, példájukban felbuzduló, nagyszámú hallgatóságot. Milyen kár lett volna hazai tudományunknak ezt a lelkes, értékes csapatját az öszszeomlás után szélnek ereszteni. Ha egyéb nem, csupán a pécsi egyetemnek tágabb körökkel való megismertetése is megérdemelte a vándorgyűlés idehozatalát és a azt nagy munkát, amelyet egyik fiatal, tetterős profeszszora, a nyílt szereplés elöl szerényen félrevonulva, szinte láthatatlanul végzett. A város kultúrája a püspökségnek közel ezer év előtti alapításával kezdődött. Első egyetemét nagy királyunk a pécsi püspök közreműködésével alapította, hazánk egyik első könyvtárát, papírgyárral és könyvnyomdával kapcsolatban, a püspöki székházban találjuk. Nemsokára külön palotában látjuk e becses könyvtárt drága kötésekben, rokokó díszítésű szekrényekben, a hittudományi kincsek mellett a francia enciklopedisták műveivel, amelyeket a bécsi béke után ide leküldött császári könyvtártisztító küldöttség autodaféja elől ez a püspöki könyvtár mentett meg. Jelenleg az egyetem kezelésé- ben az egyetemi ifjúság használatára áll, kibővítve a magyar tudományos művekkel és a tanuló ifjúság használatára álló tant, könyvekkel. A tudományok géniuszát nyomon követi a múzsák serege. A zene múzsája Pécsett is a székesegyház kórusán telepedett le legelőbb és innen kiindulva talált dédelgető otthont széles e városban, amely még egy híres fuvolájának, még egy fagotistájának is emlékoszlopot emelt. A zenét követte a képzőművészet, amelynek tökéletes, eredeti magyaros majolikagyártmányai az egész műszerelő világon híressé váltak, majd, Fascináló eozin-színeikkel keltettek általános feltűnést, legújabban pedig az alapító leányának magas művészi ihlettségű alkotásai, klasszikus színpompájukkal a, Rugkin potery-vel vetekednek. A városban nyüzsgő élet, virágzó ipartelepek, sőt még a föld alatt három emeletnyi mély katakombákban is vidáman palackozzák, erősen ledrótozzák és raktározzák százezeres állványokra a pezsgőbor sistergő, gyöngyöző nedűjét, hogy az majdan felszabadítva kifejtse üdítő, csábító és sokszor gyilkoló hatását. Magasan a város felett szikla- falapon áll a román stílus egyik legszebb műremeke, a pécsi székesegyház, benne Székely Bertalan és Lotz Károly csodálatos freskóalkotásaival, amelyekben először szólalt meg a magyar nemzeti géniusz a monumentális művészet terén, új életteljes stílust teremtve. A székesegyházzal szemben székházából intézi egyházi ügyeit az új püspök, akit Róma éles szeme és különös kegye a közbeeső összes egyházi rangfokozatok mellőzésével kis városi plébániájából emelt ki és helyezett erre a nagy polcra. Csak kevesen ismerték azelőtt, de ma már megnyerte Pécs városának és egy- * házmegyéjének szeretetét. Joggal elmondhatjuk, hogy a legnépszerűbb főpapok egyike. Mint a vándorgyűlés elnöke, ii!!!]?l!!!!I!Ííj!ií!lll!iS!!ll!!!!!!l!lí!l!i!i!!!í!!!!iii!!!!ilii!!iii!!Si!iÍ!!!lilii!i!l3i!l!iíííj[ § vasárnap szenzációs kettős mfisor s I Riadalom §» Száguldó I Kínában *» Vénusz