Dunántúl, 1928. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-01 / 1. szám
4. oldal. DUNÁNTÚE Vasárnapi 1923. január 1. A munkásbiztosítási törvény IV. A munkaadó köteles alkalmazottját a munkaviszony kezdetétől számított 8 napon belül a pénztárnak bejelenteni, valamint bejelentendő az alkalmazottnál beálló személyi, alkalmazási és javadalomváltozás is. Úgyszólván a munkaadó nevében vagy cégében vagy vállalatában beálló változások 8 napon belül jelentendők be. Az a munkaadó, aki a biztosításra kötelezett alkalmazottját szabályszerű időben nem jelenti be, a munkaviszony megkezdésének időpontjától a munkaviszony megszűntéig járó járulékot megfizetni köteles. Ebben az esetben a járulék fele az alkalmazottól le nem vonható. Az a munkaadó, aki alkalmazottját nem a szabályszerű időben jelenti be, tartozik a bejelentés előtt megnyílt segélyezési igényéből származó segélyezési és eljárási költséget a pénztárnak megtéríteni. Ha a munkaadó alkalmazottját a valóságnál kisebb összegben jelenti be, vagy a javadalmazásban beálló változást elkésetten teljesíti, tágozik a járuléknak és segélyezési költségnek különbözetét megtéríteni. Ha a munkaadó alkalmazottjának javadalmazását a valóságnál nagyobb összegben jelenti be és az alkalmazott e szerint segélyeztetik, a magasabb segélyt a pénztárnak köteles megtéríteni. Ha valaki olyan egyént jelent be, akit nem foglalkoztat, vagy aki nem esik biztosítási kötelezett- ség alá és a valóságnak nem meg-felelő adatok feltüntetésével je- lenti be, a járulékot és az esetleg felvett segélyt megtéríteni tartójdik. . . . Az alkalmazottat a munkavi-szony megszűntét követő 18 napon belül kell kijelenteni, aki ezt elmulasztja köteles a járulékot a kijelentés tényleges megtörténtéig, még abban az esetben is megfizetni, ha a kijelenteni elmulasztott alkalmazott más biztosítás alá eső alkalmazásba lépett. A bejelentésekért a munkaadó felelős, még akkor is, ha a tettet vagy mulasztást a bejelentések teljesítésére jogosított alkalmazottja vagy megbízottja követte el. A munkaadó a bejelentés teljesítése tekintetében elkövetett szabálytalanság és mulasztás alapján, őt terhelő költségek után késedel-lmes fizetés esetén késedelmi pótlékot (kamatot) is köteles fizetni. . A pénztár a munkaadókat a bejelentési kötelezettség teljesítésében ellenőrzi és ebből a célból az üzemet bármikor megvizsgálhatja és a szükségesnek mutatkozó felvilágosításokat kívánhatja. Az a munkaadó aki ötnél több állandó alkalmazottat foglalkoztat és kereseti adóra vonatkozó nyilvántartást nem vezet, köteles a Népjóléti és Munkaügyi Miniszter által megállapított módon bérjegyzéket vezetni és ezt 5 évig megőrizni. A kereseti adóra vonatkozó nyilvántartások is 5 évig őrzendők meg. Ha a munkaadó a bejelentéseket a szabályszerű határidőben nem teszi meg, vagy ha a bejelentéseket hiányosan szolgáltatja be, a mulasztást a pénztár által kitűzendő legfeljebb 15 napi határidő alatt sem pótolja, a bejelentést a munkaadó terhére kiküldendő közegeinek helyszíni eljárásával pótolhatja. A pénztár a fizetési meghagyásokat és határozatokat, felhívásokat és értesítéseket akár a posta akár saját közegei útján kézbesítheti. A fizetési meghagyás vagy határozat postai költsége a munkaadó terhére felszámítható. A pénztár a postai költségeknek megfelelő összeget felszámíthatja akkor is, ha a kézbesítést saját közegei útján teljesíti. Az állam, törvényhatóságok, a községek és az e törvény hatálya eső intézetek ipari szükségleteinek és munkáinak beszerzésénél az odaítélésből kizáratnak azok a munkaadók, akik a versenytárgyalási hirdetési lejártának napját megelőző 6 hónapnál régebben esedékessé vált betegségi biztosítási járulékkal és baleseti díjjal tartoznak. Az ajánlattevő ajánlatához csatolni tartozik a munkásbiztosítási köztartozásairól megfelelő kimutatást, aki ilyen kimutatást nem csatolna, ajánlata figyelembe nem vehető. Következnek a büntető rendelkezések. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik ezer pengőig, ismétlés esetén háromezer pengőig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt a munkaadót, aki elfogadható mentőok nélkül a törvényben és rendeletekben meghatározott bekijelentéseket, vagy okirati igazolásokat, nem a törvényes határidő vagy nem a törvényes szabályok szerint teljesíti, aki a járulékokat és díjakat esedékesség szerint be nem fizeti. A pénzbírságot a pénztár szabja ki. Kihágást követ el az aki, jelentéseiben, okirati igazolásában szándékosan valótlan adatokat ad elő, bérjegyzéket nem vezet, vagy aki a pénztár közegeinek a szükséges felvilágosítást nem adja meg, aki az óvó rendszabályokat nem függeszti ki, aki a tudomására jutó üzemi balesethez azonnal orvost nem hív, aki betegség színleléssel a pénztárt megkárosítja, aki munkavállalójától e törvénybe ütköző szerződést köt. Az említett kihágások büntetése két hónapig terjedhető elzárás és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetés. Késedelmes fizetés annyi kihágást képez, ahány fizetési meghagyással szemben késedelmet követ el Kihágást követ el az, aki a pénztárnak orvosát sértő kifejezéssel illeti. Ezek a kihágások büntetése 600 pengőig terjedhető pénzbüntetés. Ismertetésemet nem akarom ily szomorú rendelkezésekkel befejezni ezért még rátérek a balesetbiztosítás főpontjaira. A balesetbiztosítás szorosan öszszefügg a betegség esetére szóló biztosítással, mert aki betegség esetére biztosítandó, az egyben baleset biztosítás alá is esik. Azok pedig, akik a kérhatáron túli javadalmazás miatt esnek betegségi biztosítás alá, baleset esetére mégis biztosítandók és pénztárba bejelentendők. Ezért legcélszerűbb ha a fizetés nagyságát nem veszik a munkaadók figyelembe és a bejelentéseket beküldik, mert a pénztár a napibérosztályozásnál úgyis megállapítja, hogy ki esik csak baleset esetére szóló biztosítás alá. Azok a munkaadók, akik ötnél állandóan több alkalmazottat foglalkoztatnak, vagy üzemükben elemi erővel hajtott gépeket használnak az Országos Pénztár által évről-évre kivetendő balesetbiztosítási járulékot fizetnek. Akiknek pedig ötnél kevesebb alkalmazottjuk van, a kerületi pénztár által havonta kivetett baleseti díjat fizetnek. A baleseti járulékfizetőknek minden év elején az Országos Pénztár által megküldött nyomtatványon be kell jelenteni az előző évben kifizetett munkabér öszszegét, valamint a munkabér hány munkanapra fizetetett ki stb. Ennek a kimutatásnak beküldése fontos, mert ha ez nincs az Országos Pénztárnak a birtokába, akkor a baleseti járulékot a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján veti ki, mely sokszor sérelmes lehet a munkaadóra nézve. A baleseti járulékot vagy díjat az alkalmazott fizetéséből levonni nem lehet, ez teljesen a munkaadót terheli. Üzemi baleset mindaz, amely az üzemmel kapcsolatos munka közben történik, így például ha valaki a lakásáról a munkahelyére vagy onnét egyenesen haza megy és mondjuk télen az után megcsúszik és eltörik a lába, melynek következtében segélyre szorul, üzemi baleseti jellege van. Üzemi baleset után ha munkaképtelenség fenáll 70 napig táppénz, azután ha még nem alakult ki a munkaképességcsökkenés foka vagy még kezelésre szorul, az illető táppénzének erejéig járadékelőleget kap. A munkaképesség csökkentésének kialakulásától ha az 10 százalékot meghaladó baleseti járadékot kap addig, amíg a munkaképességcsökkenés fenáll. Halálos balesetnél az özvegyen maradt nő haláláig vagy újbóli férj kimeneteléig a „ meghalt férj beszámítható javadalmazásának 20 százalékát kapja. Ha a házasságból törvényes vagy törvényesített gyermekek származtak, azok 16-ik életévükig évi járadékul a meghalt javadalmazásának 15 százalékát, teljesen árvák 30 százalékát kapnak. Az üzemi balesetet az erre a célra szolgáló nyomtatványon 24 órán belül be kell jelenteni. MEGJELENT! * MEGJELENT! Kocsis László SZENT FERENC MISÉJE (VERSEK.) Ára 3 pengő 50 fillér. Kapható a Dunántúl Egyetemi Könyvkereskedésében Pécsett, Széchenyi-tér 9. szám alatt. Haas Lipót Linoleum áruházában Telefon 4—75. Király utca 27. sz. Újévre legalkalmasabb ajándékok: Argaman és német perzsaszőnyegek, összekötők és ágyelek óriási választékban. Viaszosvászon 78 cm P 3'50-től Padlókárpit 67 cm 4’—. „ Linoeum sima színben m3 8*60 n Parafalinoteum 67 cm. 6*40 „ Moquett sezlontatiare 54 —• „ Moquett asztalterítő 30*— „ Velour nagyszőnyeg 80*— „ Velour összekötő 17 — , Velour ágyelő 850 „ Szor szép mintával 10‘50 „ Bútorszövetek, Moquettok, Plüschök, Padióncek, Kocsitakarók és Lopokrocok nagy választékban. Hócipők és saropok a legolcsóbb gyári árban kaphatók. Gyanús körülmények között halt meg Pécsi lajos rendőrőrmester Pécs, dec. 31. Pénteki számunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy Pécsi Lajos rendőrőrmestert mérgezési tünetek között eszméletlen állapotban találták, Timár utcai lakásán. Az előhívott mentők az öngyilkos rendőrőmestert beszállították a belgyógyászati klinikára, ahol azonban már nem tudták megmenteni az életnek és ma hajnalban meghalt. - i. A tragikus sorsú rendőrőrmester halála ügyében a rendőrség széleskörű nyomozást indított meg. A detektívek helyszíni szemlét tartottak Pécsi Lajos lakásán, amely azonban negatív eredménynyel járt és még rejtélyesebbé tette az öngyilkosságot. A lakáson nem akadtak nyomára sem a pohárra, amelyből a rendőrőrmester a mérget megitta, sem a méregre, amely Pécsi Lajost megölte. Ellenben kedvenc fekete kutyája ugyancsak megmérgezve az ágy alatt feküdt. Ezek a körülmények új irányba terelték, a nyomozást, mert feltehető, hogy Pécsi Lajos nem önszántából dobta el magától az életét, hanem megmérgezték. Ezért a pécsi kir. ügyészség indítványára a vizsgálóbíró elrendelte a holttest felboncolását és a vizsgálat megindítását. Az orvosi vizsgálat szerint a haláltokozó méreg minden valószínűség szerint morfium. Mint értesülünk Pécsi Lajos lakásán több ízben megfordult egy nő, akit barátság fűzött a rejtélyes körülmények között meghalt rendőrőrmesteraszt